Előre, 1920. február (16. évfolyam, 2521-2539., 2510-2518. szám)

1920-02-25 / 2514. szám

VOL. III. ÉVFOLYAM, No. 2514. : A VASUTASOK ELKESEREDÉSE FOKOZÓDIK A szenátus is elfogadta a mun­kások által ellenzett törvény­­javaslatot. A konzervatív ve­zetők utolsó reménye Wilson vétója. Az általános sztrájkot is emlegetik. WASHINGTON, február 24. A szenátus is elfogadta a vas­utak újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslatot. A szavazatok majdnem kétharmada a javaslat mellett volt, számszerűnt 47 mel­lette, 17 ellene volt. A szenátorok maguk is lehet­ségesnek tartják, hogy Wilson a vétó jogával fog élni, bizonyos formai dolog vagy dolgok ürü­gye alatt, de tulajdonképpen a vasúti munkások megnyerése cél­jából. A vasúti­­munkások képvise­lői pedig meglepetve és csalódva hallották, hogy a szenátus oly gyorsan határozott, mielőtt ne­kik alkalmuk lett volna a képvi­­selőház hasonló határozata ellen tiltakozni. Most nem tudják, hogy mit csináljanak. A 14 kü­lönböző vasúti unionnak 700 kép­viselője van Washingtonban. A konzervatív, hogy ne mond­juk, reakcionárius­ vezérek habo­zó, határozatlan és megalkuvó politikája most kezdi magát m­eg­­beszülni. A vasúti munkásokat üres ígéretekkel, hazafias frázi­sokkal hitegették. A bátrabban fellépő helyi szervezeteket meg­büntették a felső tisztviselők és most nyilvánvalóvá vált, hogy­ a béreket nem hajlandó a kortyás fia emelni, a sztrájkolás jo­gát elveszik tőlük, azonban a vasutakat a régi tulajdonosoknak visszaadják és még egy bizonyos bevételt és hasznot is biztosíta­nak a számukra. Minden valószínűség szerint 15—20 százalékos viteldíjemelés várható.­ Nem csoda tehát, hogy a vas­úti munkások között nagy az elé­­gületlenség bérköveteléseik miatt. Ennek a hangulatnak adtak kife­jezést unió-tisztviselők és bizott­sági tagok, amikor véleményüket kérték az elnök által ajánlott egyezségi tervet illetőleg. A különböző bizottságok chair­­man-jei sztrájkot emlegettek. A tizenöt szervezet konferenciáin, amelyek külön-külön gyűltek ősz-,­sze, heves viták folytak. Az ösz­­szes küldöttek felháborodással je­lentették ki, hogy­ a kongresszus és a kormány eljárása igazságta­lan, arra pedig nagyon kevés a kilátás, hogy az elnök által tett javaslatot az uniók elfogadják. A vezérek általános vasúti sztrájkról beszéltek, amely az egész közlekedést megbénítaná, azonban először megkísérlik a békés elintézést. Ötszáz vörös foglalta el Murmansk várost True translation filed with the Post­master <. f New Tork on Feb-uirv 2.4, 1920. as requited by the Act of October 6, 1917. KRISZTIÁNIA, február 24. — Vardöben megérkező menekülők — akik Murmanskból jönnek — jelentik, hogy­ Murmansk kikötőt mindössze csak 5000 vörös katona foglalta el. Egyik fél sem szenve­dett nagy vereséget. Két orosz hajónak és több kis hajónak sikerült megszöknie, a ki­kötőből. Az egyik hajót egy srap­nel eltalálta. Ezen a hajón több sebesült van. (6) AZ OLASZ SZOCIALISTA PÁRT A MAGYAR FEHÉR TERROR ELLEN: A VISSZAUTASÍTOTT BÉKEPONTOK AZ OLASZ SZOCIALISTA KÉPVISELŐK ERŐS LÉPÉSEKET AKARNAK TENNI A MAG­YAR FEHÉR TERRORISTA ORGYILKOSOK ELLEN ÉS A KORMÁNYTÓL A DIPLO­MÁCIAI VISZONY MEGSZAKÍTÁSÁT KÖVETELIK, HA A SZOCIALISTÁK ('LI)ÖZÉSÉVEL NEM HAGYNAK FEL A magyar béke­­­delegáció visszautasítja a békeszerződést Az új magyar határ­egállapítás ellen erélyesen tiltakoznak a magyarok azon az alapon, hogy az elszakított területeken népszavazást kell előbb elrendelni.