Előre, 1921. január (17. évfolyam, 3045-3073. szám)
1921-01-13 / 3057. szám
lap hasábjai KÖZÉRDEKŰ ügyekben mindenki szA___________ wire nyitva Állanak. _ .. Hungarian daily newsFAper Published DAILY irvoludíng SUNDAY. — Sunday lssa includes Sunday Magazine Section. Published by the American Hungarian Workingmen'i Federation. — CK. VARGA, Secretary. ______HARRY SI. KLEIN, Business Manager. ENTERED AS THIRD CLASS MAIL THROUGH THE POST. OFFICE AT NEW YORK, N. Y. ADMISSION for SECOND CLASS APPLIED FOR. 3* Fast Dm Street, N- ij York, N. Y. Telephones: ORCHARD mi. 4924. •I USCRIPTION HATES: United States and Canada one 5 .• {8.00, 6 months. $4100. 3 months. $2.GQ. Foreign lf :"ios one year {12,00, 6 months $6.00. 3 month $3.00. t.i-ör lZ>-y: ÉhKi -SI ARaK an Egyesült Államokban As Kías.egy évre: $3.00; félévre: $4.00; negyedévre: $2.00. 11 re- 1 évre: $12.00; félévre.: $3.00; negyedévre $3.00. MINDEN CSEKK és MONEY ORDER az "ELŐRE HUNGARIAN DAILY" NÉVRE ÁLLÍTANDÓ KI. BUDAPEST, UAL. amerikai magyar polgári újságokban, köztük a két napilapban, az Amerikai Magyar Népszavában és a Szabadságban a legutóbb hatalmas hirdetések jelentek meg. A “Hungarian Colonization Co.” jelentette azokban, hogy Californiában várost alapítanak a magyarok s a városnak Budapest lesz a neve. Ha most már valaki “budapesti farmer” lesz, vége minden bujának-bánatának, vége a munkanélküliségnek, nem lesz több sztrájk, csak béke, nyugalom és boldogság California napsugaras ege alatt. Mindjárt itt az elején kijelentjük, hogy ha igaz is lenne mindaz, amit a Hungarian Colonization Co. araszos hirdetésben ígér, akkor sem változnék a “budapesti farmerek” helyzete. Csak helyet változtatnának, de továbbra is keserves munkával kellene kikaparni a kenyeret a földből. Californiában sincsen menyország, hiába próbálják úgy feltüntetni a dolgot. Az Előre olvasóinak az intelligenciája és fegyelmezettsége folytán azonban abba a helyzetben vagyunk, hogy bebizonyíthatjuk: nem minden van úgy, ahogyan azt a nagy hirdetések állítják. A Népszava és a Szabadság hirdetéseinek a nyomán hozzánk beküldött és kilátásba helyezett tudósítások alapján figyelmeztetjük az amerikai magyarságot, hogy legyen óvatos. Ne vegye készpénznek azt, amit a Hungarian Colonization Co. hirdet. A kérdéssel — nagy fontosságánál fogva — néhány cikkben fogunk foglalkozni. Részletesen fogjuk ismertetni a californiai viszonyokat és azokat a veszedelmeket, amelyek a települőkre várnak, még akkor is, ha tisztességes telepítésről van is szó. Ezért e helyen röviden ezt említjük meg:1. Hungarian Colonization Co. hirdetései azt hogy a létesítendő Budapest környékénAtilla soha nincsen.” Ezzel szemben egy éz van a kezünkben, amely azt állítja, — és — , a levél nélkül is tudják sokan, — hogy Cartívájának e részében nyáron nagyon gyakori a fa0 fokos meleg. A hirdetés szerint “tél soha nincsen”. Ezzel szemben egy nagy amerikai lap kezünkben levő cikke szerint Californiában télen éppen olyan hideg van, mint a keleti — new englandi —államokban. A hirdetés szerint, a megalapítandó Budapest és környékének “ivóvize kitűnő”. Ezzel szemben olyan értesüléseink vannak, hogy California e. részében sok helyen egyáltalán nincs víz. Mindez elegendő arra, hogy olvasóinkat és általában az egész amerikai magyarságot újra és nyomatékosan a legnagyobb óvatosságra és elővigyáz£ti?rintsük. Lapunk legközelebbi, — talán már holnapi számában ismét