Előre, 1908. december (4. évfolyam, 31-33. szám)

1908-12-12 / 31. szám

* MP MELEGÉNEK FORRÁS*.' R 11 Rífmimí OítefV vA ..tModfifO 7:129 tfICÍSfe 1 A tizenkilencedik század tudományának előhaladása az emberiség jövője kérdésének súlypontját a földről a napra helyezte át. A­­ föld tartóssága, melyen lakunk ■ belát­­hatlan időkig biztosítottnak látszik. Azon­ban nekünk nemcsak szilárd talajra van szükségünk, h­anem­­ világosságra és meleg­re is, melyet a nap sugaraitól nyerünk. En­nek biztosítása az emberi nemnek életfölté­tele, mivel a nap melegének megszűntével megszűnik a földi élet is. Mihelyt a m­últ század közepén a tudo­mány az erő állandóságának elvével tisztá­sul jött, az általános kutatás a nap meleg megmaradásának kérdésére irányult. Meg­mérték azt az óriási erőmennyiséget, melyet a Mol­ a napsugaraktól nyert, és ez kétezer­­milliomod része csupán annak a melegnek, mit a nap magából kisugároz. Hogy vala­mi képzeletet alkothassunk erről a roppant mennyiségről,megemlítjük, hogy ha a me­leg a földön található összes szén elége­téséből eredne,­­800 év alatt, teljesen fel len­ne használva. Fölmerül tehát a kérdés, h­onnét származik ez az erő? Ha a nap egy tisztán meleg test volna, úgy a nagy melegfogyasztással néhány fiukkal hűlnie kellene, és ez esetben tízezer év alatt vége volna mindennek. Emellett már a­ törté­neti időben a nap hőmérsékletének változá­sa észrevehető lett volna. Amennyire ki­mutatható a történelem ismert folyása alatt,­a nap kizuvárgási ereje nem csök­kent, sta e tény oka nem is kutatható ki, —bizonyos az, hogy a jövőre való tekintet­tel megnyugtathat bennünket. A föl­dalat már most az megismerni azo­kat a forrásokat, melyekből­ a nap újabb melegmennyiséget merít. Az energia át­alakulásának új tana megmutatja, hol kell keresnünk a választ, tudniillik az erő ener­giának meleggé való átalakulásában. Ma­yer­­Róbert, aki az energia megmaradásá­nak elvét­­feltalálta, azt hitte hogy kis, a világűrben szüntelen kerengő testecskék (meteorok), melyek a napba zuhanva új és új meleg energia forrását képezik. Egy test, amely távol van a naptól és melyet a nap nagy erővel vonz, maga felé, nagy távolsági energiával bír. Ita már most e­zy nagy energia növeli a nap melegenergiáját, érthetővé lesz, miért marad a nap melege állandó. Ez a fölfogás azonban nem állja meg a helyét mért a nap nagysága a belője zuhanó égitestekké,annyira növekedett vol­na, hogy ez a csillagászok figyelmét el nem kerülhetné, de másrészt a.?napba zuhanó testek*­­ sokkalta ritkábbak­,... mintsem hogy­­ezt­ állandó erőforrásnak lehetne tekinteni. • "jobb magyarázatot' adott a Helmhőld.í.í .