­­ A vasúti, vízrendé­szeti viszonyokat is felborítja az ú­j határvonal. — Gazda­sági képtelenségek. A magyar fehér terror dühöngése nem maradhat megtor­­latlanul. A világ radikális munkásszervezetei, nevezetesen, a közép-európai szocialista és forradalmi pártok már megtorló rendszabályokhoz is nyúltak. Az olasz elvtársak, akiknek erős pártjuk van a parlamentben, már lépéseket is tettek Hu­szár—Horthy gyalázatosságai ellen. A szomszéd országok radikális elemei szintén megmoz­dultak a fehér terror ellen, sőt maga a béketanács is kezd kissé élesebb szemmel tekinteni a politikai orgyilkosságokkal kor­mányzó magyar reakció felé. Az a nagy felzúdulás, amelyet a budapesti Népszava szer­kesztőjének, segédszerkesztőjének és egyik munkatársának meggyilkolását, követte, nemcsak erre az egy bűntényre te­, vette el a figyelmet, hanem a pogromok állandóan dúló soro­zatára is- a börtönökben kihallgatás és vád nélkül ülő embe­rek ezreire és a fogolytáborokban sínylődő tízezrekre irányul a figyelem mindenfelől. A magyar papi- és mágnásgyil­­kosaik és véreskezű pribékjaik már érzik a vesztüket, mert a főcsaho­­sok egymás ellen törnek, így­ a “keresztény” orgyilkosok egyik fővezére, dr. Giess­wein Sándor és társai, ugyancsak egyik vezértár­suk és főoszlopuk, a panamista és Anglia okozza az 1, olasz szénhiányt True translation fllgd with the Post­­master of New York on February 24. 1920. as required by the Act of October 0. 191". RÓMA, február 23. (Elkésve.) Az egész ország sajtója azon a véleményen van, hogy a szén­hiány­ és a szén magas ára a nem­zet ipari életét fenyegeti. A Temps kimutatja, hogy most egy háló szén ára annyi, mint a há­ború előtt egy kiló kenyéré volt. A “Turin Stamp®” Angolor­­szágot okolja a hiány és a magas árak miatt. Anglia aláírta az olasz ipari élet halálos ítéletét, amikor az Olaszországnak eladott szén árát jóval magasabbra emelte , mint amennyit az angol gyárosok fizetnek. ........................."­­ Több újság véleménye szerint, semleges államok több szenet kap­nak Angliától, mint Olaszország. Attól tartanak, hogy az ércmun­kások kizárása csak előhírnesce annak a krízisnek, amely sok ezer munkás elbocsátását és az egész ipar megbénítását fogja maga után vonni. A szocialista képviselő, Bittetti,­­ úgy akar a kenyérhiányon segí­teni, hogy­ annak árát leszállítaná. E­gy törvényjavaslatot terjesztett elő, amely "ingyen kenyérrel” látná el az egész ország népét és a költségeit 10.000 lírán fölüli jöve­delmek jövedelmi adójából fe­­­­dezné. (1) --------------­---­A német királyi sírok kirablása BERLIN, február 24. A char­­lottenburgi kastély királyi sír­boltjába rablók törtek be, felfe­­szítették a Louisa királyné ko­porsóját és elvitték az­ ékszere­ket, azonban nem nyitották fel a többi koporsókat, csupán a raj­tuk levő arany- és ezüstből ké­szült királyi jelvényeket rabolták­­ el yOKK, 01/EVES­AND, CHICAGO, BRIDGEPORT,"DETROIT. WEDNESDAY (SZERDA)FEBRUARY 