Szabadság, 1933 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1933-01-01 / 1. szám
gyermekét. Innen van az, hogy az ő hívei, olyan nagy előszeretettel halnak meg épen vasárnap ... • * — Bácsi! bácsi kérem! — Egy roppant eleven, értelmes szemű, szurtos kis lányka tartóztat fel az utcán. — Bácsi kérem, tessék mondani, tecsik ismerni a krémes bélest? . . . — Igen, igen.. . mondom neki hebegve és zavartan.... — Ugyan tessék szíves lenni már idejönni a kirakathoz s megmutatni nekem, hogy az-e a krémes beles. — Egy cukrászda elé húz és rámutat a krémmel vastagon töltött süteményre. — Az a krémes, fiam, az . . . — Jaj, azt mondják a gyerekek, hogy az valami csuda jó. Bácsi kérem, a bácsi már tetszett enni krémest. — Ó, igen, régen, Losoncon még... — Losoncon! Ugye az messze van ide. — Ó nagyon messze, fiam, mindig messzebb. — A múltkor a Józsi vitt egyet a háziáréknak. De volt nagyon csomagolva, nem volt szabad kibontani. Pedig a Józsi azt mondta, hogy majd megengedi, hogy a sarkából leharapjak egy kicsit... Tecsik ismerni a Józsit, ugy-e? — Hogyne, hogyne, az egy fiú, fiúcska. . . — Igen, igen, ott laknak a másik számba . . . És a bácsi szereti a krémest, ezzel a krémest, mit... — De mennyire szeretem ... — És most nem tetszik enni a bácsinak. Mostan! Bácsi kérem, ezzel a krémest! Egy szelet krémes 24 fillér. Megkotortam két ujjam hegyével az egyik mellényzsebemet. Öszszesen 30 fillér jött fel belőle. — Itt van 30 fillér, fiam, végy magadnak egyet... A kislány mohó örömmel kapott a pénzdarabok után s még csak megköszönni is elfelejtette a nagy boldogságban s rohant velük az üzletbe. No, igaz, nem irrigyütfis. .. gondoltam magamban tovább állva onnan, nem nagy dolog, az egészet kifizettem az egyik mellényzsebemből. No igen, az egyikből, persze, mert a többiben nem volt semmi. SIMÁNDY PÁL. szabadság Már mindenki a telepítések kérdésével foglalkozik Jó ideig egyedül képviselte Bujcsy- Zsilinszky Endre a telepítéses földreformnak a gondolatát. A szám szerint legnagyobb ellenzéki párt, a független kisgazdapárt, még programjába sem merte fölvenni a telepítéses földbirtokreformot. Azóta a telepítések gondolata belement a magyar köztudatba s ma már annyira jutottunk, hogy egyik napilapunk körkérdést intézett több közéletiemberhez a telepítések ügyében. Először is Albrecht főherceget kérdezték meg, aki kijelentette, hogy délamerikai útja irányította rá figyelmét a telepítések kérdésére. Lám-lám a főhercegnek Délamerikába kellett mennie, hogy rájöjjön arra, amire mi a honi nagybirtokok s a magyar falvak látogatása alkalmával Délamerika nélkül is rájöttünk. Azt is megemlíti a főherceg, hogy maga nagybirtok is az egész történelem folyamán folyton telepített. Arra azonban nem mutat rá, hogy milyen nemzetgyilkoló módon végezte a nagybirtok ezt a „telepítést.“ S hogy ma már távolról sem ilyen jobbágytelepítésekről van szó! Rátér a főherceg az 1920-as földreformra is s azt hibáztatja, hogy ennél a földbirtokreformnál a gazdasági elgondolás helyett a szociális elgondolást helyezték előtérbe. Erről mi sajnos, semmit sem tudunk, mert ez a földreform csak arra volt jó, hogy elvegye a magyar nép kedvét a földhöz jutástól. E földbirtokreform elsősorban a nagybirtokosok „elgondolását“ szolgálta, amit mégsem lehet szociális elgondolásnak nevezni! Albrecht főhercegnek úgy látszik igen furcsa fogalmai vannak a szociális gondolkodásról. A főherceg szerint az új telepítéseknek az 1920-as földbirtok - reform hibáit kell kijavítaniuk. Erre mi azt feleljük, hogy az 1920-as földbirtokreform a maga rettenetes tökéletlensége miatt semminemű új telepítési tevékenységnek alapja nem lehet. A főherceg szerint 3000 családot kell egyelőre letelepíteni. Keveset és jól. Arra nem gondol, hogy mi lesz a közel 3 millió lelket számláló nincstelennel, akik távolról sem várhatnak hosszú esztendőket. Ezzel egyelőre nem törődik a főherceg, aki íme 1932-ben a szociális szempontot nem tartja fontosnak! Végül kijelentette, hogy telepítési tervei kidolgozásánál szorosan együtt fog működni a kormánnyal. Eckhardt Tibor úgy nyilatkozott, hogy nem kell 3 ezer vagy ezer faluról beszélni. A helyzet az, hogy a nagybirtok eladósodott