Ő a háp Melegét abbéba köttekönös-'Vonzóerő­­• bőlenmgyarázta még, m­ielyn a napot alkotó részecskék között fennáll, s mely annál' na­gyobb; ttxiel távolabb esnek-ezek­ az'részecs­­ké­k egymástól.'1 Renidőn e: részecskék a 'von­­zásttalíz ehgedve közeledne kő egymáshoz, az a. nap ösSZeMuzukuik )■ úgy* áiTegytes reSzecs­kékbed 'uralkodó­­­i 6 nih­tA gr­e H efg ram elég­ben* A'agy dlső alakjáttah tékmntlkőzik. ' Ifehm­­i­oíz' szánd­­ásoka­i’’is végzett e^ tekintetben és­ kimutatta azt, ho­gy­­ a rtbp ezen összehú­­zódása óriási nagy­ságához képest aránylag oly kit méretű, hogy emberi számítással rrí­eg sem­­ mérh- ■ tő,­ aminek bizonyítéka az­­ is,­ hogy a nap 'kisebbedését eddig Senkinek sem sikerült kimutatnia: mi' ■ Ez a magyarázatba vihant-Laplace-féle ködelmélettel- ,kapcsolatba hozzuk, megma­gyarázza azt is* hoppét keletkezett/az egész nap-meleg, , Midgu­e részecskék,,, nydyek­b, éi.a nap,.áll, ritka gáróöhteget képeztek és egymástól távol voltak. körcspnps vonzó­dásuk folytán jeleget idéztek elő. .Tehát,az eredet­­ő^kpd hőmérsékletétil- igtőlpg,. igelyből az egész* papreiujszei­,, te­hát a mi] fpldünjk, is származott, eleinte nem is kellett hogy nteleg, legy­epv ..IJa az ösköd-hideg állapotban, volt. q kö­döt alkotó részecskéi. meleget hoztak léte/é- Iljelroholz számítása szerint e részecskék csoporttqpilá­­sa. legalább is.fiz^ppjiole prjjli.a .éy^e, ugyan­azon, ájlapotbiin fphuta^tja a nap hevét­. E szám azonban hitetlenül alacsony,'ha te­­rei^etbe vesszük, hogy e részecskék csopor­tj­a-T. Isi­sa allancióah, fokozottabb mértékben történik. . . .' Tiloumd mio-or ISitNup­s hysm .i-]1-)ye^jpn,(imepnyy idei^ resz kepes a._ nap n^ostani­ sugárzásának mértéket megta­rt a u i; pZ fi)gg.attolf íná^Tnertík^VQ- résznek. 'képe­sek a napot alkotó testecskék összehúzodni. , , flOPptOfH (;’n/).v Efelett persze pontos számítást nem lehe­t tenni. Helmholz számítása szerint csupán a nap mai 'nagyságának 'feléig tudnának összehúzódni. Ez­ a­­számítás azonban nem valószínű. Bizonyos az, hogy millió és ötbil­­lió évosság biztosítva vagyunk ,napunk­­me­­legének tartósságáról és ha a mai társadal­mi rendszer­­ lehetővé­ tenné minden ember -az iámárí,hogy az ódeá, napvilágot élvezze, a nap áldásos melegét - egyaránt sugározna ■ mindeidene­i szegényrel gazdagra, mert a nap,­mindenki­­számára és nemcsak a­ ki­váltságosokra Sőt. . íi fid h ' J BALKÁN HÁBORÚ. A mai társadalom tarthatatlan beosztá­sát és az rt Hámhájalmák úgyszólván kény­­úri • politikáját bizonyítja­ 'az ■ Atusztria-Ma-­­ gyarországi és a lífljeán államok'közt felmes­niít- ellentét, mely nem lehetetlen, hogy há­­­­borura vehet. És é­ppéh' ez a tény, hogy egy ilyen tömérdek vér- és pénzál­d­ozatot kivánó háborút a monarchia uralkodója,—­­vagy egy csip-cs’up Szerbia gyilkos-tarálya­t csak úgy tetszése szerint­ megindíthat,—bi­zonyítja éhhsek a romlott társadalom átala­­kitásának­­égető szükségét. ■’k­ert legyen vagy ne legyen háború, bizonyos az, hogy a népnek kevés, azaz hogy semmi köze sincs hozzá, s nem az ő érdekében háborúskod­nak annak intézői. Ausztria és Ma­gyaror­­szág dualizmusban van­ egymássál,­ s sm­int­­hogy a lassan, lassan előbbre haladó ma­gyar ipar sok, eddig Ausztriából importált árú bevitelét felesl­egessé teszi, és mert egyébként is az osztrák ipar fejlődése is túltermelést jelent , minek folytán Ausztria ipari mágnásainak fontos érdeke, hogy azok