Előre, 1920. augusztus (16. évfolyam, 2785-2914. szám)
1920-08-08 / 2792. szám
Denver hatósága katonaságot kér a kormányzótól HÉT SZTRÁJKVEZETŐT VÁD ALÁ HELYEZNEK. Újabb három halott. — A kórházak megtelnek sebesültekkel. DENVER, augusztus 7. — A közúti villamos alklamazottak sztrájkja következtében beállott zavargások elnyomására, a városi hatóság szövetségi katonák kirendelését kérte a kormányzótól, amit Shoup kormányzó teljesített és elrendelte ötszáz katonának azonnali útnak indítását Denverbe. A villamos vasúti társaság elhatározta, hogy a kocsikat minden körülmények között indítani fogja. A társaság jelentése szerint, ötszáz sztrájktörő áll rendelkezésére, amely szám elegendő a zavartalan forgalom lebonyolítására. Addig, amíg a katonaság megérkezik, a rend fentartására az “Amerikai Légió’’ 500 tagja vállalakozott, akik katonai egyenruhákat viselve, teljesítenek szolgálatot. Az utcákon páncélos automobilok gépfegyverekkel fölszerelve cirkálnak. Az összes színházak zárva maradtak. A tegnapi zavargásnak újabb három halottja van, két súlyosan sebesült a halállal vivődik. Greeley W. Whitford bíró rendeletet bocsátott ki, amelyben megparancsolja, hogy a sztrájkolók azonnal térjenek vissza a munkába. A sztrájk vezetőit, vád alá helyezték, név szerint: Henry Silberg, J. A. Parker, J. E. Barnett, A. Coffeen, J. E. McKiddie, L. J. Leignes és S. H. Schoplin. Eddig szólnak a hírek a denveri sztrájkról. Egész Denver dolgozó munkássága a sztrájkolókkal rokonszenvez, amit élénken bizonyít az, hogy a sztrájktörők által vezetett kocsikat darabokra törték. A sztrájkolók iránti rokonszenv megnyilvánulása az is, hogy a kocsik teljesen üresek voltak, azokra utas föl nem szállt és hogy a kocsikat mozgásba hozták semmi más célja nem volt a társaság részéről, mint a provokálás. A városi hatóság a munkásság erkölcsi fölháborodásával mit sem törődve, a társaság szolgálatába állította hivatalos apparátusát, amelylyel még inkább fölkorbácsolta a szenvedélyeket. A városi hatóság ereje nem elég a sztrájk megtöréséhez, kéznél van a bíróság tiltó parancsa, de ez sem használt. Letartóztatják a sztrájk vezetőit és hogy a program teljesen végrehajtható legyen, kivonul a szövetségi katonaság. A szövetségi katonaságnak minden esetben való kirendelése a tőkéseket ugyan ellentállásra serkenthetik, de ugyanakkor meggyököretik magát a militarizmust, ami sokkal nagyobb veszedelem a kapitalistákra, mint a pillanatnyi győzelem a sztrájkolók fölött. Minél több esetben vezénylik ki a katonaságot a munkásság ellen, annál közelebb állunk a kapitalista társadalom összeroppanásához. A szárazság okozza a sztrájkokat ATLANTIC CITY, aug. 7. James Duncan, az American Federation of Labor másodelnöke, a márványcsiszoló munkások gyűlésén azt a kijelentést tette, hogy az ipari nyugtalanságot az italtilalom nagy mértékben elősegíti. Az A. F. of L. vezetőitől már régen megszoktuk, hogy valótlant állítsanak és a munkások figyelmét az igazi októl elterelék. Duncan nem mer nyíltan a szesz-érdekeltségek érdekében dolgozni, tehát a munkásság megrágalmazásával tesz nekik szolgálatot. A munkásság még egyetlen sztrájkfiákot sem indított azért, mert az italt elzárták előle. Ellenben sztrájkol, Ciert nem bírja szótlanul tűrni a féktelen kizsákmányolást. A kötőgyárosok