és pénzre van szüksége s ezeket az eladósodott birtokokat kell a földigénylőknek adni örökbérletek formájában, így a nagybirtokosok mérsékelt, de biztos jövedelemhez jutnának. Czettler Jenő is hozzászólt a kérdéshez és úgy vélekedett, hogy gazdatelepítésekre csak nagyon mérsékelten és óvatosan lehet gondolni. A közölt nyilatkozatok egy dologban megegyeznek egymással bármilyen különböző alakról hangzottak is el. Ugyanis valamennyien az ország gazdasági és társadalmi alkatának gyökeres átalakítása nélkül akarják a telepítéseket megoldani, holott a megoldás a mai gazdasági és társadalmi helyzetben csakugyan lehetetlen. A telepítéses földbirtokreformot az fogja megvalósítani, aki az országot átszervezi. S mi ismételten leszögezzük, hogy igenis e kérdésben a nagybirtoknak kell áldozatot hoznia és nem lehet a földbirtokreformnak célja, a nagybirtok megmentése. S ha egyszer valaki rászánja majd magát arra, hogy az ország alkatát átalakítsa, az majd fog tudni tőkét is szerezni a földreformhoz. De természetesen lehetetlen dolog az, hogy a mai helyzet fenntartásával eredményes telepítéseket csináljunk. Ma az ország terhei elsősorban a föld népét sújtják s mindenki a föld népét uzsorázza ki, tehát a telepítésekkel párhuzamosan ezeken az állapotokon is segítenünk kell. Enyhíteni kell a föld népének terhein, gazdaságilag és társadalmilag meg kell szervezni őt, komoly műveltséget kell adni neki s akkor majd lesz értelme és lehetősége egy nagy telepítéses földbirtokreformnak. Akkor majd ez lesz a reálpolitika. Mi abból a „reálpolitikából“, amely háromezer család födhözjuttatásával akar egy csép tapaszt ragasztani az óriási magyar sebre, nem kérünk. S ez a „reálpolitika“ csak a mai beteg állapotok közepette látszik „reálpolitikának“. De rövidesen el fogják söpörni őt a kérlelhetetlenül siető események! Deák Márton. Alsózemplén népe! Aki boldog falvakat, emberi életet, kenyeret, földet, jogot, igazságos adózást, általános és titkos választójogot akar, álljon Csizmadia Lajos kisgazda, népképviselőjelölt mellé! Serényi László gróf a nagybirtok és a nagytőke képviselője szeretne lenni! A magyar falvak dolgozó és szenvedő népét csak dolgozó kisember képviselheti! A saját érdeketekben, gyermekeitek jövője érdekében szavazzatok Csizmadia Lajos népképviselőjelöltre! Éljen Csizmadia Lajos kisgazda! ..n ^a——a—— Hadikárosultak és vitézségi érmesek adókedvezményei A hivatalos lap december 22-iki száma közli a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, valamint a vitézségi érem birtokosai és a Károly-csapatkeresztesek adókedvezményei tárgyában kiadott kormányrendeletet. A hadirokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat és a Károly-csaptkereszteseket az érvényben lévő adótörvények kizárólag a rokkantellátási adónál részesítik kedvezményben. A rokkantellátási adóról szóló 1925: XLVIII. törvénycikk szerint ugyanis a pénzbeli ellátásban részesülők, valamint a végkielégített hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák a rokkantellátási adó alól mentesek, a Károly-csapatikeresztesek pedig a rendes adótételeknek a felét fizetik. A kormány a nemzeti munkaterv egyik pontja szerint „a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat, mint akik a világháború legsúlyosabb terhét viselik, messzebbmenő gondoskodásában kívánja részesíteni. Erre vonatkozólag külön törvényt fog a törvényhozás elé terjeszteni. Sürgősen kíván azonban gondoskodni arról, hogy már az 1933. év első napjától kezdve a hadiözvegyek, hadirokkantak és hadiárvák, valamint a vitézségi érem birtokosai, a Károly-csapatkeresztesek, a jelenleg érvényben levő törvényes rendelkezéseken túlmenően — az államháztartás helyzetének figyelembevételével méltányos adókedvezményben részesíttessenek. A kormány ezúttal csak a legkevesebb jövedelemmel bíró hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint vitézségi érembirtokosokra és Károly-csapatkeresztesekre nézve tudott a megjelent rendeletben adókedvezményeket biztosítani, mert az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kedvezményt az összes érdekeltekre kiterjesszék. A rendelet a már említett igényjogosultakat a kedvezmény szempontjából különböző