Előre, 1921. január (17. évfolyam, 3045-3073. szám)

1921-01-13 / 3057. szám

lap hasábjai KÖZÉRDEKŰ ügyekben mindenki szA­­___________ wire nyitva Állanak. _ .. Hungarian daily­ newsFAper Published DAILY irvoludíng SUNDAY. — Sunday lssa includes Sunday Magazine Section. Published by the American Hungarian Workingmen'i Federation. — CK. VARGA, Secretary. ______HARRY SI. KLEIN, Business Manager. ENTERED AS THIRD CLASS MAIL THROUGH THE POST. OFFICE AT NEW YORK, N. Y. ADMISSION for SECOND CLASS APPLIED FOR. 3* Fast Dm Street, N- ij York, N. Y. Telephones: ORCHARD mi. 4924. •I USCRIPTION HATES: United States and Canada one 5 .• {8.00, 6 months. $4100. 3 months. $2.GQ. Foreign lf :"ios one year {12,00, 6 months $6.00. 3 month $3.00. t.i-ör lZ>-y: ÉhKi -SI ARaK­ an Egyesült Államokban As Kías.­­egy évre: $3.00; félévre: $4.00; negyedévre: $2.00. 11 re- 1 évre: $12.00; félévre.: $3.00; negyedévre $3.00. MINDEN CSEKK és MONEY ORDER az "ELŐRE HUNGARIAN DAILY" NÉVRE ÁLLÍTANDÓ KI. BUDAPEST, UAL. amerikai magyar polgári újságokban, köztük a két napilapban, az Amerikai Magyar Népszavában és a Szabadságban a legutóbb hatalmas hirdetések jelentek meg. A “Hunga­­­rian Colonization Co.” jelentette azokban, hogy Californiában várost alapítanak a magyarok s a városnak Budapest lesz a neve. Ha most már valaki “budapesti farmer” lesz, vége minden bujának-bánatának, vége a munkanélküliség­nek, nem lesz több sztrájk, csak béke, nyuga­lom és boldog­ság­ California napsugaras ege alatt. Mindjárt itt az elején kijelentjük, hogy ha igaz is lenne mindaz, amit a Hungarian Coloni­zation Co. araszos hirdetésben ígér, akkor sem változnék a “budapesti farmerek” helyzete. Csak helyet változtatnának, de továbbra is ke­serves munkával kellene kikaparni a kenyeret a földből. Californiában sincsen menyország, hiá­ba próbálják úgy feltüntetni a dolgot. Az Előre olvasóinak az intelligenciája és fe­gyelmezettsége folytán azonban abba a hely­zetben vagyunk, hogy bebizonyíthatjuk: nem minden van úgy, ahogyan azt a nagy hirdetések állítják. A Népszava és a Szabadság hirdetései­­nek a­ nyomán hozzánk beküldött és kilátásba helyezett tudósítások alapján figyelmeztetjük az amerikai magyarságot, hogy legyen óvatos. Ne vegye készpénznek azt,­ amit a Hungarian Colonization Co. hirdet. A kérdéssel — nagy fontosságánál fogva — néhány cikkben fogunk foglalkozni. Részlete­sen fogjuk ismertetni a californiai viszonyokat és azokat a veszedelmeket, amelyek a telepü­lőkre várnak, még akkor is, ha tisztességes te­lepítésről van is szó. Ezért e helyen röviden ezt említjük meg:­­1. Hungarian Colonization Co. hirdetései azt hogy a létesítendő Budapest környékén­­Atilla soha nincsen.” Ezzel szemben egy éz van a kezünkben, amely azt állítja, — és — , a levél nélkül is tudják sokan, — hogy Cart­­ívájának e részében nyáron nagyon gyakori a fa0 fokos meleg. A hirdetés szerint “tél soha nincsen”. Ezzel szemben egy nagy amerikai lap kezünkben levő cikke szerint Californiában télen éppen olyan hideg van, mint a keleti — new englandi —álla­mokban. A hirdetés szerint, a megalapítandó Buda­pest és környékének “ivóvize kitűnő”. Ezzel szemben olyan értesüléseink vannak, hogy Ca­lifornia e. részében sok helyen egyáltalán nincs víz. Mindez elegendő arra, hogy olvasóinkat és általában az egész amerikai magyarságot újra és nyomatékosan a legnagyobb óvatosságra és elővigyáz£ti?