25, 1920. bérgyilkos Friedrich István­­ had­ügyminiszter ellen acsarkodnak. Friedrich már meg is lépett, hogy sértetlenül viselhesse el a “táma­dásokat.” Az áradat már gyülekezik a fehér terror feje fölött. A magyar szak- és szocialista szervezetek föloszlása a rablókormány­ helyze­tét ingatja meg és attól tart, hogy az anarkia ellene fordulhat bár­mely pillanatban. Az olasz radikálisok akciója. RÓMA, ebr. 24. Az olasz képvi­selőházban levő szocialisták eré­lyes lépésre határozták el magu­kat, amennyiben a kormánytól a diplomáciai viszony megszakítá­sát követelik, ha a fehér terror meg nem szűnik és az ártatlanul börtönben szenvedő munkásokat azonnal szabadon nem bocsátja a Huszár-kormány. Az olasz szoci­alisták határozottan minden üldö­zés beszüntetését követelik a bu­dapesti kormánynak csúfolt rabló­bandától. Visszautasítják a békeszerzdést. PÁRIS, febr. 24. — A francia sajtó beismeri, hogy a miniszter­­­­elnökök londoni tanácskozásán szóba kerül újra a magyar béke­szerződés is, de erről sem a ma­gyar kormány, sem pedig az Ap­­ponyi vezetése alatt álló magyar békedelegáció hivatalos értesítést nem kapott. A magyar békekövetek szom­baton terjesztették elő a békepon­tokra vonatkozó kifogásaikat. A válasz elfogadhatatlanna­k mond­ja az ántant feltételeit, különösen a területek és gazdasági határoz­­mányokat. A vitás területekre vo­natkozólag népszavazás elrende­lését köv­etelik. A békeszerződésben megállapí­tott ha­tárok — fejti ki a válasz — úgy hadászati, mint gazdasági szempontokból a szomszédos álla­moknak kedveznek.­­Erdélyen kí­vül Románia oly­an területeket ka­pott Magyarország kárára, ame­lyekhez semmiképen sem jogo­sult és ezeknek a területeknek a lakossága túlnyomó többségben kizárólag magyar. A Felvidék és Nyugatmagyar­­ország el­szakítása ellen tiltako­zik Magyarország. Ezek a terület f folytaták a második oldalon.­ FRIEDRICH A GYILKOS. True translation filed with th« I Postmaster of New York on Febr. 24, 1920, us required by the Act ol‘ October 6. 1917. TRIESZT, fer. 24. — Egy­­ Budapestről érkezett távirat azt­­ jelenti, hogy a Népszava szer­kesztőjének, Somogyi Bélának, a meggyilkolása ügyében meg­indult vizsgálat széleskörű bot­ránynak nyitotta meg az útját. A hír azt mondja, hogy a gyil­kosok a nemzeti hadsereg tiszt­jei voltak, akiket Friedrich Ist­­­­ván hadügyminiszter támoga­tott. Budapesten azt hiszik, hogy Horthy tisztjei katonai diktatú­rát akarnak fölállítani és ezért a kormány elfogatása is tervbe van véve. Mindennek az értelmi­­ szerzője a gyilkos Friedrich Ist-­­ván, a keresztény egyesülés pártjának egyik vezéroszlopa. (4) A PÁRISI MUNKÁSOK AJÁNLATA Az országos szocialista konven­ciónak a legradikálisabb állás­pont elfogadását ajánlják. PARIS, febr. 24. — A párisi Szocialista Szövetség a legradi­kálisabb árnyalat álláspontját fo­gadta el, amelyet a héten Strass­­burgban tartandó országos szo­­cialista konvenciónak fognak be­nyújtani elfogadás végett. Miután a régi vágású mérsékelt szocialista vezérek két indítvá­nyát elvetették, Lornot következő határozati javaslatát fogadták el: “Tekintettel arra, hogy a má­sodik Internationale tehetetlen­nek bizonyult arra, hogy a