már egyezkednek A sztrájkban álló ötezer kötőmunkás harca jobb munkafeltételekért, kezdi meghozni az eredményt. A sztrájkbizottságot ötven munkáltató kereste föl és írta alá a szerződést. A sztrájkolók többségét nők képezik, ami a rendőrséget nem hozza zavarba, amikor a piketeket kell letartóztatni. Tegnap négy piketet tartóztattak le, azonban száz dollár óvadék mellett szabadon bocsátották őket. KUN BÉLA MOSZKVÁBA ÉRKEZETT Fontos diplomáciai megbízatást kapott a szovjet kormánytól, amely megkülönböztetett ünnepléssel fogadta. Berlinből táviratozzák, hogy a moszkvai “Pravda”, a szovjet kormány hivatalos lapja közli, hogy Kun Bélát Moszkvában nagy ünnepségek keretében fogadták. Nikoláj Lenin üdvözlő beszédet tartott, amelyben kiemelte Kun Bélának a világforradalom körül szerzett érdemeit. A nagy szovjetgyűlés hozzájárulásával Kun Béla Moszkvában fontos diplomáciai megbízatást kapott. Alkudozott a vetélytársával A SZEGÉNY FÉRJ TÜRELME VÉGRE KIFOGYOTT ÉS ULTIMÁTUMOT KÜLDÖTT A RIVÁLISÁNAK Követelte, hogy vagy feleségül veszi az asszonyt, vagy pedig véget vet a szerelmi viszonynak. TRENTON, N. J., aug. 5 — Charles B. Chisolmioo.poo dollár kártérítési pert indított a morrisowni William C. Parker ellen, mert az elidegenítette tőle feleségét. .Chisolm felszóllította Parkert, hogy ha feleségül akarja venni Mrs. Chisolmt, akkor tegyen úgy azonnal, ha pedig nincs szándékában őt feleségül venni, akkor vessen véget a köztük létező szerelmi viszonynak. Chisolm azzal fenyegetett, hogy ha nem teszi egyik vagy a másikat, akkor tooooo dolláros kártérítési pert fog indítani ellene. Úgy látszik Palmer egyiket sem tette, mert Chisolm tényleg pert indított. A két férfi és az asszony többször tanácskoztak egymással az immár két éve tartó szerelmi viszony alatt. Parker is, meg az asszony is többször megígérte, hogy most mindennek vége. De a vég csak rövid ideig tartott. Végre is döntésre került a sor és ekkor Parker azzal mentegetődzött, hogy nem veheti feleségül, mert gondoskodnia kell a fiai neveléséről. West Frankfortban még nincsen rend WEST FRANKFORT, aug. 7. — Az idegenek elleni lázadás következményeként több ház a tűz martalékává lett. A fölbujtott csőcselék az idegenek lakásait kifosztotta, az el nem vihető bútorokat összetörte. Az idegen lakosság remegve menekült a felbőszült csőcselék elől. Ötezerre tehető azok száma, akiknek sikerült a várost elhagyniuk. A város polgármestere, M. Satterfield, kifejezésre juttatta aggodalmát, hogy a csőcselék újból megkísérli a gyújtogatást és a gyilkolást. A földühödött csőcselék az asszonyokat sem kíméli; az utcán véresre veri őket. A táviratilag kért katonai segítség útban van West Frankfort felé. WASHINGTON, aug. 7. — Az olasz konzul, gróf Giucio Bolognesi, sürgős vizsgálat megindítását kéri arra nézve, hogy megállapíttassék a felelősség úgy az emberéletben, valamint a vagyonban történt károkért. CHICAGO, 111., aug. 7. Egy század katona készenlétben van arra, hogy elnyomja a várostól húsz mérföldnyire fekvő “Chicago Heights”-ban kitört lázadást, amely fektetők és olaszok között történt. PÉNZÁRAK Augusztus 7-én a tőzsde zárlata előtt a következő árakon jegyezték a koronákat: Magyar korona ............. $5.— Osztrák korona ........................ 5.50 Jugoszláv korona .................. $13.