Előre, 1921. január (17. évfolyam, 3045-3073. szám)

1921-01-13 / 3057. szám

ken fölkent szolgái Akik hűek maradnak az egyház hagyomá­­­­nyaihoz és akik föllázadnak a vallás köntösé­be burkolódzó reakc­ió ellen. Az ELŐRE tudósítójától,­­ WIEN, dec. hó végén. A pécsi Munkás decem­ber 11- iki számában olvastuk az alábbi­­ kis hírt, amelyet njra azért to­­ndíthiuunk az amerikai mun­kás­­lap olvasókhoz, mintha valami szenzációsan rendkívüli ese­ményről számolna be, hanem el­lenkezőleg, azért, mert hétköz­napi, nagyon is gyakori esetről ad képet: társadalmi törvénysze­rűségről lebbenti föl egy percre a diszkrét takarót. Pécsi testvérlapjunk bajai tu­dósítónk beszámol ugyanis a ba­jai rendőrség­ utolsó szálloda­­razz­iájáról s beszámolójában megemlékszik a cisztercita fő­gimnázium Unger Barnabás ne­­­­vű tanárról is (a nevet csak a történet hitelessége kedvéért említjük föl.) Amikor a razziálós rendőrség a Nemzeti Szállodá­ban időzött, az egyik szobában megszálló hölgy, egy, környék­beli ügyvéd felesége, vonakodott a rendőröket a szobájába been­gedni. Az asszony gyanús ma­gatartása magára vonta a rend­őrök figyelmét s amikor a szo­bában senkit sem találtak, meg­vizsgálták a bútorokat is és a szekrényben ott találták — nem épper, ,­­ szalonképes” öltözet­ben — a cisztercita paptanár úr Lórihorgas alakját, aki papi mi­voltának kétségtelen igazolása­ként remegve szorongatta a ke­zében fehér reverendáját. A ki­hallgatás során aztán kitűnt, hogy az illető “úriasszony” az­ért utazott Bajára, hogy Unger tanár urnál érdeklődjék a gimna­zista fia előmenetele iránt s éppen a szükségesnek vélt föl­­d­vágositást adta volt meg neki a tisztelendő professzor ur, nyil­ván azzal a megnyugtatással, hogy a fiú a német nyelvből neki fog beszenkudázni A hirecske igazán mindenna­pos és igazán nem nagy jelentő­ségű, — de éppen mindennapos­­ ■ volta emeli ki a többi rendőri hír szürkeségéből. Cisztercita vagy piarista, szerzetes vagy vi­lági pap, Jugoszlávia avagy Ma­­­­gy­arország: a részletek nem fon­tosak. De egy fontos és egy lé­nyeges: a kathotikus papi­ nőt­lenség barbár csökevénye terhes ma már cisztercitára és piaris­tára, szerzetesre és világi papra nézve egyformán, a természet ős ösztöneit lehazudni, haláluk ér­­v­ényes­ülése elöl ájtatosság­ot tettetve kibújni nem lehet. Csak­hogy ezzel a ténnyel többféle­képpen lehet leszámolni s a le­számolás mikéntjében rejlik ép­pen a bökkenő. Az egyház barbár törvénye a huszadik században is ragasz­­kodhatik ugyan a papi nőtlenség becstelen jezsuita­ követeléséhez, de a papokon múlik: hajlandók-e ''betartani” a betarthatatlan és soha be nem tartott törvényt, v úgyis akarnak-e továbbra is gazdasszony-rendszer, prostituú­ció vagy papi , tanári hivatalos hatalmukkal való visszaélés ré­vén titokban behódolni az em­l­é­beri természetnek, vagy mer­nek-e gerincesen­ föllázadni az­­ egyház maradisága