szo­cializmusnak életet és formát ad­jon, a francia szocialista pártnak a moszkvai Internacionaléhoz kell csatlakozni és viselni kell a követ­kezményeket, azaz a kapitalisták hatalmának azonnali átvételeit és annak a szovjetekkel vagy ahhoz hasonló intézményekkel való he­lyettesítését. “A proletárság eme diktatúrája magával hozza. Először, a tőke rögtöni kisajátítását; másodszor, a magántulajdon­jog megszünteté­sét ; harmadszor, a munka kötele­zővé tételét mindenkire és ne­gyedszer, a földnek, az iparoknak, a bányáknak és a szállítási eszkö­zöknek a munkások és a földmű­vesek kezébe való átadását.” A határozati javaslat utolsó szakasza felszólítja a proletáro­kat, hogy a kapitalista osztály el­len, annak harci eszközeinek meg­felelően fegyverkezzen. A párisi munkások tudvalevő­leg a legradikálisabbak és így en­nek az ajnlatnak bizonyos módo­sítását lehet várni az országos konvención. Azonban annyi bizonyos, hogy a konvenció sem fog sokkal mér­sékeltebb hangú és értelmű hatá­rozatot hozni a mai viszonyok kö­zött. Törökök és arabok harca franciák ellen LONDON, február 24. Da­­mascusból jelentik, hogy egy négyszáz emberből álló francia csapatot a törökök és arabok vagy egytől egyig megöltek, vagy pe­dig foglyul ejtettek. A jelentés hírt ad arról is, hogy­ a franciák Baalbek városát és az El Bika völgyet, amely Damascustól kö­rülbelül 30 mértföldnyire fekszik északra, kiürítették. .. k _ fi/ _ .a’ ■ /.bit; roj. .: , '-á.­ AZ OROSZ KERESKEDELEM ÉS A BÉKE HELYREÁLLÍTÁSA EURÓPÁ­BAN CSAK RÖVID IDŐ KÉRDÉSe l l’RÓI’A KAPITALISTÁI ÉS DIPLOMATÁI AZ OROSZ BÉ­KÉBEN ÉS AZ OROSZ ÁRUKBAN LÁTJÁK A MEGÉL­­HETÉSI KÖLTSÉGEK LESZÁLLÍTÁSÁNAK A LEHE­TŐSÉGÉT. Lloyd George és Nitti a béke mellett, Milleranddal szemben Csak a legf­onkciósabb francia lapoknak nem tetszik a kilá­tásba helyo­tt »gnvlat Oroszorzzággal létrehozandó béke.­­­­A többiek azonban már “ínS* színben’’ látják szeriét Orosz­­országot. Az “orosz kérdés” fontossága napról-napra világosabbá válik — ez még a legsötétebb és a legkonokabb feji­ diplomata előtt is letagadhatatlan tény gyanánt áll.­ Európának léte vagy nem léte fordul meg azon a kérdé­sen, hogy Oroszországgal a kölcsönös kereskedelmi viszonyt megkezdik-e vagy sem. Európa éhező népét nem lehet már hamis ígéretekkel sokáig áltatni. A szenvedés pohara csor­dultig van. És a győzelmes szocialista köztársaság békét és kenyeret kínál Európa népének. Az európai kapitalisták rá­­galm­azási hadjáratának elérkezett a vége. Az igazság ke­resztül tört a hazugságok hálózatán. A diplomaták kényte­len-kelletlen tárgyalni kezdtek a tanács­köztársaság kormá­nyával. Be kellett látniuk, hogy csak Oroszország tudja Euró­pát a teljes összeomlástól megmenteni. Most tehát kezdik Oroszországot “más színben” látni. Magától értetődik, hogy a győzelmes szocialista nagyha­talom más színben tűnik fel, mint például a levert kommunis­ta Magyarország. Tehát másképpen kell vele bánni. Még mindig haboznak nyíltan, őszintén elismerni a tanácskor­­mányt, de jó úton vannak feléje. Még egy kis nyomás “alul­ról” és az is meg fog történni. Egyelőre csak a kereskedelmi viszony megállapításáról beszélnek a hírek. LONDON, február 24. Mille­­rand