Előre, 1920. február (16. évfolyam, 2521-2539., 2510-2518. szám)
1920-02-14 / 2533. (2534.) szám
é l U! DEMOKRÁCIA " " Irta WALTER GROTH, % A szocialista rendszer a földmivesivek földet, a hontalannak otthont s mindenkinek bőséget nyújt. A munkanélküli szegény foglalkozást nyer, a henyélő gazdag hasznos munkát végez. A szocializmus eltörli a szegénységet s a kizsákmányoló osztály fényűző lustaságát; megtanítja a szegényeket, hogy-.a munka nem csupán túlterheltség, a gazdagokkal •pedig megizlelteti a termelés örömeit. • A szocializmus nem azt az önkényszer,-a vagyonegyenlőséget jelenti, amelyet a 17-ik században hirdettek Angliában. A modern szocializmus sokkal alaposabb feladatot tölt ■be. A korhadt gazdasági rendszert támadja meg és megteremti az egyenlő alkalmat mindenki számára. , Röviden összefoglalva, a szocializmus ipari és politikai demokráciát, a nép ellenőrzését az ipar és a kormány fölött jelenti., A kapitalistáknak és a politikusoknak, akik eddig uralkodtak, félre kell állani-sok, utat kell nyitniok a közönséges embereknek, hogy saját sorsuk fölött határozzanak. Nem szükséges, hogy minden ember szavazattal bírjon. A szocializmus azt hirdeti, hogy minenenkinek nem csak szavazata, de foglalkozása is is legyen, egyenlő jogokkal bírjon az ipar ellenőrzésében. Mit használ az, ha Smith ésTones között választhatunk, hogy melyik legyen kormányzó, ha éléskamránk üres, a teströszt imáit pedig gyermekeink majdnem éhen halnak, míg a háziúr mindjobban epeli a házbért? Legyen a köz (a nemzet, állam, község vagy kisebb csoport.) a háziúr, a munkaadó, a kenyér, a hús, a tej, a ruhaneműért és minden egyéb szükségleti cikk eladója, mi pedig legyünk saját magunk társak, közreműködő igazgatók ebbena közösségben. Ez a szocializmus. Ez az a helyzet, amelynek eléréséért küzdünk. Ez az azut szellem, amley a világon végigsöpör. A nagy háború rettentő borzalmai után és a győzök brutális békéje után, a világ a szocializmus felé fordul, mert a jelenlegi rendszerben csak újabb, nagyobb, vérengzőbb, minden eddigi borzalmat fölülmúló rettenetesebb háborúk bekövetkeztét látja. A világ a nép ellenőrzését követeli az ipar és a kormány fölött. Oroszország volt az első, amely ezt a gyakorlatban megkísérelte s Oroszországban két óriási tény bizonyult be. Először az, hogy a közönségesnek hitt emberek valóban képesek saját sorsukat, saját érdekükben, intézni; másodszor, hogy sikeresen képesek magukat az imperialista világ összes erői ellen megvédeni olyan erő ellen, amely új szabadságuk letörésére egyesült, hogy őket ismét a carizmus alatt szenvedett nyomorúságba hajtsa. • Nem volt olyan brutális, oly alávaló hazugság, amely túlságosan nagy lett volna arra, hogy a világ legelső szocialista, állama ellen, az első köztársaság ellen, ahol a nép valóban a saját sorsa, fölött határoz, föl ne használtak volna. És mindennek dacára, az orosz nép győzedelmesen emelkedik ellenségei fölé, magasan tartva az emberiség előtt a szabadság lángoló fáklyáját. Az új demokráciának Ameri'■-ban is el kell következnie, m inkát az összes amerikaikéibirniek és nekik ármányozniok saját éren. A régi rendszer soká és túl sokat