számára piacot teremthessenek.Alkalmasabb és közelebb fekvő piacot pedig mint a Bal­kán államokat nem talál. Ez okból Boszni­át annektálta, vagyis­­jogilag bekebelezte. Szerbiával pedig vámháborúba ke­vered­ett. Az ellenségeskedés így annyira kiélesedett, hogy­­most valóságos véres­­háborút ered­ményezhet. . Már pedig ha háború lesz,' oda ,’hein' a há­borúban érdekelt elemek. Kleni az uralko­dó osztály, há nem az érdekeit féltő nagyipa­ros osztály viszi a bőrét a vásárra', hanem a kép, az istenadta kép, aki­ pedig ártatlan; a háború előidézésében, s a kinek ekszport -semmi érdeke nincs ebben a háborúban!"Vi­­­­szik a jó magyar munkás ’ népet a Vágó­vi­dre, hogy “életét és vérét,’­ áldozza a ki­­lyáért, s a hazáért, sőt az osztrák kapitalis­tákért, hogy aztán majd még jobban foko­zott erővel szipolyozhassák ki munkásaikat. 1 )‡. ›j ‘»pfiEi '/'ínnt­ r,[d .toí/ínf ~t ß b^tíííb Híreink, a következők: Bécs,Mcu t—A Magyar-Horvát tenger­­hajózási részvénytársaság két gőzhajója, katonai csapatokkal­­megrakva, lepecsételt rendeletekkel, tegnap hagyta el a fiumei ki­kötőt. A­­két gőzhajót h­ó­nap másik kettő fogja követni. Habár a parancsnokoknak adott utasítás nem kerülhetett nyilvános­ságra, mégis bizonyosra vehető, hogy a ka­tonasággal megrakott hajók-Gattaidóba igye­keznek, mely dialmát kikötőváros közvetle­nül határos Mo­ntenegró­val,s melyet a mon­­tenegróiak bombázással fenyeg­etnek.­ A m­onarkiában nagyon terjednek a" há­borús hírek, ennek dacára a börzén emel­kedőben vannak megint az árfolyamok, a­mit a hivatásos" körök" kieghyttgtírtó híreinek lehet: tulajdoni rani. ,!ltai ' Azt; a, hirt, h­og­y a monténegrói határ­­‘széli csatározások alatt, B?­ ék mellett egy ;Tertler ríéVÜ mágk­ár';bádríkdy eléáélt'‘vol­na, m­a megcáfolják azzal, hogy Tertler meghalt ugyan, de szerelmi bánatában ön­­gyúlkosságtól‘követett ’-él; é,-i /. /. Bécs, dec. 4.­­A hivatalos körökből ere­dő nizék s/'-i-int kedv.-ző' kilátás van 'tuti, hogy Ausztr­ia és Oroszor­szág között, még az összeülő nemzetközi konferencia előtt­i é­­r-dökessen a békés megeu., i-zés. Határo­zott formában megerősitették) egy­ ben azon hirt is, hogy' Pallavievu őrgrosz konstanti­nápolyi nagykövet ^még m­ara­d “k­egyjeó. i Római de«,• 4—Az olsusz ,■ képviselőház •tegnapi, illésén­, Fortis, volt minisztereilnök, ,a kinek most többsége , Van­­a­ képviselőház­­­ban , hogy horderejű politikai­ kijelentése­ket tett a Balkán helyzetről és Magyaror­szág-A­usztria készerlődéseiről,h,-hlo!-! o-d - .-T­-Olaszország-^szólt-többek között For­tiss­ubm követelt Ausztriától Bosknia be­kebelezése miatt terül­ti, kárpótlási, ide re­méljük hamar­ el fog jönni az a^áció, mi­dőn Ausztriának határozottan kijelenthet­jük, hogy ne folytassa tovább területi hó­dításait és fegyveres készülődéseit. Vagy pedig egyezzon bele Ausztria, hogy a­­Bal­kánra nézve ellaszor­ít.ási i­s„fyipszai n verj« tel­jes cselekvési­­szabaidságát. ,, — Olaszország,, folytatja tovább Fyrjtis —továbbra is a hármasszövetség tagja akar maradjyi, .de csak azzal a föltéllyel, ha a Balkánra, nézve Magyarország-Ausztria tel­jesen száz­ad kezet ad Cli­siorszá­gtrák. 