Előre, 1951. július-szeptember (1. évfolyam, 74-150. szám)

1951-07-01 / 74. szám

ELSRE P­ÁRTÉLET Az új vezetőség megválasztása a szovátai fűrészüzemnél A szovátai Speil fűrészüzem alapszervezetének tagjai idejé­ben felkészültek az új vezetőség, valamint a rajoni értekezlet ki­küldötteinek megválasztására. Az alapszervezet vezetősége megfelelő politikai előkészítő munkát végzett, hogy minden egyes tag megismerje a KV irányvonalát a választásokkal kapcsolatban. Az alapszervezet tagjai konkrét feladatokat kap­tak ebben az időszakban, ami növelte felelősségérzetüket s eredményesebbé tette munká­jukat. A választás napján az alap­szervezet tagjainak több mint 90 százaléka jelent meg a zászlók­kal, virágokkal és jelszavakkal szépen feldíszített teremben. Az ülés megnyitása és az el­nökség megválasztása után, Gáli István elvtárs, az alapszervezet titkára beszámolt az alapszerve­zet" a legutóbbi három hó­napban kifejtett működéséről. A beszámolóból kitűnt, hogy az alapszervezet az utóbbi idő­ben számos eredményt ért el. A tagok mindannyian alaposan megismerték a KMP szervezeti szabályzatát, a párttagok jogait és kötelességeit s ennek eredmé­nye a gyűlések látogatásának 90 százalékra való emelkedése, valamint a bírálat­ és önbírálat szellemének megerősödése. A BMP KV a választásokra vonat­kozó irányvonalát kellően elsa­játították. A helyes politikai munka nyomán a vállalat 60 munkacsoportban dol­gozó munkásai mindannyian szerződéses szocialista verseny­ben állanak. Solomon Ferenc elvtárs ön­tudatosan teljesíti pártfeladatait s a termelésben mint élmunkás emelkedett ki. Normáját állan­dóan 40 százalékkal haladja túl. Példásan dolgozik Bordos Jó­zsef elvtárs is, aki egyike a leg­jobb agitátoroknak s átlagosan 25 százalékkal túlszárnyalja elő­irányzatát. A kommunisták kezdeménye­zésére a pártvezetőszervek vá­lasztása tiszteletére két ünnepi váltást szerveztek, amelyeken az összes munkások részvettek s munkatervük 25 — 60 százalék közötti túlszárnyalásával mutat­ták meg határtalan szeretetüket és bizalmukat Pártunk és ha­zánk iránt. A beszámolóban az alapszer­­vezet egyes hiányosságait is is­mertették, így az alapszervezet, különösen annak vezetősége, nem foglalkozott a pártoktatás­sal. A Bolsevik Párt történetét tanulmányozó kör hallgatóinak száma 22-ről 5-re csökkent. A vezetőség elhanyagolta a tömeg­szervezetek irányítását. Ez ma­gyarázza, hogy a szakszervezet egyáltalában nem törődött az erdei munkások kulturális neve­lésével. Egyes párttagok komoly hi­bákat követnek el a munkában. Bírta Pál például nem fizeti idejében tagsági diját s a leg­utóbbi két hónapban normáját sem teljesítette. Borisz Lajos elvtárs, bár két, háromhetes tanfolyamon is résztvett, elha­nyagolja a rábizott feladatok teljesítését s magatartása párt­taghoz nem méltó. A beszámolót vita követte. Fábián Dénes elvtárs, többek között rámutatott arra, hogy az alapszervezet vezetősége nem működött együtt az üzem igaz­gatóságával, egyes, a vállalatot érdeklő kérdések megvizsgálá­sában. A vezetőség nem bírálta az igazgatóság hibáit, az alap­szervezet titkára pedig magára vette az igazgató hatáskörét, amikor maga szerződtetett dol­gozókat az üzemhez s igy meg­szegte az egységes vállalatveze­tés alapelvét. Barabás Ferenc elvtárs hang­súlyozta, hogy az alapszervezet munkájában felmerült hiányos­ságok jórészt annak tulajdonít­hatók, hogy a vezetőség nem adott konkrét feladatokat a párttagoknak, Gáli István tit­kár pedig parancsoló magatar­tást tanúsított