­­rintsük. Lapunk legközelebbi, — talán már holnapi­­ számában ismét foglalkoz­ni fogunk a kérdéssel s igyekezni fogunk olva­sóinkkalléteiben is megismertetni Califor­nia szóban/levő r­észét. Addig is: óvatosság! Olvasóink m­ág­­a­ak saját magukra vigyázzanak, ha nem tarják kötelességüknek honfitársaikat is óvni azoktól a veszedelmektől, amelyek­ a Nép­szavában és Szabadságban elhelyezett, kétes ér­tékű hirdetéseken keresztül rájuk leselkedik. Az amerikai magyarságnak nehéz pénzébe kerültek már a thekhiénák garázdálkodásai. Legyünk óvatosak. Ne engedjük, hogy a polgá­ri lapok és a spekulánsok ismét mulassanak — a mi pénzünkön, mára kiutalt pénzek jogtalan felhasználásával vádolta meg. Pontosabban: Herbert Hoover az európai nyomorgók segélyezésére kiutalt száz millióból 57 millió dollárt nem a nyomor enyhí­tésére, hanem a lengyel rabló­hadsereg támoga­tására fordított. Kedden az Amerikai Magyar Népszavában is szó volt Hooverről. A cikk természetesen nem azon a hangon foglalkozik ezzel az úrral, amilye­nen az Előre, vagy Reed szenátor mondotta meg a véleményét, hanem ellenkezőleg: az egekig magasztalja a legújabb apostolt, Herbert­­Hoo­vert. “Ameddig az anyai szeretet él, ameddig a­ gyermek öntudatát a szép és a nemes érzel­mek ápolásával fejlesztik és nevelik, a Her-­­bert Hoover nevét a föld nem felejti el!” Ezeket mondja arról a férfiről, aki nem az Előre, hanem egy amerikai szenátor állításai szerint, a kezére bízott összegek nagyobb részét nem a nyomorgók segítésére fordította, hanem a tömegmészárlás folytatására használta fel. A Népszava cikke ezeket a szavakat adja Herbert Hoover szájába. . .van egy középút és Magyarország max. kormánya ezt a középutat követi és ha ezt a­ kormányt erkölcsi támogatásban részesítjük, és jólétét és fontosságát figyelembe vesszük, az erkölcsi erő bizonyos mértékével erősítjük meg azt...” Fel kell tételeznünk, hogy egy olyan lángész, aki tudja, hogy amit “erkölcsi támogatásban részesítünk, azt az erkölcsi erő bizonyos mérté­kével erősítünk meg”, — tudja, mit beszél. Tud­ja, hogy milyen “középút” az, amelyet Magyar­­ország jelenlegi gyilkos kormánya követ. Tud­ja, hogy a jelenlegi magyar kormánynak, adott támogatás a magyar nép szenvedéseinek a meghosszabbítását jelenti. Tudja, — mert hi­­szen az egész világ­on tudják, — hogy veszett ál­latok tombolnak ma a magyar parlamentben, kormányban, kormányzóságban, — mindenütt, akiket leütni kellene, nem támogatni. Mégis tett­ olyan kijelentéseket, amilyeneket a Népszava­ neki tulajdonít. Az Amerikai Magyar Népszava is tudja­ mindezt. Tisztességes magyar újságnak tévesí­téseiről kellett volna felvilágosítani Hoover L­ux-ot. De a Népszava éppen ezért nem felvilágo­sítással szolgál, hanem e helyett Apponyi