ellen? Amint a­hogy a mai állam is iparkodha­­tik a tőkés­ uralom megdönthet­­­tetlenségét és örökké­valóságát biztosítani, de­­mégis munkáso­kon, akiknek a vitára nehezül az egész társadalom eltartásának gondja, múlik: hajlandók-e nyu­godtan tűrni, hogy az államha­talom szíjat hasítson a hátukból a tőke javára, vagy mernek-e ge­rincesen fölegyesedni a tőkés társadalmi rend minden elnyo­matása ellen? S ennél a pontnál érdekesen mutatkozik meg az a híres “ke­resztény erkölcs”, aminek a ne­vében a katholikus vallás papjai l­avaiglan is ítélkeznek elevenek lé,ó holtak fölött. A papok egy része szállodai , szobákban ad­­ ‘ fölvilágosítást” tanítványai­­ szüleinek, ágyasokat tart, akik-­­ nek a “törvénytelen fattyai”-t­ akkor kergeti világgá, amikor­ éppen eszébe jut, vagy bordély­házak erkölcsöket nemesítő le­­bujaiba is vonul meg istenének szerint­el­, akiről azt hirdeti, hogy mindent tud és minden lát, — ezek hithű, vallásos pa­pok. Ezeknek a kezét csókolja a begyöpösödött fejű áj­tatosság, ezek prédikálnak vallásosságot és erkölcsöt, a templomi szószék­ről és­ az iskolai kathedrákról, ezekre sugárzik a püspökök és a pápa áldása. Ezek isten szent szolgái. • De akadnak papok, akik nyíl­tan leszámolnak lelkiismeretük­kel, akik hisznek ugyan vallásuk hitágazataiban,, szeretik ugyan a lelkipásztor sokféleképen fölfog­ható mesterségét, csakhogy neve akarják lehazudni, cifra, de ron­gyos köntösökbe takargatni a természet törvényeit, fellázad­nak tehát a dogmák barbár em­bertelensége ellen, hogy meg­menthessék a maguk istenét. Az utolsó időben tragyon megszapo­rodott a lázadó papok száma. Ki­vált Csehszlovákiában tömege­sen akadnak bátor papok, akik megszegik a nőtlenség fogadal­mát és közönséges ember módo­­­jára megházasodnak. Horvátor­szágban “Újjászületés” címmel lapot is ad ki a lázadó Zagorac­­ és nyolcvannégy társa. Amennyire keblen melenget­­i az egyház azokat, akik hazug­ képpel, titokban szegik meg fo­­ gadalmukat, éppen olyan hévvel] és tűzzel-vassal támad a nyílt­] sisakú lázadókra. Unger Barna­bást aligha közösítik ki­ az egy­házból­ a szállodai kalandja mi­att. Unger Barnabásra legfel­j­­ebb ima-penitenciát­ szabnak­ majd ki, mert. "bűnbe esett.” De? Zagoricot és társait, akik a zág­l­rálzi püspöktől m­em­orandumb­en­­ merték követelni a »cölibátus­ (nőtlenség) eltörlését, a theoló­­­giai oktatás reformját és hogy új papokat a hívek várasszjárt a csehszlovák papokat, akik há­zasságot mertek kötni, egy-ket­tőre utólérte az egyházból való kiküzdettes lesújtó villájáa. de a lázadás szelleme egyre több papot fertőz meg és a nőt­lenség eltörlésére irányuló moz­galom egyre több helyen állítja a hívők tömegeit is a lázadó pa­pok mögé, (nem­rég a pécsi egy­házmegye egész papsága, kevés kivétellel, szintén a nősülés mel­lett foglalt állást, bár a püspök­ség erőszakos eszközökkel ipar­kodik elfojtani a mozgalmat) a­ csalhatatlan római szentszék te­hát kezd taktikát változtatni: újabban a lázadó papoknak leg­­kegyelm­esebben megengedi a pápa, hogy megnősüljenek, azzal a föltétellel azonban, ha lemon­danak papi hivatásukról. Viszont a lázadók egy része r.c­.m áll .meg ma már a cölibátus fitörlésén­ek a követelésénél. A magyar proletárdiktatúrát­ szá­mos katolikus pap szolgálta a legbecsületesebb jóakarattal fa fehér terror alatt köpönyeget cserélő csirkefogókról persze jobb nem beszélni), akik közül nem egy az internáló táborok szenvedéseit is­ végigoalódta és a barakkok mélyén még a kín­­szenvedés tanyáit is fölhasználta a forradalmi igék terjesztésére. A magyar falvakban sok helyütt akadt pap, aki a diktatúra kikiál­tásakor lelkesedéssel hirdette ki, hogy “eljött isten országa, győ­zött a kommunizmus!” Ezek a papi lázadok jól tudják, hogy az őskeresztények és a­­kommuniz­­mus eszméi között milyen ben­sőséges volt a kapcsolat, amíg a katolikus hitet államvallássá és így a fönnálló feudális, majd tő­,­kés társadalmi rend legmegbíz­hatóbb őrévé aljasította a világi hatalomra éhes egyház. Amíg a cölibátus ellen küzdő papokat a kiközösítés apostoii villámával­ sújtja az egyház, ad­dig az igazibb lázadókkal, az igazibb forradalmárokkal már az állam vészbírái számolnak el. Fáber Oszkárt, az egykori pia­rista papot, a magyarországi munkásmozgalom egyik értékes alakját, a diktatúra alatt kifej­tett tevékenységéért nemrégen ítélte­k a fehér vérebek buda­pesti “igazságszolgáltatása'' ti­­­zenkétesztendei börtönbüntetés­re; segítőtársa, Apáthy György, a másik igaztelkű pep-forradal­­már, nyolc évig m­arad (?) lakó­ja a magya­­ börtönöknek. A forradalom és drenforrada­­lom erői tehát a katolikus egy­ház világhatalnának birodalmá­ban is szembekerülte már és ha ma Fáber Oszkár és Apáthy György jutnak is börtönbe; ha ma Zagorae Stefar­i átkozza is ,­ istennek Rómában székelő, hely tartója, aki­­isten igazi, szol­gáit az Unger Barnabásokban átja, mihamar eljön majd az imikor az évezredek folyamán .Ittünő alkalmazkodó képességé­ről már tanúságot tett egyház, szeretne frontot változtatni, ami­ről­ a különböző rendű és rangú­­.ec­ ckáplánok szívesen “átérté­­elnék” majd mai nézeteiket — csakhogy akkor már későn lesz.' dübörgő' léptekkel közelgő forradalom biztos győzelme kék­­­elhetlenül elgázol mindent és mindenkit, ami s a­ki esztelenül hélé mer pállani. George Mesenski. Detroit Magyarsága­­ . Ő is felemeli szavát a magyar fehér terror leg­újabb gazsága ellen. Az amerikai Magyar Munkások Szövetségének detroiti osztálya és a detroiti Kieve-lapbizottság JAMJAR 16-AV VASÁRNAP DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR , Delray-ben, a 98 Mikmld Avenuen levő MAGYAR MUNKÁS OTTHONBAN NAGY NYILVÁNOS Tiltakozó Népgyű­lést rendez a volt magyar népbiztosok kivégzése és bebörtönzése ellen. Legyetek lesen ezen Detroiti magyarok: a fontos gyűlésen, munkások: AGITÁLJA­tok minde­nütt A CzYDUW SIKERE éRDEKéREIS­­­AHJÓ HIRDETÉSEK I kereszletés.