— Cseh korona .......................... $..g... Román lei .............................. $23 5c Ezek az árak a börze jegyzései s korántsem jelentik azt, hogy valójában ilyen árakon lehet koronát vásárolni. Az árak változnak aszerint, hogy milyen mennyiségű a vásárlás. Olvasóink helyesen teszik, ha pénzbeváltás vagy pénzküldés esetén érdeklődnek aziránt, hogy hol kaphatják a legolcsóbb áron a koronát, mivel a pénzküldők árai nem egyformák. Kínozzák a hindu bevándorlókat Perzsiában HÁROM-NÉGY NAPOT NEM KAPNAK .ELEDELT ISTÁLLÓKBAN KELL ALUDNIOK Naponta 14 órát dolgoznak, ostorral a hátuk mögött. Orvosi kezelés nincs. MAIDAN—I—Naftan, Perzsia, június 4. (levélben). Miután Anglia politikailag teljesen hatalmába kerítette Perzsiát, az angolok most kezükbe kerítették a perzsa olajföldeket is. Ezeket importált hindukkal dolgoztatják meg, akik arcuk véres verejtékével fokozzák az angol kapitalisták vagyonát. Az angol perzsa-olaj részvénytársaság ügynökei importálják a munkásokat Indiából olyan feltételek mellett, amelyeknél rosszabbak még a rabszolgaság idejében sem voltak. A szerződés értelmében a munkáltatóknak kell gondoskodni a hinduk lakásáról. Ezt a kérdést az angol kapitalisták úgy oldották meg, hogy a hindukat az istállókba helyezik. Amikor az utóbbiak tiltakoztak ez ellen, azt a választ kapták, hogy visszamennek dolgozni, vagy pedig börtönbe vetik őket.. Botozást és hasonló demokratikus büntetést is ígértek nekik. Míg az angol munkásoknak meg van a legszükségesebb táplálékuk, addig a hinduk még rendes eledelt sem kapnak. Sokszor három-négy napig sem látnak élelmiszert és amikor hosszú útjukról hazatérnek, kimerülten összerogynak. Mindehhez, a szinte állatias bánásmódhoz még a testi büntetés is jár. Ha valamelyik munkás öt percet késik, akkor félholtra verik. Az ilyen kihágásokért, mint például a későn jövés, egy héttől két hónapig terjedő bérüket is elveszik büntetés fejében. A betegekkel egyáltalán nem törödnek. Orvosok és betegápolók nincsenek és csak a munkástársaik emberbaráti érzete menti meg a beteget a biztos haláltól. Az angol kapitalisták semmibe se veszik a szerencsétlen hindukat. Ezek naponta 14 órát dolgoznak alacsony bérért és olyan gyalázatos bánásmódban részesülnek, mint az állatok. A Perzsiában szenvedő hinduk már számtalanszor kértek segítséget hazájukban lakó társaiktól, "■ de eddig ezek nem tudtak bajukon enyhíteni. Mindent, amit eddig megtettek az volt, hogy figyelmeztették a hindu munkásokat, hogy tartózkodjanak az angol-perzsa olaj részvénytársaság ügynökeitől, az azok által kínált “lakásoktól és élelmezéstől” és ne menjenek Perzsiába dolgozni. Megnyitják a mexicói kikötőket AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK EGÉSZSÉGÜGYI MEGBÍZOTTAI SEGÍTIK MEXICÓT A KIÜTÉSES PESTIS LEKÜZDÉSÉBEN MEXICO CITY, aug. 7. — A veracruzi kikötőt hivatalosan megnyitották. A pestis terjesztésének megakadályozására fenálló rendszabályokat módosították. Dr. Carl Michel szövetségi egészségügyi biztos, akit Washingtonból küldtek Mexikóba, dolgozta ki a kikötőzárlat újabb rendelkezéseit. Az új rendelkezések nem nehezítik meg az utazó közönség forgalmát, ellenben szigorúan megtartják az ellenőrzést az olyan anyagokra és árukra, amelyekről feltehető, hogy a pestissel fertőzött patkányok