mellé kinevezi Hoovert 2. számú bibliai apostolnak. Az amerikai magyarságot mindez nem lep­heti meg. Herbert Hoover, aki a lengyel imperi­alisták gyilkos bandáit segítette az európai nyomorgók számára kiutalt pénzen, csak támo­gatást kérhet a magyar fehér terror-kormány számára. A Népszava,­­ a fehér, a pénzért mindenre kapható és általunk olyan jól ismert, szintén nem tehet egyebet, mint hogy ismét­li Hoover galád szavait és azon keresztül is tá­mogatni próbálja Horthyország pribékjeit. Hoover és a Népszava így beszél és igy cse­lekszik. Az amerikai magyar munkásság más­képen beszél és cselekszik. Egészen másképen. Meglátják a gyűjtés eredményén. Helyesebben: eredménytelenségén.m » ■ • ■ ' . HERBERT HOOVER. Az Előre vasárnapi számában szó volt Her­bert Hooverről és arról a támadásról, amelyet ellene Reed szövetségi szenátor intézett. Meg­említettük azt, hogy a szenátor Hoovert, a szó­ AMERIKAI SZOCIALISTA A SZOVJETET TÁMADJA BERLIN, janu­r 12. — M. Schwartz a múlt évben San Fran­­s­­­­coból feleségével Oroszország­­lazott, hogy tapasztalatokat ezzen a szovjet állam viszo­­nyról. M. Schwartzról, aki ...:igy is orosz születésű, köztu­domású dolog volt, hogy a szo­vjet rendszer ellensége, akárcsak az amerikai szocialista párt. Midőn Schwartz Oroszország­ba érkezett és ott is a szovjet ellen dolgozott, lezárták felesé­gével együtt. Schwartzot Lenin közbenjárására szabadon enged­ték ,és most Berlinbe érkezett. Schwartz, mint az előre látható volt, súlyos kirohanást intézett a szovjet és az orosz kormány ellen, azt állítva, arról, hogy rosz­­­­szabb a volt cári autokráciánál.­ A szocialista köpönyegbe bur­­-­kolódzó ellenforradalmár nyilat­:­t­kozatát a remegő tőkések szíve­­s­sen tárják a világ elé..,mint min­­den olyan cselekményt, amelyet­­ alkalmasnak találnak arra, hogy a proletár államot befektetsék az­ I I által. ] A jóbarát képében jelentkező] I ellenforradalmárok tevékenysége­­ 'aligha árthat a szovjet államnak] annyit, mint amit a fegyveres­­ támadások ártottak és így csak azt­ bizonyítják, hogy amidőn az­­ orosz, proletariátus életének fel­­­­áldozásával védi a szovjet rend­szert és annak végrehajtó köze­geit, akkor a Schwartzok rágal­­­­mai önként megdőlnek, eltekint­ve attól,­ hogy az Oroszország­ban járt becsületes polgár emb­­s­berek egész más véleménnyel tér-! . nek vissza Oroszországból, mint A azok, akik oda azért lopták be IE magukat, hogy a kapitalisták ́ 1 számára szolgálatokat teljesítse-­­ nek. I M. Schwartz felesége az után * december 20-án meghalt, amit'1' úgy állít be, hogy az asszonyt aj’1 bolshevikek gyilkolták meg. ^ Ezen a mesén a kapitalista la-]l' pok örömmel kapnák és elfelej-te tik azt, hogy John Reed és még­ sok tisztességes ember is áldoza-ir tául esett azoknak a betegségek-1- nek, melyek a háború természe- je­tes következményei és amely be-]­­tegségektől Oroszország legelső- jé nem szabadulna meg, ha a rabláso­­k­ra éhes kapitalisták elleni harcit nem kötné le annyira az erőit. ]] Valóban lényegtelen, hogy M.