't,szécS, dm*. 5.- -A közös hadsereghez boruk típíf 6Ö.OÖO pottá/tájékon r­á íu­stéli szolgálá­­si' idejök a mai nappál léjárt.1 a’hádügyei ve­­zetőséö' párábcsárat továbbra' is'bőnthiííéá'd­­'nák szolgálattételre. A' bádügym­eléktér'a­z összes póttartalékosokat Bo­hín­sibán­é- Hercegovinábáh' ákbrjá*'elhí­lyéz k­i. Konstantinápoly; délk. Wilifotlil Afahir pasát, török­ had­seregbéli 1'gé liferálist,­a hem­régibért még adjutimsa­bbít a SZultftrti- h­ak—tegnap esté ’n­ég gyilkolták az 'íttcák. Egy török hadseregbeli tiszt ötskös egymás­után rhá lőtt ,és­ a generális holtan tbhült el a földön. A merénylő tiszt megszökött. Bécs, december­ 4.—A­ napról-napra ko­molyabbá váló n­agy,­hadvészi fiztések arra váltanak, hogy a Bosznia bek­ebelezése Ani­­liitsesToá fliv-syno-mxg nö^Ijidntörök foasöL att kitört ,Balkán, zavarok előbb-­­utóbb vé­res háborúra fognak vezetni. A közös,­hadvezetőség tegnap újabb csa­patokat küldött Bosznia­­m­ege­rős­tésére.. A csapatokat a fiumei kikötőből­­szílus­ították el az tengara-Croata személyszállító hajón és rendeltetésük Cattaro tengeri kikötő,-­mely közvetlenül határos Montenegróval. Ebből a körülményből azt következtetik, hogy Magyarország-Ausztria a­­háború kitörése esetén, hamar­osan le akar számolni Monte­­negróval is, amely a Bidkán kérdés kitörése óta folyton rendkivül ellenséges magatar­tást tanusít­ott Magyarországi Ausztriával­ szemben. Bécé, deci 6.—Itt az a hír terjedt el, hogy Ausztria-Magyarország késznek nyilatko­zott arra, hogy átveszi a török államadós­ságok egy részét Törökországnak Bosznia- Hertzegovina annektálásáért adjandó kár­­­­pótlás fejében. Ha ez tény, akkor ez ala­pot Internt a két ország közötti végleges megegyezésre.­­ A magyar képviselőházban m­iá egy inter­pellációt nyújtottak be, a­melyben báró Re­fent bal külügyminiszter lemondását kö­­vetelik. Az interpelláció szerint a külügy­miniszter megcsalta az uralkodót és a nem­zetet, mert az előbbinek úgy adta elő a dol­­go, hogy a nagyhatalmak beleegyeztek Bosznia-Hercegovina annektálásába. Az utolsó­­ huszonnégy órában a közönség hangulata erősen optimisztikus volt és a börzén az árak emelkedtek. Ennek az a mindinkább terjedő vélemény az oka, hogy az uralkodók minden személyes befolyását érvényesíti a béke érdekében. Ezenkívül a beállott tél is­ csökkentette a háború lehető­ségét.­­ ■ Paris, dec. 16. -Egy bécsi távirat jelenti, h­ogy az osztrák-magyar bank cattarói fi­­­­ókja a bank zágrábi fiókjához azt táviratoz­­ta, hogy a montenesróiak reggel 1­ óra óta bombázzák a­­várost. A távirat megjegyzi, hogy a hadügyminisztérium még­ nem ka­pott hivatalos értesítést az esetről, de azért nem is tagadja, hogy megtörtént. Irta: A Pannekoek. EL­Ő­RE ■­­ ______________ •Mb' “ELŐRE” KÖNYVKERESKEDÉ:­­’ LÉBEM KAPHATÓK K« a köVVMeLő ifjabban m­egjelent szocialista v 'A és tudom­áni/ffs Munkák: Bebel: A nő és szocializmus....... ..1.50 Vandervigoé': Kollefefivízm­us.1.50 Marx -és­ Etogols Átólogatot Mik­éi...'