szentte városbanlált iskolásgyermek annyit jelent,, hogy minekek, félig kiéheztettek. Munkásosztályunk zöme ma kevesebbet, keres, mint amennyi családjaik eltartására szükséges, ámbár 22.000-rel szaporodott a milliomosok száma. Ebből a helyzetből a következő út vezet ki: Először az egy nagy unió. A munkásoknak egységesen kell céslekedniök, éreztessék hatalmukat a gazdasági téren. Másodszor: legyen a munkásoknak munkássajtójuk, egy sorozat .. . álljon rendelkezésükre, amelyet a munkások bírnak és ellenőriznek és amely érdekeiket képviseli úgy, hogy a sajtó a kapitalisták érdekében többé ne gyárthasson közvéleményt. Harmadszor: tanulják meg a munkások, hogy egységesen kell szavazniuk saját pártjukra, olyan jelöltekre, akiket ők választottak, akik megbízhatók; akik a saját soraikból valók és akik odaadással dolgoznak az új demokrácia ügyében. Sem nem akarunk sem nem várunk egy erőszakos forradalmat. A béke és a testvériesség hirdetői vagyunk; tanaink szelleme rokon annak a szellemével, akinek születése alkalmával ezt hirdették: “béke a földön, jóakarat az embereknek!” r J ' * '• ~ • MAGYARORSZÁGI LEVELEK A múlt hét folyamán egy egész csomó levelet sikerült kézbesítenünk. Az “Előré”-nek hosszas utánjárás és próbálgatás után sikerült kapcsolatot létesíteni az Amerikában vagy Magyarországban élő és elveszettnek hitt rokonok és jóbarátok között kapcsolatot létrehozni. Idetek óta, csaknem minden budapesti lap állandóan közli, hogy Amerikában az “Előre” vállalkozott az “elveszettek” címére küldött levelek kézbesítésére és viszonzás képen, ezek a budapesti újságok állandóan elhelyezik azoknak a kerestetését, akik innen, Amerikából próbálják megtalálni rokonaikat, barátaikat. Bárkinek szívesen állunk rendelkezésére ebben az ügyben. Mindenkinek az érdekében készséggel eljárunk és időközönként közöljük azoknak névsorát, akiket Magyarországból érkezett levélben keresnek. . Munkánk, fáradságunk és költségeink ellenértékéül csak egyet kérünk: olvassa és terjessze az “Előre”-t, amely minden sorával, minden lépésével olvasói érdekét szolgálja. * Gruzsenszky Lajos, Budapestről levelet irt ,bátyjának Gruzsenszky Jánosnak, aki valamikor Detroitiján, a Weinberger és Ziegler bankházban volt alkalmazva. Hajdú Sándor Újvidékről levelet küldött bátyjának, Hajdú (Hide) Sándornak, aki ezelőtt Cleveland, 6városban tartózkodott. Koncz József szibériai hadifogoly levelet irt nagynénjének, Tarnó Erzsébetnek, aki ezelőtt Cleveland, 6. városban lakott. Em. Holzweber, Fő-ut 80. Rákospalota, levelet irt Holzweber Fülöpnek. Schönberger Adolf, Rákóczi-utca 7. Vácz, leveelt irt Schönberger Bertának. A magyarországi lapok ufjnon követkwt levtkk szkrtek a» V'AdrOh.ex: nistrich Jó»*cf. Budapest, VII. ker., Akácfa utca 57. földszint 10 és Juliska, keresik testvérüket, Dirrleh Etelkát (özvegy Kiss Emimét), aki Győrből 1905 januárjában utazott el és New Brunswickról New Yorkba költözött. Csucsor latrán. Budapest, V., Visesrádi-u. 107. TI. 44,. keresi A. (/«nexort, 156 We/st 11 7th Street, Chichagn, 111. Levko István, Budaest, Ill., Matrózutca 7., keresi testvérét Levko hajxftt, aki New Yorkban és Long’ Island