Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-01 / 198. szám

18 í ! szeptember 16 JHMmTlWW— Kom©!® elszántsággal vágunk neki a hatodik háborús év­nek. 1939 szeptember elsején, amikor az első puskalövések eldördültek a német-lengyel határom, nem hang­zott el ugyan olyan jóslat, mint az évszázad első világháborújának kez­detén, amikor a falevelek len­yíltá­­val ismét a békét akarták ünnepelni, de mégis kevesen gondoltak arra, hogy ilyen sokáig fog, a halál aratni. Nem hangzott el jóslat, mert az ál­lamférfiak és politikusok is levon­ták a tanulságokat a 14-es világhá­borúról s óvatosabbak voltak jöven­döléseikkel. A háború olyan isme­retlen erőket szabadít fel és folya­matokat indít el, amelyekkel előre nem lehet számolni s amelyeket a legtökéletesebben megszervezett s minden eshetőségre kész tervekkel rendelkező vezérkar sem tud előre látni. Ezek az ismeretlenek s előre nem látott körülmények a fegyver­­zajban eltelt öt év alatt sűrűn kö­vették egymást s talán a most kez­dődő hatodik évben is felbukkannak még új s ismeretlen jelenségek. A háború két ország, Németország és Lengyelország vitájából pattant ki s az elvetett szikra, mintha a szélró­zsa minden irányában pusztító szél­vész vitte volna magával, gyújtott mindenfelé s rövidesen mindent lángra lobbantott. Csak ez a szikra kellett s az egymásnak feszülő vi­lágnézeti ellentétek máris nyílt küz­delemmé alakultak át, hogy a hábo­rú egyik-másik szakaszában azután annak az addigi felfogás szerint el­képzelhetetlen változásnak legyünk tanúi, hogy szöges ellentétben álló világnézetek képviselői lépjenek egy táborba. Ekkor már nem a világné­zet volt a rettenetes küzdelem mo­torja. Hatalmi síkra terelődött át a harc, a háború eredendő és örök cél­jáért, folyt tovább a küzdelem. Miránk, magyarokra most a hato­dik évben várnak a legsúlyosabb megpróbáltatások. Az öt év lágy ré­szében éppen csak a szelét éreztük a háborúnak, most azonban a maga könyörtelen valóságában köszöntött reánk. Nem térhetünk ki előle, el kell fogadnunk, szembe kell néz­nünk vele. Nem számíthatunk cso­dára s mások segítségére, csak ön­magunkra. Magatartásunk, helytál­lásunk és szilárdságunk az, ami meghatározza sorsunkat a háború hatodik évében, amikor a szemben álló felek mindegyike a végső dön­tés közelségét hangoztatja. A föld­kerekség minden ereje és energiája nemcsak az emberek, hanem az anyagok is a totális mozgósítás ál­lapotában vannak, további fokozás már nem lehetséges — el kell követ­keznie a döntés pillanatának. Há­­rom tényező alakítja a háború sor­sát: az ember, az anyag és a szel­lem. A szövetségesek, akik ma min­den arcvossalon előnyomulóban van­nak, aránytalan ember és anyag fö­lénnyel rendelkeznek, a másik oldal a szellem, a találékonyság egyenér­tékű fegyverét szegezi ezzel szembe. Jósolni nem lehet s nincs helye derűlátásnak. Az idők komolysága, mindenkit komolyságra kötelez. Ma­gyar lélekkel kell most ott állni ahova a sors rendel s becsülettel megtenni kötelességünket, a hatodik s talán utolsó háborús évben. Csizmadia An­dor úr.­s ’ lf®gy©n sajnálom, hogy el kell távoznom Km®®®vérről KOLOZSVÁR, szeptember 1. Dr. Csiz­madia Andor város tanácsost, a népjóléti ügy’osztá­g kitűnő vezetőjéig — min­t kö­zöltük — a belügym­inniszter Nagybánya város polgármesterévé nevezte ki. Ameny­­nyire örvendünk annak, hogy ezt a kivá­lóan képzett és tehetséges közig­azga­­tási s­zakembert­­ belügyminisz­er Erdély egyik legszebb városának élére állította, ép­pen annyira sajnáljuk távozását, mert ez alatt a néhány év alatt amig­ Kolozs­váron a népjóléti ügyosztályt vese­lte, na­gyon