Élő Sziget, 2016 (1-12. szám)
2016-08-01 / 8-9. szám
Élő Sziget IX/8-9. szám 3 „Mivel e földön jónak lenni oly nehéz” ezért vezeklésre, bűneink elleni küzdelemre szólít a költő az Intelmek vezeklésre című versében. A Psychoanalysis Christiana sorait megkerestem az interneten, mert annyira fontos gondolatokat közöl. A kőfaragók szobrain keresztül a tökéletességre hívja fel a figyelmünket. Ne legyünk csak félig megfaragva, hanem egészen. Isten segítségét kéri, hogy bűneinket legyőzhessük. „Szenvedni annyi, mint diadalt aratni. Oh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya beállítson majdan szobros csarnokába. Krisztus urunk, segíts meg!” A beteg, Esztergomban szenvedő költő Jónás imájával fordul Isten felé. Bátran szólhasson, ne fáradjon bele, szavai ne legyenek tétovák, parttalanok, hanem Isten dicsőségét hirdessék. A Zsoltár gyermekhangra című versében megköszöni az életét, mert az Úristen megóvta a háborús időkben. Egyben hitet tesz arról, hogy Isten a béke Istene. „Az Úristen őriz engem,/mert az Ő országát zengem. Az Ő országát, a Békét, / harcainkra süketségét. ” Nagy élmény hallgatni az Eucharistia és a Cigány a siralomházban című verseket, mert a felolvasás érzelem gazdag, és jól közvetíti a költő gondolatait. Isten az igazság, a szeretet, ez töltsön el bennünket is, körülbelül így foglalható össze az Eucharistia című vers. A cigány pedig nem más a siralomházban, mint a költő. Dalai már fáradtabban szólnak, sírása nem maga miatt tör fel, hanem a szenvedő emberek miatt. Nyitrai László az egyik legfontosabb babitsi üzenetet választotta az imaóra címének. Plébánosunk olvasta fel ezeket a sorokat, amelyek az Engesztelő ajándékból valók. Gyöngy, virág helyett az egész életét teszi Babits Mihály engesztelésül Isten lábai elé. Tegyük ezt mi is! ,J Ez ami megmaradt még, e meztelen is gazdag élet, s ezt sem adom, csak visszaadom már: mert jól tudom, ki vagy? s hogy benned és általad élek, kenyerem és levegőm is rég nem volnék, ha te nem volnál. ” Köszönettel írom le azoknak a nevét, akik az imaóra verseit felolvasták: Hengánné, Ormándiné, Meszes Zsófi, Valkó Miklós, Recska Valéria, Kósa Anita, Valkó Virág, Nyitrai László, László atya. Pazsiczky Mariann Ünnepeinkről: Templomunk védőszentjének ünnepe „Krisztus Jézus nagyanyjának, Dicsőséges Szent Annának, Zengjen buzgó éneket Szívünkből a szeretet. ” Július 26-án templomunk névadó szentjét ünnepelni hívtuk és vártuk az esti szentmisére a híveket, különös tekintettel a nagymamákra. László atya prédikációjában kiemelte Szent Anna jelentőségét. Szeretettel szólt róla, mint férjével, Joachimmal együtt a nagyszülők példaképéről. Megemlítette, hogy Annát a kedd asszonyának is nevezik. (Idén pont erre a napra esett a névnap.) A szentmise záró áldása előtt az unokák kedves versei köszöntötték a nagyszülőket. Csilingelő hangú kisfiúk és lányok fejezték ki örömüket, köszönetüket a szüleiket felnevelő nagyiknak meg a dédiknek. Zorán sokunkat megkönnyeztető dalával pedig azokra emlékeztünk, akik már nincsenek köztünk. A műsort jó hangulatú szeretetlakoma követte. Magyarországon Heves megyében, Lőrinciben van Szent Annának ismertebb búcsújáró helye, ahol sokszor felhangzik a következő ima: „Szent Anna! Máriának szülője, gyámola, feléd száll az anyáknak kérése, óhaja. Akit követniük kell, te vagy a példakép, óh áldd meg gyermekkel az anyák