Cityben., lakott. f .Vei»7 . Nefelejts-utca m. Imréés Misztyját. Welss Jenőt aki Miskolcról 18—10 év előtt távozott. tiriinyvald Rudaest. I., Krisz tina-körút körút 155, V. em.,V.8. szám, keresi fivérét, akinek 1911-ben ez Vei! a cím?: .1. Grecmvald, 1912 Fifth Ave., Pittsburgh, Pa. Sziftvik Ede, Budapest, Vili, Barossutca 125, keresi nagybátyját, Charly Mavik-ot, akinek körülbelül 15 évvel ezelőtt ez volt a címe: 222 Filer/ St., Brooklyn, N. Y. Mestersége szartó. Almássy Antal, Budapest, IX. Violautca 47, keresi sógorát, Jakab Mrowczakót és családját. 13 év előtt jöttek Amerikába és utolsó tudott címük ez volt: 2128 Piorind, Springfield, Stein hares, Hermina, Budapest, Almássy-tér 12, III. em. 23. keresi Illaho Cyrillt, aki Pozsonyból 1914-ben érkezett Amerikába, és Milwaukeeben a bátyjánál lakott. Onnan 1015—17-ben Palmyra-ba, Wis.. ment és mint cipész dolgozott. 117, Hauptmann Belfinc, Kispest, Hunyadi utca 44. keresi Hauptman Jolánt és Károlyt. Fábián János, Budapest, VTT. Miksautca 17, T. 8. keresi atyját Fábián Józsefet, akinek utolsó tudattelmekes volt: Green Ridge, Richmond, S. I. Lukács Mihály, aki a háború előtt az osztrák-magyar konzulátus sofförje volt, fontos családi ügyben keresse föl Emil Ziffer!, 310 E. 25th St. New York. Virág Andrásáé Cseho- Szlovákiából levelet irt testvérének, Mrs. S. Kon«íreknek (van férjének: Virág András, House Windin^ !*&•?) özv. mieseli Jóx Merné, Erzsébet falva. keresi rokonát, Mrr. Oláh Benjámint, Palmerton. Pa ttzv. Pauszt Lajosné. szül. Dossewffy Natália. Budapest. VT.. Teve utca 47, fsz. 43. keresi Wm. Dosaeuff.vt. Binden. N. J. Frakkéi Margit. Budán'«t. Dobánvutca 67, III. em. 21. leve'et irt Itcvrlia Frenkelnek- 1480 Washington Avenue^ Bronx, vagv Etelka Frenkel-nek, 1851 7th A ve., New York. Horváth Katién. Budapest. VIIT., Gonti-utda 4. levelet i't brtír l’reviérnek. c. 0». Mrs. Királyt 31ó East Lord Street, New York. A magyar Munkás Otthonban (300 E« List Street, New York) a következőknek van levelük: Mihály Popper, Magyarkesziről. ..William Barnák, Ungvárról. Josef Radousky, Tekova-ról. Fritz Staubmayer, Budapestről. George Hohn, Rotterdamról. Mari Szentléleky, Ungvárról. Anton Horváth, ?Etyidq,ié£tröl. Josef Takács, Pjet rovar,ad inról. Louis, Schwabenberg, Budapestnél. Willy Hiller, Berlinből. Szabó Sándor, Siófokról. Josef Radolszky, Alsóhámor. Josef Daday, Kisucaújhely. Edward Schewe, Angliából. George Hajas, Budapestről. Michael Steiner, Budapestöl. E leveleken kívül a következő szibériai levelek vannai birtokunkban: l r. Sehirser Vilmos keresi a torontálmegyei Mokrin községbeli ismerőseit: Frei volt Jánosnak, 2236 Genessee St. Toledo. ... két levele van Öccsétől, Józseffül, aki Krasznaja-Jljecska-ban fosoly. Az elmúlt napokban a következők- •ltek kézbesítői fink leveleket: Rieger János, Schucter József, t. Glauber, Válfi Géza, Novitzky Emil. Figyelje állandóan az Előrét, ha elveszettnekhitt rokonairól és jóbarátairól hírt akar hallani. Az Előre nem elégszik meg azzal, hogy naponta ostorozza a munkásosztály elenségeit és a védtelenek fosztogatóit, hanem egyszersmint hetenként képes folyóiratot is ad ki, amelyben a jobbnál jobb cikkek egész halmaza szórakoztatja, tanítja, neveli a magyar munkásokat. — Ez a heti Folyóirat ha egyszer elolvassa, nélkülözhetetlenné válik házában. Ára példányonként 5 cent; egy évre $2.