Előre, 1915. szeptember (11. évfolyam, 1111-1136. szám)
1915-09-01 / 1111. szám
A BOLGÁR-TÖRÖK SZERZŐDÉST MÁR TIZENNÉGY NAPPAL EZELŐTT ALÁÍRTÁK A SZERZŐDÉS ÉRTELMÉBEN BULGÁRIA A HÁBORÚ VÉGÉIG KÖTELES SEMLEGESSÉGÉT MEGŐRIZNI. LONDON, augusztus 31. Rómából és Athénből táviratozzék, hogy a bolgár és török kormány már 14 nappal ezelőtt aláírta a Bulgária és Törökország közötti szerződést. E jelentések Szófiából, a bolgár fővárosból megerősítést nyertek. Törökország Bulgáriának — a szerződésben — azonos vasútvonaltól keletre hat angol négyszögmértföldnyi területet, Karagats-ot és a Maritzától keletre a tengerig terjedő területen levő szorosokat engedte át. Bulgária mindezek ellenében köteles semlegességét a háború végéig fentartani. LONDON, augusztus 31. Sir Edwin Pears, aki tudósítói minőségben több mint 40 évet töltött Konstantinápolyban, s mint ilyen, alaposan ismeri a balkán-államok politikáját és politikusait, a ‘‘Daily Telegraph ’’-ban azt írja, hogy Bulgáriát Macedónia átengedésével meg lehetne nyerni az antant segítségére, ha Ferdinánd bolgár cár mindent el nem követne, hogy’ országa semlegességét megőrizze. Pears szerint a bolgár cár — aki határozottan németbarát politikát folytat — a balkán egyik legraffináltabb politikusa. Magatartását nagyban befolyásolja azon körülmény is, hogy Magyarországon értékes birtokai vannak, amelyeket természetesen nem akar elveszíteni. Görögországról és Romániáról Pears a következőket írja: “Venizelos görög kormányelnök háborút akar, azonban nincs tisztában, hogy mily mértékben számíthat a hadseregre.” ‘‘A görög vezérkar ugyanis, Konstantin királlyal egyetemben, a háborús kaland ellen van, amelynek kimenetele bizonytalan.” “Románia bajosan fog az antant hatalmak oldalán a háborúba avatkozni, mert tudatában van annak, hogy függetlenségét teszi kockára, ha Konstantinápolyt és a Dardanellákat segíti megszerezni Oroszország részére.” NÉMETORSZÁG ÉS AUSZTRIA MAGYARORSZÁG BULGÁRIÁT SZERBIA MEGTÁMADÁSÁRA AKARJA RÁVENNI. LONDON, augusztus 31. A “Times” bukaresti tudósítója táviratozza, hogy Németország és Ausztria-Magyarország mindent elkövet, hogy Bulgáriát Szerbia megtámadására bírja. Az egyesültek, hogy siettessék Bulgária elhatározását, újabb inváziót terveznek Szerbia ellen, amely valószínűleg már tíz napon belül kezdetét veszi. A német-osztrák-magyar vezérkar Szerbián át — a román határ mentén — és Bulgárián keresztül akar Törökország részére segédcsapatokat és muníciót küldeni. Ezen offenzívával egy időben az egyesültek valószínűleg megtámadják Romániát, ha az utóbbi időközben fel nem adja háborús szándékát és beszünteti a bábokra való előkészületeket. A tudósító kiemeli, hogy Bulgáriában a német és osztrák-magyar fegyverek galíciai és orosz-lengyelországi sikerei általános csodálatot keltettek és Bulgáriában minden ember biztosra veszi a központi hatalmak győzelmét. TÖRÖKORSZÁG ÉS BULGÁRIA SZÖVETSÉGESEK, PARIS, augusztus 31. A “Temps” szófiai tudósítója megerősíti, hogy Bulgária és Törökország között megegyezés jött létre és hozzáfűzi, hogy Törökország megígérte, hogy segíti Bulgáriát, ha az utóbbi Romániával, Szerbiával és Görögországgal bábomba keveredik. A “Temps” szalonikai tudósítójának értesülése szerint a központi hatalmak biztosra veszik, hogy Bulgária megtámadja Szerbiát, ha a német-osztrák-magyar seregek Szerbia egy részének megszállásával megnyitják az utat a Dunán át a bolgár export számára. RÓMÁBAN MÉG MINDIG REMÉLIK BULGÁRIA SEGÍTSÉGÉT. LONDON, augusztus 31. A “Daily Telegraph” értesül római tudósítójától, hogy az olasz kormány — a bolgár-török szerződés megkötése ellenére — még mindig számít arra, hogy Bulgária az ántánt oldalán beavatkozik a bábomba. A római hivatalos körök nézete szerint a szófiai kormány azonnal megszegi a Törökországgal kötött szerződést, amint