­ ­ Teleszky István, aradi szü­­­letés, 40 éves, nagyon fontos íügyben tudassa címét. Louis , Ipszá, 11721 Lowe A­ve., Chi­­jcago, 111. 13—14. Keresem Maroda Mátyás, soros, Szabolcs-megyei ytetö- I Kégli, sógoromat fontos hazai I ügyben. Tudtommal Pitts-­­­burghban tartózkodik. Paul Ferenczy, 711 Lincoln A­ve.,­­ Steubenville, O. 12—14 HM KORONA 21 DOLLÁR IcTflais iHílkől kíílletve e. s c H w A fi t i 2#i TUST »vl» ST., XEW YORK. Tel.: OrcharS #747. Cl­nikiig enKritlTwtW h vMtit ho 16; rtlT O »4i»k(IWa troli. EGY MEGBÍZHATÓ CÉG w el­enetek wökn réste «Ile** t)­­Rfaoégy év 5ta m*m vH : A VEEHOVAY SEGEYEYI­T ÖSSZES TAGJAIHOZ Miért kell nekünk a nyilvánosság elé lépni — —*-"r .......-■ - «■- --- — | VERHOVAY SEGÉLYEGYLET NEW YORKI FIÓK,lé ÉS A KöKéJE CSOPORTOSULT FIÓKOK TAGJAIBÓL MEGVÁLASZTOTT TIZES BIZOTTSÁG TERVBE VETI CIKKSOROZATÁNAK KM KÖZLEMÉNYE. E lap hasábjain felhívtuk a V. S. E. tagok figyelmét arra, hogy figyeljék meg e lapban megjele­­lt­ sorozatos cikkeket, melyeket az egylet érdekében a new yorki 38. és 83-ik, valamint ez ügyben e két fiókkal közösen működő New York, New Jersey­ és Con­necticut állambeli fiókok által tartott kerületi értekezleten megválasztott bizottság sajtóbi­­zottága fog leadni. A f„­ célunk az, hogy meg­­mentsük az Egyletünket a fő­­tisztikar törvénytelen és alap­­szabály elmnes terveitől és tény­kedéseitől, amelyek ezen legna­gyobb magyar , intézményt alap­jában támadták meg és ha ezen tervszerű dolgoknak gátat nem vetünk, úgy rövid idő alatt ezen hatalmas szervezet szétbomlik. Mi megpróbáltuk már mind­azon utakat­­és eszközöket, me­lyekkel ezen saját belügyein­­seszt­e saját körünkben az alapszabályokban­­biztosított jo­gaink keretén belül kivívjuk. Minden fáradságunk sikerte­len volt, mert a központi tiszti­kar­­összes­­ tagjai olyan egysé­gesen és mereven utasították el kérelmünket az alapszabályok felrontgásával hogy nem maradt más hátra nekünk, mint az egész ügyet a nagy nyilvánosság elé vinni. Az 1917-ik évben tartott Pitts­burgh-i nagy konvenció határo­zata szerint:» Verhov nyak­ Lap­ja, kizárólagosan az Egylet bel­ügyeit leközlő havi értesítőnek lett m­­egkttevezve. Ezen határozat szerint e havonta egyszer meg­jelenő hivatalos lap sem hírek­kel, sem politikai dolgokkal nem foglalkozhat és­­csakis az Egy­let belügyiéit tárgyalhatja és ez az ügyekkel kapcsolatos, a fió­kok és a tagok által beküldött cikkeket közölheti. Ma az a helyzet, hogy ezer­ hi­vatalos lapban csak az jelenhet meg, amit a szerkesztő, vagyis jobban mondva, a központi tisz­tikar jónak lát közölni. Mi már meggyőződtünk arról, hogy a fiókok és az egyes tagok által a közlés végett beküldött cikkeket a lap nem közölte, mert azért a cikkek nem­ feleltek meg a tisztikar szájaizének. Oly fontos és életbevágó dol­gok