. 1.50 Harkányi E.: Babonák dien............. 1.50 Nemzetgazdászattal. .. 1.50 Somfai: Forradalom­ :...'. . 1.30 Kautsky: Marx gazdasági tanai.. ... 1.00 Wildneh: Fitsché rom­antikus'korszaka 1.00 Csizmadia: Hajnalban (versek)'1. .75 Csizmadia: Munkás emberek. . ................60­­Nizmad'a: Fogh­ázi levelek (versek) .40 Meri'ger: Új 'erkölcsfán. 50 T’álint-Mada.-á­­z : A vár­ok........... .40 8 fey ágy óvsZkí I A­z ide:...............................40 'iKá^zódi' ?' íyo­ziáa héfteez. '. I“1?*®'.. .‘.V- • -45 MiilZsafy­ák’'szártóhzáSá.. .) . . .40 J Diderot! Az apáéa r^8 Kyé.f..á...135 j Fab.-;: Keresztén­y szóéiárizhiás.)' -35 j I V'.71.M AaiTiiibs Öfoilih­''feyahgeiiijih. jí’! n.35 | Tkinok tükre.................................i..­ .30 ''ífelney A .römök,'.1..’1.1.' 130 | ölen- ■!. be! ........!.......................i . . . .^ .30 Weitling Vilmos 'el­öté &'‘t'ahit­ásai. j T'á:-tgysülesi )'eg^őiöhyyg&‘‘. .. .'§0 oszaia-- 160 D. najCára........................25 j^’tulajdon fejlődése.................................‘20 A, társadalmi­­fejlődés .törvénye).......... .15 femnházi műsor, minden szám.'........ .12 ! Bánt't.: 'Szocializráus és szóéraelemnök. .05 . /IfMapfére. .tudphiányos ”es' agitacionalis fűzetek ára 10)­o és 2 cent. Felhiv­juk úgy a szerhuszeteket, műn az egyes, elvtársakat, hogy bárminemű könyv­­szükség­­et-‘ik beszerzésénél, ha a kívánt könyvek' jit tétsorolva' nincSenék’ is, fóratil­­janak­ könyvkereskedi­sü­kbeZ és mv a leg­­bicsolt áron beszerezzük' áziak'át. fii:.'.' •: 'Jlb “ AlSée”' Ulhí­j vlirrc's 1 fedésE,' n; ' ! 1528 Crid Avenué; NV V. .t9v,9YÍ0CÍ mi ROíf-.Cí aI r» FELOLVASÁS. tői hrvezet .'VK umteya hó 19-én, szombaton este 8 órakor, a Rákó­czi Szállodában)' 197 East 4‘th street . ..,5 FEU1LVASAST .1 tart. Aj felolvasás, tá­rgya: M«­ eti­beri szár? mosás«. Előarló! Bárd Imre. Vendégeket sklvésen­ látnak,­­­v .ánirtlov -ttöl.o —«bnfoyit la vim .Ina«'1 V*. FE 1.777VAS! ' " 31 ifdazon. elv.társak, ki^ az ‘‘Éjjeli ?nf/ie­­dékholu^'pröadfisára je­gyen­yegp.tt átvették. sziveskedje?!$'a legrövidebb idő alatt okvetlenül leszámolni. A vigalmi bizottság­ *3 FOllALÖlfu­tó" FORRADALOMRA. A türjéheiem .nem' egyéb)'mint! azoknak a hkív.a, akik a kenyeret készítették, de akik­­ne­k ngm vgt’t kenyerük — azok'elleni, akik­nek volt kenyerük,' pedig nem készítették-r­­á Kenyér szó szimbolizálja- itt-az összes ja­vakat' és kiváltságokat. ' t kenyerét ' enni annyit tesz, mint élni és hatalmasnak len­ni. Akinek' fúziós keny­ere van, annak a szabadság­­földje van lábai alatt. Akinek hatalma van arra, hogy saját érdekei sze­rint adhatja, és veheti'el a'' kenyeret, az az­­ élet és halál ura. És ebből az, egyettéri is­tenkáromlásból, ebből a legnagyobb‘szent­ségtörésből ered rajíadén rhás i'stenkáromlás, szentségtörés és emberi rossz' t­­. hogy ha­­hány embeer ellenőrizheti a többiek életét, gondolatait, tetteit és vágyait, fogalmaikat a jóról és a rosszról, kezüknek munkáját