Szabadság, 1934 (7. évfolyam, 1-48. szám)

1934-01-07 / 1. szám

4 népi propaganda" - amely***! ! Hárommillió pengős nyereslget magyarság bomlasztására törekszik vag zsebte­lenesen jogtalanul a szérumkartell Számszerű adatok a szérumkartell monopóliumához A szérumkartell haszonélvezői azt haj-1 biztosított monopólium mellett még igen críjf 1 *1 k­ fiirtif nv /Mirt.­» __A ' 1 nt. r n. m­­­ lógatják, hogy az egész szérumkérdésért nem érdemes a harangokat félreverni, mert hiszen nagyrészt filléres cikkről van szó. A drágább cikkeknél pedig — a kartell szerint — éppen hogy viszont látják a termelési költségeket. A filléres cikk igaz. Tény, hogy az oltóanyagok között vannak filléres cik­kek is. De csak a termelési költség felé­rés, ellenben a kartell eladási ára a leg­­filléresebb cikkrél is igen jelentékeny és mire valamely cikk az állattartó gazdá­hoz kerül, súlyos pengők lesznek a fillé­rekből. Másrészt pedig ezekből a filléres cikkéből oly nagy mennyiségekre van itt síkség, hogy végeredményben éppen a filléres cikkek jelentik a kartell számára a legnagyobb hasz­not Itt van példaképpen az ú. n. vaccina, amelyet védőszerül használnak a beteg­ségek megelőzésére. Erre a védő­anyagra a kartellnek úgyszólván semmi más kiadása nincs, mint az adminisztrá­ciós költség. A vaccina ugyanis nem más, mint baktériumok tenyészete, amelyek­nek tenyésztalaját a gyár néhány fil­lérért kapja. Egy adag ilyen vaccina 15 fillér. Ha 10%-os általános kezelési költséget szá­mítunk, úgy a kartellnek adagja másfél fillérbe van és amint látjuk, 15 fillérért adja leszállított áronVagyis minden másfélfilléren 13,5 fillért keres. Csak 13­5 fillér az igaz, de ebből a cikkből éven­ként közel egymillió adag fogy el, tehát már ez a filléres cikk egymagában is 135.000 pengő tiszta nyereséget jelent a szérumkartellnek évenként. És amint nyomban látni fogjuk, nem egy ilyen cikk van, jelentékenyen fog emelkedni. Előbb­­utóbb ugyanis sor kerül a kötelező ser­tésoltásra, ami állategészségügyi és nem­zetgazdasági szempontból feltétlenül üd­vös intézkedés volna. Ez azonban igazi rendeltetésének csak akkor felelhet meg, ha nem a szérumkartell minél nagyobb profitját fogja biztosítani, hanem az or­szág állategészségügyét viszi előbbre és megmenti a magyar sertésállományt a biztos pusztulástól. De miképpen remél­hetjük a mai viszonyok között a köte­lező sertésoltás előnyeit, amikor maga a földmívelési miniszter azt hirdeti, hogy a mai „leszállított“ ár már vívmány! Hiszen a gazda a normális 35—36 pen­gős pestisszérumárat is csak a legna­gyobb nehézséggel tudná viselni, hát honnan vegye a mai rettenetes uzsora­árat, miből fizesse a teljesen önkényes 80 pengős kartellárakat? A kormánynak mindenekelőtt le kell szállítania a sz­érumárakat arra a ní­vóra, amely mellett a termelési költsé­gen felül legfeljebb 20%-os megengedett polgári haszon jut a szérumgyárnak, vagyis 35—36 pengő és amíg nem jutot­tunk el ehhez a pestisszérumárhoz, addig az Állami Oltóanyagtermelő Intézet üze­mét feltétlenül fenn kell tartani, mert még az a minimális ellenőrzési lehetőség is elvész, amit ezideig legalább ez az in­tézet jelentett a kartellre nézve. Százhetven százalékos nyereség a pestis-szérumon A legjelentékenyebb cikk, amely itt figyelembe jön, a sertéspestis-szérum. Ebből a cikkből, a hivatalos adatok sze­rint, évenként körülbelül 20.000 literre van szükség. Egy liter sertésszérum ter­melési költsége teljesen pártatlan szak­értők szerint, mindössze 18 pengő, de mi a legdrágább kalkulációt vesszük ala­pul, amely szerint liter sertésszérum terme­egy­lési költsége . . . . 20%-os üzemi költséget alapul .......................... véve 25.