— ; félévre $1.—. Rendelje meg még ma kiadóhivatalban: 3 East 3rd St., New York, N. Y. MUNKÁS OTTHONOK 1W4GYAR MUNKÁS OTTHON 1901 Uarabee St., ChlcaRO, III MAGYAR MUNKÁS OTTHON 350 Kast Slat St., New York. MAGYAR MUNKÁS OTTHON 4307 Torain Arc., Cleveland. <* MAGYAR MUNKÁS OTTII«*» 8037 Bucke,e Road, « level»»,1. O MAGYAR MUNKÁS OTTHON 514 Gratiot Ave.. Petrolt. Mich MAGYAR MUNKÁS OTTHON Miller Hall. ror. Sth mil Slate Strert*. Milwaukee, Will. NEMZETKÖZI MUNKÁS OTTHON 530 St. Paul St* Kochenler, N. Y MAGYAR MUNKA« «ITTHON Electric Ave., E.**l nitmnburak MAIJYAR MUNKÁS OTTHON lil P|rn,:en! *t.. *«• h n re** 11* «I v MAGYAR »1 UN KAS |1»68 Cursous A ve, douailiue, O ~ MAGYAR MUNKÁS M litoN. 33«—7»«l Si R»»bl« DEI.lt A Y I MAG Y A II Yll.NKAS OTTHON. »ti Goulii Av-.: Cor. • CfoRiiley. nettóit, MIrh. MinrieonemU lavulek a titkA.r r.iro^reí* M. Pa.ra> 66 Gould Aye Detroit, Mich, küldendők. ELŐRE AZ ANGOL BÁNYÁK ÁLLAMOSÍTÁSA Irta: FELIX MERLEY. (A “Nation” című radikális polgári folyóirat januári számából) December 9-éng az angol munkásmozgalom mint politikai, ipari és kooperative szervezet két hónapig, február huszadikáig tartó kampányt nyitott meg az angol bányák állandó államosítása érdekében. A kampány ideje alatt a munkásmozgalom mindent el fog követni, hogy tömeggyűlések, parlamenti nyomás és a sajtó által is megnyerje a közönség támogatását és sikert biztosítson ügyének. Ha akkorra a bányák államosításának a tervét a kormány magáévá nem tenné,így Robert Smil- Iiy kijelentései szerint, ipari hatalmat fog igénybe venni, hogy a kormányt ígéretének teljesítésére rákényszerítse. A Londonban tartott tömeggyűlés és kiváltképen, a két napi szakszervezeti kongresszus határozta, nagy fontossággal bírnak Amerikára nézve. A bányák államosítása mellett, egyéb nagyjelentőségű ügyek is tárgyalásra kerültek. Erős ellenzés dacára is határozatot fogadott el a kongresszus egy minden évben megújítandó parlamenti bizottság választására. A bizottság, legtöbb kötelesége lesz a munkásmozgalom különböző ágai között az összhangot és a kooperációt fentartani. Továbbá mellérendelt testület fesz, széles hatáskörrel, az egyes uniók sztrájk irányzata fölött.Nagyon valószínű, hogy rendkívüli bizottságai lesznek, amelyeknek feladata a munkásosztály művelődésének az előmozdítása, a nemzetközi munkás sajtóban való közreműködése lesz, amely eszme, munkáskörökben, mindenütt élénk vita tárgyát képezi. Ezáltal az angol munkásmozgalom céljait akarják megismertetni a többi országok munkásosztályaival és jogi tanácsadásra külön irodát fognak berendezni. Erősen kárhoztatták a kormány eljárását, hogy a nagy munkanélküliség csökkentésére lépéseket nem tett, követelték az oroszországi blokád fölemelését, valamint a békés viszony helyreállítását Oroszországgal és egy rendkívüli bizottságot a bolsevizmus tanulmányozására. Végre határozatot fogadtak el, amelynek értelmében a szükségleti cikkek fölötti állami és községi