Előre, 1921. április (17. évfolyam, 3133-3162. szám)

1921-04-12 / 3144. szám

15 Tárgyalni kezdik Friedrich István gyilkossági perét NÉGYSZÁZ TANÚT IDÉZETT BE A BUDAPESTI ÜGYÉSZSÉG. Friedrich leleplezésekre készíti elő a közvéleményt. BUDAPEST, ápr. 11. — Ti­sza István volt miniszterelnök­nek meggyilkolásával kapcso­latban kedden fogja kezdetét venni Friedrich István volt mi­niszterelnök ellen indított per tárgyalása. Friedrich István volt minisz­terelnök azzal van vádolva, hogy ő volt a gyilkosság értelmi szer­zője, ő készítette a terveket és ő osztotta ki a gyilkosok közt a jutalomdíjat. A tárgyalásra az ügyészség 400 tanút idézett be. Friedrich és ügyvédei most azzal vannak elfoglalva, hogy emlékezetből és a rendelkezé­sükre álló adatokból megálla­pítsák a gyilkosság körülmé­nyeit és bebizonyítsák, hogy a gyilkosságban Friedrich István­nak nem volt része. Friedrich volt miniszterelnök terjedelmesen akarja bemutatni az ő szerepét a Károlyi-forrada­lomban, majd később a prole­tár diktatúrában. Az ismerte­tésben ki fog terjeszkedni azok­ra a tanácskozásokra, amelye­ket Clark-kal, az angol misszió teljhatalmú megbízottjával foly­tatott, valamint arra is, hogy Gödöllőn milyen tanácskozás folyt a román trónörökössel. A tárgyalás érdekesnek ígér­kezik, mert Friedrich nem akar­ja hagyni magát és védelmére minden lehetőt elkövet. A hírek szerint számos nagyállású hiva­talnok leleplezése várható. A táviratból megállapítható, hogy Friedrich nem fogja en­gedni szárazon futni gyilkos tár­sait és a parlamentben már any­­nyiszor hangoztatott leleplezést ártárgyalás alatt akarja meg­tenni — ha arra alkalma lesz, mert Horthyországban nagyon változók az események. ------—---------­ Brooklynban négy épület leégett a­­ dühöngő viharban EGY EMBER HALÁLRA­ ÉGETT S TÖBBEN MEG­SEBESÜLTEK. Számos tűzoltó szenvedett égési­ sebeket. Hétfőn kora reggel a 168 High Street alatti ház teteje kigyulladt, amit a hatalmas szélvihar gyor­san élesztett. A szél az égő te­tőnek darabjait áthurcolta a 164, 172 és 174-es számú házakra és azok is hamar lángban álltak. A tűzoltóság ez alkalommal is gyorsan a színhelyen termett, azonban a dühöngő vihar meg­gátolta az oltás munkáját. A négy ház lakói leginkább asszo­nyok és gyerekek, akik odahaza voltak, rémülve menekültek. Három órai megfeszített mun­ka után sikerült a tüzet annyira elfojtani, hogy a tűzoltók meg­kezdhették a lakások átvizsgálá­sát, mely alkalommal egy Krum­­back nevű ebert holtan találtak szobájában. Krumbak először megfulladt és aztán égett össze. A házak lakói közül többen meg­sebesültek, azonban a mentők se­gélynyújtása után kijelentették, hogy nem kívánkoznak kórházi ápolásra menni. A lakásukból kiűzött családo­kat ideiglenesen egy színházban helyezte el a rendőrség. Leon Howard tűzoltó kapi­tány rendkívül súlyos égési sebet kapott és ájultan vitték a kór­házba. Több tűzoltó sérült meg, azonban sérülésük — kivéve a kapitány sérülését — nem veszé­lyes. A megrémült lakók nyugalma csak hosszú idő múltán tért visz­­sza, amidőn a rendőrség az ösz­­szes gyerekeket összeszedte és minden szülő látta saját gyerme­keit. A tűz alkalmával az egész utca lakói menekültek a szabadba, at­tól való félelmükben, hogy a szél­vihar következtében az ő házu­kat is fel fogja