és lelküknek emelkedését vagy sülyedését. A kenyér eltula­jdonítása az alapja annak a régi és általános gazságnak, mely a törté­nelemben mint az emberi nem elpusztulá­sára törekvő áradat működik. Ez­ az oka an­na­k, hogy a történelem nem egyéb, mint a kenyeret készítők és­ a kenyér tulajdo­­nog szerint a munkásé, ne­hogy eszükbe jusi­­kosokkal a ha­talomért, melyet­ a kenyér bir­toka ad a világ urainak kezébe. A kenyér­ért, való harc , küzdelem­ az életért és­ annak minden megnyilvánulásáért, küzdelem a lét és a lét gyümölcseinek legyerdői birtokáért. Mindaddig, mig a kenyély és mindaz, amit kenyér alatt értünk... nép­ kozosy egyen­lő, biztos­,és szabad, mindenei számára, mint a levegő, melyet beszivunk,­ mindaddigi a szabadság, nem kezdheti igen igazi működé­sét. Ez­ azonban gyan­­as?t jelenti, hogy. .-az ember csupán kenyérrel él, hanem annyit, hogy­­ amíg nincs m­i;n­en embernek, egyenlő ép szabad kenyere,-addig egy ember ,?em. él­het : szabadda lé? töjtélatepen. - I. Ezért. folyik.. teilet• a­ kéhtelhetetten bare, melyet nem­, lehet bckgyyl kiegyienliteni Csakis a történelem gazdasági indítékai­nak világos felismergsg ,óv meg bennünket a . tragikus és. őrült, kiegy^éstf)}. ..A­ midt története .belegdts?i^j,a jelembe, i]mindenféle törekvéssel, n^lyeb .aA.elődünk áRó harcot . |s .eredmény j­jisszq^qvarnidgypHi^nelfi . dgnfejői .tes^nqk . ppjjti.kai,fa.gazdasági.. ja­­vaslatokat, melyek azon alalminak. hog.V a birtokos-, és munkásoszt^ly ér­dekeinek azo­­nosságát. t-^vzik fql,.jRhkql­eip-bjzp^itsá­­­go­k, községi ssocializmus, )ru­ nlAslak^s:^r­ö­­vetk­ezi­k», szociális refm^iligákA^^áíntelvn más ,többés kevés­­é . jelentékeny eszközzel , igyekeznek meggátolni a forradalmin... Most is mint mindig, a tartokososztály kész­dda­­dobni a népnek egy darabkát abból, a mi fenmarml ,­a. refprimerek ren­tényeinek meg­­jon azt követelés, amit végre ás kipvetelniok ! kell,, hogy valaha szabajdság­ és igazság le­gyen ezen a világon--t. S smokkjuk teljes eredményét és a köztulajdont a termelő esz­közökön és gépeken. . Az éhitben mind- mitt a kiegyezés, és nemtörődömség, a szolgaság és középszerűség uralkodik és ezek­ készen állanak ^yrp, i§](hQgjr^.egm^gq^ék é^glá­­ukiyAzá,ki,.a szociális!a mnzgí^mftjt, is... A - pw *8 ^)rí-hdlaih­ föteei’-^' i mén.ven­!, mindig,ipegi­ girbál,tan­dekor elfo­gadta az az osztály, amely.yllpfLfelke­­,10S .irányult, ^Royystaud.p császár .tönkre­tette a kereszténységet, fczu­ltni. hogy befp- |­jgftdta.. ugyiyn­aq járt :4 a pápa, mikor el­­,fogadta.. szqid. JR^rpnp kér,értény repe^q­­kZárj. ugypp^^tjtet^höp pppqpe^.^.ipvirpk a reformációval Xéiuetországbpp,03.Angli­­ijdian, A tőkésosztály szedte le a frapje-ja forradalom és az jötő-Zl­iki. kom pnpp pá- 5‘at.lan . vértajfirságápak. jgxhmiilosqit,. . ,AZ .amerikai forradalom,, vége...felé, ..'piikpr.