ellenőrzéssel és ezeknek szétosztása által a kooperatív társulatok útján a drágaságot meg fogják szüntetni. Kitűnt, hogy a kongresszus teljes tudatában van annak a befolyásnak, amelyet az ötamerikai Iniscsonaggle társulat gyakorol Angliára és a kormány akcióját szükségesnek tartja, hogy ezeket, valamint más hasonló káros törekvéseket korlátozza. Azonban mindezeket a határozatokat — bármilyen fontosak legyenek is — messze túlszárnyalta a küldöttek ama határozata, hogy az összes bányák államtulajdonba vétessenek és azok művelését közös, munkásokból és tisztviselőkből álló bizottság vezesse. A 700 küldött több mint öt millió szervezett munkást képviselt. A kapitalista ellenőrzés teljes megszüntetése, a bányák megvétele alacsony kamatot hozó állami kötvényekért és más tekintetben is, ez a terv sokban hasonlít a Plumbtervhez, azonban lényeges különbségeket is találunk a kettő között. Angliában a közvélemény régen túlhaladta azt a pontot, hogy ezt és ehhez hasonló programokat első lépésnek tartsák a bolsevizmus felé. Miután az alsóház 70 tagja és több millió szavazója támogatja a programot, Angliában az ipari demokrácia megteremtése alkotmányos módon sokkal inkább lehetséges, mint Amerikában. A december 9-én elfogadott program általános ismertetésének lényeges célja, hogy a nép széles rétegét tanítsa és előkészítse az általános szocializálásra. Egyáltalában nem kísérlik meg eltitkolni azt a meggyőződést, hogy ha a bányákat az állam már átvette és azt jó munkások fogják vezetni,ugyan ezt az olutra-t'roideaei a többiípart,rákban is követni fogják.Errre vonatkozólag Frank Jjodgest a kormány ama bizottságinak tagja, s amelyet a szénkérdés megvizsgálására neveztek ki, záró beszédében így nyilatkozott: “A dráma, amelyet önök ma este megnyitottak, végeredményében Angliában az egész kapitalizmus halálával fog végződni.’ A háromezer angol férfi és nő,akik ezeket a szavakat hallották, tomboló lelkesedéssel fejezték ki helyeslésüket.,Mindennek dacára helytelen lenne azthinni, hogy az angol munkásmozgalom feladata könnyű ebben az alapvető harcban, vagy hogy talán az angol kapitalizmus — ámbár nem olyan hajthatatlan és nincs annyira megerősödve, mint amerikai testvére — minden küzdelem nélkül fogja utolsó sáncárkát az ipari demokráciának föladni. Több szópak, — Robert Sinillie, Frank Hodges, Tom Mann és J. Jones , (ez utóbbi parlamenti tag) — annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a kormányt csupán a munkások direkt akciója — amelyet Smillic jogosnak tart— fogja engedékenységre késztetni és semmi más. Beszédét a legzajosabb élljenzéssel fogadták. Az angol bányamunkások millióinak életmódjáról beszélve, akiknek a gyermekei már Csecsemő korukban ezrével halnak el, feleségeik pedig a szegénység és betegség elleni óriási küzdelem következtében alig érikel harmincadik életévüket, míg a bányászok maguk az elégtelen biztonsági készülékek folytán, rettentő bányaszerencsétlenségeknek az áldozatai így szólt: “Ha a bányászok ezeket bármily módon meggátolhatják, kötelességük azt a lépést megtenni.” És így gondolkozik az angol munkásmozgalom vezetőinek a legtöbbje. Meg akartam Snulket