az ántánt hatalmaknak sikerül Szerbiát Macedónia Bulgária részére való átengedésre rávenni. OLASZ CSAPATOK SMYRNÁNÁL, —-- RÓMA, augusztus 31. Metilénéből jelentik, hogy az elmúlt héten Brindisiben behajózott olasz sereg a török vizekre érkezett. Egy Szófiából érkező távirat szerint Smyrna közelében megkezdték a Törökország ellen indított olasz expedicionális sereg partra élyezését. Az olasz hadvezetőség vagy a kormány részéről nem erősítették meg a fenti jelentéseket. Angol katonai szakértők nézete szerint a Törökország ellen küldött olasz csapatok nagyobb része a Gallipoli félszigeten operáló angol-francia sereghez lesz beosztva. AMSTERDAM, augusztus 31. Maasbodeból táviratozzák, hogy a szövetségesek pilótái szombaton bombák révén megsemmisítették a genti német aerodromot. A NÉMET-OSZTRÁK-MAGYAR VÁMUNIÓ TERVE: 1 ---------------------------- 1 1. Amidőn a monarchia és a német birodalom közös harca első sikereit aratta, felmerült az a gondo lat, hogy a harcban fényesen be-vált szövetség maradjon meg a háború után is az eddiginél sokkal szorosabb gazdasági kapcsolat, lehetőleg vámunió alakjában. A terv, amelynek első szószólója Paanhe német politikus volt, széles körökben nagy tetszésre talált. A különböző érdektestületek, közgazdasági társaságok képviselői több ízben tanácskozásra gyűltek Bécsben, Berlinben, Budapesten, hogy a terv lehetőségeitmegbeszéljék. De minél behatóbban vizsgálták a dolgot, osztrák és magyar részről, annál több nehézség merült fel; az utolsó berlini közös tanácskozáson az osztrákok már egyáltalán nem vettek részt; a magyar és német küldöttek elfogadtak egy közös határozati javaslatot. Ebben vámunióról már szó sincs és a gazdasági közösség terve odazsugorodott, össze, hogy a két birodalom jövő vámpolitikájában és kereskedelmi szerződéseiben egymás érdekeire különös tekintettel lesz. Ami eddig is megtörtént. A vámunió tervének kudarca előre látható volt. Nem rajtunk múlt, hogy előre meg nem írtuk! Varga Jenő elvtársunk a “Neue Zeit” május 21-iki számában a monarchia egyes termelő osztályainak érdeke szempontjából ■ vizsgálta meg a dolgot és arra az eredményre jutott, hogy a vámszövetség csak úgy valósulhat meg, ha a háború befejezése után kizárólag politikai és nem közgazdasági szempontok lennének irányadók. Cikkének gondolatmenetét követjük itt is. A monarchia agrárius körei régebben lelkes hívei voltak a német birodalommal való vámuniónak. Abban az időben volt ez amidőn a monarchia még agrár, export-állam volt. Ez az állapo azonban ma már megszűnt. monarchia lakossága szaporodik a lakosság fogyasztása emelkedik a termés azonban nem. 1909 óta monarchia gabonabehozatali területté vált, amint ezt a következő adatok mutatják: Gabona, liszt és hüvelyesei vámtételénél volt: 1912 — 5043 Mivel a monarchia gabonater mése immár saját szükségletün födözésére sem elég, az agráriusoknak már nem érdekük, hogy a agrártermékek vámmentes bevitelét a német birodalomba óhajtsál mint régen. Annál inkább nem mert a búza és a rozs ára az utóbbi évtizedben nálunk inkább alacsonyabb, mint magasabb volt, mint a német birodalomban, amint a következő adatok mutatják. Egy mázsa átlagára volt márkában a német hivatalos statisztika szerint: Látjuk, hogy a búza ára már huzamos idő óta Bécsben magasabb , mint Berlinben; a rozs ugyan Berlinben drágább, de a különbözet oly kicsi, hogy a szállítási költséget alig födözné. A monarchia nagybirtokosai immár csak sörárpát adnak el nagyobb mennyiségben Németországba, mivel azonban a monarchia sörárpája kitűnő minősége folytán Németország számára nélkülözhetetlen, a fennálló vám megszüntetése inkább a német söripar, mint a monarchia agráriusainak érdeke. Ilyenformán a monarchia agráriusai számára a vámunió avagy a vámtételek leszállítása nem kecsegtet haszonnal. Inkább az veszedelem