­­ Schwartz személyében szaporo­­s dőlt a szemjetek rágalmazóinak a száma, a lényeges az, hogy las­­n DETROIT. Cleveland után Detroit, New York és Cleve­land, a legnagyobb amerikai magyar városok után, Detroit magyarsága állott a sarkára és vasárnap délutánra nagy, nyilvános népgyűlést hívott össze, hogy véleményt mondjon a ma­gyar fehér terroristák legújabb gaztette: a volt magyar népbiztosok elítélése felett. Nincsen kétségünk, aziránt, hogy a new yorki és a clevelandi impozáns gyűlések után a detroi­ti és környékbeli magyarság is megragadja az Amerikai Magyar Munkások Szövetségének ottani osztálya és az Előre ottani lapbizottsága által nyújtott alkalmát és hatalmas tömegben fog megjelenni a vasárnapi gyűlésen. Nincsen kétségünk pedig két okból: először azért, mert Detroit magyarsága és különösen annak osz­tálytudatos része mindig az elsők­ között volt, a­mikor harci készséget kellett mutatni. Másod­szor azért, mert kétségtelen az is, hogy ha ed­dig nem is kellett volna, most igazán fel kell emelnie a szavát, minden becsületes embernek. Most, amikor a csuhás és egyenruhás banditák leg­gyalázatosabb tettük elkövetésére készül­nek, négy volt népbiztost bitóra akarnak hozni, hatot pedig egész életükre börtönbe akarnak zárni. Detroit magyarsága méltó lesz önmagához és a vasárnapi gyűlésen hatalmas erővel fog meg­nyilatkozni a gyűlölet és a harci készség, a­­mellyel a harcot felvenni készen állunk a magyar­­ nép hóhérai ellen. - v ELŐRE A nap legérdekesebb híre Chicagóban alaposan beren­dezkednek a tolvajok. Azok, akik az élelmiszerek lopásá­ban találták örömüket, annyi árut loptak össze, hogy elhe­lyezéséről nem tudtak többé gondoskodni. Üzletet nyitot­tak tehát és kiárusítással pró­bálnak túladni az árukon. A rendőrség, azt állítja, hogy egy hét tagból álló­ ban­da­­ letartóztatása után 150 ezer dollár értékű húst, vajat, teát s egyéb fűszerárut talál­tak, amelynek árusítása javá­ban folyt. Két tolvajt éppen akkor fogtak el, amikor egy hússal telerakott automobillal próbáltak elhajtani. A­ tolva­jok bevallották nevüket és megnevezték társaikat is. Rö­viddel utána a rendőrség raidett négy vásárcsarnokot s a többi öt “kereskedő” is hu­rokra került. Mindebben nincsen semmi meglepő. A tolvajok látják, hogy jó üzlet tolvajnak lenni. Látják, hogy a nagy tolvajok szabadon mozognak és foly­tatják a nép kifosztását. Lát­ják, hogy a szénprofitolóknak, a lakás- és élelmiszeruzsorá­­soknak, a ruhán profitolók­nak kutyabajuk­ sincsen, a tör­vény el nem éri őket. Fölbáto­rodnak. Megpróbálnak ők is kijönni a nyilvánosság elé és üzletben árusítják a lopott holmikat. Akárcsak a nagy tolvajok a munkásoktól ösz­­szeharácsolt értékeket. A rendőrség keze itt-ott rem­egap a tolvajokra. Hallunk .15 —30 esztendős és életfogytig­lan tartó büntetésekről. De nem hallunk arról, hogy ke­vesebb lenne a lopások, vagy a rablások száma. Nem is fo­gunk hallani egy darabig. A munkanélküliség, az állandó kizsákmányolás kilendíti az embereket és elkeseredettsé­gükben olyat tesznek, amire rendes körülmények között nem is gondolnának. Azután látják a példát világuk előtt, nap-nap után, hogyan lopják, hogyan rabolják össze óriási vagyonaikat a nagy tolvajok, a tőkések.