Előre, 1920. augusztus (16. évfolyam, 2785-2914. szám)

1920-08-08 / 2792. szám

Denver hatósága katonaságot kér a kormányzótól HÉT SZTRÁJKVEZETŐT VÁD ALÁ HELYEZNEK. Újabb három halott. — A kórházak megtelnek sebesültekkel. DENVER, augusztus 7. — A köz­úti villamos alklamazottak sztrájkja következtében beállott zavargások elnyomására, a városi hatóság szö­vetségi katonák kirendelését kérte a kormányzótól, amit Shoup kormány­­zó teljesített és elrendelte ötszáz ka­tonának azonnali útnak indítását Denverbe. A villamos vasúti társaság elhatá­rozta, hogy a kocsikat minden körül­­mények között indítani fogja. A tár­saság jelentése szerint, ötszáz sztrájktörő áll rendelkezésére, amely szám elegendő a zavartalan forga­lom lebonyolítására. Addig, amíg a katonaság megér­kezik, a rend fentartására az “Ame­rikai Légió’’ 500 tagja vállalakozott, akik katonai egyenruhákat viselve, teljesítenek szolgálatot. Az utcákon páncélos automobilok gépfegyverekkel fölszerelve cirkál­nak. Az összes színházak zárva ma­radtak. A tegnapi zavargásnak újabb három halottja van, két sú­­lyosa­n sebesült a halállal vivődik. Greeley W. Whitford bíró rendele­tet bocsátott ki, amelyben megpa­rancsolja, hogy a sztrájkolók azon­nal térjenek vissza a munkába. A sztrájk vezetőit, vád alá helyezték, név szerint: Henry Silberg, J. A. Par­ker, J. E. Barnett, A. Coffeen, J. E. McKiddie, L. J. Leignes és S. H. Schoplin. Eddig szólnak a hírek a den­veri sztrájkról. Egész Denver dolgozó munkássága a sztrájkolókkal rokonszenvez, amit él­énken bizonyít az, hogy a sztrájk­törők által vezetett kocsikat dara­bokra törték. A sztrájkolók iránti rokonszenv megnyilvánulása az is, hogy a kocsik teljesen üresek voltak, azokra utas föl nem szállt és hogy a kocsikat mozgásba hozták semmi más célja nem volt a társaság részé­ről, mint a provokálás. A városi hatóság a munkásság er­kölcsi fölháborodásával mit sem tö­rődve, a társaság szolgálatába állí­totta hivatalos apparátusát, amely­­lyel még inkább fölkorbácsolta a szenvedélyeket. A városi hatóság ereje nem elég a sztrájk megtöréséhez, kéznél van a bíróság tiltó parancsa, de ez sem használt. Letartóztatják a sztrájk vezetőit és hogy a program teljesen végrehajtható legyen, kivonul a szö­vetségi katonaság. A szövetségi katonaságnak minden esetben való kirendelése a tőkéseket ugyan ellentállásra serkenthetik, de ugyanakkor meggyököretik magát a militarizmust, ami sokkal nagyobb veszedelem a kapitalistákra, mint a pillanatnyi győzelem a sztrájkolók fölött. Minél több esetben vezénylik ki a katonaságot a munkásság ellen, an­­n­á­l közelebb állunk a kapitalista tár­sadalom összeroppanásához. A szárazság okozza a sztrájkokat ATLANTIC CITY, aug. 7. James Duncan, az American Federation of Labor másodelnöke, a márványcsi­­szoló munkások gyűlésén azt a kije­lentést tette, hogy az ipari nyugta­lanságot az italtilalom nagy mérték­ben elősegíti. Az A. F. of L. vezetőitől már ré­gen megszoktuk, hogy valótlant ál­lítsanak és a munkások figyelmét az igazi októl elterelék. Duncan nem mer nyíltan a szesz-érdekeltségek ér­dekében dolgozni, tehát a munkásság megrágalmazásával tesz nekik szol­gálatot. A munkásság még egyetlen sztráj­­kfiá­kot sem indított azért, mert az italt elzárták előle. Ellenben sztrájkol, Ciert nem bírja szótlanul tűrni a féktelen kizsákmányolást. A kötőgyárosok