­5.— összesen: 30.0­P Ezt a 30 pengős pestisszérumot a kartell literenként készpénzért 72 pen­gőért árusítja. A csomagolási költséggel együtt a készpénzár is meghaladja a 80 pengőt, de ezzel a kérdéssel most ne foglalkozzunk és maradjunk csak a 72 pengős ár mellett, amely, minthogy a gazdának készpénze nincs és hitelben kénytelen vásárolni a szérumot, amúgy is 80 pengőjébe van. Minthogy pedig a szérumkartellnek, amint láttuk, egy liter ilyen szérum minden költséggel együtt 30 pengőben van, nyilvánvaló, hogy a kartell minden liter pestisszérumon 50 pengő nyereséget vág zsebre. A fent kimutatott 20.000 liter mellett ezen az egy cikken egymillió pengő a kartell tiszta nyeresége évenként és a belföldi fogyasztáson. Minthogy azon­ban a kartell évenként legalább ugyan­annyit exportál, nyilvánvaló, hogy a szérumkartell csupán a pestis­­szérumon kétmillió pengőt nyer évenként. Ez a nyereség azonban a legújabban Ötvennégy pengő haszon minden liter sertéset­ bánc­­szérumon De térjünk csak vissza a tárgyhoz, a szérumkartell mai nyereségéhez. Látjuk, hogy egyedül a pestisszérum évi 2 mil­lió pengő profitot jelent ma is a kartell­nek. A pestisszérumon kívül azonban még igen jelentékeny és nagy hasznot biztosító oltóanyagot termel a kartell. Itt vannak a lovakból termelt szérumok. Itt van a nem kevésbé fontos sertés­­orbánc elleni szérum, amelyet a kartell a mai „leszállított“ ár mellett is 64 pen­gőért hoz forgalomba. Ebből a szérum­ból a mai rendkívül drága ár mellett is 3000 liter fogy el évenként. Lássuk, mibe kerül a kartellnek ez a 46 pengős szérum: Egy lóból átlag évenként 100 liter ilyen sertésorbánc elleni szérumot ter­mel a gyár. Ha sokat számítunk, a ló vételára legfeljebb .... 150.— P Egy évi abrakolás napi 1­0 takarmányozási költség mel­lett .......................................... 365.— „ 10 ló mellé egy ápoló havi 100 pengővel, évi 1200 pengő, 1 lóra esik évi.....................120.— „ összesen: 635.— P A termelési költség legfeljebb 20%, de vegyünk egy maximumot, vegyünk 50%-os általános költséget és adjunk hozzá a 635 pengőhöz még 300 pengőt, ez összesen 935 P, vagyis a kartellnek 100 liter sertésorbánc-szérum 935 P-be és egy liter ilyen szérum 9­ 36 pengőbe van, kerekítsük ki 10 P-re. Ezt a 10 pengős szérumot a kartell a mai leszál­lított áron 64 pengőért adja, vagyis pontosan 54 P-t keres minden liter sertésorbánc-szérumon, úgyhogy az évi 3000 liter sertésorbánc elleni szérum a kartellnek kereken 170.000 pengőt jövedelmez. Hasonló az arány a lépfene elleni szé­rumnál, amelyből cca 2000 liter kell évenként, a szeptikémiai szérumnál, amelyből 500 liter, a mirigykor elleni, a paratínisz elleni és egyéb szérumoknál, amelyekből még bízvást vehetünk to­vábbi 1000 litert, úgyhogy ezekből a kisebb jelentőségű szérumokból is leg­alább 4000 liter fogy el évenként. A kar­tell nyeresége ezeknél a szérumoknál egy fillérrel se kisebb, mint a sertés­orbánc elleni szérumnál, úgyhogy ez a 4000 liter a kartellnek további 250.000 pengő nyereséget jelent évenként tisztán. Amint látjuk, közel hárommilliós évi nyereségről van itt szó és nem valami jelentéktelen csipp-csupp dologról, amint azt a szérumkartell és védelmezői a nyil­vánosság előtt szeretnék feltüntetni. Évi hárommillió, teljesen jogtalan és semmivel sem megokolt kartellnye­­reség ellen harcolunk. És ha meggondoljuk, hogy a kormány aránylag sokkal kisebb összeg miatt csökkentette éppen legutóbb, több mint 100.000, súlyos nélkülözések között küszködő nyugdíjas köztisztviselő illet­­ményeit, az megérti az emberek elke­seredését a szérumkartell visszaéléseivel szemben, amikor ez a kartell a mai vál­­ságos időkben súlyos milliókat harácsol minden kockázat nélkül és teljesen jog­* talanul. Dr. Nádas József Számosan vannak, akik a német ve­szélyt nem tudják veszélynek látni. Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy ves­senek futó pillantást a széthulló ma­gyar társadalomra , higgyék el, hogy van német népi propaganda, amely ke­resi mindazokat, akik német érték­rendszerben­ élnek, mert már ezeket is magukénak tekintik, vegyék tudomá­sul végre, hogy van német szervezke­dés, amely felkeresi azokat a szatmár­­megyei német nevű gyermekeket, akik­nek már szülei sem tudták németül, hogy a romája hatóság segítségével is­­m­ét német iskolába kényszerítse őket. S egy ilyen természetű propaganda ha­tályossága nem rémlátás: elég, ha rá­mutatunk arra, hogy az Anschluss ese­tén tényleg magukat németnek érezők nagyon kis számán kívül, a gazdasági érdekük után futók, a stréberek és ka­landorok, az előkelősködők, az izolál­tak és asszociálisok, a sehová végzet­szerűen nem tartozó határem­berek, mindmegannyi hordozói lennénk ,ül­nek a rettegett bomlási folyamatnak. Előfizetési felhívás! Az új esztendőben új hittel és célkitűzé­sekkel kívánjuk folytatni azt az építő munkát, amit a magyar élet újjászervezése érdekében évekkel ezelőtt megindítottunk. Szerte az egész világon, az emberiség leg­jobb és legkitűnőbb szellemei fogtak össze arra, hogy lebírkózzák a nyomor, bűn, szenvedés, halál és bi­zonytalanság rémeit, amelyek végromlással fenyegetik az embe­riség életét és civilizációiét. Mi, akikben elevene él a fajtánk iránti szeretet, akik fe­lelősséget érzünk az iránt, hogy népünket mai elesett és szomorú állapotából fölemel­jük, szintén beálltunk a világítók eme rop­pant láncába, és hittel, munkakedvvel, lel­kes áldozatkészséggel és kemény önmegtagadással álljuk a­­ harcot. És ez a hitünk és áldozatkészségünk új meg új tápot nyer a szeretet és ragaszko­dás bizonyságai által, amelyekkel híveink és, olvasóink szinte napról-napra eláraszta­nak bennünket. Fölemelő és büszke tudat számunkra, hogy pártokon és osztályokon túl és fölül egy egész nemzet javáért, új szelleméért, társadalmi és poli­tikai fölszabadulásáért folytatunk harcot. Ám a való élet parancsai nem szűnnek meg figyelmeztetni bennünket a földi lét ama nyers törvényére, mely szerint a szellem élete és győzelme az anyag­hoz van kötve. Küzködve a látható és láthatatlan cenzorok­ ereje ellen, birkózva a hitetlenség, közöm­bösség és rosszakarat ördögi hatalmaival, napról napra .­­ ádáz küzdelmet kell megvívnunk az­­anyagi gondok fekete réme ellen is. Függetlenül minden anyagi támogatástól, a magunk erejére vagyunk utalva. Munka­társaink túlnyomó része ingyenesen és csu­pán az általunk képviselt nagy célok által rabulejtve bocsátja rendelkezésünkre mun­kaerejét, dacára annak, hogy a legtöbbjé­nek még a napi kenyere sincs biztosítva. A farkasok boldogsága a mienk. „Fázunk és­, éhezünk ... De szabadok vagyunk“. Annyival inkább kell, hogy fokozott mér­tékben álljanak lapunk mellé anyagi támo­gatásukkal azok, akik egyetértenek építő célkitűzéseinkkel; akik fontosnak látják, hogy ügyünk győzelemre jusson, hogy a magyar szabadságért vívott küzdelmünk fennakadás nélkül haladjon tovább; és akiknek ez az anyagi támogatás valóban módjukban áll. Tisztelettel felhívjuk régi és új előfize­tőinket, hogy a csekélyre szabott előfizetési díjaikat küldjék be mielőbb lapunk kiadóhivatalába, mert csak közös ris vállvetett munkával harcolhatjuk ki azt a magyar jövőt, am­­­i minden igaz magyar szívnek legszentebb vágya és leghőbb óhaja. Sí Szabadság“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Egész Budapest mondain és divatos hölgy­közönsége