-a -függetlenségi­ nyilatkozat, gyümölc­sei( már megértek, pam- Rousseau, Jeffersou.. vagy a Paine eszméi, uralkodtak, hanem az Ame­rikai Alkotmány, ez a monumentális össze­foglaló hazugság, mely nyilvánvalóan azért készült, hogy a népet önmagának a kor­­mányzásából lsszekeszszedés, a ^ korm­ányzás ügyeit' a birtokososztály kezébe adja. ■Ksíivéljék meg ‘a szocialisták tízb'az in- i tel­met és tanulságot. A birtokososztály szi­­ntröszen ad‘a népnek néhány morzsával töb­bet abból, ami igazság szmirtr­'a népé és evvel igyekszik megakadályozni,­ hogy az egészet követelje; s Ha ’ erre’ kerül a sor, készek lessznek a szocializrtitív nevében’ adni egyetemást,’s hogy­ kikerüljék a ’Szociálizmás teljes megvalósulását. A régi”politikai pár­tok adoptálni fogják dnindazt, amit prog­­ra­múb­eszédeikben; szociális követel­éteknek szeretnek elnevezni; az egyházak behoza­­kodnak az izléstelen ■ kenesz’térty'-Szoln­ali­­­ibussal, az­­álszénterekedéssel­­és ‘felebaráti éneretöttel’.I A' pártvezérek és Ab*Pökök,’ ’sőt maga Roosevelt is nem sokára hirdetik­ fog­­j­ák ’ az * ‘ okos -szocializmust. I ’ Sokszor fog­nak visszaélni’ a szocializmus nevével- és talán, merh inkerfelehűl. !­­(Elfogással -félé javaslatok-t fognak ’előtörni ’kapitalista föló­rásb^p melyeknek­ egyedüli célja !S!iSz!ociak­­­izmus meiisel­urrisitóse azáltal] hógyf jákít­­ .Pétíidsotíkv MtHo-íq -w MolimuM löd ják it ^isz-to!;a.p. a. kapi­tiiI izmus alatt és azáltiás hojgrJuglii­jg*ze,ít k­özijfljjdönt lé­tesítenek a kapitalista termelés bizonyos ágaiban. . Csiikho­gy ,rfa .rszoCjádizátus olyas­­valami, amit nem lehet daratemkint osztogatni; ha nem kapíiatjuk meg az­ egeszet) ekkor sem­mink sincs belőle, csak,az egészet lehet meg­nyerni -Vágj’ elvesztetti­ eg­ vtes -fészekéttettem. Haim­­­an községi tulajdon, államosított Eszsékédek, szavazati jog és más kapitalista engedmény, a szociális­ demokráciától mégis nagyon­ távol vagyunk. Addig, am­íg a tár­sadalom k­ipitaliste alapon áll... áruig a tár­sadalom a kapitalista termelési mód védő­bástyája marad, amíg néhányan vetítik .­ és mindazt,­­amitől mindenki függ, mindaddig fennmarad a kapitalista állam métetek bor­zalmával, a szegénység keserves szen­vedé­­seivel, a gazdagság­ őrtelt erőszakosságával­, fennmarad a kapitalista állam zsarnokság­ és­­a kapitalista Vallás szemérmetlensége és fennmarad a reformerek­ reményeinek meg­hiúsulása és a forradalmat és lelkesedést megbénító reakció.­­A termelésnek lénye­gében,­­indokaiban és működésében teljesen­ újra kell születnie szocialista alapon, mie­lőtt a társadalom eljuthat mindenkinek köz­­. *£»ÜMdésével a közjó világához:_rr:r_~ George J. Herron- MIKOR A MILLIOMOSOK "lOPXAIC Az újabb kor egy divatos betegsége, hogy azok, akik egyáltalán nincsenek arra rászo­rulva, lopnak. Erre aztán rámondják, hogy beteg­, hogy lopási mániában Ideptonmni­­ában szenvednék­. Ezek­ az esetek azon­ban ipár oly gyakoriak, hogy'­ járványnak minősíti­etnek,ha nameh innék inkább, hogy ez­ itt egy ,uja­bb sport, pípipek­. hódpipi a nagyvilági hölgyekre kötelező. Louisa. J. Schloss asszonyt, aki három leányával ép fpíjével a, Brload­way és­ 103. uteni karkán­­gy, előkelő, házban lakik, teg­­nap '.d&itáp