csoportokba sorozva, különböző kedvezményekben részesíti. Az egyik csoportosítás a kedvezményben részesíteni kívánt személyek terhére kivetett föld-, ház- és kereseti adó nagysága szerint történik. Nagyobb arányú kedvezményt kap az, akinél ezeknek az adóknak az összege 50 pengőnél kisebb; a kedvezmény aránya csökken azoknál, akiknél az adók összege 50 pengőnél több, de 100 pengőt nem ér el. Akinek az adója 100 pengőnél több, ez időszerint kedvezményben nem részesülhet. A másik csoportosítás az igényjogosultak érdekessége, illetve a kedvezményekre rászorultsága szerint történt. Kedvezményben részesülnek: a hadirokkantak, a hadiözvegyek, hadiárvák, továbbá azok, akik a vitézségi érem, vagy a Károly-csapatkereszt birtokosai. A kedvezmények mértéke a következő: 1. A 100 százalékos hadirokkant adójának 30 százalékát engedi el a rendelet, ha az előbbi említett adók összege 50 pengőnél kevesebb, 20 százalékát, ha az adó 50 pengőnél több, de 100 pengőnél kevesebb; 2. a 75 százalékos hadirokkant, valamint a hadiözvegy és hadiárva adójának 20 százaléka engedtetik el, ha az adó 50 pengőnél kevesebb és 10 százaléka, ha az adó 50 pengőnél több, de 100 pengőnél kevesebb; 3. az 50 százalékos és 25 százalékos hadirokkant, valamint a vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt birtokosai részére a rendelet 10 százalékos adómérséklést biztosít, ha az adóösszeg 50 pengőn alul van. Ezek az adómérséklések a föld, ház és általános kereseti adók után járó állami, törvényhatósági és községi pótadókra is kiterjednek. A rendelet ezeken a kedvezményeken felül azokat a hadirokkantakat, akiket rokkantságuk iparuk folytatásában anynyira meggátol, hogy amiatt eggyel több segédet kénytelenek tartani, még abban a kedvezményben is részesíti, hogy a rokkantságuk folytán alkalmazott segédet az általános kereseti adójuk megállapításánál figyelmen kívül hagyják. A „Független Kisgazda“ letagadja, hogy Serényi László nagybirtokos és gróf Nem szeretjük a személyeskedést és eszünk ágában sincs, hogy a megyaszói kerület második képviselőjelöltjét Serényi László grófot a személyében támadjuk. A föggetlen kisgazdapárt, képviselő tagjait sem akarjuk bántani. Azonban rá kell mutatnunk arra, hogy a „Független Kisgazda“ című lap, amely olyan színvonalon mozog, hogy az egyik derék kisgazdapárti képviselő kitiltotta a kerületéből, ez a lap letagadja azt, hogy Serényi László gróf és nagybirtokos. Csak mint Serényi Lászlót szerepelti, mintha nyugalmazott adótiszt volna. És a világért sem említi meg, hogy úgy Serényi Lászlónak, a grófnak, mint pedig több grófi társának, óriási birtokaik vannak Alsózemplénben, ahol a törpebirtokosok, a kisgazdák és a nincstelenek ezrei a legszomorúbb nyomorúsággal viaskodnak Azt kérdezzük az alsózempléni néptől, hogy lehet-e bízni egy olyan jelöltben, akinek letagadják a címét és a foglalkozását? Nem népámítás-e e az, hogy a „Független Kisgazda“ úgy ír Serényiről, mintha a nagybirtokhoz és az arisztokráciához semmi köze sem volna. Persze nehéz gróf Serényi László nagybirtokost kisgazdajelöltként szerepeltetni. A kisgazdák már az egész országban megunták azt, hogy a párt egyre-másra grófokat és nagybirtokosokat hoz be a parlamentbe, a kisgazda jelszó subása alatt. Segíteni lehetne a bajon, ha a kisgazda párt csakugyan kisgazdákat léptetne fel. Erre azonban úgy látszik nem halandó s ezért inkább elhallhatják,a gróf Serényi László neve mellől a grófot is és a nagybirtokot is. Ugyanekkor ez a lap, amely ilyen csúnya módon ámítja olvasóit, pártunkat is piszkolni próbálja. De vájjon akad-e ember, aki elhiszi, hogy igazat mondanak akkor, amidőn ilyen népámító módszerrel harangozzák be Serényi gróf jelölését. Éppen ezért piszkolódásukkal nem is foglalkozunk, nem is vesszük komolyan, azt üzenjük, hogy a szél méltó a lyukhoz, amelyből fúj! Megjelent Simándy Pál szenzációs könyve, az elsikkasztott heniibeszélt Lapunk előfizetői 3 pengő beküldése ellenében pornómentesen megkapják. Férjhez megy a bíró lánya Népszínmű 4 felvonásban Írta: vitéz Pölöskei János Ára előadási joggal és utánvéten költséggel 1 pengő, minden további példány 1 pengő. Mindenütt óriási siker! Megrendelhető kiadóhivatalunkban. 9