visszatérése óta a Felső Ta­rne­-; ’tdőször tárgyalta .T­­antánt és az Oroszország közötti vi­szony* megállapítását. James O’Gradynak­ a jelenléte nagy érdeklődést kelt , amennyi­ben éppen most érkezett meg az orosz kormány megbízottjaival folytatott­ tárgyalások színhelyé­ről. Állítólag az angol é­­ az orosz foglyok kicseréléséről tár­gyaltak csak hivatalosan, ami azonban nem zárja ki azt, hogy “más” dolgokról is beszéltek. Továbbá a diplomaták úgy “érzik”, hogy a szövetségesek más álláspontot fogadhatnak­ el Oroszországgal szemben, “mi­után az orosz belső helyzet meg­változott.’’ A Felső Tanács nem szándéko­zik az orosz tanács­kormányt el­ismerni, de az itteni lapok sze­rint a kereskedelmi viszonyt új­ra fel fogják venni és az esetleges támadásokra vonatkozólag közös megegyezésre jutottak. A francia miniszterelnök állí­tólag annak a félelmének adott kifejezést, hogy az Egyesült Oroszország nagy­ veszélyt jelent­het Nyugat-Európára. Nitti és George szerint Oroszország ré­szekre szakadt és is nem veszé­lyes, így azután Millerand hoz­zájárult a Felső Tanács határo­zatához, ami azt jelenti, hogy bi­zonyára találtak valamilyen kö­zéputat, amelyen egy darabig ha­ladhatnak. Azt mondják, hogy Lengyel­­ország az angolok véleményét osztja, de Románia az antanttól biztosítékot kér az ellen a ve­szély ellen, amely­ esetleg a szo­vjetekkel való közvetlen tárgya­­l lás és érintkezés folytán érheti A Mail szerint a kereskedelem megújítását elvben elfogadták, de fontos kikötésekkel, amelyek sze­rint Oroszországnak a propagan­dát abba kell hagyni, a tartozá­sát el kell ismerni, a szövetsége­sek pedig nem támogatják a ha­társzéli államokat Oroszország­­ ellen. Bármilyen kerülő után történt is, az antant mégis rákényszerül a szovjetekkel való tárgyalásra Ez ellen csak a párisi lapok egy­némelyike tiltakozik ma. Ezzel szemben más lapok kimutatják, hogy a drágaságot és a nyomort csakis úgy lehet csökkenteni, ha az orosz kereskedelmet rövid időn belül megkezdik. Newberry 1500 dollárt adott a kampányra GRAND RAPIDS,Mich., febr. 24. —: Truman H. Newberry szö­vetségi szenátor a választási kam­pány alatt 400 segédjének előfi­zetett Harvey’s Weekly -re. ■ -t George Gottfried, a North Ame­rican Review üzletvezetője volt a tanú székiben. A 400 segéd közül 71 a per vádlottai között van. A vád felolvasta Newberry szenátor egy levelét, amelyet a Hervey’s­­ Weekly kiadójához intézett. A te­­­­veiben, a szenátor elfogadta a ki­adó ajánlatát. “Mellékelek egy 447 dolláros utalványt. Kérem, küldje ki a 400 el­őfi­z­e­t­ett fol­yóiratot. ’ ’ A vád több mint harminc tanút hallgatott ki a nap folyamán. Va­lamennyien ugyanazzal a mesével jöttek. Beismerték, hogy’ a kam­pány munkájukért fizetés járt, de viszont azt állították, hogy’ már azelőtt is Newberry-pártiak vol­tak. Fred W. Green, Sonia polgár­­mestere, tanúvallomásában kije­lentette, hogy Newberry 1500 dol­lárt adott kampány célokra. Ez az összeg nincsen föltüntetve az államhoz benyújtott elszámolás­ban. Több újságkiadó hirdetési számláit is előhozta a vád. A vád minden , esetben bebizonyította, hogy a számlának csak egy kis ré­szét tüntették föl az elszámolás­nál. ------------------­Repülő