már egyezkednek A sztrájkban álló ötezer kötőm­un­­kás harca jobb munkafeltételekért, kezdi meghozni az eredményt. A sztrájkbizottságot ötven munkáltató kereste föl és írta alá a szerződést. A sztrájkolók többségét nők képe­zik, ami a rendőrséget nem hozza za­varba, amikor a piketeket kell letar­tóztatni. Tegnap négy piketet tar­tóztattak le, azonban száz dollár óva­dék mellett szabadon bocsátották őket. KUN BÉLA MOSZKVÁBA ÉRKEZETT Fontos diplomáciai megbízatást ka­pott a szovjet kormánytól, amely megkülönböztetett ünnepléssel fo­gadta. Berlinből táviratozzák, hogy a moszkvai “Pravda”, a szovjet kor­mány hivatalos lapja közli, hogy Kun Bélát Moszkvában nagy ünnepségek keretében fogadták. Nikoláj Lenin üdvözlő beszédet tartott, amelyben kiemelte Kun Bé­lának a világforradalom körül szer­­zett érdemeit. A nagy szovjetgyűlés hozzájárulá­sával Kun Béla Moszkvában fontos diplomáciai megbízatást kapott. Alkudozott a vetélytársával A SZEGÉNY FÉRJ TÜRELME VÉGRE KIFOGYOTT ÉS ULTI­MÁTUMOT KÜLDÖTT A RIVÁ­LISÁNAK Követelte, hogy vagy feleségül veszi a­z asszonyt, vagy pedig véget vet a szerelmi viszonynak. TRENTON, N. J., aug. 5­ — Char­les B. Chisolm­ioo.poo dollár kárté­rítési pert indított a morrisowni William C. Parker ellen, mert az el­idegenítette tőle feleségét. .Chisolm felszóllította Parkert, hogy ha feleségül akarja venni Mrs. Chisolmt, akkor tegyen úgy azonnal, ha pedig nincs szándékában őt fele­ségül venni, akkor vessen véget a köztük létező szerelmi viszonynak. Chisolm azzal fenyegete­tt, hogy ha nem teszi egyik vagy a másikat, ak­kor too­ooo dolláros kártérítési­ pert fog indítani ellene. Úgy látszik Pal­mer egyiket sem tette, mert Chisolm tényleg pert indított. A két férfi és az asszony többször tanácskoztak egymással az immár két éve tartó szerelmi viszony alatt. Par­ker is, meg az asszony is­ többször megígérte, hogy most mindennek vé­ge. De a vég csak rövid ideig tartott. Végre is döntésre került a sor és ek­kor Parker azzal mentegetődzött, hogy nem veheti feleségül, mert gon­doskodnia kell a fiai neveléséről. West Frankfortban még nincsen rend WEST FRANKFORT, aug. 7. — Az idegenek elleni lázadás következ­ményeként több ház a tűz martalé­kává lett. A fölbujtott csőcselék az idegenek lakásait kifosztotta, az el ne­m vihető bútorokat összetörte. Az idegen lakosság remegve me­nekült a felbőszült csőcselék elől. Ötezerre tehető azok száma, akiknek sikerült a várost elhagyniuk. A város polgármestere, M. Satter­field, kifejezésre juttatta aggodal­mát, hogy a csőcselék újból megkí­sérli a gyújtogatást és a gyilkolást. A földühödött csőcselék az asszonyo­kat sem kíméli; az utcán véresre ve­ri őket. A táviratilag kért katonai se­gítség útban van West Frankfort felé. WASHINGTON, aug. 7. — Az olasz konzul, gróf Giucio Bolognesi, sürgős vizsgálat megindítását kéri arra nézve, hogy megállapíttassék a felelősség úgy az emberéletben, vala­mint a vagyonban történt károkért. CHICAGO, 111., aug. 7. Egy század katona készenlétben van arra, hogy elnyomja a várostól húsz mérföld­­nyire fekvő “Chicago Heights”-ban kitört lázadást, amely fektetők és ola­szok között történt. PÉNZÁRAK Augusztus 7-én a tőzsde zárlata előtt a következő árakon jegyezték a koronákat: Magyar korona ............. $5.— Osztrák korona ........................ 5.50 Jugoszláv korona .................. $13.