s több alkalom­mal bizonyos felvilágosításokat is megtagadott egyes elvtársak­tól. Sem az alapszervezet veze­tősége, sem a párttagok nem folytattak agitációs munkát az új normák bevezetésekor, ami azok gépies alkalmazásához ve­zetett. Az alapszervezet vezető­sége nem törődött az Írástudat­lanság elleni harccal s nem fog­lalkozott az ifjúsággal. A vita befejezése után áttér­tek a jelölésekre. A vezetőség volt tagjai közül ismét jelölték és egyhangúlag újraválasztották Czimbalmos Dénes elvtársat, aki már az il­legalitás idején segítette a Pár­tot s hazánk a Szovjet Hadsereg általi felszabadítása óta, mikor párttag lett, lelkesen dolgozott a munkásosztály érdekeiért. Új­raválasztották, mert mind a ter­melésben, mind családi életében párttaghoz méltó a magatartása. Gáli Istvánt, az alapszervezet volt titkárát is jelölték, a jelö­lést azonban szótöbbséggel elu­tasították, szektális munkamód­szerei s amiatt, hogy a munkát nem irányította úgy, ahogy kel­lett volna. Az alapszervezet vezetőségé­be jó elvtársakat választottak be, akiknek eddigi munkája és magatartása biztosítja, hogy megfelelnek a reáj­uk háruló fel­adatoknak. A szovátai fűrészüzem párt­­alapszervezetének tagjai a válasz­tások alkalmával bebizonyítot­ták, hogy megértették a KMP KV irányvonalát, azt, hogy a választásnak hozzá kell járulnia az alapszervezetek megerősíté­séhez s eszerint szervezték meg a választást és folytatták le azt. Lendítsék fel a szocialista versenyeket a marosvásárhelyi hűtőház építésénél A maros­vásárhelyi hűtőház­építési telep dolgozói jó eredmé­nyekkel fejezték be júniusi elő­irányzatukat, s már július máso­dik felére dolgoznak. A terv telje­sítésében számos csoport tűnt ki. A vakolást végző csoportok kö­zül a legjobb eredményt Mátyá­­sovszki János csoportja érte el, napi előirányzata átlagos 102 szá­zalékos felvonulásával. Kovács András vakolócsoportja is túltelje­sítette munkatervét. A falazók közül Koszta György csoportja 105, Dán Lajos csoport­ja 119 százalékkal múlta felül az előirányzatot. Kiemelkedő eredményt ért el a betonozásnál Kövesei János cso­portja, amely június hónapi elő­irányzatát 130 százalékkal telje­sítette túl. Az ácsoknál Veres József cso­portja a zsaluzásnál és fedélszer­kezetnél 100 százalékos tervtúltel­jesítést ért el. Ezek a kitűnt csoportok ered­ményei. A többi csoportok is meg­közelíthetnék ezeket, ha jól meg­szerveznék a munkatelepen a szo­cialista munkaversenyeket. A munkatelepen ugyanis nem folynak szervezett szocialista mun­­kaversenyrői. A dolgozók csak egyes alkalmakra tesznek munka­vállalásokat, amelyeket sem a ver­senybizottság, sem az alapszerve­zet nem ellenőriz kellően. A dol­gozók nem ismerik sem a saját, sem a társaik eredményeit. Az eredményeket csak a normátor irodán lehet megtudni, de ott is csak a hónap végén. Grafikont sehol sem látni, amelyről megtud­nák a dolgozók, hogyan állanak a terv teljesítésével. A munkaterepen új m­ódszerek­­kel dolgoznak, gépesítették az anyagszállítást és előkészítést. Mindez kitűnő lehetőséget nyújt a szocialista versenyekre. A telep ki­hívta versenyre az aradi hasonló méretekben épülő hűtőház építőit. Hogyan akarják megnyerni a versenyt, ha egymás között nem állanak versenyben? Az alapszervezet adjon az ed­diginél több segítséget a szakszer­vezetnek és a versenybizottság­nak a szocialista versenyek kiépí­tése érdekében. A munkatelepen szélesítsék ki a szovjet módszerek alkalmazását. A nagyszerű szovjet munkamód­szerek alkalmazása nem kampány­­feladat, állandó gyakorlattá kell , válnia. Vajd­án összekötik a kulturmunkát az aratással (Vajola.