fenyeget, hogy német gabona beáramlik a monarchia bizonyos részeibe, különösen Csehországba. Hiszen 1911-ben a magas vám ellenére 10 millió, 1912-ben 7,5 millió korona áru német rozs került eladásra a monarchiában a német kiviteli jegyek segítségével. Az agráriusok azonban főleg politikai okokból ellenzik a vámpolitika közösségét. A monarchiában az agráriusok teljesen biztosnak érzik politikai uralmukat és ezzel a mai agrárvédő vámrendszer fentartását, amely a magas gabonaárakat számukra biztosítja. Németországban az ipari érdekeltség és a munkásság politikaitő befolyása az ipar fejlődésével erü-H . | södik és nem valószínűtlen, hogy ■ a mai magas agrárvámrendszer hamarosan megbukik vagy mérmniséklődik, mint a Caprivi-kormány • idején. Ettől félnek az osztrák és.' | magyar agráriusok és ezért ellené...| zik a vámunió, a közös vámpoliti-' * ka tervét. .. Míg az agráriusok számára .... • vámközösség közvetlen károsoíodást nem jelentene, a monarchia ipara számára a vámközösség vagy a vámok leszállítása a nmet verseny végzetes megerősödését jelentené. A mai magas ipari védővámok ellenére a német ipar termékei a monarchián belül piacra találnak. Ennek az oka részben az, hogy az iparnak jobbtelephelye van Németországban, mint a monarchiában. Németország bővelkedik vasban és szenben a vegyi ipar nyersanyagaiban. Kikötői a legforgalmasabb tengerekre nyílnak. Hatalmas, kiviteli többlet Behoz, többi* ezer métermázsa 1907 4235 — 1908 3030 — 1909 — 6422 1910 — 1097 1911 — 4108 Búza Berlin Bécs 1904 175 17.3 1905 17.5 16.8 1906 18.0 15.2 1907 20.6 19.0 1908 21.1 22.2 1909 23.4 26.4 1910 21.1 21.9 1911 20.4 22.0 1912 21.7 21.5 1913 19.9 20.8 Rozs Berlin Bécs 1904 13 5 13 0 1905 15. 5 13.0 1906 16.4 12.0 1907 19.3 15.7 1908 18.6 18.2 1909 17.6 17.8 1910 15.2 14.1 1911 16.8 16.8 1912 18.1 18.3 1913 16.4 16.6 ELŐRE i.- -... - ■ -------‘ ■ -—-----------—"T ■'a P£\ZKtjI~Dzs. BETÉTEK ELHELYEZÉSE, VALAMINT a HAZAI • ÜGYEKBEN VALÓ TANÁCSKOZÁS TERÉN LEGMEGBÍZHATÓBB, A MAGYAR KIRÁLYI POSTATAKARÉKPÉNZTÁR hivatalos képviselete Amerikaiban. Bővebb felvilágosításért forduljon erre a címre: a Transatlantic Trust Company 67 WILLIAM STREET, NEW YORK, New Yorkiak forduljanak személyesen a bank fióktelepéhez: 109 Avenue A, Corner 7th street, amely a rendes üzleti árakon kívül hétfőn, szerdán és pénteken este 8 óráig van nyitva. ------------------- ----------------------------------- -----. Állami takarékpénztár és kereskedelmi bank A MAGYAROK BANKJA CHICAGÓBAN. 1 1936 Milwaukee Ave., a Western Ave. közelében. illlTigllíiMn Kifizet XnirymorMáumih Matryar Kip. Postatakarékpénztftr ntjfin ifitállftN mellett: IBKtMÍMÍ 100 Koronát á.................. $15.65 8?RÍNk1 1000 Koronát á................... $155.00 jpi fi.fittó * NYITVAs naponta reggel 8-től este 6 óráig. IH. »I A hétfőn, csütörtökön és szombaton este 9 óráig. BlOTftTKKKT kamatoánra elfogadunk, a-hazai ügyekben díjmentesen tauAescMrtl szolgalunk. i'rekötödéseket rendeznak szakembereink iitjfin mindenkor a legjobban. wmmmm ■ A legjobb szopékia nélküli 5 centes Cigaretta Amerikában kapható mindenütt, minden kereskedésben ..a ■ J" 'masa Töltő toll zsebcsiptetővel. — Szavatolt 14 karátos arany toll. Nikkel era __ (25 kupOfl ~ ingyen 75 egész Cuponért vagy dobozfedél^ Ingyen 60 egész Cuponért vagy dobozfedélért i. i.dui.i.Aitii co. .... vi..v TOiKurrv K«t»t.n»ii.ij ms« LOURDES 221 224__________________ZOLA EMIL___________________ nem mindazt, ami a túlvilág kontójára kerül, ha égő szükségem van is arra, hogy szebbe és jobb életben higyjek, nagyon jól tudom, hogy itt e gyarló földet emberek lakják. És viseljék bár a csuhát vagy a szörköntöst, sokan aljas üzelmekkel foglalkoznak. • De ha Bernadette nem lett volna az a szerény, egyszerű gyermek, amilyen tény- ig volt, ha ambiciózus, ármánykodó jellem