— Cseh korona .......................... $..g... Román lei .............................. $23 5c Ezek az árak a börze jegyzései s korántsem jelentik azt, hogy valójá­ban ilyen árakon lehet koronát vá­sárolni. Az árak változnak aszerint, hogy milyen mennyiségű a vásárlás. Olvasóink helyesen teszik, ha pénz­beváltás vagy pénzküldés esetén ér­deklődnek aziránt, hogy hol kaphat­ják a legolcsóbb áron a koronát, mi­vel a pénzküldők árai nem egyfor­mák. Kínozzák a hindu bevándorlókat Perzsiában HÁROM-NÉGY NAPOT NEM KAPNAK .ELEDELT­ ISTÁL­LÓKBAN KELL ALUDNIOK Naponta 14 órát dolgoznak, ostorral a hátuk mögött. Orvosi kezelés nincs. MAIDAN—I—Naftan, Perzsia, jú­nius 4. (levélben). Miután Anglia po­litikailag teljesen hatalmába kerítette Perzsiát, az angolok most kezükbe kerítették a perzsa olaj­földeket is. Ezeket importált hindukkal dolgoz­tatják meg, akik arcuk­ véres verej­tékével fokozzák az angol kapitalis­ták vagyonát. Az angol perzsa-olaj részvénytár­saság ügynökei importálják a munká­sokat Indiából olyan feltételek mel­lett, amelyeknél rosszabbak még a rabszolgaság idejében sem voltak. A szerződés értelmében a munkáltatók­nak kell gondoskodni a hinduk laká­sáról. Ezt a kérdést az angol kapita­listák úgy oldották meg, hogy a hin­dukat az istállókba helyezik. Amikor az utóbbiak tiltakoztak ez ellen, azt a választ kapták, hogy visszamennek dolgozni, vagy pedig börtönbe vetik őket.. Botozást és hasonló demokra­tikus büntetést is ígértek nekik. Míg az angol munkásoknak meg van a legszükségesebb táplálékuk, addig a hinduk még rendes eledelt sem kapnak. Sokszor h­árom-négy napig sem látnak élelmiszert és ami­kor hosszú útjukról hazatérnek, ki­merülten összerogynak. Mindehhez, a szinte állatias bánás­módhoz még a testi büntetés is jár. Ha valamelyik munkás öt percet ké­sik, akkor félholtra verik. Az ilyen ki­hágásokért, mint például a későn jö­­vés, egy héttől két hónapig terjedő bérüket is elveszik büntetés fejében. A betegekkel egyáltalán nem tö­rödnek. Orvosok és betegápolók nin­csenek és csak a munkástársaik em­berbaráti érzete menti meg a beteget a biztos haláltól. Az angol kapitalisták semmibe se veszik a szerencsétlen hindukat. Ezek naponta 14 órát dolgoznak alacsony bérért és olyan gyalázatos bánás­módban részesülnek, mint az állatok. A Perzsiában szenvedő hinduk már számtalanszor kértek segítséget ha­zájukban lakó társaiktól, "■ de eddig ezek nem tudtak bajukon enyhíteni. Mindent, amit eddig megtettek az volt, hogy figyelmeztették a hindu munkásokat, hogy tartózkodjanak az angol-perzsa olaj részvénytársaság ügynökeitől, az azok által kínált “la­kásoktól és élelmezéstől” és ne men­jenek Perzsiába dolgozni. Megnyitják a mexicói kikötőket AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK EGÉSZSÉGÜGYI MEGBÍZOT­TAI SEGÍTIK MEXICÓT A KI­ÜTÉSES PESTIS LEKÜZDÉSÉ­BEN MEXICO CITY, aug. 7. — A vera­cruzi kikötőt hivatalosan megnyitot­ták. A pestis terjesztésének megaka­dályozására fenálló rendszabályokat módosították. Dr. Carl Michel szö­vetségi egészségügyi biztos, akit Washingtonból küldtek Mexikóba, dolgozta ki a kikötőzárlat újabb ren­delkezéseit. Az új rendelkezések nem nehezítik meg az utazó közönség forgalmát, ellenben szigorúan megtartják az el­lenőrzést az olyan anyagokra és árukra, amelyekről feltehető, hogy a pestissel fertőzött