seregét! Kérj mennyben szent kegyelmet, ha kéred megleszen hogy éljen minden gyermek szentül, erényesen.” Templomunk búcsújának ünnepi szentmiséjére július 31-én került sor, melyet Bíró László, az MKPK családreferense, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke, tábori püspök celebrált. A misén szolgált a felnőttekből álló kórusunk és a gyermek- és ifjúsági gitáros énekkar. A püspök atya homíliájában méltatta Szent Annát. Megemlítette városunktól nem messze lévő Csobánkát is, ahol a szent tiszteletére templomocskát emeltek, melynek oltárképe különleges módon ábrázolja Annát. Caravaggio festményén Krisztust, Máriát és Annát láthatjuk. (A mi templomunkban Hess Mihály alkotásán a kis Máriát oktatja édesanyja, Joachim pedig óvón vigyázza őket.) A csobánkai plébániához tartozó erdei kápolna kedvelt búcsújáró hely. A szentbeszédben hallottunk Ferenc pápa Az irgalmasság arca kezdetű bullájáról is. Az irgalmasság nem gyengeség, hanem erő. Idézte Leonardót: „A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik. ” A szentmise után a püspök atya megnyitotta az Isteni irgalmasság jelenléte az egyházi évben című kiállításunkat Ferenc pápa 2016-os esztendőt az Irgalmasság szent évének nyilvánította. László atya ennek jegyében állította össze a tárlatot, és bemutatta, hogy egyházi ünnepeinket áthatja az irgalmasság. Aranyszavú Szent Péter írja: „ Testvérek! Három dolog élteti a hitet, állandósítja a buzgóságot és őrzi meg az erényt: az imádság, a böjt és az irgalmasság. Ember légy önmagad számára az irgalmasság mintája!” A kiállítás ebben erősített meg mindnyájunkat. Különösen szívet melengető volt Szóda Józsefné babáinak Úrnapi körmenete. Annus néni a tokodi Szent Márton Karitász tagja, a Szent Erzsébet rózsája díj kitüntetettje. Gyűjtőmunkáját kezdettől fogva a hagyományok tisztelete, annak ápolása és továbbéltetése motiválja. Gyűjteménye jelenleg 100 babából áll. Főképp egyházi ünnepeink hagyományát kívánja szemléletessé tenni egy-egy életkép bemutatásával, mint pl.: az Úrnapi körmenet, zarándokút, esküvői menet, keresztelő. Tervei között szerepel még a keresztút, roráté, Szent Márton búcsú megjelenítése. Kívánjuk, hogy sikerüljön ezeket megvalósítania, hogy egy következő kiállításon mi is gyönyörködhessünk bennük! s, és Augusztus meteorológiai elnevezése nyárutó, a székely naptárban új kenyér hava, régi magyar neve pedig Kisasszony hava. A népi kalendáriumban varázserejű hónap a „két asszony köze” (Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony). Esztergom városában dúskáltunk a jobbnál jobb programokban, igazán nem lehetett panasz arra, hogy hova menjünk. Szent István napi fesztivál, Balassi Bálint régi zenei és irodalmi napok, borfesztivál, új kenyér ünnepe, Kertbarátkor kiállítása stb., hogy csak a legismertebbeket említsem. Egyházközségünk is kivette részét az ünneplésből. 19-én székely fiatalokat láttunk vendégül, akik nemcsak részt vettek, hanem szolgáltak is az esti szentmisén. Megható volt látni a gyönyörű népviseletbe öltözött fiatalokat, akiknek egy csoportja Váradtól vett búcsút, hogy Janus Pannonius versének címét idézzem - igaz, csak rövid időre. (Janus Pannonius humanista költő neveléséről Vitéz János váradi püspök gondoskodott.) Azok a diákok, akik a nagyváradi Katolikus Gimnázium tanulói, magyartanárnőjük irányításával irodalmi műsorral készültek. 4