foglalkozni fogunk a kérdéssel s igyekezni fogunk olvasóinkkalléteiben is megismertetni California szóban/levő részét. Addig is: óvatosság! Olvasóink mágaak saját magukra vigyázzanak, ha nem tarják kötelességüknek honfitársaikat is óvni azoktól a veszedelmektől, amelyek a Népszavában és Szabadságban elhelyezett, kétes értékű hirdetéseken keresztül rájuk leselkedik. Az amerikai magyarságnak nehéz pénzébe kerültek már a thekhiénák garázdálkodásai. Legyünk óvatosak. Ne engedjük, hogy a polgári lapok és a spekulánsok ismét mulassanak — a mi pénzünkön, mára kiutalt pénzek jogtalan felhasználásával vádolta meg. Pontosabban: Herbert Hoover az európai nyomorgók segélyezésére kiutalt száz millióból 57 millió dollárt nem a nyomor enyhítésére, hanem a lengyel rablóhadsereg támogatására fordított. Kedden az Amerikai Magyar Népszavában is szó volt Hooverről. A cikk természetesen nem azon a hangon foglalkozik ezzel az úrral, amilyenen az Előre, vagy Reed szenátor mondotta meg a véleményét, hanem ellenkezőleg: az egekig magasztalja a legújabb apostolt, HerbertHoovert. “Ameddig az anyai szeretet él, ameddig a gyermek öntudatát a szép és a nemes érzelmek ápolásával fejlesztik és nevelik, a Her-bert Hoover nevét a föld nem felejti el!” Ezeket mondja arról a férfiről, aki nem az Előre, hanem egy amerikai szenátor állításai szerint, a kezére bízott összegek nagyobb részét nem a nyomorgók segítésére fordította, hanem a tömegmészárlás folytatására használta fel. A Népszava cikke ezeket a szavakat adja Herbert Hoover szájába. . .van egy középút és Magyarország max. kormánya ezt a középutat követi és ha ezt a kormányt erkölcsi támogatásban részesítjük, és jólétét és fontosságát figyelembe vesszük, az erkölcsi erő bizonyos mértékével erősítjük meg azt...” Fel kell tételeznünk, hogy egy olyan lángész, aki tudja, hogy amit “erkölcsi támogatásban részesítünk, azt az erkölcsi erő bizonyos mértékével erősítünk meg”, — tudja, mit beszél. Tudja, hogy milyen “középút” az, amelyet Magyarország jelenlegi gyilkos kormánya követ. Tudja, hogy a jelenlegi magyar kormánynak, adott támogatás a magyar nép szenvedéseinek a meghosszabbítását jelenti. Tudja, — mert hiszen az egész világon tudják, — hogy veszett állatok tombolnak ma a magyar parlamentben, kormányban, kormányzóságban, — mindenütt, akiket leütni kellene, nem támogatni. Mégis tett olyan kijelentéseket, amilyeneket a Népszava neki tulajdonít. Az Amerikai Magyar Népszava is tudja mindezt. Tisztességes magyar újságnak tévesítéseiről kellett volna felvilágosítani Hoover Lux-ot. De a Népszava éppen ezért nem felvilágosítással szolgál, hanem e helyett Apponyi mellé kinevezi Hoovert 2. számú bibliai apostolnak. Az amerikai magyarságot mindez nem lepheti meg. Herbert Hoover, aki a lengyel imperialisták gyilkos bandáit segítette az európai nyomorgók számára kiutalt pénzen, csak támogatást kérhet a magyar fehér terror-kormány számára. A Népszava, a fehér, a pénzért mindenre kapható és általunk olyan jól ismert, szintén nem tehet egyebet, mint hogy ismétli Hoover galád szavait és azon keresztül is támogatni próbálja Horthyország pribékjeit. Hoover és a Népszava így beszél és igy cselekszik. Az amerikai magyar munkásság másképen beszél és cselekszik. Egészen másképen. Meglátják a gyűjtés eredményén. Helyesebben: eredménytelenségén.m » ■ • ■ ' . HERBERT HOOVER. Az Előre vasárnapi számában szó volt Herbert Hooverről és arról a