vannak ma az egyletnél sző­nyegen, amelyeknek minden ol­dalról való megvilágítása az egy­­em­ek lét vagy nemlét kérdése. Mi azt látjuk, hogy a tisztikar ezeknek a kérdéseknek a tárgyi­lagos ismertetését bizonyos okokból r­ém óhajtja az összes tagokkal közölni a közölt cikkek pedig vagy a tagok félrevezeté­sére, vagy megtévesztésére al­kalmasak és félő, hogy az egyle­tet belső zavarokra és bomlásra fogja vinni. Hogy állításunkat csak pár példával bizonyítsuk, fölsorol­juk a következő eseteket. Ma sem lett még leközölve a lapban sem a konvenció előtt tartott felügyelő bizottsági gyű­lés jegyzőkönyve, sem pedig a Metropolitan biztosító társulat­­ai kötött szerződés. Nem közöltette­­­lé a kp. tisz­tikar az El10. év augusztus hó­ban­­New Brunswickban tartott kerületi értekezlet jegyzőköny­vét, amely értekezleten 13 fiók hozott egyhangú határozatot. Nem közölte le a főériök ál­tal a szerkesztő ügyében meg­indított vizsgálatról Fekete Gyula volt fi­a. b. tag által be­küldött jelentést. Nem közölte le az 1920 októ­ber 17-én a 13-ik fiók által New Yorkban tartott értekezlet hatá­rozatát sem.­­ Nem közölte le több, a fizetési rátára vonatkozó beküldött cik­keket. Minden előzetes ismertetés és megvitatás nélkül elrendelték a­ tagszavazást anélkül, hogy eb­ben az ügyben részletesen és tár­gyilagosan fölvilágosították vol­na a tagokat, önhatalmukig megvál­toztat­­ták a clevelandi konvenció által megállapított alapszabályokat úgy, hogy ezen változtatások homlokegyenesen ellenkeznek az eredetivel. Minden konvenció-határozat ellenére referendum alá bocsá­tották az elnöki állás rendszere­­ütését évi hatezer dollár fize­téssel. A clevelandi konvenciót is a New York állami fiókok ügyé­ben hívták össze, de ezt az­ ügyet nem készítette elő a tisztikar. u­g­yancsak minden határozat nélkül banküzleti vállalkozásba akarják bele­vinni a tagokat. Mindezez általunk kifogásolt és sok más egyéb dolgok rész­­ltes és tárgyilagos ismertetése , mi célunk, hogy lássa minden tagtár­sunk azt, hogy az egyle­tünk jövője ilyen önkényes veze­tés­­mellett veszélyeztetve van. Arra kérjük az összes fiókok útján tagtársainkat, hogy mind­addig,­­ amíg ezen általunk ki­­adandó és e lap hasábjain meg­jelenő sorozatos cikkeink meg nem jelennek és azokat maguk ,közö­tt le nem tárgyalják, ne él­­­jenek a tagszavazás jogával. Reméljük, hogy rövid időn bell­ül minden egyes kérdést úgy föltárunk önök előtt, hogy tiszta képet fognak látni s akkor hatá­rozzanak. Egyletünk érdeke, valamint saját jól fölfogott érdekünk is megköveteli, hogy minden egyes tag tudja meg, hogy szavazatá­val áll vagy bukik az egyesület, amely hozzá van nőve a szívünk­höz és amelynek fölvirágoztatá­­sa nemcsak­ erkölcsi kötelessé­günk, hanem anyagi érdekünk is. A legközelebbi cikkünk ugyan e lap hasábjain fog megjelenni, amelyben a fizetési ráta ügye lesz tárgyalva. Trettner Ferenc Tibor Ödön Kovács Jr. Mihály Langa József: NEM VAGYUNK A­­ BRITANNIÁBAN.