­ Nem , rendőrrel, törvénnyel nem fognak véget vetni ezek­nek az állapotoknak Az em­­­bereket gazdasági helyzetük kergeti a tolvaj útjára. A gaz­dasági helyzet megváltoztatá­sával lehet csak letéríteni őket onnan. Amíg a mai rend­szer fönnáll, addig tolvajok lesznek és a tolvajok mindig szemtelenebbek, mindig vak­merőbbek lesznek. Proletárok a kassai úri kaszinókban Azt vizsgálták: melyik volna a legalkalma­sabb munkásotthonnak? Az “Elsőre” európai tudósítása. WIEN, 1920 dec. végén.­ • • A kassai munkásságot esz­tendők óta bolondítja már a hatóság azzal az ígérettel, hogy munkásotthon céljaira megfelelő helyiségeket ad rendelkezésére. Kassa város nyolcezer szervezett munkása ugyanis máig is egy magán­lakás néhány szobájában kénytelen összezsúfolódni, ha szervezeti és egyéb közérdekű ügyeit le akarja bonyolítani. A munkásság türelme végre elfogyott, a kassai proletárok megunták az évszámra való hasztalan kilincselést, a kü­lönböző “fórumok” örökös illetékességi vitáit és decem­ber 9-én, csütörtökön, — a­mint a K Kassai Munkás decem­ber 11-iki száma írja,­­ “a szó demonstrációja helyett a tett demonstrációja” bizonyí­tó érveléséhez folyamodtak: munka után, amúgy kormo­sán, munkászubbonyban, föl­­vonultak és előre megállapí­tott hadi terv szerint megszáll­tak három polgári kaszinót Nemrégiben a kassai mun­kásság vezetői értekezletre hívták a polgári kaszinók el­nökségeit, amelyen érvekkel igyekeztek meggyőzni az ura­kat annak szükségességéről, hogy a proletárságnak hajlé­kot juttassanak. Az érvelésnek azonban ak­kor semmi hatása sem volt — bezzeg megrökönyödtek most a jó urak, mikor az esti órák-­­ban a munkások százai fölvo­nultak és kényelmesen bete­lepedtek az elegáns kaszinók puha zsölyéibe. A ‘‘zsidó kaszinókban a harminckét levelű ószövetsé­gi szentirás körül buzgólkodó uraknak a torkukra forrtak a kártyacsaták vezényszavai és riadtan menekültek az elár­vult pinka közejéből. Az egyik burzsuj ijedtében rendőrért szaladt, de a kivo­nult rendőrség a munkások példás fegyelmezettségének láttán kénytelen volt tudo­másul venni a kéretlen-kel­letlen vendégekesk­edést. A kaszinó urai idővel nekibáto­rodtak és “barátságosan” be­szélgetésbe is ereszkedtek a munkásokkal, — az egyikük rövidesen már azon fogadko­­zott, hogy ő ilyen, meg a­mo­­lyan szocialista. . . Még a for­mán az összes ellenfor­radalm­árok kénytelenek letenni az álarcot ús­­iszta meztelenségben bemutatni, hogy ők a kapitalizmus szolgái —­­ebben nem változtat semmit sem, hogy milyen pártárnyalat­­hoz vagy Szervezethez tartoz­tak i­rodalm­i verseket is, am­elye­ket egyes elvtársik elszaval­tak, türelmesen végighallgat­ták az urak, csak az ‘‘Inter­nacionále énekét nem bírta e a gyomruk. Két mánik munkás-hadosz­lop látogatása az ‘‘autonóm kör” és a “Lőcsei ház” helyi­ségeinek szólt, ahol a de­monstráció hasonlóképpel játszódott le. A kaszinók meg­szállása mintegy két ón hosszat tartott és a kassa burzsoáziának kétséget kizá­ró határozottsággal