lett volna, mivé fejlődtek volna a dolgok? Övé volna a barlang és a bazilika." Az istentisztelet alkalmával ö székelne a menynyezet alatti trónon arany püspöki süveggel fején. Ő ragyogna dicsfényben, mint a szent, mint a kiválasztott, aki szintől-szinte látta az istenséget. És joggal, mert övé a dicsőség. És im, mások aratják, amit ő vetett. Míg ő Saint Gildard kolostorának falai mögött térdre borulva imádkozott, itt, aranymiseruhás papok szenteltek be monumentális templomokat, melyeknek felépítése milliókba került. Csalj,, ő hiányzott az új hit diadalünnepéről, melyet ő alapított. Chassaigneur fáradtan ült le egy gavementi padra. Előttük a mély Gave sötétkék-fekete árnyaktól szalagalakulag sávozott hullámai hömpölyögtek tova, melyek néhány lépésnyi távolságban a meder kavicsain pehelykönnyűségű habbá porzottak szét. Rövid hallgatás után Péter újra kérdezte: — Ismerte ön Peyramale abbét? Chassaigne orvos szemeiben a lelkesedés lángja gyűlt fel. , ■ — Már hogyne! Az bátor, kerepeslelkű ember volt, valóságos szent, valóságos apostol. Ö és Bernadette voltak lourdesi szent Asszonyunk legszorgalmasabb munkásai. Ö sokat szenvedett, imádta és bele is halt. Aztán elmondta a magas, délceg, óriási termetű, oroszlánsörényű lourdesi lelkész történetét, ki a cselekvés embere lévén, minden vallásos rajongás ellensége volt. Azért gyanakvó szemmel nézte szintén Bernadettet és bizonyítékot kért tőle. Csak akkor, midőn a hit vihara magával sodorta a tömeggel őt is, hanolt meg előtte. De főleg szegényeik és nyomorultak iránti szeretete térítette őt is erre a hitre, midőn börtönnel fenyegették és nyájának egy báránya veszélyben forgott. Ekkor kezdte el igazságszeretetének egész ékesszólásával védelmezni, és a gyermekleány varázsait is elbűvölte és ő is kezdte őt szeretni, rajongón, mint a hívők serege. Bármilyen óra és ő csak tovább haladt az üde reggeli verőfényben, mely a viharmosra derült kék égről áradt szerte a vidéken. Egyszerre valaki a vállát érintette és egy hang kérdezte: „a- ' — Hová mén ilyen korán ? Chassaigne orvos volt. — Eltévedt, útbaigazitásra van szüksége?—Nem, köszönöm, hebegte Péter zavarodottan. Én az éjszakát a barlangnál töltöttem az én fiatal betegemmel, ki a szivemnek olyan drága és most olyan kényelmetlen érzés tölti el lelkemet, hogy sétálgatnom kell egy kissé, mielőtt visszatérek a szállodába. Az orvos most ránézett és kiolvasta arcából a dűlő lelki harcot, látta, hogy mennyire kétségbeejti az, hogy nem tud hinni. — Szegény gyermekem, suttogta atyai gyengédséggel. Nincs ellenére, ha elkísérem? Jöjjön velem a Gave partjára Itt sétálgatott Chassaigne orvos minden reggel egykét óra hosszat, hogy elaltassa fájdalmát, miután neje és leánya sírját friss virágokkal koszorúzta és sírdombju-kon imádkozott. Péter igent intett és egy ideig szófián haladtak egymás mellett. Midőn az átelleni part felől a gyertyafényben sugárzó barlang feltűnt előttük, Chassaigne orvos keresztet vetett. És Péter újólag meglepetten csodálva szemlélte agg barátját, a tudomány emberét,az istentagadót, a materialistát, kit a fájdalom lesújtott és ki most azt hiszi, hogy a túlvilágon viszont látja majd soká siratott kedveseit. A szív győzött az ész felett; az elhagyatott aggastyánt csupán az a remény tartotta életben, hogy ott a túlvilágon van még viszontlátás. Egyszerre aztán Péter azt kérdezte: — Ismerte ön Bernadettet? — Bernadettet? Igen, egyszer láttam — később. Mert 1858-ban még fiatal orvos voltam Párisban és eszembe se jutott, hogy hazajöjjek. De aztán 1864 felé hazavetődtem és csupa kíváncsiságból meglátogattam Bernadettet, aki akkor a neversi kolostorban volt. — Beszéljen nekem róla, kérem. Mondjon el mindent, amit róla tud. * Szomorú mosoly lebegett az orvos ajkai körül. Megértette Péter lelkiállapotát és szerette volna ezt az enma-