a szívünkhöz nőtt s olyan munkát végzett, amelynek a város történetében előreláthatólag sokáig nyoma lesz. Csiz­madia Andor dr. Nagybányán a bemutat­­kozó látogatásit már elvégezte, onnan ha­zatért s ügyosztálya vezetését tegnap át­adta dr. Kationja, Lajos tanácsosnak. Ebből az alkalomból a népjóléti hivatal tisztvi­­selőikraxa megemlékezése jeléül díszes em­­lé­kialbumot adott át a távozó hivatali fő­nöknek, amelyben azokat az alkotások örök­lettek meg, amelyek az ő nevéhez fűződnek Kolozsváron. Dr. Csizmadia Andor városi tanácsost, most már Nagybánya polgármesterét, tá­vozása­ előtt felkereste munkatársunk s arra kértük, adjon számot rövid, de ered­ményes kolozsvári munkásságáról. Kérdé­sünkre nehezen válaszol. Hangsúlyozta, hogy az ő munkája szorosan összefügg a város egész közigazga t­ás a­v­ól s alig le­het elválasztani tőle. Lelkiismeretesen végezte munkáját s örvend, hogy munká­jának eredményét látja. 1940 november havában került Kolozs­várra, amikor ez Erdélyi Szociális Szer­vezet Vendnel Klára vezetésével már elin­dította a népjólét­ megszer­­zésének mun­káját. A társadalmi egyesül­etek és a ha­tóságok között a szociális szervezet meg­teremtette az együttműködési alapot és kölcsönöket és segélyeket utalt ki.­­— Amikor átvettem a népjóléti hivatal vezetését! —mondotta —­­Kjus­ munkanél­­kül­i és rengeteg menekült volt Kolozsvá­ron. A munkanélküliek elhelyezése és a menekültek segélyezése volt akkor a­ leg­sürgősebb feladat. Ahogy aztán a gazda­sági élet vérkeringése­­ megindult, meg­szűnt a mun­k­a­né­lkü­ls­ég és a menekültek kérdését is rendeztük. 1941 január havá­ban alakult meg Kolozsváron a Magyar Norma, mely az egsz országban Kolozsvá­ron működik a legszebb eredménnyel, amennyiben havi bevétele meghaladja a 10.000 pengőt. Ezután a tarcsai agg.nen.­­háznak Kolozsvárra való átnevezése és a Hadak útján levő épület befejezése kö­vetkezett, amelyet tökéletesen korszerűen rendeztünk be. Ebben az évben alakult meg a Közjóléti Szövetkezet s megkezdő­dött a családi háziak építése. Eddig sok­­gyermeke­s családok részére a város kü­lönböző kör­zeteiben 70 családi ház épült fel s ujjabban 30 ház építése kezdődött meg. Tető alá hoztuk a Magyar Bot­ot. Felállítottuk a gyerm­ekikonyhát, ahol na­ponta 1600 iskolás gyermek kapott ebédet. Megszerveztük a had bevonultak segélye­zését, tűzifával­­át­ttuk el őket a hadiké­lé­nyeken kívül is segélyeztük őket. Meg­kezdtük később a balatoni gyermeknyi ra­id telep építéséit, amely most má­r tető alá kerül, d­e a háborús viszonyok következté­ben nem vehettük igénybe.. Rendszeresen nyom­áltattuk a gyengén táplált szegény gyermekieket, újabban 10 tel,eure 770 gyermeket helyeztünk ki a ,bomba,tái­is­dás veszélyei miatt. — Nagyon sajnálom mondotta, a beszed­­tes­lés végién —, hogy el kell távozzam Ko­lozsvárról, mert nagyon megszerettem ezt a várost, a,me­g második otnomonitmá vált. Kolozsvári, tartózkodásom al­att örömmel 1,1 lapítottam meg, hogy munkat­­ársai­m­ba­n meg volt ."A hivatástudat s olyan közösségi sztellem alakult ki, amelyet ha Nagybá­nyán 1,3 sikerű: koatekitánunk, elérem cé­lomat. ., ,Hagyományos erdélyi szellembe®, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék. MODERN ZENEALBUM 38 divatos dal, tangó, filmzene, magyar dal, katona dal, s modern táncok, 20 pengő. Hiába menekülsz. Májusban bolond a szív. Minden elmúlik egyszer. Én mától kezdve. Három kislány, három honvéd. Majd ha vissza­jöttök megint. Hiába várlak. Most mindennek vége. Tudom, hogy vársz, stb. stb. stb. Fostán utánvéttel, a portó felszámításával, előre fizetésnél portó mentesen küldi az •­ Ellenzék 66 könyves bolt­­.V^3SKtil'.