ismerni, közelről látni, éppen ezért vele szemben helyezkedtem el, amikor a bányák államosítása érdekében beszélt. Emilbe, az angol Toryk, imperialisták és konzerválnék réme, de a radikális munkások százezreinek bálványa. A kapitalisták és a radikálisok véleménye Smi’l- het illetőleg, csak egy dologban egyezik meg: mindkét fél azt állítja, hogy Smilbe az angol Lenin. Alacsony termetűmunkásember, közel a hatvanhoz szenvedő, gondolkozó arcának típusa skót; szőke haja és bajusza erősen észbevegyült, szemei mélyen ülnek üregeikben, intenzívek, kékesszürkék és csekélységre is vígan föllobognak. Amint a bányászok kemény sorsáról beszélt, “az én népem,” így nevezi őket, könyek tolultak a szemeibe. Smillic erős skót kiejtéssel beszél ; született szónok, magnetikus, meggyőző, ékesszóló’ őszi te; meglátszik rajta, hogy nehezen dolgozott, azonban az úgynevezett “‘soap box” szónokok taktikájának nyomát sem találjuk nála. Amikor a kongresszuson a második javaslatra— amelyet Arthur Henderson terjesztett elő és amely a szénbányák államosításáról szóló szóláshoz jelentkezett, percekig tartó éljenzés és taps fogadta. Az angol munkásvezéreknek a kampányban hatalmas fegyver áll rendelkezésük ír és ezt teljes mértékben ki is akarják használni. Ezt a fegyvert a jelenlegi koalíciós kor után szolgáltatta. Egynéhánly hónap előtt a fenyegető sztrájkot csak úgy tudta a kormány meggátolni, hogy egy bizottságot nevezett ki a szénipar gyökeres megvizsgálására. A bizottság jelentéseiben a bányák államosítását javasolta, ezzel szemben a kormány visszautasító álláspontot foglalt el. Különböző íjrágvek alatt, de a valóságban azért, mert tisztán fölismerte a kérdésben fontorgó elvet, a jelentést félretette. A jelenleg folyó kampányban a kormánynak ezt az eljárását a közönség meggyőzésére használják föl; rámutatnak arra, hogy amit a munkások követelnek, az ügy alapos megvizsgálása után, elfogulatlan szakértők javasolnak és hogy a kormány ..igérete dacára is vonakodik ozt ülgytélni. . ." Egy. másik munkásé ezér. Mr. William.. Brace. kijelentette, hogy: “a kormányt fölszólítjuk, miszerint vagy teljesítse ígéretét, vagy vegye magára a felelősséget.” Február vége lesz, amire az aufgol munkásmozgalom kampánya a bányák államosítása érdekében befejeződik és akkor majd a szakszervezetek ismét össze fognak gyűlni, hogy elhatározzák, váljon :a legutóbbi vasúti sztrájknál hatalmasabb direkt akciót vegyenek használatba az ellenszenves, felelőtlen kormány ellen. Bármiylenek legyenek is gazdasági nézeteink az elvet , illetőleg, hogy olyan alapvető ipar,mint a bányák kezelése, a magánkezekből kivétessék; ittagadhatatlan, hogy eben az óriási fontossággal bíró kampányban az angol munkásokat összehasonlíthatathimil magasabbiszempont vezérli, mint ellenfeleiket. Kampányuk jelsszava: “’Mines,for the Nation” (a bányákat a nemzetnzík) és nem “bányáikat a munkájuknak.” Olyan' gazdászok pedig, mint Sir Leo Ulti'. aztín Money, éppen olyan határozottan állítják, mint Robert Sínil ] ,ne, hogy a szocializálás nemcsak az iparra, te az egész országra jótékonyt hatással lesz. A bányászok őszinteségét a fejgjobba is bizonyítja a kormány fölszólításánakavisszautasítása, hogy a bányatulajdonosokkal megegyezzenek, ami a kormány szerint mindkét fél, re nézve előnyös lenne és csakis afogyasztók szenvednének. Az amagor munkásmozgalom jelenlegsokkal többért küzd, mint csupán : nagyobb bérekért s, rövidét,de.11munkaidöért. ‘ —.