tanyát találnak benne. Dr. Michel azonnal megkezdi a harcot a sárgaláz ellen is kapcsolatban az Egyesült Államoknak Kubában és Panamában folyó hasonló akciójával. Dr. Abicel a mexicói hatóságoknak tanácsot ad a küzdelem vezetésére és Vera Cruzban de la Huerta ideiglenes elnökkel akar tárgyalni. A mexicói hatóságok nagyon örülnek az Egyesült Államok ilyen módon nyújtott segítségének. HELYREIGAZÍTÁS Az Előre tegnapi számában “Huszár Károly szökni készül...” című cikknek ötödik bekezdésében a 10-ik sorban kellemetlen sajtóhiba csúszott be. A helyes szöveg ez: “A bridgeporti magyar CSUHÁSOK Huszár-Schnorer Károlyt megtették az Evening Star-ban Magyarország Lincoln Ábrahámjának." A 7-ik bekezdése-ik sorában szintén sajtóhiba következtében “Magyar Munkás Szövetség” van, holott a helyes kitétel ez: “az Amerikai Magyar Munkások Szövetsége chicagói osztályai.” A szövetségesek alábbhagynak a háborús fenyegetésekkel HUSZÁR ÚR E HÉTEN SZÖKIK E BANDITA-FŐNÖK LÁBAI ALATT NAGYON FORRÓ LETT AZ AMERIKAI TALAJ, MÉGIS CSAK SZÖKNI KELL. Tegnap közöltük az amerikai magyarsággal, hogy Huszár-Schnorer Károly szökni készül. Bejárta a környék plébániáit, megvizitelte a kövér és sovány papszakácsnékat, kezet szorított a katholikus plebánusok fiaival és leányaival Perth Amboyban, Chromeban, Bridgeporton és egyebütt, Passaicon, — úgy halljuk — Marcinkó misziszével brúdert is ivott és most — no, mit mondjunk? Most pakkol és siet kotródni, mert fél, hogy a magyar zsidók szövetsége tényleg keresztülviszi, hogy kirúgják az országból. Huszár Schnorer Károly — amint nekünk egy nagyon megbízható keresztény pap jelentette — roppant becsmérlőleg nyilatkozott Amerikáról. Azt mondotta: “A szibériai hadifoglyok hazahozatalát az amerikaiak önző üzleti érdeke akadályozza meg, mert nem tágítanak a fejenkint kiszabott öszszegtől, míg az angolok és japánok sokkal olcsóbban szállítják a foglyokat.” Tehát Amerika smucig — mondja Huszár úr és így hálálja meg Washingtonnak azt a jóvá nem tehető fünét, hogy az országba engedte őt, úgy itt a fehér propagandát megszervezze. Huszár-Schnerer Károly már búcsúzik is. Berkó lapjában kiporolja a Federation of Hungarian Jews of America fenekét, különösenDr. Uüchler Sámuel elnöknek “mond oda” erősen. Aszondja, hogy: Dn Büchler Judás. Tetszik tudni, miért mondja ezt “Berkó D. Géza?” Azért, mert dr. Büchler és a zsidó szövetség tényleg lépéseket tett Schnorer Károly deportálására. És Dávid “ősi jogon” bele akar szólani a Federation of Hungarian Tears ügyeibe. ■ Azt mondja neki: “Csúnya madár az, amely a saját fészkébe piszkit.” Tudniillik azok a tisztességes magyar zsidók “csúnya madarak”, akik a Dávid fészkébe piszkitottak. Bele bizony. Ott voltunk a gyűlésen és hallottuk, hogy Berkó úr egykori “úri pajtásai”, sőt munkatársai és “jó emberei” is dühös felháborodással fordultak Schnorer Huszár Károly és barátai ellen. Dr. Büchler bizony csak “Judás”, de a világért sem Dávid és Berkó-Huszár-Schnorer Gézáékkal szemben most tisztesség "Judás”-nak lenni. Különben is már régen szerettük volna megkérdezni a magyar zsidóság vezető embereitől, hogy miért fáj az állva keresztelt Dávidnak a magyar zsidók feje? Vagy most ismét visszazsidósodott? Talán a Huszár kedvéért, aki bizonyára dicsekedni akar Budapesten (ha az angol