patkányok tanyát találnak benne. Dr. Michel azonnal megkezdi a harcot a sárgaláz ellen is kapcsolat­ban az Egyesült Államoknak Kubá­ban és Panamában folyó hasonló ak­ciójával. Dr. Abic­el a mexicói ható­ságoknak tanácsot ad a küzdelem ve­zetésére és Vera Cruzban de la Huer­ta ideiglenes elnökkel akar tárgyalni. A mexicói hatóságok nagyon örülnek az Egyesült Államok ilyen módon nyújtott segítségének. HELYREIGAZÍTÁS Az Előre tegnapi számában “Hu­szár Károly szökni készül...” című cikknek ötödik bekezdésében a 10-ik sorban kellemetlen sajtóhiba csú­szott be­. A helyes szöveg ez: “A bridgeporti magyar CSUHÁ­­SOK Huszár-Schnorer Károlyt megtették az Evening Star-ban Magyarország Lincoln Ábrahám­­jának." A 7-ik bekezdés­e-ik sorában szintén sajtóhiba következtében “Magyar Munkás Szövetség” van, holott a helyes kitétel ez: “az Amerikai Ma­gyar Munkások Szövetsége chica­gói osztályai.” A szövetségesek alább­hagynak a háborús fenyegetésekkel HUSZÁR ÚR E HÉTEN SZÖKIK E­ ­ BANDITA-FŐNÖK LÁBAI ALATT NAGYON FORRÓ LETT AZ AMERIKAI TALAJ, MÉGIS CSAK SZÖKNI KELL. Tegnap közöltük az amerikai ma­gyarsággal, hogy Huszár-Schnorer Károly szökni készül. Bejárta a kör­nyék plébániáit, megvizitelte a kövér és sovány papszakácsnékat, kezet szorított a katholikus plebánusok fia­ival és leányaival Perth Amboyban, Chromeban, Bridgeporton és egyeb­ütt, Passaicon, — úgy halljuk — Marcinkó misziszével brúdert is ivott és most — no, m­it mondjunk? Most pakkol és siet kotródni, mert fél, hogy a magyar zsidók szövetsége tényleg keresztülviszi, hogy kirúgják az országból. Huszár Schnorer Károly — amint nekünk egy nagyon megbízható ke­resztény pap jelentette — roppant becsmérlőleg nyilatkozott Ameriká­ról. Azt mondotta: “A szibériai hadifoglyok hazaho­zatalát az amerikaiak önző üzleti érdeke akadályozza meg, mert nem tágítanak a fejenkint kiszabott ösz­­szegtől, míg az angolok és japánok sokkal olcsóbban szállítják a fog­lyokat.” Tehát Amerika smucig — mondja Huszár úr és így hálálja meg Wash­ingtonnak azt a jóvá nem tehető fünét, hogy az országba engedte őt, úgy itt a fehér propagandát meg­szervezze. Huszár-Schnerer Károly már bú­csúzik is. Berkó lapjában kiporolja a Federation of Hungarian Jews of America fenekét, különösen­­Dr. Uüchler Sámuel elnöknek “mond oda” erősen. Aszondja, hogy: Dn Büchler Judás. Tetszik tudni, miért mondja ezt “Berkó D. Géza?” Azért, mert dr. Büchler és a zsidó szövetség tényleg lépéseket tett Schnorer Ká­roly deportálására. És Dávid “ősi jo­gon” bele akar szólani a Federation of Hungarian Tears ügyeibe. ■ Azt mondja neki: “Csúnya madár az, a­mely a saját fészkébe piszkit.” Tudni­illik azok a tisztességes magyar zsi­dók “csúnya madarak”, akik a Dávid fészkébe piszkitottak. Bele bizony. Ott voltunk a gyűlésen és hallottuk, hogy­ Berkó úr egykori “úri pajtásai”, sőt munkatársai és “jó emberei” is dühös felháborodással fordultak Schnorer Huszár Károly és barátai ellen. Dr. Büchler bizony csak “Ju­dás”, de a világért sem Dávid és Berkó-Huszár-Schnorer Gézáékkal szemben most tisztesség "Judás”-nak lenni. Különben is­ már régen szerettük volna megkérdezni a magyar zsidó­ság vezető embereitől, hogy miért fáj az állva keresztelt Dávidnak a ma­gyar zsidók feje? Vagy most ismét visszazsidósodott? Talán a Huszár kedvéért, aki bizonyára dicsekedni akar Budapesten (ha az angol