adta tud­tára, hogy a proletariátus to­vább nem hajlandó hiába várt türelmességgel várni, adoig­­ különböző hatóságok, végleg elamerikázzák a munkásott­hon számára szükséges helyi­ségek ügyét. A demonstráció után az ‘‘illetékes helyek” s­i­ettek is kijelenteni, hogy­­ ‘‘szükséges intézkedéseket már,a tüntetés előtt m­egtet­t­ék”. A munkások terepszemlé­jének meglesz tehát az ered­ménye és a kassai tüntetés,­­ mely arra az időre esik, ami­kor Prágában megindult a vérontásig menő küzdelem­i munkásotthon és egyéb párt­­intézmények birtokáért a for­radalmi proletariátus és a szociál­­­demokrata , vezérei mögé fölsorakozó államhata­lom között, a maga részben derűs, de határozott gesztu­sával meghozza végre Kasai proletáriátusa egyik követe­lésének a teljesítését, a forra­dalmi munkásmozgalom kul­turtemplomát, a munkásott­hont­. RÖVXS _________________ (Folytatás az i­só oldalról.) idők folyamán. Semmi nem tör­ténik. A rablásokat és az arról szóló kimutatást nyugodtan re­gisztrálják. TESSÉK számolni. A száz és ezermillió dollárok közé tes­sék beleszámítani a száz és száz­milliók szenvedését. Tessék ki­vonni, összeadni, szorozni s osz­tani és azután válaszolni arra: jól van-e ez igy? Az Egek ren­delése, vagy az emberek tehetet­lensége az oka-e annak, hogy igy van a dolog, ahogyan van. A­­munkanélküliek tízezreitől kérdezzük: jól van-e ez igy? Its ha nincsen jól, what are you going to do about it? Mit te­szünk ezután?! Szervezkedünk­­, és szervezkedve cselekszünk-e vagy tűrünk tovább szótlanul? Ez a nagy kérdés, mely válasz­ra vár. CSOSZORSZÁG 8ELSŐ HELYZETE 5 Lenin az orosz , kommun­ista­a párt moszk­­ai kerületének kon­­­ferenciáján nagyjelentőségű be­szédet tartott, melyben áttekin­­tést nyújtott Szovjet Oroszor­­­szág­ kül- és belpolitikai és gaz­­­dasági­ helyzetéről. A beszd­­­­­első része kifejti, hogy­ Szovje­t Oroszország úgy katonailag , mint politikailag győzelmet ara­­­­tott külső ellenségein. És­­ ha Oroszország elég erős volt , a támadások visszaverésére eddig­­­e még erősebb lesz ezután, antikor s; egy ellenséges hadsereg legfel­­jebb a távoli határszéleken har­­­colhat s ott is csak túlnyom a­z orosz haderővel szemben. Orosz Ír­ország tulajdonképpeni problé­­­­mája most már csakis a gazda­­­sági élet rekonstrukciója, olyan i. rekonstrukció, mely kielégíti : : a munkálkodók valamennyi réte­gét. Erre a problémára vonat­kozólag Lenin a következőket­­ mondotta: A fegyveres intervenciók ösz­­­szeomlásával kapcsolatban je­lentékenyen megerősödött a gaz­dasági helyzetünk. Kétségbeej­­­tő helyzetünk alapvető oka az. J volt, hogy a központi, az ipari ,fa proletár Oroszország, — Fe­jj trograd, Moszkva, Ivanovo-Voz­­­nesenek, — el volt zárva a gabo­­nnavidékektől, mint amilyen Szí- Ibéria, a déli és délkeleti tartomá­­­nyok. Fűtőanyagunik egyik fő­­­forrása a donetzi szénmezők, az talajvidékek, el voltak zárva elő­­­­lünk. Ilyen körülmények kö­­­zött kétséges volt, hogy köztár­­­­saságunk huzamos ideig fenntart­­­­hatja-e magát. Önök tudják ,hogy ilyen körülmények kö­zött mennyit