^V.M‘XL Kolozsvár, Mátyás király­ tér 9. szám. ELLENZÉK 3 adriai parton ujj támadásra indultai­ a szövetségesek BERLIN, szeptember 1. (MTI). A Füh­rer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirat & Irodának. A véderő főpisz­an­­st­oksága közli: Párástól északra az elszakadó mozdul­at- m­unkáit élesen nyom­on követő ellenséget megállítottuk. Azok ellen az ellenséges támadó oszlopok ellen, amelyek észak felé törnek előre, ellen támadásokat indító t­­ulatuik. Reims térségeiben csapataink súlyos harcban állnak ellenséges páncélos erők­kel, amelyek északkelet—észak felé to­vábbi térnyeréseire tudtak szert tenni. A Rhone völgyében erősbödik az ellenséges nyomás Velence ell­e. Itt kemény harc­ban szétvertük az elenség valamennyi térzisdását. London ellen a megtorló tűzet­ éjjel­­nappal folytattuk. Olaszországban az ellenség az adriai ten­g­erpa­­rton széles arcvonalon ismét nagy támadásra indult. Csatamentők, páncélosok és tüzérség nagymérvű harc­­bavetésével, valamint tengerészet egysé­gek támogatásával betörést értek el Pe­­saro térségében, de ellen­tám­a­dásunka­a szétvertük és az újabb kísérleteket is felfog­­tuk. A délkeleti határon szétverték a bolsevista támadást Romániában fokozódott az ellenséges nyomás Horest irányában. Erdély délke­leti határán a heves bolsevista támadáso­kat szétvertük. A keleti arcvonal déli szárnyán 30. h­adtest a 306. gyalogos ha­diosztállyal, a 15. gyalogos hadosz­­ijárláyal és a tizenharmadik páncélos- béd­ősz­­tállyal együtt önfeláldozó harcokban hő­siesen verekedett a túlerőben lévő ellen­séggel. A 661. nehéz páncélos vadászosz­­trag egy nap leforgása alatt ötven páncé­lost­ lőtt szét, és ezzel döntő módon moz­dítod­a elő az elhárító sikert. A keleti arcrond többi részén csak Varsótól keletre voltak nagyobb harcok. Itt ismét meghiúsítottuk a szovjetnek azt­ a szándékát, hogy a város felé áttörjön, miközben 24 páncélost szétlőttünk. Az északamerikai bombázók a­ légtl­a­­lom szempontjából kedvezőtlen időt ki­használva terrortámadást intéztek Bré­ma é­s Kiel ellen. Az ellenséges bombázók to­­vábbi támadásai egyes magyarországi helységek ellen irányultak. Egy brit re*­­pülőalakulat éjszaka bombákat doba­t a Rajna—Majna vidékére. Tengeraalttjárók a Csatornában és ez Atlanti-óceánon kemény harcokban el­­süllyesztettünk 36.000 bruttó r­égisz­tériu­m­­­át kitevő hat ellenséges hajót, továbbá egy őrhajót és lelőttek egy ellenséges re­pülőgépet. * . Kolozsvár város vagyona egy év alatt 23 millió pengővel gyarapodott A város múlt évi gazdálkodása tervszerű, előrelátó és eredményes volt KOLOZSVÁR, szeptember 1. :Tan­­csó Sándor főtanácsos, a városi számvevőség főnöke el­késett­ette a­ város zárszámadását s azt a törvény­­hatósági bizottság­ elé terjesztette. A z­ár s­z­ámad­ása ad­o­t,amiből­­az tűnik ki, hogy az 1944. é­vi gazdálkioldás terv­szerű,­ előrelátó és eredményes volt, aminek legfőbb bizonyítéka az, hogy Kolozsvár város vagyona a mai év­ben 23.396.115 pengővel gyarapodott. Egyébként kitűnik a zárszámadás­ból, hogy a pótköltségvetéssel bevi­telt 10.146.080 pengő szükségleti hi­tel keret­et a város nem lépte túl és azt 48.929. § kivételével a költségve­tésiben kitűzött, program maradékta­lan végrehajtására fordította. Ugyan­akkor pedig az 1943. évi költség­ve­tésben bevételre előírt 10.144.080 pen­gőt, 1,354.098 pengővel emelni tudta. A zárszámadásban a város pénzügyi osztálya be nem hajtható városi adókból és i­lletékekből 4.602.854 pen­gőt törölt. Az 1943. évi költségvetési évben a város