hajó­sok átviszik Európába,­ hogy Ame­rikában ( lám bizony!) csupa “bü­dös zsidóval” volt puszipajtásságban. Hát az a “fészekpiszkitás” bizony díj­­on csúnya história, de — Hu­­szár-Berkó esetében—roppant hasz­nos dolog. Különben is kár nagyon nekidarál­­ni a fejeket a Huszárnak. A Federa­tion of Hungarian Jews-nak és Dr. Büchler “Judás”-nak sem lesz már sok baja a szegény agyongyül­ezett Huszárral. Mert megírjuk, hogy senki előtt titok ne legyen, hogy Huszár- Schnorer Károly augusztus 12-én akar hajóra szökni, hogy elhagyja a papszakácsnékat és kedves ke­resztény zsidóit. A dicstelen szereplés a vége felé közeledik. A fehér terror elleni agi­táció azonban csak most éri el tető­pontját. Huszár még itt bujkál és alattomban, a csuhások mögé bújva szervezte meg a Fehér Terror ameri­kai kémszolgálatát, amely szemmel tart mindenkit, aki magyar származá­sú és ellensége a Héjjas-féle rabló­uralomnak. Résen kell lennünk. Ré­sen kell lennie az egész amerikai ma­gyarságnak, amíg a Fehér Terror rémuralmának egész rendszere nem pusztul el. Ezt a munkát az amerikai magyarságnak nem szabad befejezet­lenül hagynia.­ ­ NEM TUDNAK GYORS SEGÉLYT­­ ADNI ÉS RETTEGNEK A SAJÁT­­ MUNKÁSAIK FORRADALMÁTÓL. Varsó bevétele már csak órák kérdése, mert a leng­yel ellenállás teljesen megtört. Posenbe tették át a lengyel kormány székhelyét ..?nru® Translation file« with the Postmaster of New York on August 7 1920, as required by the Aot of Octo-ber «. laiT. 6 ‘ LONDON aug. 7. — Lengyelországból érkező ellenté­tes hírek elhomályosítják a helyzet képét, de a hírekből mégis arra lehet következtetni, hogy a vörös hadsereg nem állott meg, sőt új erőt gyűjtött és rengeteg súllyal tör előre.­ A párisi hírek azt mondják, hogy az orosz előnyomu­lás jelentéktelen, viszont Berlin meg arról értesül, hogy a lengyel ellenállás össze van törve és az orosz lovasság talán már ma bevonul Varsóba. A National Zeitung távirata köz­li ezt a hírt s ennek a lapnak szokatlanul pontos értesülései vannak a frontról. Az orosz repülőgépek elrepültek Varsó felett és propa­ganda-iratokat szórtak le a városba. Johannisbergből, Kelet-Poroszországból, jelentik, hogy­ a lengyel kormány székhelyét már áttették Posenba. Varsói hírek szerint az idegenek nagy tömegekben me­nekülnek a városból és az utak túl vannak zsúfolva mene­külőkkel. A harcokról nem igen érkezik hír, csupán azt je­lentik Varsóból, hogy a város védelmének előkészítésére lá­zasan folyik a munka. ■ — diplomáciai­ helyzet már nem olyan feszült. A leg­utóbbi jelentések szerint az angol kormány belenyugodott, hogy a szovjet kormány külön békét kössön Lengyelország­gal, amint azt a szovjet kormány jegyzéke kimondotta, az­zal az ígérettel, hogy a londoni konferencia majd ennek a békekötésnek az alapján tartatik meg. A tény az, hogy Lloyd George nem is tehetett egyebet, mert bizonyos, hogy az ország visszautasít minden olyan tervet, mely Angliát az oroszok ellen háborúba akarná ke­verni Lengyelország javára. A munkáspárt, hogy egész bizto­san megakadályozzon ilyen tervet, hétfőre konferenciára hívta össze Londonba a szakszervezeteket és egyéb munkásszervezeteket és kibo­csátott egy kiáltványt, amelyben a legélesebb hangon tiltakozik Lengyel­ország támogatása ellen. Azonkívül az angol kormány érzi a német veszedelmet is. Tudja, hogy ha nem képes lecsillapítani