szenvedtünk az éh­ségtől, a­ fagytól és a nélkülözé­­­sektől. A helyzet javulása főleg an­nak tulajdonítható, hogy ezek a vidékek ismét csatlakozhattak hozzánk. Az élelmiszerek fel­halmozása most, hogy Szibéria­­ és a Kaukázus ismét a kezünk-­­ ben van s Ukrajna társadalmi '­ viszonyai a mi javunkra alakul­­­­ nak át, annyira haladt, hogy a jö­­­­­ő évre nem csak az ipari mun- I kasokat tudjuk ellátni élelemmel, hanem minden más nehézséget is­­­­ le tudunk gyűrni. Ez lesz az első év, melyben —­s hála, a vasúti hálózat rendbeho- s zásának, kétszázötven vagy­­ háromszáz millió pad gabona fog­­ rendelkezésünkre állni. Ilyen ga­­rdonatartalékkal nem csak sokat­­ beszélünk a szocialista rekon­strukcióról és keveset teszünk, mint most, hanem valódi munka­­hadsereget mozgósítunk és az ipari munkások százezreit állít­juk munkába ott, ahol a legna­­­gyobb szükség van rájuk. Hogy­­ mennyire fejlődik a munka, azt­­ következtetni tudjuk abból a­­ tényből, hogy a fűtőanyag be­­szerzése által meg tudtuk indíta­­­­ni a szövőipart. Először csak­­ kétszázötvenezer orsó működött, é­s most már fél millió orsó műkö­­­­dik és a jövő év végéig négy mil­lió orsó lesz működésben.­­ Kezdünk már kikerülni abból a helyzetből, amelyben a múltból maradt termékeket fogyasztot­tuk s beléptünk abba a helyzet­be, melyben a rombadőlt ipar­ágakat felépítjük és a földmive­­s­­őknek sót, petróleumot és szö­­fveipari­ termékeket adhatunk a gabonáért. Kifelé véget vetettük a­ kato­nai invázióknak s megkötöttük a békeszerződést több állammal, miáltal nemzetközi alapot bizto­sítottunk magunknak. Belsőleg­­ pedig most először vagyunk ab­­­ban a helyzetben, hogy el tudjuk látni a munkásokat élelemmel, az iparágakat fűtőanyaggal olyan mértékben, hogy megkezdhetjük a szocialista rekonstrukciót. Ez a fő célunk, ez a lényege a problémánknak. Néhányszor már megkíséreltük ennek az al­kotásnak a munkáját. Emlék­szem, hogy 1918 április havában a szovjetek végrehajtó bizottság­­ának­­ a gyűlésén azt mondot­tam, hogy úgy látszik, mintha katonai problémáink véget értek volna, megmentvén Oroszorszá­got a kizsákmányolóktól és biz­tosítva az országot a munkások számára, a kormányzat hozzálát­hat a gazdasági élet rendezésé­ihez. .Azonban a szünet, amit ak­­­kor nyertünk, rövidlélekzetű volt. A háború, melyet 1918 nyarán­­a csehszlovák felkelés indított meg, rendkívül súlyos volt. De lázért több ízben,megkíséreltük a gazdasági konstrukció munkáját. Nagyobb arányokban­­fogtunk hozzá 1918 tavaszán, mint az elő­ző évben. Még nagyobb erővel fogtunk hozzá 1920-ban, mint bármikor azelőtt. A munkáshad­seregek már tényleges munkát végeztek. Ez a kérdés most ismét az előtérbe nyomul és fel kell használnunk minden energián­kat erre a munkára. Nemzetkö­zi szempontból, a kapitalizmus felett aratandó győzelem szem­pontjából tekintve, ez a legfonto­sabb problémánk. Általában véve, hogy a kapi­talizmus felett győzelmet aras­sunk, mindenekelőtt le kell ver­nünk a kizsákmányolókat, bizto­o­sítanunk kell a hatalmat a ki­zsákmányoltak számára,­ olyan feladat, melyet