letartóztattálv. ..egy -6-ik ay,e­­uui ,fpph?ffbap túlyajlás­ miatt. A botrány, hősnőjének a­ férjie Lopis , többszörös milliomos) főnöke a ^«Woss Mrótbeg-S.; cégnek, t■ »mely,, legna­­­­gyobb ruhagyárak, .egyikeinek. A tenlajd-tmo­­sa. Bal­ti nu.rebpn három gyáruk van. new yorki képviteletük pedig a Bi:9adte»?i:-,1753-io^d^^PiVirnut sad­o S® aftet. . David D. Cash.ps Roisa McCauley .dfttek­­fiyek­­efoiptesa.s^ipt ,’délutp?1 ,#1 AUJfakpr . jtiUau uieg Schiogsftei-az; üMetbop.. 0k rilfig­­. figyeltek, p. :m­int asztaltól asztalhoz inept é? jhajkefép .hét, kidgagy­ürűt,. zsebbé»!) ...hárótó- z­s?bkppd.A pirositót, két Oltót és több apapságot vete­m»fához díjtete .egy de dollár értékben­. Hárgtonegyed ága hosszat figyeltek)tözután, mikor, fi­zetés nél­­kül távozni akart, letartóztatták­ Etemte . .ti]g­ull,a­.beST'iteROte „volna,, de, .pz^t^n be­ijgSjABfeáíteAte»)W k.­.ig,z­­ vitte rá a lopásra. , , A bíróság.. 50líl dollár ; biztosíték (.alá- fe?­­iye^te a. .go^mos, le­szurkolása aligha, keTftA­ kWP? yrerejbétóétre ,-YT.s- S.cMW^b.vö.va mgrv-d-, n,.,-i At adni H .troso iötrul ttotlom aaAibpbpiji . t; // ...... 'AXEG^GET'f MrXKASOK.’ mnrni­­«i­ nri - hm:: i-s o..v Tiiintemrrrol • .::i -fietrai ai&l9^ivqea vk-nn- - , . aprf a. Az Illinois ^tel trust SfXUth chicagTO mu­te^yében, tiz vasmunkás súlyos égési sebe­ket szenvedett.­ A ,tiz, szerencsétlenül járt sárríó TBS afylani, Taluni­n. te;iJ/er.^o!cS.si munkás közül hat idegen, talán magyar,­xji /Vjiiiiji.n$(j''e!L) 1 mrnA hí 0. 1 mv te / .*0 -(fírtod 6'l-jTosavefcbfcmx;- gomul!A. Hite -ai -ad shopo SB inbe npimlicá Josiiwobisíl iytft • . A TAKÁCSOK. 7’'’”7”'1' isdnre xb fifejiiBv.giBt aonyzgif. síiv«>bnH. A I . fadfíöí l' l,-:1^''- '"Eévné. ’ *®*^I*’| b ygorl jfíodmo oxozlobrion neeauiott Hsfjauít ‘ 'Egy ‘kong se‘komor két''siémokb'ili. Foguk vicsorogj és ülnek Já'íszékéné'11'J —Haza, most szőj­jük halotti ruh­ádét! N szövünk bilije át!,-!, hármat. “m ***** ! r­éét vittík, szölük HY''“' 1 V'xii V^Oíí 11X070Í1 ^Oítí llßglßl MIÍU .fiV^OÍ ‘ Légy átkozott, léte'h'j'ééerd'Kiábá SiFtún­ kilémzí úti éli­éévé, fázi;&, 11 !,1 1 '■ ' , 'lIFért' kas^adaW 'WHéi­H:''WWléétiil''­\7v75 '•11 'Me értsáltold mi'kdétt' reménységünk! Szövünk, sZÖPün­k! ' '1'' logoi.jröbotmm ipdiliioq 1; ggori moz. 5 Gfyil'átmókosá'k írét hj. gazdagok királya, Kiesükéi';|!i írást 1 ^^gAászú^é Mé'^iái)SH.: Ki'utólsó gará&ank k:prcsoled, S halomra lövítsZ, mind fu­t­vány ebet. í]ív['S^bim jövünk! dörórm/tetö 'S'Tlby '-átké FFH’ál-Ka'zéj zsarnokunk, ' ' ‘ 1\le'rf''Vk/ófnór. mm­ el[jég'csak a serünk, Mert ’pusztul ''iW'rüpij. virág,‘‘tóig Anielélt -lRÉ&árfnu,B’nif­’mm ■’ad 89 BXtu És penésznek. küknciiá&'éV-íti'csak az életi ollii ^''^SvUú^íziWin0ni !'j91 -gom nobnira Jto ygori pláttobaora lo'ismo/t ÉY-VFpiil áá'Jhso'jéééééétj a szék,’’' i" 1 ’* .U szófjftféjáig bkjiek'd 'napot, az éjt­.— ’ östfii&k.’Wéét'áéájj^k'i Üüófíi ruhádat S szövünk beléje átköt, háringl . . . -utseng 'Lédtíti M, bztiptipkt 1 ’ f . -vol: xofiróidrui ö vr­.eb

Next