támadásról, amelyet ellene Reed szövetségi szenátor intézett. Megemlítettük azt, hogy a szenátor Hoovert, a szó AMERIKAI SZOCIALISTA A SZOVJETET TÁMADJA BERLIN, janur 12. — M. Schwartz a múlt évben San Franscoból feleségével Oroszországlazott, hogy tapasztalatokat ezzen a szovjet állam viszonyról. M. Schwartzról, aki ...:igy is orosz születésű, köztudomású dolog volt, hogy a szovjet rendszer ellensége, akárcsak az amerikai szocialista párt. Midőn Schwartz Oroszországba érkezett és ott is a szovjet ellen dolgozott, lezárták feleségével együtt. Schwartzot Lenin közbenjárására szabadon engedték ,és most Berlinbe érkezett. Schwartz, mint az előre látható volt, súlyos kirohanást intézett a szovjet és az orosz kormány ellen, azt állítva, arról, hogy roszszabb a volt cári autokráciánál. A szocialista köpönyegbe bur-kolódzó ellenforradalmár nyilat:tkozatát a remegő tőkések szívessen tárják a világ elé..,mint minden olyan cselekményt, amelyet alkalmasnak találnak arra, hogy a proletár államot befektetsék az I I által. ] A jóbarát képében jelentkező] I ellenforradalmárok tevékenysége 'aligha árthat a szovjet államnak] annyit, mint amit a fegyveres támadások ártottak és így csak azt bizonyítják, hogy amidőn az orosz, proletariátus életének feláldozásával védi a szovjet rendszert és annak végrehajtó közegeit, akkor a Schwartzok rágalmai önként megdőlnek, eltekintve attól, hogy az Oroszországban járt becsületes polgár embsberek egész más véleménnyel tér-! . nek vissza Oroszországból, mint A azok, akik oda azért lopták be IE magukat, hogy a kapitalisták ́ 1 számára szolgálatokat teljesítse- nek. I M. Schwartz felesége az után * december 20-án meghalt, amit'1' úgy állít be, hogy az asszonyt aj’1 bolshevikek gyilkolták meg. ^ Ezen a mesén a kapitalista la-]l' pok örömmel kapnák és elfelej-te tik azt, hogy John Reed és még sok tisztességes ember is áldoza-ir tául esett azoknak a betegségek-1- nek, melyek a háború természe- jetes következményei és amely be-]tegségektől Oroszország legelső- jé nem szabadulna meg, ha a rablásokra éhes kapitalisták elleni harcit nem kötné le annyira az erőit. ]] Valóban lényegtelen, hogy M. Schwartz személyében szaporos dőlt a szemjetek rágalmazóinak a száma, a lényeges az, hogy lasn DETROIT. Cleveland után Detroit, New York és Cleveland, a legnagyobb amerikai magyar városok után, Detroit magyarsága állott a sarkára és vasárnap délutánra nagy, nyilvános népgyűlést hívott össze, hogy véleményt mondjon a magyar fehér terroristák legújabb gaztette: a volt magyar népbiztosok elítélése felett. Nincsen kétségünk, aziránt, hogy a new yorki és a clevelandi impozáns gyűlések után a detroiti és környékbeli magyarság is megragadja az Amerikai Magyar Munkások Szövetségének ottani osztálya és az Előre ottani lapbizottsága által nyújtott alkalmát és hatalmas tömegben fog megjelenni a vasárnapi gyűlésen. Nincsen kétségünk pedig két okból: először azért, mert Detroit magyarsága és különösen annak osztálytudatos része mindig az elsők között volt, amikor harci készséget kellett mutatni. Másodszor azért, mert kétségtelen az is, hogy ha eddig nem is kellett volna, most igazán fel kell emelnie a szavát, minden becsületes embernek. Most, amikor a csuhás és egyenruhás banditák leggyalázatosabb tettük elkövetésére készülnek, négy volt népbiztost bitóra akarnak hozni, hatot pedig egész életükre börtönbe akarnak zárni. Detroit magyarsága méltó lesz