illetményekre, nyugdíjakra és kegydíjakra 2.715.289, szociális ki­adásokra 798.6­49, hasznos létesítmé­nyekre 456.655, adminisztrációs ki­adásokra 1.746.892, kulturális kiadá­sokra, 1.710.783, egyházak és iskolák, segélyezésére 135.799, város szabályo­zási költségekre 1.217.965, köztiszta­sági kiadásiakra­ 1.048-570, épület és ingatlankezeléseikre 973.455, ingat­lanvételeikre 180.463, vágóhídi épít­kezésekre 603.374, a tárcsás beruhá­zásokra 53.977, á­tszámolá­sokra 5764, pénztári műveletekre 6.461.800, elő­legekre 2.980.197 pengőt­, összesen, 20.530.625 pengőt használt fe­l. A közellátási költségekhez a bel­ügym­­iniszt­er 2­42­ 880 pengő segélyt, utalt ki, a gázmű költségeihez 25.000 pengővel járult hozzá a város ház­tartása, a köz­világít­ást a város el­lenszolgáltatás nélkül kapta. A ki­adások gondos előrelátással történt teljesítésén felül a bevételek számot­tevő emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy a város pénzügyi veze­téke kitűnő eredményt érhetett el. Eljárás ellenséges repülő­­gépről ledobott mérgező anyagok megtalálása esetén KQLQZ,SIVÁR, szeptember 1. Ko­lozsvár város polgármesteri hivatala közli: Az utóbbi időben többizben aelolfordu­lt, hogy magánegyének az illetékes hatóságok megkerülésével állítólag ellenséges repülőgépeikről ledobott anyagosait terjeszt­ettek fel vizsgálatra. Minden esetben mérge­ző, illetőleg baktériumos fertőző ha­tást, tulaj­dont toltak a beküldött anyagnak. Tekintett­el arra, hogy sokszor túlfűtött fantáziájú emberek — esetileg tisztán szereplési vágyból — felesleges munka többl­etet okoz­nak a vizsgálatra hivatott intézet­teknek, az alábbiakat rendelem el. A gyanúsnak talált é­s beküldött anyagokhoz min­den esetben jelen­tést kell mellékelni, mely tartalmaz­za: 1. Ki, mikor, hol, milyen körül­mények között, találta meg a gyanús anyagot? 2. A megtalálás idejét megelőzőleg volt-e, ha igén­,­­mikor­el­len­séges berepülés a kérdéses vi­déken? 3. A­mennyiben, az átrepült vidéken az átrepül­és után gyanús körülmények között, több állat hul­lana el, vagy ugyanilyen körülmé­nyek között emberen, vagy állaton sérülések jönnének létre, abban az esetben a jelentéshez mellékelni kell az elhullott állatok hatósági állator­vosi boncolási jegyzőkönyv másola­tát, illetőleg a gyanús sérülésekről állatorvosi, vagy — amennyiben em­beri sért­­lésről van szó — emberorvosi lelet. 4. Minden ilyen jelentést el kell lát­ni hatósági (tisztiorvosi, ha­tósági állatorvosi, csendőrségi stb.) záradékkal, annak jeléül, hogy a kérdéses hatóság a jelentésben fog­laltakkal egyetért. 5. Amennyiben már a körülményekből is kétséget kizáróan vegyi ha­tó anyag okozta sé­rülésre, mérgezésre,, vagy baktériu­mos fertőzésre van alapos gyanú, abban az esetben az illetékes ható­ság távirati uton tegyen jelentést a m kir. honvédelmi minisztérium 36. osztályának. A vizsgálandó anyagot, és a felsorolt adatokat tartalmazó jelentést is a m. kir. honvédelmi mi­nisztérium 36. osztályának , Buda­pest, XI. Karolinám­ 23.) kell meg­küldeni. AZ ÜGYÉSZSÉG SZABDLÁJBRA HE­LYEZTE JAKAB PÉTER FELESÉGÉT ÉS GYERMEKÉT. Megír­lik, hogy­ a rend­őrséig gyilkolás,ág miatt letartóztatta Já­kob P­eter Kajántó­ utcai l­­akost, tiki vack házas­társát egy szék­lábbal agyonütő­tte, valamint törvényes feleségét, Ruka Má­riát és fiatalkori­ gyermekét is., mert a nyomozás során az a gyanú merült fel hogy a készrülő gyilkosságról ők .se tudtak Az ügyészségi kihallgatás rendjén azon­ban kickerü­l hogy a gyilkosság elköveté­sében semmi részük n­em volt, erről nem is tartok s igy fel esését ve gyermekét Szabadlábra helyezt­ék. .

Next