az oroszokat, az orosz és német forradalmárok egye­sülnek és ez kiszámíthatatlan követ­kezményeket vonna maga után. Franciaország is lemond a fegyveres akcióról. PARIS, augusztus 7. —. Fran­ciaország végleg a “figyelmes vá­rakozás” álláspontjára helyezke­dik Lengyelországot illetőleg. Millerand és Lloyd George több rendbeli telefonbeszélgetése után, a francia miniszterelnök végleg le­mondott a fegyveres akcióról a kö­vetkező okoknál fogva: Először: A szovjetek ellen indí­tandó háború a francia munkás­­osztályt forradalomba kergetné. Másodszor: Legalább is egy hó­napi időbe kerülne, amíg elegendő haderőt lehetne szállítani Lengyel­­országba. Harmadszor: A francia reputá­ció megmentése végett, nehogy ve­reséggel végződjék a kísérlet, rend­kívül nagy számú hadsereget kel­lene küldeni, ami a jelenlegi kö­rülmények között lehetetlen. Egyébként pedig a francia köz­vélemény nevetségesnek tartja Lloyd George-nak a képviselőházban tett ama kijelentését, hogy a cseh­szlovákokat és egyéb nemzeteket of­­fenzívára szólítja föl Szovjet Orosz­ország ellen, mivel a csehszlovákok már több ízben kijelentették, hogy egyetlen lövést sem tesznek, amíg őket nem éri támadás. Az sem való­színű, hogy a csehek és magyarok együtt harcolnának, mivel a két or­szág között ellenséges az érzület. Nem használ a blokád sem. Ugyanakkor kimutatják, hogy Lloyd Georgenak a blokáddal való fenyegetőzése is hiábavaló, mert először­ Németország hozzájárulá­sához volna szükség, hogy a blokád hatásos legyen; másodszor: az Egyesült Államok máris jelezték, hogy nem járul hoz­ HETVENEZER GYERMEKNEK NINCS TERME A NEW YORKI ISKOLATANÁCS AZT JELENTI, HOGY 70 EZER GYERMEK MARAD ISKOLAI TANTEREM NÉLKÜL Dr. Prall, az iskolatanács elnöke a volt administrációt vádolja mulasz­tással. Az iskolai idény közeledtével ismét felmerülnek azok a terem-mizériák, a­melyek a múltban is annyi gyermeket zártak ki az iskolákból. Dr. Prall, az iskolatanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy New Yorkban mintegy 70 ezer iskolásgyermek szorul ki a tanter­mekből, mert kevés az iskola. A gyer­mekek megosztott időben fognak ta­nulni az idén is. Dr. Prall kijelentette, hogy a Board of Education elkövet mindent arra nézve, hogy a fokozott igénye­ket kielégítse, de a körülmények te­szik lehetetlenné a megoldást. Sem munkásokat, sem anyagot nem tudott az iskolaszék kapni, hogy a szükséges átalakításokat, bővítése­ket eszközölhette volna. A jelenlegi mizériákért a régi isko­latanács felelős, amely nem iparko­dott lépést tartani a város népessé­gének fokozódó iskolaigényével. Nem szabad elfelejteni, 1945.— tőliy-i­en egyáltalán mi­ építették új iskolákat. A jelenlegi adminisztrá­ció — mondotta dr. Prall — liberáli­san kezeli az iskolaügyet és szeretne segíteni, amennyire csak teheti, hogy a helyzet javuljon. A bronxi és Forest Hill-i iskola­építkezéseket ez évben befejezik. A new yorki iskolaszéki elnök ki­jelentésére azt kell megjegyeznünk, hogy nemcsak az elmúlt, hanem a je­lenlegi kormányzat is sok pénzt jut­tat oda, ahol erős a politikai graft, de nagyon keveset, vagy semmit oda, a­hol közérdekről van szó. ------------------­ Tűz a 3-ik Aven-i “L”en A 138-ik utca és Willis Avenue magasvasút állomáson a reggeli órákban, amikor a legnagyobb a for­galom, rövidzárlat következtében tűz ütött ki. A szikrák meggyújtották