önmagához és a vasárnapi gyűlésen hatalmas erővel fog megnyilatkozni a gyűlölet és a harci készség, amellyel a harcot felvenni készen állunk a magyar nép hóhérai ellen. - v ELŐRE A nap legérdekesebb híre Chicagóban alaposan berendezkednek a tolvajok. Azok, akik az élelmiszerek lopásában találták örömüket, annyi árut loptak össze, hogy elhelyezéséről nem tudtak többé gondoskodni. Üzletet nyitottak tehát és kiárusítással próbálnak túladni az árukon. A rendőrség, azt állítja, hogy egy hét tagból álló banda letartóztatása után 150 ezer dollár értékű húst, vajat, teát s egyéb fűszerárut találtak, amelynek árusítása javában folyt. Két tolvajt éppen akkor fogtak el, amikor egy hússal telerakott automobillal próbáltak elhajtani. A tolvajok bevallották nevüket és megnevezték társaikat is. Röviddel utána a rendőrség raidett négy vásárcsarnokot s a többi öt “kereskedő” is hurokra került. Mindebben nincsen semmi meglepő. A tolvajok látják, hogy jó üzlet tolvajnak lenni. Látják, hogy a nagy tolvajok szabadon mozognak és folytatják a nép kifosztását. Látják, hogy a szénprofitolóknak, a lakás- és élelmiszeruzsorásoknak, a ruhán profitolóknak kutyabajuk sincsen, a törvény el nem éri őket. Fölbátorodnak. Megpróbálnak ők is kijönni a nyilvánosság elé és üzletben árusítják a lopott holmikat. Akárcsak a nagy tolvajok a munkásoktól öszszeharácsolt értékeket. A rendőrség keze itt-ott remegap a tolvajokra. Hallunk .15 —30 esztendős és életfogytiglan tartó büntetésekről. De nem hallunk arról, hogy kevesebb lenne a lopások, vagy a rablások száma. Nem is fogunk hallani egy darabig. A munkanélküliség, az állandó kizsákmányolás kilendíti az embereket és elkeseredettségükben olyat tesznek, amire rendes körülmények között nem is gondolnának. Azután látják a példát világuk előtt, nap-nap után, hogyan lopják, hogyan rabolják össze óriási vagyonaikat a nagy tolvajok, a tőkések. Nem , rendőrrel, törvénnyel nem fognak véget vetni ezeknek az állapotoknak Az embereket gazdasági helyzetük kergeti a tolvaj útjára. A gazdasági helyzet megváltoztatásával lehet csak letéríteni őket onnan. Amíg a mai rendszer fönnáll, addig tolvajok lesznek és a tolvajok mindig szemtelenebbek, mindig vakmerőbbek lesznek. Proletárok a kassai úri kaszinókban Azt vizsgálták: melyik volna a legalkalmasabb munkásotthonnak? Az “Elsőre” európai tudósítása. WIEN, 1920 dec. végén. • • A kassai munkásságot esztendők óta bolondítja már a hatóság azzal az ígérettel, hogy munkásotthon céljaira megfelelő helyiségeket ad rendelkezésére. Kassa város nyolcezer szervezett munkása ugyanis máig is egy magánlakás néhány szobájában kénytelen összezsúfolódni, ha szervezeti és egyéb közérdekű ügyeit le akarja bonyolítani. A munkásság türelme végre elfogyott, a kassai proletárok megunták az évszámra való hasztalan kilincselést, a különböző “fórumok” örökös illetékességi vitáit és december 9-én, csütörtökön, — amint a K Kassai Munkás december 11-iki száma írja, “a szó demonstrációja helyett a tett demonstrációja” bizonyító érveléséhez folyamodtak: munka után, amúgy kormosán, munkászubbonyban, fölvonultak és előre megállapított hadi terv szerint megszálltak három polgári kaszinót Nemrégiben a kassai munkásság vezetői értekezletre hívták a polgári kaszinók elnökségeit, amelyen érvekkel igyekeztek meggyőzni az urakat annak szükségességéről, hogy a proletárságnak hajlékot juttassanak. Az érvelésnek azonban akkor semmi