ezerkétszáz láb magasságból leesett EAGLE, Pass., Tex., február 24. Horace W. H. hadnagy ma repülőgépjével felszállt, amikor­­ a gép 121­z láb magasságban volt, hirtelen lángba borult és a föld­re esett. Az esés a hadnagy ha­lálát okozta. A CITY EDITION mozgósították EGÉSZ SZOVJET OROSZORSZÁGOT Mindenes éven aluli férfi a had­seregben szolgál. A katonákat jól fizetik. Tru« tranftlátk>n fiiad with the. Post­­nuiFter of N©w York on February J9&0. a« required by th© Aet of Oefofrer fi. 1Ö17. AMSTERDAM, fabruár 24.— A MaodfcUUUd tu&Wtój* y**r.­­szaj­éd­ egy ídttg «írj* utazásáról szovjet Qvomt*xt*A$ hól. Leírja az or*#*g HUjtoHt. » szovjet csapatok erkölcsét, a k to­ronakötelezettséget, az állítóla­gos terroriz­must, amelyet a kül­földi sajtó talált fel. “Oroszországot teljesen moz­gósították”, írja a tudósító. “Min­den 35 éven aluli férfi a hadsereg szolgálatában áll. Ez alól nincs mentség, mindenkinek harcolnia kell a népbiztosok vezetése alatt, akik a tancsköztársaság életere­jét képezik Ez nagyon jó rend­szer. Az a katona, aki megszö­kik, aki áruló vagy kötelességét nem teljesíti, ezt kivégezik. Ha sikerül neki a fehér csapatokhoz átszöknie, akkor családját tart­ják felelősnek.”­­ A tudósító igazságos szempont­­­­ból ítéli meg az oroszországi hely­zetet. A lengyel harctérről uta­zott Moszkvába. Az után bőven volt alkalma a vörös­­hadsereget tanulmányoznia. “A ka­tónk”, — írja­­.. “udva­riasak; valami csendes és min­denkinek tetsző fegyelem van a hadseregben. A közkatonák 800, a kapitányok 3200 és az ezrede­sek 4200 rubelt kapnaki havori­­ként. A­ volt cári hadsereg tábor­nokai közül hatan, a vörös­ hadse­reg, szolgálatában állanak. Havi fizetésük 6000 rubel. Lenine ki­vételével Oroszországban senki­­sem kap ennél nagyobb fizetést. Leninnek havonkint 8000 rubel jár.” “Minden vörös hadseregnek megvan a maga népbiztosok ta­nácsa. Minden század, ezred, brigád és hadosztály képviselve van népbiztosokkal. Megkülön­böztetésül vörös csillagot visel­­­­nek a kabátjuk baloldalán, az alatt­­ kalapács és eke, az egészet pedig­­ ezüst koszorú veszi körül.”­­ A hadsereg tisztjeit vezetőknek­­ nevezik. Karszalagot viselnek, a­­­melyen a szovjet hadsereg címere, a hadnem jele és rangjuk van fel­tüntetve. A vörös hadsereget nem fiatal proletárok, hanem meg­térített burzsoák vezetik. A tisz­tek nagyban különböznek egy­­mstól. A krepnei tiszti ebédlő-­­ ben a brigádos nagyon kedves úriember, aki a cár hadseregében ezredes volt és aki kiválóan be­szél franciául. A két népbiztos közül az egyik előkelő­­megjele­nésű míg a másik borotválatlan és állatias arcú.” (2) --------------4 Megszűnik a hadiköte­lezettség Angliában LONDON, február 24. Win­ston Ch­urchill hadügyminiszter ma kijelentette a képviselőház előtt, hogy március 1-én a kato­nakötelezettség törvényét hatá­lyon kívül fogják helyezni és egy fiónappal ezután az utolsó beso­­­­rozott katonát is le fogják sze­relni. Az önkéntes hadsereg, amely­nek toborzását folytatják, már­cius 31-én eléri a 220.000 hadilét­számot. Ez a csapat teljesen fel­szerelt és bármikor hadiszolgá­latba állítható. Az önkéntes had­sereghez nem számítják az In­diában alkalmazott csapatokat.

Next