hajósok átviszik Európába, hogy Amerikában ( lám bizony!) csupa “büdös zsidóval” volt puszipajtásságban. Hát az a “fészekpiszkitás” bizony díjon csúnya história, de — Huszár-Berkó esetében—roppant hasznos dolog. Különben is kár nagyon nekidarálni a fejeket a Huszárnak. A Federation of Hungarian Jews-nak és Dr. Büchler “Judás”-nak sem lesz már sok baja a szegény agyongyülezett Huszárral. Mert megírjuk, hogy senki előtt titok ne legyen, hogy Huszár- Schnorer Károly augusztus 12-én akar hajóra szökni, hogy elhagyja a papszakácsnékat és kedves keresztény zsidóit. A dicstelen szereplés a vége felé közeledik. A fehér terror elleni agitáció azonban csak most éri el tetőpontját. Huszár még itt bujkál és alattomban, a csuhások mögé bújva szervezte meg a Fehér Terror amerikai kémszolgálatát, amely szemmel tart mindenkit, aki magyar származású és ellensége a Héjjas-féle rablóuralomnak. Résen kell lennünk. Résen kell lennie az egész amerikai magyarságnak, amíg a Fehér Terror rémuralmának egész rendszere nem pusztul el. Ezt a munkát az amerikai magyarságnak nem szabad befejezetlenül hagynia. NEM TUDNAK GYORS SEGÉLYT ADNI ÉS RETTEGNEK A SAJÁT MUNKÁSAIK FORRADALMÁTÓL. Varsó bevétele már csak órák kérdése, mert a lengyel ellenállás teljesen megtört. Posenbe tették át a lengyel kormány székhelyét ..?nru® Translation file« with the Postmaster of New York on August 7 1920, as required by the Aot of Octo-ber «. laiT. 6 ‘ LONDON aug. 7. — Lengyelországból érkező ellentétes hírek elhomályosítják a helyzet képét, de a hírekből mégis arra lehet következtetni, hogy a vörös hadsereg nem állott meg, sőt új erőt gyűjtött és rengeteg súllyal tör előre. A párisi hírek azt mondják, hogy az orosz előnyomulás jelentéktelen, viszont Berlin meg arról értesül, hogy a lengyel ellenállás össze van törve és az orosz lovasság talán már ma bevonul Varsóba. A National Zeitung távirata közli ezt a hírt s ennek a lapnak szokatlanul pontos értesülései vannak a frontról. Az orosz repülőgépek elrepültek Varsó felett és propaganda-iratokat szórtak le a városba. Johannisbergből, Kelet-Poroszországból, jelentik, hogy a lengyel kormány székhelyét már áttették Posenba. Varsói hírek szerint az idegenek nagy tömegekben menekülnek a városból és az utak túl vannak zsúfolva menekülőkkel. A harcokról nem igen érkezik hír, csupán azt jelentik Varsóból, hogy a város védelmének előkészítésére lázasan folyik a munka. ■ — diplomáciai helyzet már nem olyan feszült. A legutóbbi jelentések szerint az angol kormány belenyugodott, hogy a szovjet kormány külön békét kössön Lengyelországgal, amint azt a szovjet kormány jegyzéke kimondotta, azzal az ígérettel, hogy a londoni konferencia majd ennek a békekötésnek az alapján tartatik meg. A tény az, hogy Lloyd George nem is tehetett egyebet, mert bizonyos, hogy az ország visszautasít minden olyan tervet, mely Angliát az oroszok ellen háborúba akarná keverni Lengyelország javára. A munkáspárt, hogy egész biztosan megakadályozzon ilyen tervet, hétfőre konferenciára hívta össze Londonba a szakszervezeteket és egyéb munkásszervezeteket és kibocsátott egy kiáltványt, amelyben a legélesebb hangon tiltakozik Lengyelország támogatása ellen. Azonkívül az angol kormány érzi a német veszedelmet is. Tudja, hogy ha nem képes lecsillapítani