­ A Bátos községhez­ tartozó Vajo­a falu román, ma­gyar és szász nemzetiségű dolgo­zó földművesei nagy lelkesedéssel készülnek a terménybetakarí­tásra. Hogy az egész nyári mező­gazdasági kampányt, az aratást, cséplést és beszolgáltatást ünne­pélyesebbé tegyék. Sima Dumítru igazgató tanító vezetésével 60 tag­ból álló énekkart szerveztek, amely a községi kultúrotthonban időközönként román, magyar, orosz, német és romi nyelven több szólamú énekszámokkal szó­rakoztatja a dolgozókat, a kultúr­­otthont a vegyes dalárda tagjai már berendezték, színpadot ácsol­tak, s önkéntes munkával elegen­dő ülőhelyet csináltak. Az ének­kar Bátos, Dedrád, Dedrádszép­­lak, Alsó és Felsőidecs, valamint más községek dolgozó földműve­seit is felkeresi a nyári mezőgaz­dasági kampány idején. Jelentős támogatást kapnak valamennyi tö­megszervezettől, de különösen Kovács János elvtárstól, a helyi alapszervezet titkárától, aki jóma­ga is tevékenyen kiveszi részét a kultúrmunkából. SIPEKI BÉLA levelező. hanem■ megliszteltelés „A terménybeszolgáltatás hazafias kötelesség”, — állapí­totta meg Maros tartomány sok dolgozó földművese, a napokban megtartott ünnepi nagygyűlése­ken, amelyeken kiosztották a terménybeadási kötelezvényeket. A dolgozó földműveseknek nem tetszett ez az elnevezés s az Írást terménybeadási engedélynek nevezték el, mert úgy érzik, hogy nem kötelezettség, hanem megtiszteltetés az, hogy az idei bő termésből — amelyet jórészt a Pártunk Útmutatásai alapján végzett munka nyomán értek el — feleslegük egy részét beadják a dolgozó nép államának s így hozzájárulnak népgazdaságunk megerősítéséhez, a szocializmus építéséhez. Siklód község dolgozó földmű­vesei a tavaszi vetési csatában, majd a növényápolási munkála­tokban is élenjártak. Az elmúlt napokban, amikor átvették a terménybeadási kötelezvényeket, még nagyobb lelkesedéssel kezdtek hozzá a munkához, a betakarítás előkészítéséhez. Sor­kan közülük munkavállalásokat tettek. Özv. Szilveszter Gergely­­né örömmel vállalta, hogy első­nek teljesíti beadási kötelezett­ségét, mert ebben az évben, a helyes kirovás következtében, 7,5 hektár földjéről 143 kiló bus­zával, 50 kiló árpával, 144 kiló zabbal és 699 kiló takarmány­nyal kell kevesebbet beadnia, mint a múlt évben. Hasonló munkavállalások hangzottak el Balázs József, Szilveszter Imre, Simon János, Demeter Mihály, id. Balázs Já­nos és más siklódi lakos dolgozó földművesek részéről is, akik mindannyian nagy lelkesedés­sel vállalták, hogy idejében tel­jesítik terménybeadási kötele­zettségüket, tudva azt, hogy ez­zel a béke megszilárdításához is hozzájárulnak. A marosrajoni Székelyvaja községben is ünnepi nagygyűlé­sen osztották ki a terménybeadá­si íveket, amelyeket itt is min­den termelő nagy megelégedés­sel fogadott. Voltak egyes kér­dések, amelyekkel több székely­vajai dolgozó földműves nem volt tökéletesen tisztában. Eze­ket a kérdéseket Székely Ferenc és András Mihály dolgozó föld­művesek szerkesztőségünknek is beküldték, hogy lapunk ha­sábjain is választ kapjanak. A feltett kérdések a következők: 1. Jég, árvíz stb. esetén, mi­lyen mértékben csökkentik a kárt szenvedő termelő beszol­gáltatási kvótáját; 2. Mi történik azzal a terme­lővel, aki hanyagsága követ­keztében csak határidő után, vagy egyáltalán nem teljesít* beszolgáltatás* kötelezettséget? 