gyújtani. -------—---------­ Öngyilkosságot követett el a kedvese miatt Madeline Rues 18 éves leány élt East 87 street alól, tegnap egy barátnőjével volt csak oda­haza, amikor vőlegény jelölt­je telefonon fölhívta. A fiatalok a dróton át alaposan összev­esz­­hettek, mert Madeline bement a hálószobába és revolverrel ma­gára lőtt. A nála időző Lillian Burrows a dörrenésre beszaladt a háló­szobába és amikor látta, hogy mit történt, rendőrt hívott, aki a Bellevue Hospitalba vitette az öngyilkos leányt. A leány szü­lei nem voltak a városban és amikor visszaérkeztek, a kór­házban­­azt m­ondták nekik, hogy a szép leány biztosan föl fog épülni, mert a golyó nem hatolt be mélyen a testébe. Árfolyam-jegyzések PENKÜLDÉSEKÉHT POSTA­­YTA1,VANVI­AA. MAGYAR KORONA koronánként ..... $K*80 OSZTRÁK KORONA JOOO kofonánkfnt . . fíl.OO CSEHO-SZLOVÁK KOR. mnne koronánkmt ............. *14.10 JUGOSZLÁV KORONA JOOO koron­ám­­ként ..... $7.30 ROMÁN LEI JOOO Lel .................................... *15.50 írjon költségjegyzékért. Arkedve­xvény nagyobb tm­anetseknél. JEGYEZZE BE elmét bankunk­nál és mi SÜRGÖNYLLEG fo­gunk pénzt küldeni rokonai­nak. sörgönydij csak *1.00. írjon felvilágosításért. MAGYAR-AMERIKAI BANKHÁZ S. DE VITA Ik Állami Bankdepürm­innt ellenőrzése alatt. 2105 FIRST AVENUE, Dept. E. corner JOStk Street, Sew York. — Vasárnap zárva van. — Halálba kergetett a nyomor egy rokkant veteránt Benjamin Siegel háborús ve­terán a háborúban szenvedett sebei és gázmérgezés következ­tében munkaképtelen lévén, nem bírta elviselni, hogy fele­ségének terhére legyen és teg­nap Brownsvilleben a Riverdale Ave. 499 számú négyemeletes ház tetejéről leugrott s szörnyet halt. A tőkés társadalom, mely sa­ját érdekei védelmére a mészár­székre küldte Siegelt, ahol mun­kaképtelenné vált, nem akart róla gondoskodni, az csak addig vesz tudomást rabszolgáiról, a­míg azok hasznot hozhatnak számára. Ha a rabszolga rok­kanttá válik, akár a harctéren, akár a gyárban, a tőkés társa­dalomtól ugyan éhen pusztulhat. A munkásoknak össze kell fog­ni s kérlelhetetlen harcot vívni a tőkés rendszer megbuktatásá­ra, csak az szabadíthatja fel őket a rabszolga sorból. ------,—o--------­ Ak­it a halálba kergettek Budapesten a Városház­ utcá-­­ban levő Verbőczi-féle vendég­lőben szíven­lőtte magát Né­meth József 21 éves fiatalem­ber. Németh a felső ipariskolát végezte el és műbátor asztalos lett. Akik ismerték, mondják, szakmájában elsőrangú volt és nagyszerű jövőt jósoltak neki. A szerencsétlen ember most ka­tona volt. Hajmáskéren szolgált az úgynevezett “munkáscsapat­ban.” Azért került oda, mert sógora internálva van és így a katonaság szemében ő is meg­bízhatatlan volt. Hajmáskéren annyira megkínozták, hogy sza­badságot kért, gondolván, hogy pár napos szabadsága alatt le­csillapodnak az idegei és újra megkezdheti szolgálatát. A sza­badsága leteltével azonban oly nagy izgalom vett rajta erőt, hogy nem mert visszatérni Haj­­máskérre és a szekatúrák elől a halálba menekült. Levél jött West Virginiá­ból Whitmans plézről Esze Jánostól, aki ezt írta: TISZTELT RUTTKAY URAM! Levelet kaptam a feleségemtől, nagyon megörültem, hogy megkapta az ötven­ezer koronát, azt írta, máskor is ezzel a bankár­ral küldjem, ajánlom is minden honfitár­samnak, hogy csak Ruttkay úrral küldje