■—i M- • — fttiTLvisaihásn A New York kerület^ «nerve aft btotuág könyvkereskedése az itt felsorolt «so«uaJista kiadványokat alAihja az i’.Iőre olvasomnak: rría^ryarorszag a Jikboruca/i .. .. *»• . uatklyhaivok Aiuerikftban................ 16* yivAnalfistt a •i'41*'v e«vdalolVl ........ .... . . i .A . . . Rí hkboi’U iHfccy nénié*; katona f Emléki rátái) ......................................... 3&1 % KtuniiuniiMa kian ung ................ 1 b« » szocialista proparlanda módját. 6 y szociális forradalom ........................ 20« Tisza István gazságai .......................... 10« v szociáldemokrácia evangéliuma»*@ k csukások ................................................. 10c 4i okozza a válságot ....................... .. szociális foradalom mAn ..... 3»' A tudás: Hata-rom . . ............................ to» Lasaaile és Ferrrr kép drb-ja .... &0« a Luise Viki és a világháború Trotzky. Oüzve ..................................$t.— Kótvo ........................................................ ltunk« udiu .................................J].— Amerika Ipari fejlődét*«'.. I»civh.. 65« Lb Kérdés ................................................... 26t Belnitunka és toke .......................... 2b* Néhány szó Oroszország érdekében ................................................. iu* Bolseviki és Szovjetek (74 kérdés lu Liebknecht ) és Rosa Euxemburg képek ) ................................... ?56 Kiadó, írta Válly Géza, a .............. Zbc osztályharcok Amerikában .............. 15c (fii három utóbbi most került k!a.ei.) Mindennek szülésvégt van a tudó már ra. im-Ti enélkül nem találhatja* ..pfr a ff*uíks eszközeit és módjait. Küldje be a rendelését mé* m« uorki k\* r. M.»*m**(* K :\\Y VKERF.SK r.hfiSE. UUI E. Mint Sttr*»». * 'Tw UNICK KALAUZA A UL^GARIAA LODGtt i\U. !.%.,!international A«M*oclation of Mat'tivilMN gyűléseit tartja a hónap második vasárnapján angolul és a hónap 4. vasárnapján d. e. 10-kor a Matrvni Munkás Otthon oaky termében East 81st Street). — Tagnáffi dijak befizetése ugyanakkor eszközölhetjük. Chrrv. , Albert Farkas, 389 E. 78. St., N. Y. (L. Minden a szervezetet érdeklő ügyben a levelező titkár szoléul te) vr’nagwMi«ssH, s minden 1«*volneui megkeresés az alábbi címre küldendő: Joseph Weiss, 267 Twelfth Ave., Long Island City, N. Y. A jVÜIXV AKK k VAS Äs FftAIMK A|VASZAKSZERVEÄETÄÄEK «n«. S*. OiSZTRIYA (Int. Aws'u of * Machinist» d«tumplini gyűléseit Utrij« a Labor Lyceumban, 704 South ).4th St., a Springfield Ave. mellett, minden hó 1-ső és 3-ik csütörtök este pont 8-kor. Pénzügyi titkár: Joseph Klein, 44 Jones street. Levelezd titkár: Joseph Arky, 46 South 18T0 ttreet, ahová minden, a szervezet Ügyeit érintő levelek küldendők. Mijerfy Lady,«*, Elinsteth, JM. J. — Gyüléltikt tartja minden hó 2-ik és 4 -ik péntek estéjén a Munkás Otthonban, 420 Court St.. — Pénzügyi titkár Sublát Adám. Levelez*» titkár Frank Fűzi, 412 Magnolia Ave. kihez az osztályt érdeklő levelek küldendők. A» liiteriiMtlounl An*v<*l«tJ«>n ot ül«- « 244-ik mr.Amu cpvelnnth m« Éy«r Gyülépelt tartja minden hó 1-ső és 3-ik péntekjén este 8 órakor a Rimkftye Roae 8637 szám alatti Szabó Hallban. A CHICAGO! VAL- IcS FÉMMUNKÁSOK SZAKEGYLETÉNEK 724-e« SZ. OS/’f' U/Ya (International Asnociation of Maehisiis Bt^). Gyűléseit tartja minden hó 2-ik .