a talpfákat és a 138-ik utcában az egyik lakóház ablakpárkányát. A tüzet néhány perc alatt — minden különösebb baj nélkül — sikerült el­oltani. Nagyobb lesz a cukortennés A cukortermés a júliusi becslések szerint az idén sokkal nagyobb lesz, mint tavaly. Mintegy 333 ezer tonná­val több cukorra van kilátás, ami te­kintve a nagy cukorhiányt, nagy mér­tékben segíti elő a helyzet javulását. A termést a július elsejei állása után becsülték meg, ami azt mutatja, hogy 10 éven át szokott előfordulni iven bő termés. Azonban a tényleges cukortermés nem lesz olyan nagy, a­milyenre becsülték. Sztrájkra készülnek a közúti munkások MONTREAL, aug. 7­ — A villa­mos vasúti társaság megtagadta az alkalmazottainak bérköveteléseit, a­mire a munkások ismételten huszon­négy órai megfontolási időt adtak a társaságnak. A társaság visszautasította egy polgárokból álló bizottság javaslatát, mely azt célozta, hogy a munkások 25—30 százalékos béremelésben ré­szesüljenek. NOME, Alaska, aug. 7­ — Ronald Amundsen norvég sarkutazó és tu­dós, holnap elhagyja a nomai kikötőt, hogy elérhesse az északi sarkot. Azt tervezi, hogy a Maud nevű hajóval közelíti meg a sarkot. Először a Wrangel-szigetekhez megy Szibéria északi partvidéke mentén és a legma­gasabb pontról a jégzajlással a sark­pontot fogja megkeresni. Amundsen reméli, hogy terve sike­rülni fog. Az utat öt évre tervezi s rá egy újabb blokádhoz, amely Szovjet Oroszország ellen irányul. Miért nem küld Anglia hadsereget. LONDON,, augusztus 7. — Lloyd George miniszterelnök a pénzügy­minisztérium és hadügyminisztéri­um rendelkezésére álló eszközöket nem találja elégségeseknek, hogy ak­kora hadsereget küldjön Lengyelor­szágba, amekkora szükséges volna az oroszok­ kiszorítására. Az utóbbi néhány nap alatt Lloyd George tudakozódott a hadügymi­nisztériumban, hogy mekkora had­erőt lehetne küldeni az oroszok ellen. Azt a választ kapta, hogy az angol haderő 350 ezer emberből áll, a csa­patoknak szokatlanul nagy száma van Írországban, Egyiptomban, In­diában, Mezopotámiában és ezeken a helyeken egyetlen embert sem lehet­ne nélkülözni. A három millió főből álló orosz hadsereg ellen önkéntes hadsereget szervezni teljes lehetetlenség, mivel az angol nép undorodik már a hábo­rútól és nem hajlandó küzdeni olyan kormányért, amely Oroszország ellen indít . .háborút. .. Fölvilágosították Lloyd Georgot arról is, hogy a had­kötelezettség visszaállítására sem le­het gondolni, mert az egész ország ellenszegülne. Félnek a költségektől is. A pénzügyminisztérium fölvilágo­sította a miniszterelnököt, hogy a kormány nem volna képes a nyílt pi­acon akkora kölcsönt fölvenni, hogy födezhesse egy hadjárat költségeit és a pénzügyminisztérium nem ad­hat pénzt a kéznél levő összegekből, amikor azt sem tudja, hogy honnan teremtse elő az Amerikának járó összegeket és azonkívül is súlyos de­ficitekkel küzd. Ami a munkásokat illeti, nem csu­pán a bolsevik elemek, hanem a mér­sékelt elemek is azzal fenyegetőznek, hogy ellenszegülnek a háborúnak. Ilyen fenyegetéseket hangoztattak a képviselőházban a mérsékeltek vezé­rei, Henderson, Elyn és Bryerman. Londonba is olyan hírek érkeztek, hogy az oroszok áttörték a lengyel vonalat Ostrolenka és Trilusk között és a szovjet lovas csapatok Varsó fe­lé haladnak és valószínűleg ma érnek Varsóba. (Folytatás a második oldalon.)

Next