a pénzét, mert ez a legmegbízhatóbb; egy hó­nap alatt megkapta a feleségem szerencsé­sen, nagy is volt az öröme. Ezért sokra is becsülöm Ruttkay urat és vagyok tisztelője, ESZE JÁNOS, Whitmans, W. Va. Box 162. A levél eredetijét mindenki megláthatja a 17 év óta fennálló magyar bankház címén: Ruttkay Jenő Bankháza 106 AVENUE B, NEW YORK, N. Y. VÁLSÁG-E HÁT, VAGY CSŐD A tőkés termelés anarchiszti­kus, rendszertelen lényege, mondhatni, szabályszerű időkö­zökben előálló válságokra vezet. Ezek a válságok hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartók, hol gyengébben, hogy nagyobb erő­vel rázkódtatják meg az egész termelési rendet — de mindany­­nyiszor csak válságok, amelyek múló jellegűek s amelyek csak mementóul szolgálnak arra néz­ve, hogy egyszer elkövetkezik egy olyan természetű megráz­kódtatás, amelynek nem múló jellege lesz, hanem amely a tő­kés társadalmi rend kimúlását fogja magával hozni. A “sza­bályszerűen” ismétlődő válsá­gokról azt írja Engelsz a “Ka­pital” angol kiadásához írott elő­szavában, hogy “minden elkö­vetkező télen felmerül az a vá­lasz nélkül hagyott kérdés : mi történjék a munkanélküliséggel és már most ki lehet számítani annak a pillanatnak az elkövet­­kezését, amikor elveszítve türel­müket, maguk a munkanélküliek veszik sorsuk intézését a saját kezükbe.” Engelsznek ez az öt­ven évvel ezelőtt megírott mon­dása azt jelenti, hogy a folyton “szabályszerűen” megújuló vál­ság” végleges elintézést csak ak­kor fog nyerni, ha ennek a vál­ságnak a megoldását az attól szenvedő munkásság maga ve­szi a kezébe, azaz, amikr a prole­tariátus Engelsznek ezen mondá­sát, annak értelmét és jelentősé­gét elsajátítja s nyílt, egyenes forradalmi cselekvéssel egyszer s mindenkorra megszünteti azt a lehetőséget, hogy hasonló meg­rázkódtatások még jobban fo­kozzák a munkásság állandó nyomorát. Ez az alanyi feltétel azonban: a munkásság osztályhelyzetének felismerése, az osztályharc leg­élesebb formája megvívásának akarása, a legelválaszthatatla­­nabbul össze van kötve a tárgyi feltételekkel, azzal nevezetesen, hogy a válság megszűnik múló jellegűvé lenni s tökéletes csőd­dé változik át. A proletariátus­nak az az elhatározása, hogy “saját sor®a intézését saját ke­zébe vegye”, feltételezi azt, hogy a forradalom objektív feltétele, a tőkés termelési rend csődje tel­jes mértékben, elvitázhatatlanul adva legyen. Egyiknek feltétele­zése a másik nélkül nem vall marxista gondolkozásra. Való igaz azonban és elvitazhatatlan az, hogy a jelen korszakban a tö­­késtermelésnek Nyugaton ész­lelhető válsága nem “szabály­szerűen” megismétlődő és köny­­nyen áthidalható válság, hanem a tökéletes csőd, amelyben a “szabályszerű” válság állítóla­gos jelei nagyban hasonlítanak ahhoz, amikor a fuldokló időkö­zönként még a víz felszínére ke­rülvén, a felületes szemlélőben azt a látszatot kelti, mintha a vízbefulás nem következnék el vas törvényszerűséggel. A tökéletes csőd, vagyis a le­küzdhetetlen válság mellett első­sorban is az bizonyít, hogy a “szabályszerű” válságokat is ál­landóan kísérő munkanélküliség, mely olyan hallatlan arányokat ölt, amire az előtt soha példa nem volt, állandóan növekedő­ben van. Angliában a munkanél­küliek száma meghaladja a két milliót. Ha ehhez hozzátesszük a két millió munkás