és órák csütörtökjén este 8 órakor a Munkás Otthonban. 1901 Larrabee St., Wisconsin St. sarok. Mindennemű felvilágosítást szívesen ad F. J. Schwartz titkár 1953 From’out St., Telefon: Diversey 4554 UNITEU BHOTHI*l!lH(»ni) OK l'FAVKUS AND JOINERS OF AMERICA IISO. számú magyar cs.JAlyn, Cleveritid, O. Gyűléseit tartja 305 W. Sufonfróf Agr., a. d. C. nagytermében, a sóit*plit*?-ik és 4rjk hétfőjén este S órakor. Titkár: S. L. Adam«, 4301 Lorain AVe., ahová az összes az osztály ügyeit érintő levelek küldendők. »gyszmréi» a t»#*tegség nála Jelen^r.H .UAbtAll lIAiiO.OMMv A* , SZKIUOIi^K SZAKEGYESKiETE, M*47 FrrM, Vy/k FI nők: Altman Vilmos,. Pénzügyi titkér:• Horowitz 1 gnAtz, HE7 First Aveho — összejövetel minden kedden és pénteken este, valamint vasárnap délelőtt. Gyűléseit tartja min*, lén bó harmadik vasárnapján délelőtt ? •‘tra.ifor 5 * 'EHOKIvl lUA«*KA|| UNION, No. 440, T. T| U. Fin ők: RomähsTTky Ödön. Titkfep pénztáros: Alex. Szegő, 937 B. 183 31 Street., ahová minden a unloht érdeklő levelek intézendők ■ v A |’CK ÉS CUIyRA?ffc UNION mm., »-«/1 minden vasárnap a Labor Temple.ben tartja gyűléseit. Iroda: 1561 Second Avenue Pénzügyi titkár: CI»Ar* VrsBonhwhl .......... .. ...... t , r mumnMiR i 1*11» iv.HoZiRATT tartja minden vasárnap 9.30- tól 12-ig, a Munkás Otthon (350 TC. 81st sz.) 5. számú termében. Felhívjuk a szaktárcák figyelmét ezen tanfolyamra. Ingyenesen részt vehet benne minden famunkás. — Tanítjuk a faipar szakmához «ziikscarp« rajzokat. » - » »■.»» » @ . in v 1. \_jS\ «VI* r.,» I v,iv¡' 1rVION. tlHAIVn! NO. 1.. SSO Ermnt SOt Street. A magyar asztalosok szakszervezete gyűlésezik minden szerdán este 8 órakor a Magyar Munkás Otthonban, 350 East 818» Street. MVK&DVELÖ KOROK. m eJVv 1 ».»Krtí -KI.OHK' .'•? i KEfJ V E-j Ml kör. tvüléseit minden hétfőn este R~kor a Munkás Otthonban 350 E. 8i»t St.) tartja. Hersltovits Andor elnök. Kényi Imre. pénztarnok. vaung Röt^i. pénzügyi és levelező titkár, 350 V»Tf VKPDU t a HÉrt harn*t«dlk ow'J'tA.Ivauft V FJ/'.rp '»vVf.4. velő Köre minden hónap negyedik hét* főjén tartja rendes gyűlését. KApzpgyüléseit, minden kedden és szombaton. Halóra minden pénteken este 8—10 ig juit.Fivfd--i minden dalórfmn. Minden ' Bzer«i.ón tánciskola és vasárnap a Halft- i nos táncot rendez az Otthon helyiségé* i ben, ahol a gyűléseit is tartja. Szocialista Munkás Otthon. 1901 Larra.hee street cor. Wisconsin street alatt., Chicago. ¥11 | |% Mindennemű egyesületi, § m I szervezeti valamint üzleti | I nyomtatványok | S I ízlésesen, jutányos árban | ^ a készíttetnék és a mégha- | jp tározott időre pontosan | M | szállíttatnak. | ■ | Magyar Unió-Nyomda 1 g 1 New Yorkban, kitűnően, | lg teljesen újból felszerel'vr' | ^