3. Milyen jutalomban részesül az, aki a betakarítás, beszolgál­tatás idején leleplezi a szabotá­ló kulákokat, s milyen büntetés­ben részesülnek a szabotálók. A válaszok a következők : Első kérdés: jég, szárazság, árvíz, féreg. Vagy valami más elemi csapás következtében tör­tént károkat azonnal jelenteni kell az illetékes néptanács vég­rehajtó bizottságának, amely 3 napra az elemi csapás eltelte után bejelenti azt az Állami Terménybegyűjtő Bizottsághoz.­ A terménybeadás mennyiségét a kár százalékarányában csök­kentik. M­ásodik kérdés: Abban az esetben, ha valaki kvótáját az előírt időben nem szolgáltatja be, a minisztertanács határozata értelmében 10 napi késés után 3 százalékkal, 20 nap után 5 százalékkal, 20 napon felüli ké­sés esetén pedig 10 százalékkal emelkedik a beszolgáltatandó mennyiség. Azok, akik nem tel­jesítik terménybeadási kötele­zettségüket, szabotálnak, s őket a 183/949. és 64/951. számú törvény értelmében büntetik. H­armadik kérdés: Annak a dolgozó földművesnek, aki le­leplezi a szabotálókat, jutalom jár, s ezenkívül a termelőtől el­kobzott terménymennyiség százalékát hivatalos áron megvá­sárolhatja. A szabotálókat a fent­em i­iten törvény értelmében büntetik. Dolgozó földműveseink fel­­adata fokozni az éberséget és az osztályellenség ellen folyta­tott harcot s mindent elkövetni annak érdekében, hogy leleplez­­zék azokat, akik bármilyen úton-­ módon gátolni próbálják a dol­gozó népünk kenyerét biztosító bőséges termés betakarítását, vagy szabotálják a terménybe­­szolgáltatást. Pihenőnapokon is dolgoznak a nagyernyei kollektivisták (Nagyern­ye). A nagyernyei „Partizán” kollektív gazdaság tagjainak legtöbbje lelkesen ki­veszi részét a közös munkából. A kollektivisták szívesen feláldoz­zák Vasárnapjukat is a munká­latok jó menete érdekében. Ez történt június 24-én is. Ráduly József, Éltető Albert brigádfe­lelősök, ifj. Nagy György,­­ aki a marosvásárhelyi Szövetke­zeti Központ alkalmazottja és szabadidejében eljár a kollektí­vába dolgozni,­­ a 68 éves Pálfi Márton, Nagy Károly, Moldo­­ván Károlyné, Csányi Béláné és mások kimentek a szénát meg­forgatni. A kollektív gazdaság IMSZ-tagjai ez alkalommal is becsülettel kivették részüket a munkából. Májai Eszter, Berek­­méri Ibolya, Nemes Ilona és Ilyés Anna ifjak örömmel dol­goztak a takarmány készítésé­nél. Mintegy hat hektáron vé­gezték el a takarmány átforga­tását. Éltető Albert és Háduly Jó­zsef brigádfelelősök kezdemé­nyezésére a szénaforgatási mun­kában résztvett kollektivisták elhatározták, hogy a vasárnap ellenére, délután összegyűjtik a szénát s a munkára a többi tago­kat is mozgósítják. Ifj. Nagy György vállalta a község felső felében lakó kollektivisták moz­gósítását, míg a brigádvezetők és Szakács Dénes, a kollektív gazdaság elnöke a többi tago­két. Az eredmény az lett, hogy 32 kollektíva tag, egy csoport­ban kivonult szénát gyűjteni. A 32 öntudatos tag lelkesen dolgozott s délután 5 órára ös­­­szegyűjtötték a takarmányt a 6 hektárnyi területen. A „Parti­án” kollektív gazda­­ság tagjai alaposan felkészültek a néhány nap múlva megkezdő­dő aratásra is. A vezetőség munkatervet készített, amelyet június 24-én ismertettek a ta­gokkal. A gondosan összeállított munkatervet a tagok elfogadták. Szántó István levelező Marosvásárhelyi mozik műsora. I Szolgálatos gyógyszertár- 1951, Vörös Lobogó filmszínház: Grant július 1, vasárnap, 3. szám­ú ália­­kapitány gyermekei. Haladás film- mi gyógyszertér. Sztálin tér Jó­­színház: Távol Moszkvától. Uj bius 2, hétfő, 4. számú állami idők mozgó: Uj műsor.­­ gyógyszertár, Sztálin tér.

Next