hozzátarto­zóit, olyan hatalmas összeget ka­punk, amely egész Anglia (csak az anyaországnak) lakossága egy­ötöd részét képezi, kb. 8 millió embert. Északamerikában a munkanélküliek száma három és fél millióra rúg, Franciaor­szágban ötszázezerre, Belgium­ban százezerre stb. Nincs a vi­lágon egyetlen olyan kapitalis­ta állam sem, amelyben ez a je­lenleg mutatkozó “válság” ezré­vel, tíz- és százezrével ne dobná ki az utcára, ne tenné munka­­nélkülivé, ne kergetné a legle­­irhatatlanabb nyomorba és két­ségbeesésbe a proletariátus tö­megeit. A munkanélküliség kö­vetkeztében előálló nyomor újabb bizonyítéka annak, hogy a tőkés termelés anarchisztikus voltáért a proletariátus kényte­len a terhet mindenkor és min­den körülmények között viselni. A világháborúban a munkásság vére volt az az áldozat, amelyet a tőkéstermelés rendszertelen­sége megkövetelt. A világháború után a termelésben beálló de­presszió ismételten a munkás­ságra nehezedett teljes erejével. 1919-ben a hadinyereséghez szo­kott tőkések a részükre keve­sebb profitot jelentő termelést igyekeztek elszabottálni, majd amikor a nyers- és tüzelőanyag válság leküzdése után a terme­lés, úgy ahogy újra kezdetét vet­te , ez relatív túltermelésre veze­tett, azaz olyan túltermelésre, amikor a fölös számban levő ter­mékek megtétele mellett a né­pesség óriási többsége a lehető legnagyobb nyomorral küzkö­­dött. Itt most vas törvényszerű­séggel kellett elkövetkeznie an­nak, ami tényleg be is követke­zett s ami megoldhatatlanná te­szi a jelenlegi “válságot.” A tő­­kések érthetően igyekeznek meg­tartani a magas árakat, az ennek folytán előálló drágaság a mun­kásokat bérkövetelésekre, sztráj­kokra kényszeríti. Ezen nyomás­nak engedve, a tőkések az ára­kat leszállítják, de ugyanakkor leszállítják a munkások bérét is. A tőkések az árleszállítást azon reményben viszik keresztül, hogy úgy felhalmozott áruiktól meg­szabadulnak Ugyanekkor azon­ban a bék­eszállítással lehetet­lenné teszik ennek a célnak el­érését és így elkerülhetetlenül következik el a válság. A vál­ság következménye a munkanél­küliség, a munkanélküliség kö­vetkezménye pedig az osztály­harc kiélesedése. Ha egyéb, a csőd mellett bizony­nyító körülményt keresünk, ugye egy kis körültekintés a nyugat-­­ európai tőkés államokban két-­­ségbevonhatatlan bizonysággal Nem sok remény van békés megegyezsre a bányász­harcban (Folytatás az i-ső oldalról.) Azt hitték, hogy a vasutasok soraiban nem lesz egyöntetű a szolidaritás. Csalódtak a kapi­talisták, mert a szövetség spon­tán állásfoglalása amellett szól, hogy az egész angol ipari mun­kásság fölkészülten áll a harc­ra a biztos győzelem, remén­y é­vei. LONDON, április 11. — A sztrájkhelyzetben a hétfőn meg­tartott konferencia némi enyhü­lést hozott. A felek közt kiala­kult a tárgyalásokra alkalmas kapcsolat. A felek engedéke­nyebbekké váltak­, mert látják, hogy nem uralják a helyzetet. A tárgyalások Sir Robert Hor­ne elnöklése alatt hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődtek. Lloyd George hosszabb beszédet mon­dott, amelyben a megegyezés el­vi alapjait iparkodott — a maga felfogásában — tisztázni. A kor­mány ígéretet tett, hogy kamat­­nélküli kölcsönt ad a probléma gyorsabb megoldását elősegíten­dő addig, míg a krízis elmúlik. A miniszterelnök