hatása sem volt — bezzeg megrökönyödtek most a jó urak, mikor az esti órák-ban a munkások százai fölvonultak és kényelmesen betelepedtek az elegáns kaszinók puha zsölyéibe. A ‘‘zsidó kaszinókban a harminckét levelű ószövetségi szentirás körül buzgólkodó uraknak a torkukra forrtak a kártyacsaták vezényszavai és riadtan menekültek az elárvult pinka közejéből. Az egyik burzsuj ijedtében rendőrért szaladt, de a kivonult rendőrség a munkások példás fegyelmezettségének láttán kénytelen volt tudomásul venni a kéretlen-kelletlen vendégekeskedést. A kaszinó urai idővel nekibátorodtak és “barátságosan” beszélgetésbe is ereszkedtek a munkásokkal, — az egyikük rövidesen már azon fogadkozott, hogy ő ilyen, meg amolyan szocialista. . . Még a formán az összes ellenforradalmárok kénytelenek letenni az álarcot úsiszta meztelenségben bemutatni, hogy ők a kapitalizmus szolgái —ebben nem változtat semmit sem, hogy milyen pártárnyalathoz vagy Szervezethez tartoztak irodalmi verseket is, amelyeket egyes elvtársik elszavaltak, türelmesen végighallgatták az urak, csak az ‘‘Internacionále énekét nem bírta e a gyomruk. Két mánik munkás-hadoszlop látogatása az ‘‘autonóm kör” és a “Lőcsei ház” helyiségeinek szólt, ahol a demonstráció hasonlóképpel játszódott le. A kaszinók megszállása mintegy két ón hosszat tartott és a kassa burzsoáziának kétséget kizáró határozottsággal adta tudtára, hogy a proletariátus tovább nem hajlandó hiába várt türelmességgel várni, adoig különböző hatóságok, végleg elamerikázzák a munkásotthon számára szükséges helyiségek ügyét. A demonstráció után az ‘‘illetékes helyek” siettek is kijelenteni, hogy ‘‘szükséges intézkedéseket már,a tüntetés előtt megtették”. A munkások terepszemléjének meglesz tehát az eredménye és a kassai tüntetés, mely arra az időre esik, amikor Prágában megindult a vérontásig menő küzdelemi munkásotthon és egyéb pártintézmények birtokáért a forradalmi proletariátus és a szociáldemokrata , vezérei mögé fölsorakozó államhatalom között, a maga részben derűs, de határozott gesztusával meghozza végre Kasai proletáriátusa egyik követelésének a teljesítését, a forradalmi munkásmozgalom kulturtemplomát, a munkásotthont. RÖVXS _________________ (Folytatás az isó oldalról.) idők folyamán. Semmi nem történik. A rablásokat és az arról szóló kimutatást nyugodtan regisztrálják. TESSÉK számolni. A száz és ezermillió dollárok közé tessék beleszámítani a száz és százmilliók szenvedését. Tessék kivonni, összeadni, szorozni s osztani és azután válaszolni arra: jól van-e ez igy? Az Egek rendelése, vagy az emberek tehetetlensége az oka-e annak, hogy igy van a dolog, ahogyan van. Amunkanélküliek tízezreitől kérdezzük: jól van-e ez igy? Its ha nincsen jól, what are you going to do about it? Mit teszünk ezután?! Szervezkedünk, és szervezkedve cselekszünk-e vagy tűrünk tovább szótlanul? Ez a nagy kérdés, mely válaszra vár. CSOSZORSZÁG 8ELSŐ HELYZETE 5 Lenin az orosz , kommunistaa párt moszkai kerületének konferenciáján nagyjelentőségű beszédet tartott, melyben áttekintést nyújtott Szovjet Oroszország kül- és belpolitikai és gazdasági helyzetéről. A beszdelső része kifejti, hogy Szovjet Oroszország úgy katonailag , mint politikailag győzelmet aratott külső ellenségein. És ha Oroszország elég erős volt , a támadások visszaverésére eddige még erősebb lesz ezután, antikor s; egy ellenséges hadsereg legfeljebb a távoli határszéleken harcolhat