­ A budapesti jogrend dühöngé­sét fényesen illusztrálja a leg­újabb vérontás, ami december­ 15-én­, szerdán este fél kilenc óra­kor, a Ferenc-körút és üllői-út sarkán levő Valéria-kávállárban játszódott le. Nyegru János detektív, aki a­ főkapitányságon az intellektuá­lis osztályban teljesít szolgálatot szerdán este azt a megbízatást kapta, hogy a Soroksári-uton vé­gig s a Boráros-téren teljesítsen megfigyelő útvonalszolgálatot.­­ Nyegru János, amikor befejezte­ szolgálatát, betért az Üllői-út és Ferenc­ körút sarkán levő Valé­riák ká­véházba,­­hogy onnan­ tele­fonon adjon értesítést a főkapi­tányságnak. Előtte egy hadnagy telefonált a telefonfülkében; a hadnagy távozásakor Nyegru János akarta elfoglalni a telefon­­fülkét. Telefonálását azonban a hadnagy megakadályozta: egy­szerűen eláltotta útját és nem akarta beengedni a fülkébe. Szó­váltás keletkezett­­köztük, ennek vége azonban az lett, hogy a te­lefonfülkébe Nyegru mégis be­ment és leadta szolgálati iderí­tését. Néhány perccel fél kilenc­­után, amikor a telefonfülkét ot­­t hagyta a detektív,­­ a hadnagy, aki már várta a kávéházban, tutá­­na kiáltott: — Álljon csak meg egy szóra! A detektív rá sem hallgatott, ment ki a kávéházból, hogy be­menjen a főkapitányságra. Ami­kor a kijárathoz a kettős ajtó kö­ze ért, a hadnagy a kávéházon át utána szaladt és a kabátját fogta­­ éppen, amikor ki akart menni­ az ajtón. —­ Innen maga nem fog csak­ úgy elmenni! Először igazolja­ magát! — kiáltott rá a detektív­re, aki nyugodtan fogadta a kia­bálást, és figyelmeztette a had­nagyot, engedje útjára menni, hivatalos dolga van. A hadf­agy erre még dühöseb­ben rákiabált, majd revolvert rántott elő,és a­ detektív mellé­nek szegezte. — Fogja be a száját, addig in­nen nem mehet el, míg nem iga­zolja magát ! —­ Ezzel a detektív­­ mellének szorította a revolvert. A detektív félretolta a*revolvert­ és rászólt a hadnagyra: — Hadnagy úr, nem vagyunk a Britanniában, hagyjon engem utam­ra menni. — Mit, maga még sérteget en- ELORI! ■MP-.rn..............wJLr------------­ gém? Maga csirkefogó, senki! — kiáltott a hadnagy a detektivre, majd kirántotta karéjját és bele­vágta a defektívbe. Xvegru a karjával fogta föl a­ szúrást, amely­­keresztülszakí­­totta télikabátját, ruháját s mély sebet szakított a detektív bal­karján. Azonnal elöntötte kar­ját, ruháját a vér. A hadnagy új­ra fölemelte a kezét, hogy még egyszer feléje szúrjon, azonban a detektív kicsavarta kezéből a bajonettet és bementek a kávé­házba .­elsei most már a detektív követelte tőle, hogy igazolja ma­gát. A hadnagy igazolványt­­mu­tatott,­­amely szerint ő Maksár Endre hadnagy, aki a közelh­esí­­tési minisztériumban, teljesít, szolgálatot* A detektív véress karjával, súlyos sebével átment a Mária Terézia laktanyába, ahol bekötötték a karját, egy járőrt adtak* melléje, hogy támadóját hozza be a laktanyába.