felhívta a fe­lek képviselőit, hogy teljes egé­szükben terjesszék be követelé­seiket, így aztán az egészet át lehet tekinteni és az ellentéteket összeegyeztetni. A munkások is és a buszok is egy szűkebb bizott­ságra bízzák a követelések és fel­tételek átvizsgálását és a döntés csak annak a megtörténte után következzék. A tárgyalások állandó napi­renden való tartása azt jelenti, hogy a keddi általános sztrájk valószínűleg el fog maradni. Hét­főn este a tárgyalásokat folytat­ták, szolgál. Svédországban a gyárak beszüntetik a munkát, a munka­­nélküliség nő, a munkabérek csökkennek. Norvégiában egye­dül Krisztinájában 3500 munka­­nélküli van s a munkanélküliek száma folyton nő. Dániában a lefolyt hónap óriási nehézségek­kel és veszettséggel járt az ál­lamtra nézve. Lengyelország pénzügyi helyzete a hat évi há­ború után teljesen vigasztalan. A kormánynak havonta 3 milli­árd kiadása van, amelynek fede­zésére egyetlen mód a papírpénz sajtó. Ausztria helyzete az éhín­séggel határos. Spanyolország­ban a túltermelés következtében hetenként csak három napon át dolgoznak a gyárak. Belgiumban több, mint 4 s fél milliárdot tesz ki az évi deficit, Ausztriában a munkabér alacsonyabb, mint a megélhetési minimum, Olaszor­szágban ne találnak munkát a demobilizáltak részére. Délafri­­kában a városokban munkanél­küliség, a falvakban ínség mutat­kozik. Magyarország pénzügyi és ipari helyzete minden elkép­­­zelhető ínséges állapotot felül-. Kril, az amerikai és a nemzet-­­közi Vörös Kereszt képviselői, jelentése szerint a gyermekek 50­ százaléka a rossz táplálkozás következtében halálra van ítélve,­­ Görögországban a behozatal olyan mértékben múlja felül a­ kivitelt, amelyre még példa nem­­ volt. Japánt hasonlóképen eredi gazdasági krízis rázkódtatja meg. Ez a helyzet az egész világon­­ arra készteti a proletariátust,­ hogy saját sorsának intézését, ténylegesen a saját kezébe ve­gye, s a munkanélküliek foly­ton növekedő tábora Engelsz ta­nítását megértve, nem fogja fele­let nélkül hagyni azt a kérdést, mi lesz a munkanélküliséggel és mi lesz a munkanlküliséggel és a tőkés­társadalmi rendben mu­tatkozó anarchia egyéb beteges következményeivel. S ez a vá­lasz nemcsak a tőkés társadalmi rend csődjének, hanem magának a tőkéstársadalmi rendnek is vé­gét jelenti. (Moszkvai Vörös Újság.) PÉNZKÜLDÉS Magyarország minden ré­szébe a legbiztosabban és a legolcsóbb árak mellett. DOLLÁRÁTUTALÁS Magyarország minden ré­szébe HAJÓJEGYEK a legjobb hajókra, a leg­olcsóbb árakon. TAKARÉKBETÉTEK után 4 százalék kamatot fizetünk. Nyitva tartunk mindez, 8 óráig. i LORE HA BIZTOS akar leant abban, hoc? or mm lenn be*»a»vn. for­­dalian bhem­nu­l P.ENSt-­KOA**«tU HAZA CT A Z A­­m ■ ioY­BWk to*mm A CIMKEI E. SCHWARTZ SOI E. 9th ST-, NEW YORK re—*■■■■ »nwanaBiHwaiawi—n—n*u,e.!iii / £>*! XX/ ! yy SETÉ­KRE VMA­'ÜNK rntos és tézése. ’■ ■JNAL ; Dr. E. 8, SNOWE FOGORVOS kéri a magyarság pártfo­gását. 