s ott is csak túlnyom az orosz haderővel szemben. Orosz Írország tulajdonképpeni problémája most már csakis a gazdasági élet rekonstrukciója, olyan i. rekonstrukció, mely kielégíti : : a munkálkodók valamennyi rétegét. Erre a problémára vonatkozólag Lenin a következőket mondotta: A fegyveres intervenciók öszszeomlásával kapcsolatban jelentékenyen megerősödött a gazdasági helyzetünk. Kétségbeejtő helyzetünk alapvető oka az. J volt, hogy a központi, az ipari ,fa proletár Oroszország, — Fejj trograd, Moszkva, Ivanovo-Voznesenek, — el volt zárva a gabonnavidékektől, mint amilyen Szí- Ibéria, a déli és délkeleti tartományok. Fűtőanyagunik egyik főforrása a donetzi szénmezők, az talajvidékek, el voltak zárva előlünk. Ilyen körülmények között kétséges volt, hogy köztársaságunk huzamos ideig fenntarthatja-e magát. Önök tudják ,hogy ilyen körülmények között mennyit szenvedtünk az éhségtől, a fagytól és a nélkülözésektől. A helyzet javulása főleg annak tulajdonítható, hogy ezek a vidékek ismét csatlakozhattak hozzánk. Az élelmiszerek felhalmozása most, hogy Szibéria és a Kaukázus ismét a kezünk- ben van s Ukrajna társadalmi ' viszonyai a mi javunkra alakul nak át, annyira haladt, hogy a jöő évre nem csak az ipari mun- I kasokat tudjuk ellátni élelemmel, hanem minden más nehézséget is le tudunk gyűrni. Ez lesz az első év, melyben —s hála, a vasúti hálózat rendbeho- s zásának, kétszázötven vagy háromszáz millió pad gabona fog rendelkezésünkre állni. Ilyen gardonatartalékkal nem csak sokat beszélünk a szocialista rekonstrukcióról és keveset teszünk, mint most, hanem valódi munkahadsereget mozgósítunk és az ipari munkások százezreit állítjuk munkába ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Hogy mennyire fejlődik a munka, azt következtetni tudjuk abból a tényből, hogy a fűtőanyag beszerzése által meg tudtuk indítani a szövőipart. Először csak kétszázötvenezer orsó működött, és most már fél millió orsó működik és a jövő év végéig négy millió orsó lesz működésben. Kezdünk már kikerülni abból a helyzetből, amelyben a múltból maradt termékeket fogyasztottuk s beléptünk abba a helyzetbe, melyben a rombadőlt iparágakat felépítjük és a földmivesőknek sót, petróleumot és szöfveipari termékeket adhatunk a gabonáért. Kifelé véget vetettük a katonai invázióknak s megkötöttük a békeszerződést több állammal, miáltal nemzetközi alapot biztosítottunk magunknak. Belsőleg pedig most először vagyunk abban a helyzetben, hogy el tudjuk látni a munkásokat élelemmel, az iparágakat fűtőanyaggal olyan mértékben, hogy megkezdhetjük a szocialista rekonstrukciót. Ez a fő célunk, ez a lényege a problémánknak. Néhányszor már megkíséreltük ennek az alkotásnak a munkáját. Emlékszem, hogy 1918 április havában a szovjetek végrehajtó bizottságának a gyűlésén azt mondottam, hogy úgy látszik, mintha katonai problémáink véget értek volna, megmentvén Oroszországot a kizsákmányolóktól és biztosítva az országot a munkások számára, a kormányzat hozzáláthat a gazdasági élet rendezéséihez. .Azonban a szünet, amit akkor nyertünk, rövidlélekzetű volt. A háború, melyet 1918 nyarána csehszlovák felkelés indított meg, rendkívül súlyos volt. De lázért több ízben,megkíséreltük a gazdasági konstrukció munkáját. Nagyobb arányokbanfogtunk hozzá 1918 tavaszán, mint az előző évben. Még nagyobb erővel fogtunk hozzá 1920-ban, mint bármikor azelőtt. A munkáshadseregek már tényleges munkát