­ Azonban mire a detektív visszatért a ká­vé­házba, Maksán hadnagyvaiv­al nem találták ott. CUNARD ANCHOR LINE S. S. PANNÓNIA Indul január 18-án DUBROVNIKBA és TRIESZTBE 3-IK OSZTÁLYÚ JEGY ÁRA ...........$1.25___ és $5.—• hadiadó. S. $. ITALIA Indul február 1-én DUBROVNIKBA és TRIESZTBE 3-ik osztályú jegy ára: Dubrovnik ha. . . $125.— Triesztbe ....... $115.­— és la.—­ hadiadó. A­ Cunard Anchor Line-nak *van helyi ügynöke az ön városában is. — Forduljon hozzá: i Bfrrrx»CTyxr«TZTirxYrsrr»Txxj[ar:zrY»YCTTX3,iKx:aegatxxTyr3q: I HADJÁRATOK S. S. SAXONJA, 14,300 tonn­a*, január 22-én .•* ............. ?mo 3­ ik «sztaly ............................ 51-o.Pi) ) KÖZVETLENÜL HAMBURGBA ' ? ik osztály, PAJSSAITBA, HAMBURGON ÁT $129.20 és $5.00 hítík­Aló. A CtSAHID I.IVE­ VAK VM WKI.T* VttXSOKK AZ OS VIKO­­SABAS IS. — »‘OBDVUON HOZZA. I«(U(s«Í)1i »Alii*, toely HamlanreS« ...—....................-I i mii.. RED STAR LINE Közvetlen szolgálat New York és Hamburg között. A legkényelmesebb és legalkalmasabb út Magyaror­szágba a dupla csavart* gőzösön S. S. GOTHLAND INDUL JANUÁR 20-ÁN CSAKIS HARMADIK OSZTÁLYÚ UTASOK RÉSZÉRE. Elegendő játékra alkalmas hely. Nagy, világos és jól szellőztetett ebédlő a, sétáló­sra alkalmas fedélzeten. Ké­nyelmes 2, 4 és 5 L ágyas kabinok fenntartva. FORDULJON’ A TARSA­SAG IRODÁJÁHOZ: 9 B R OADW­A­Y, N­E­W YORK VAG­­­A UELVI5*tíI ÜGYN’OKSOGHSZ. iCOOOJOOOCt AZ 19214KI Karácsonyi Tarearék Egyletivel a következő befizetésekkel nyitjuk meg: v 50 CENT HETENKÉNT 1.00 DOLLÁR 2.00 DOLLÁR 5.00 DOLLÁR Készüljön a köv­etkező karácsonyra már most! MERCER TRUST BANK (A HAR­V­AG-ORAS BANK) . BROAD and MARKET ST., TRENTON, N. J. , Nyitva szombat este 7-től 9-ig. Mazsolaszőlő Szilva Koszorufüge !­uiÁllított Arak, 1 1 Cinn­prkre -való o­ kink­tlrl: Gürösz mBKüdla-azotó ......................... . fontja líc. egy 1,0 fontos láda IS.cO. .Vaej-szaiBÜ fekete mazaoÜszeid láiunkban, ’* a«. Két körönéin »pan.r.il mar.solaax«)«, fantja SSc. 22 fontos ládában 54.34. Három koronája .panjol mar.volu*rt­lo, font S-lc. 22 fontos ládában 55.25. Canferrr.:*1 szilva 13c. fontja, 10 fontos láda $2.00 Flipé. 112 fontos ládában ..................... fontja liv. Vörös paprika, ecks vagy erős.......... fontja 43e. Minden rtudelésér-i csekély deposit szükséges. FANTIS ÉS KUTSOGEORGE, « New York » 26-28-30 NEW CHAMBERS STREET, Tan. Berk»»» rm»s. HOSSZABBÍTSA MEG AZ ÉLETÉT Ép fogak jó egészséget: jelentenek ! MÉRSÉKELT ÁRAK a MINDEN MUNKÁÉRT jótilit. • Telefon: BUszluuer SISS. Bridge-munkák 20 karátos aranyból, szájpadlás nélkül. — Arany, platina, porcellák és ezüst tömések. Arany-koror­ák, teljesen Fájdalom * nélküli foghúzások. Dr. Orwan Gyula és Dr. Black M. magyar fogorvosok First Avenue és jjth St., a Commonwealth Bank épületben ttyitve **9«m­. A. «. »-tat est* VssArnap «-tél Aéil 1$ «**jjr.

Next