1­898 George St., New Brunswick, N. J. Véres éjszakák Buda­pesten. A vidék is munkába lépett. Március 19-én a Rákóczi-úton, a Nagykörúton, a Dob-utcában, Király-utcában és Rombach-ut­­cában újra véres jelenetek ját­szódtak le. Az ébredők botok­kal és késekkel felfegyverkezve megtámadták a védtelen járóke­lőket és többet közülök súlyosan megsebesítettek. A Körúton megrohantak egy munkást, mert úgynevezett szovjetsapka volt a fején. Az ébredők támadtak, az egyik hős fejbeütötte, a másik a bal szeme alatt és a koponyája hátsó részén szurkálta össze. A Rombach­ utcában Stern Samu vendéglőst verték össze az ébre­dők. Már nemcsak a zsidókat verik és szurkálják, hanem főleg a mun­káskülsejű em­bereket. Sőt a na­pokban egy államrendőrségi de­tektívet is alaposan helyben­hagytak s amikor őket a főkapi­tányságra kisérte, igy mentege­­tődztek: — Bocsánatot kérünk, zsidó­nak néztük a detektív urat. Ezt az esetet követő másnap este két újságírót állítottak meg az utcán,de ezeknek szeren­cséjére rendőr közeledett és ágy­az újságírónak bántódás nélkül sikerült az ”igazolók”-at ott­­hagyniuk. A rendőrség jól van infor­málva arról, hogy az éjszakai heccek újból megkezdődnek. Az éjszakai őrjáratokat meg­erősítették, sőt külön őrjáratok is cirkálnak az utcákon. De en­nek ellenére mégis megtörtént és megtörténhetik az, hogy a ga­rázdálkodó legények zavartala­nul űzhetik véres játékaikat, pofozhatnak, verekedhetnek, szurkálhatnak, mert amire a rendőri segítség a közelükbe ér, ők már túl vannak a lőtávo­­lon. Ha a főkapitány továbbra is ilyen hathatós védelemben ré­szesíti Budapest polgárait, ak­kor az éjszakai verekedők föl­­bátorodnak sikereiken és nem­hogy abbanhagyná­k, hane­m fo­kozottan folytatni fogják kárté­kony munkájukat. A budapesti ébredőkkel együtt­­ vidéki ébredő­ csoportok is ak­­cióba léptek. Cegléd, Nagykö­rös “fokozottabb munkára” hív­ják fel az ébredők figyelmét. ORVOSI HÍR. Dr. Kovács Richárd new yorki magyar orvos rendelőórái ezentúl: naponta d. e. 11—1, este 5—7 óra között, szerdán este 8 óráig. — Va­sárnapokon d. e. 10—12 óra között. Cím: SSS East 68-ik utca (2. és 3. éve. közt). — Telephone: Rhine­lander 5513. X SHIUMII MAGYAR |’GYVÉD, X X HITES ÜGYVÉD ÉS JOG- X X TANÁCSOS. X |GOTTLIEB LAJOS | |° Ingyen tanác* mindennemű köz- % fl* P* váló- ea büntető- X| X ügyekben. — órák naponta este X 8-ig. Sjsertlfin dólmá* 5-ig. Va- X «Aznap délelőtt 10-tól 12-ig. X 1572 N. Holsted St., a* emeleten. X _ Telephone: Diverse^ 3134. M REEVES és OZSVATH KÖNYVKÖTÉSZETE 82E.10.St. New York CHARLES RECHTI ÉS ROSE WEISSi az “Előre” Jogtanácsosai / ügyvédi iroda: 110 W. 40. St., Room 404 | New York, N. Y. Tel. BRYANT 5943. 1 i.wwráJwaiaiiMWMi*, JUiawaasRawS MOST ÉRKEZETT importált fonográf lemezek jutá­nyos árban kaphatók. Király Ernő, Berkes Béla, Rác* Lael és a többi m­ílvészek legrújabb produkciói. — Kérjen árjegyzéket! CARL RIEDLBAUER 21.S R. Setb St., Xevr York City. LEMEZ­UJDONSÁG Sió Aladártól “Udvarom«, udvarom”, csárdás. Jó ember a wolt*«­ kapi­tány —csárdás. SZÍVÓS TESTVÉREKNÉL 120 m. Srd St.. NEW YORK CITY. Arért is szállítunk egy da­­nd­ó gépet. 10,000 hanglemez rak­táron. Hano­é Ké­pek $15-161 $300- isz. —­ Heti 1 dol­láros részletre is eladunk gépeket. » * I­­DA OVI * COMPANY 158$ t’lMt Arénáé. New York City. *2­83. St. kfszt. Tel.: Rhinelander 71S7 Választhat 30 REKORDOT és egy ELSŐRENDŰ FONOGRÁFOT 110 dollárért könnyű heti vagy havi lefizetésre 5% az ELŐRE javára. CKNTRAL PHONOGRAPH CO. 1149 Harmadik Ave., New York. Cor. 67th St. jAékm f ÚTLEVÉL, őhazai ügyek, okira-­ tok elintézése. «I,, «^TM»»n$nEE pos­■ PASIRO-ki Liberty N­­api árfo­­rint vál­

Next