végeztek. Ez a kérdés most ismét az előtérbe nyomul és fel kell használnunk minden energiánkat erre a munkára. Nemzetközi szempontból, a kapitalizmus felett aratandó győzelem szempontjából tekintve, ez a legfontosabb problémánk. Általában véve, hogy a kapitalizmus felett győzelmet arassunk, mindenekelőtt le kell vernünk a kizsákmányolókat, biztoosítanunk kell a hatalmat a kizsákmányoltak számára, olyan feladat, melyet a forradalmi erők végeznek el. Azután következik az alkotásnak a munkája; az a feladat, hogy felépítsük a gazdasági viszonyokat s hogy példát mutassunk, miként kell elvégezni ezt a munkát. A szocialista forradalom kivitelével összefüggő e két feladat egymással is elhálaszthatatlanul összefügg és forradalmunkat megkülönbözteti minden előbbiforradalomtól, melyek pusztításokban gazdagok voltak. . Ha ennek amásodik feladatnak nem tudunk megfelelni, hiábavalók a sikerek, hiábavaló a győzelem a kizsákmányolok felett, hiába állunk ellent sikeresen a nemzetközi imperializmusnak, kikerülhetetlen lesz a régi rendszerhez való visszatérésünk. Elméletileg e kérdésben nem lehetnek eltérő vélemények. Az első problémáról a másodikra való áttérés rendkívül éles és nehéz, mert új módszereket, új erőelosztást és felhasználást, új figyelemközpontosítást és új pszichológiát tesz szükségessé. A kizsákmányolók leverésére és az imperialistákkal szemben, való ellenállásra használt módszerek helyett a szervezésnek és a konstrukciónak a módszereit kell elfogadni, úgy kell bemutatkoznunk a világ előtt, mint erő, mely nem csupán a fegyveres támadásokat képes visszaverni, hanem a társadalmi rekonstrukcióra is példát tud nyújtani. A nagy szocialista írók munkáiban megtaláljuk a szocialista forradlom e két fázisára való utalást. A problémának ez a két fele vonatkozik azokra az országokra is, melyek még kapitalista uralom alatt vannak s vonatkozik saját országunk nem proletár tömegeire is. A parasztokat már meggyőztük, hogy a proletariátus jobb életfeltételeket szerzett számukra, mint amilyeneket a burzsoáziától kaptak. Amikor a parasztság, melyelégedetlen volt a bolshevik rezsimmel, a saját tapasztalatai alapján összehasonlította azt az alkotmányozó gyűlésnek, Kolcsáknak, stb. rendszerével, látta, hogy a bolshevik rezsim jobb életet biztosított számára és megvédte őt az egész világ imperialistáinak erőszakától. A proletariátusnak most meg kell oldani a második problémát is. Tettekkel kell bemutatni a parasztságnak, hogy olyan gazdasági viszonyokat tud teremteni, melyek magasabb színvonalúak, mint az a helyzet, melyben a parasztok a kis farmokon élnek. A parasztok még mindig a régi rendszert tartják normálisnak. Ez iránt nem lehet kétségünk. Abszurdum volna azt hinni, hogy propagandánk megváltoztatta a parasztoknak a magatartítását a fontos gazdasági problémákkal szemben. Egyszerűen várnak. Azonban az ellenséges semlegesség álláspontjáról áttértek már a barátságos semlegesség álláspontjára. Kormányunkat jobbnak tartják bármely más kormányzatnál, miután meggyőződtek, hogy a proletár diktatúra, a proletár-állam nem 39 a brutális erőszak és bitorlás, melynek előttük lefestették, hanem a parasztok érdekeinek sokkal megfelelőbb védelmezője, mint amilyenek a Kolcsájcok, Denikinek és mások lettek volna. De ez még nem elég.Holnapi számunkban közöljük Lenin beszédének befejező részét, mely Oroszország gazdasá , gi felépítésének legfontosabb módszereit ismerteti.