az oroszokat, az orosz és német forradalmárok egyesülnek és ez kiszámíthatatlan következményeket vonna maga után. Franciaország is lemond a fegyveres akcióról. PARIS, augusztus 7. —. Franciaország végleg a “figyelmes várakozás” álláspontjára helyezkedik Lengyelországot illetőleg. Millerand és Lloyd George több rendbeli telefonbeszélgetése után, a francia miniszterelnök végleg lemondott a fegyveres akcióról a következő okoknál fogva: Először: A szovjetek ellen indítandó háború a francia munkásosztályt forradalomba kergetné. Másodszor: Legalább is egy hónapi időbe kerülne, amíg elegendő haderőt lehetne szállítani Lengyelországba. Harmadszor: A francia reputáció megmentése végett, nehogy vereséggel végződjék a kísérlet, rendkívül nagy számú hadsereget kellene küldeni, ami a jelenlegi körülmények között lehetetlen. Egyébként pedig a francia közvélemény nevetségesnek tartja Lloyd George-nak a képviselőházban tett ama kijelentését, hogy a csehszlovákokat és egyéb nemzeteket offenzívára szólítja föl Szovjet Oroszország ellen, mivel a csehszlovákok már több ízben kijelentették, hogy egyetlen lövést sem tesznek, amíg őket nem éri támadás. Az sem valószínű, hogy a csehek és magyarok együtt harcolnának, mivel a két ország között ellenséges az érzület. Nem használ a blokád sem. Ugyanakkor kimutatják, hogy Lloyd Georgenak a blokáddal való fenyegetőzése is hiábavaló, mert először Németország hozzájárulásához volna szükség, hogy a blokád hatásos legyen; másodszor: az Egyesült Államok máris jelezték, hogy nem járul hoz HETVENEZER GYERMEKNEK NINCS TERME A NEW YORKI ISKOLATANÁCS AZT JELENTI, HOGY 70 EZER GYERMEK MARAD ISKOLAI TANTEREM NÉLKÜL Dr. Prall, az iskolatanács elnöke a volt administrációt vádolja mulasztással. Az iskolai idény közeledtével ismét felmerülnek azok a terem-mizériák, amelyek a múltban is annyi gyermeket zártak ki az iskolákból. Dr. Prall, az iskolatanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy New Yorkban mintegy 70 ezer iskolásgyermek szorul ki a tantermekből, mert kevés az iskola. A gyermekek megosztott időben fognak tanulni az idén is. Dr. Prall kijelentette, hogy a Board of Education elkövet mindent arra nézve, hogy a fokozott igényeket kielégítse, de a körülmények teszik lehetetlenné a megoldást. Sem munkásokat, sem anyagot nem tudott az iskolaszék kapni, hogy a szükséges átalakításokat, bővítéseket eszközölhette volna. A jelenlegi mizériákért a régi iskolatanács felelős, amely nem iparkodott lépést tartani a város népességének fokozódó iskolaigényével. Nem szabad elfelejteni, 1945.— tőliy-ien egyáltalán mi építették új iskolákat. A jelenlegi adminisztráció — mondotta dr. Prall — liberálisan kezeli az iskolaügyet és szeretne segíteni, amennyire csak teheti, hogy a helyzet javuljon. A bronxi és Forest Hill-i iskolaépítkezéseket ez évben befejezik. A new yorki iskolaszéki elnök kijelentésére azt kell megjegyeznünk, hogy nemcsak az elmúlt, hanem a jelenlegi kormányzat is sok pénzt juttat oda, ahol erős a politikai graft, de nagyon keveset, vagy semmit oda, ahol közérdekről van szó. ------------------ Tűz a 3-ik Aven-i “L”en A 138-ik utca és Willis Avenue magasvasút állomáson a reggeli órákban, amikor a legnagyobb a forgalom, rövidzárlat következtében tűz ütött ki. A szikrák meggyújtották a