tudja, hogy Orosz Jenő hölgy­­fodrász üzletében, Andrássy út 10 szám­a alatt valóságos frigurarevű folyik le na­ponta. A hölgyek tódulnak a mesterhez, aki most tért haza Newyork, Párizs, csi­­kágói, londoni, tanulmányútáról és a leg­újabb hajmodellekkel és géptípusokkal tart bemutatót A mester a most érkező báli sze­­zonra egész új frizurakreációkkal kedveske­dik hölgyközönségének és minden bizonnyal az idei bálokon is a legnagyobb feltűnést az Orosz-frizura fogja kelteni. OROSZ JENŐ hölgyfodrósT. : VI., Andrássy­ út 10. Tel 101- 07. IV. Henrik, a franciák legnagyobb királya már századokkal ezelőtt hirdette a magyarság nagy európai szerepét Szakács Andor országgyűlési kép­­sről, hogy mindig és állandóan választó­­vissza Hét nap címen most megindult királyság legyen. Másodszor, hogy min­kitünő hetilapja egyik feltűnően ér­dekes cikkében propagandát indít IV. Henrik francia király szobrának Budapesten való felállítása érdeké­ben. A cikk, amelyből alább részle­teket közlünk, igazolása a Szabad­ság többször leszögezett ama meg­állapításának, hogy a magyar-francia barátság és érdekközösség gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. IV. Henrik a franciák legnagyobb királya volt; igazságos és népszerű, mint a mi Mátyásunk. Megszilárdítván trón­ját s visszaadván hazájának a borzasztó Szent Bertalan-éj után a belső nyugal­mat, merészröptü szelleme európai nagy célokat tűzött eléje. Merőben újszerűek voltak ezek a célok: az európai egyen­súly megállapítása, a nemzetközi béke állandósítása és a Népszövetség életre­­hívása! Részletesebben: Európa tizenöt nagy országát körülbelül egyformává tenni hatalomban és kiterjedésben, ter­mészetes határok között. Az államoknak nem szabad egymás rovására terjeszked­­niök; a vitás ügyeket közös törvényszék intézze el. Minden állam meghatározott számú katonaságot és flottát tart és bo­csát a kereszténység rendelkezésére, a mozlim elleni harcra, —­ tudniillik ez volt akkor­a közös veszedelem, mint most — az orosz bolsevizmus. A nagy francia király ebben az euró­pai elgondolásában a legfontosabb sze­repet Magyarországnak szánta. Magyar­­országban látta a kereszténység nagy ré­szének hatalmas bástyáját a törökkel szemben és ez állam berendezésére vé­gig azt válasszák, aki legalkalmasabb a keresztény hadak fővezérének. Végre, harmadszor, hogy ez legyen a legna­gyobb, a legerősebb és leghatalmasabb keresztény királyság. Ezt elérendő, mindjárt most hozzá kellene csatolni az osztrák főhercegsé­get, Sziriát, Karinthiát és Krajnát s idő­vel egész régi területét is (L­i. ha a törö­köktől vissza lesz foglalva!). Erdéllyel, Szlavóniával és Boszniával! És IV. Henrik nemcsak elméletben tervezte ezt az új Európát, amelyben ilyen nagy szerepet szánt hazánknak, hanem tényleg hozzá is fogott megvaló­sításának előkészítéséhez. Miután begyógyította az ország sebeit, új virágzásba hozta a termelést, a ke­reskedelmet s helyreállította az állam pénzügyi egy­ensúlyát, terveinek eszkö­zéül hatalmas hadsereget és óriási kész­leteket gyűjtött. Végre elhatározta a nagy hadjáratot a Habsburgok ellen, mert tervét csak e poliglott hatalom megdöntése árán való­síthatta volna meg. A sereg készen állt, csak jelt kellett adni az indulásra. Már ki volt tűzve, hogy a király 1610 május 19-én utazik a sereghez, öt nappal előbb, május 14-én Párizsban két tőr­­szúrással megölte Ravaillac, amint min­denfelé köszönve, kocsiján lassan áthaj­tatott a városon. Ravaillac, a sötét hatal­mak által fanatizált és fölbérelt orgyil­kos! __ Hazánknak idegenben soha jobb és nagyobb barátja és jóakarója nem volt,­natkozólag három dolgot ajánlott elő-­ mint éppen IV. Henrik.

Next