a forradalmi erők végeznek el. Azután következik az alkotásnak a munkája; az a feladat, hogy felépítsük a gaz­dasági viszonyokat s hogy példát mutassunk, miként kell elvégez­ni ezt a munkát. A szocialista forradalom kivi­telével összefüggő e két feladat egymással is elh­álaszthatatlanul összefügg és forradalmunkat megkülönbözteti minden előbbi­­forradalomtól, melyek pusztítá­sokban gazdagok voltak. . Ha ennek a­­második feladat­nak nem tudunk megfelelni, hiá­bavalók a sikerek, hiábavaló a győzelem a kizsákmányolok fe­lett, hiába állunk ellent sikeresen a nemzetközi imperializmusnak, kikerülhetetlen lesz a régi rend­szerhez való visszatérésünk. El­méletileg e kérdésben­ nem lehet­nek eltérő vélemények. Az első problémáról a máso­dikra való áttérés rendkívül éles és nehéz, mert új módszereket, új erőelosztást és felhasználást, új figyelemközpontosítást és új pszichológiát tesz szükségessé. A kizsákmányolók leverésére és az imperialistákkal szemben, való ellenállásra használt módszerek helyett a szervezésnek és a kon­strukciónak a módszereit kell elfogadni, úgy kell bemutat­koznunk a világ előtt, mint erő, mely nem csupán a fegyveres tá­madásokat képes visszaverni, ha­nem a társadalmi rekonstrukció­ra is példát tud nyújtani. A nagy szocialista írók mun­káiban megtaláljuk a szocialista forra­dlom e két fázisára való utalást.­­ A problémának ez a két fele vonatkozik azokra az or­­­­szágokra is, melyek még kapita­lista uralom alatt vannak s vo­natkozik saját országunk nem proletár tömegeire is. A parasz­tokat már meggyőztük, hogy a proletariátus jobb­ életfeltétele­ket szerzett számukra, mint ami­lyeneket a burzsoáziától kaptak. Amikor a parasztság, mely­­elégedetlen volt a bolshevik re­zsimmel, a saját tapasztalatai alapján összehasonlította azt az alkotmány­ozó gyűlésnek, Kol­­csáknak, stb. rendszerével, látta, hogy a bolshevik rezsim jobb életet biztosított számára és megvédte őt az egész világ im­perialistáinak erőszakától. A pro­letariátusnak most meg kell ol­dani a második problémát is. Tettekkel kell bemutatni a pa­rasztságnak, hogy olyan gazda­sági viszonyokat tud teremteni, melyek magasabb színvonalúak, mint az a helyzet, melyben a pa­rasztok a kis farmokon élnek. A parasztok még mindig a régi rendszert tartják normálisnak. Ez iránt nem lehet kétségünk. Abszurdum volna azt hinni, hogy propagandánk megváltoz­tatta a parasztoknak a magatartí­tását a fontos gazdasági problé­mákkal szemben. Egyszerűen várnak. Azonban az ellenséges semlegesség álláspontjáról áttér­tek már a barátságos semleges­ség álláspontjára. Kormányun­kat jobbnak tartják bármely más kormányzatnál, miután meggyő­ződtek, hogy a proletár diktatú­ra, a proletár-állam nem 39 a brutális erőszak és bitorlás, melynek előttük lefestették, ha­nem a parasztok érdekeinek sokkal megfelelőbb védelmezője, mint amilyenek a Kolcsájcok, Denikinek és mások lettek vol­na. De ez még nem elég.­­Holnapi számunkban közöljük Lenin beszédének befejező ré­szét, mely Oroszország gazdasá­ , gi felépítésének legfontosabb módszereit ismerteti.

Next