talpfákat és a 138-ik utcában az egyik lakóház ablakpárkányát. A tüzet néhány perc alatt — minden különösebb baj nélkül — sikerült eloltani. Nagyobb lesz a cukortennés A cukortermés a júliusi becslések szerint az idén sokkal nagyobb lesz, mint tavaly. Mintegy 333 ezer tonnával több cukorra van kilátás, ami tekintve a nagy cukorhiányt, nagy mértékben segíti elő a helyzet javulását. A termést a július elsejei állása után becsülték meg, ami azt mutatja, hogy 10 éven át szokott előfordulni iven bő termés. Azonban a tényleges cukortermés nem lesz olyan nagy, amilyenre becsülték. Sztrájkra készülnek a közúti munkások MONTREAL, aug. 7 — A villamos vasúti társaság megtagadta az alkalmazottainak bérköveteléseit, amire a munkások ismételten huszonnégy órai megfontolási időt adtak a társaságnak. A társaság visszautasította egy polgárokból álló bizottság javaslatát, mely azt célozta, hogy a munkások 25—30 százalékos béremelésben részesüljenek. NOME, Alaska, aug. 7 — Ronald Amundsen norvég sarkutazó és tudós, holnap elhagyja a nomai kikötőt, hogy elérhesse az északi sarkot. Azt tervezi, hogy a Maud nevű hajóval közelíti meg a sarkot. Először a Wrangel-szigetekhez megy Szibéria északi partvidéke mentén és a legmagasabb pontról a jégzajlással a sarkpontot fogja megkeresni. Amundsen reméli, hogy terve sikerülni fog. Az utat öt évre tervezi s rá egy újabb blokádhoz, amely Szovjet Oroszország ellen irányul. Miért nem küld Anglia hadsereget. LONDON,, augusztus 7. — Lloyd George miniszterelnök a pénzügyminisztérium és hadügyminisztérium rendelkezésére álló eszközöket nem találja elégségeseknek, hogy akkora hadsereget küldjön Lengyelországba, amekkora szükséges volna az oroszok kiszorítására. Az utóbbi néhány nap alatt Lloyd George tudakozódott a hadügyminisztériumban, hogy mekkora haderőt lehetne küldeni az oroszok ellen. Azt a választ kapta, hogy az angol haderő 350 ezer emberből áll, a csapatoknak szokatlanul nagy száma van Írországban, Egyiptomban, Indiában, Mezopotámiában és ezeken a helyeken egyetlen embert sem lehetne nélkülözni. A három millió főből álló orosz hadsereg ellen önkéntes hadsereget szervezni teljes lehetetlenség, mivel az angol nép undorodik már a háborútól és nem hajlandó küzdeni olyan kormányért, amely Oroszország ellen indít . .háborút. .. Fölvilágosították Lloyd Georgot arról is, hogy a hadkötelezettség visszaállítására sem lehet gondolni, mert az egész ország ellenszegülne. Félnek a költségektől is. A pénzügyminisztérium fölvilágosította a miniszterelnököt, hogy a kormány nem volna képes a nyílt piacon akkora kölcsönt fölvenni, hogy födezhesse egy hadjárat költségeit és a pénzügyminisztérium nem adhat pénzt a kéznél levő összegekből, amikor azt sem tudja, hogy honnan teremtse elő az Amerikának járó összegeket és azonkívül is súlyos deficitekkel küzd. Ami a munkásokat illeti, nem csupán a bolsevik elemek, hanem a mérsékelt elemek is azzal fenyegetőznek, hogy ellenszegülnek a háborúnak. Ilyen fenyegetéseket hangoztattak a képviselőházban a mérsékeltek vezérei, Henderson, Elyn és Bryerman. Londonba is olyan hírek érkeztek, hogy az oroszok áttörték a lengyel vonalat Ostrolenka és Trilusk között és a szovjet lovas csapatok Varsó felé haladnak és valószínűleg ma érnek Varsóba. (Folytatás a második oldalon.)