Uj Előre, 1922. augusztus (18. évfolyam, 3609-3639. szám)

1922-08-01 / 3609. szám

VOL. XVIII. ÉVF. No. 3609. áNEW i’ORK, PHILADELPHIA, CLEVELAND, CHICAGO _ TUESDAY (Kedd), AUGUST 1, 1922. SZÖRNYŰ NYOMOR KÖVETKEZZEN HALNAK ÉHEN MAGYARORSZÁGON Pedlow amerikai kapitány nyilatkozik a magyar helyzetről Az egyetemi professzor urakat is támogatta Pedlow J. D. kapitány az amerikai vörös kereszt meg­­irásából két éven át volt Budapesten, ahol gyermekeket látott­ el élelemmel. A vörös kereszt egyesületnek be kel­lett szüntetni az élelmezési akciót s igy most Pedrow a “Laconia” gőzössel visszajött. Polgári lapok tudósítói meginterjúvolták s a követ­kezők­et mondta: “A Vörös Kereszt munkás­ságának megszűnésével a régeb­ben jólétben élő osztályok, a tu­dósok, még nagyobb nyomor­nak vannak kitéve. Havi 5000 korona jövedelem roppant sok­nak számít és a legtöbbnek még annyi sincs. “Mikor eljöttem egy dollár értéke 1400—1600 korona volt (ma már 2000!), de az élet rop­pant drága. Orvosok, tudósok, tanárok, akik egy hónapban 5000 koronánál többet nem ke­resnek, éheznek, sőt lassú éh­halálnak vannak kitéve. Nem­rég elhalt egyetemi­­professzo­rok hullájának vizsgálata kétsé­get kizáróan ilyen lassú éhha­lált állapított meg. “A kórházak és árvaházak felé — amerikai segítség nélkül — kénytelen lett volna bezárni. Bevezettük az iskolába a fog­vizsgálatot. A világ egyetlen városában sem kapnak a gyer­mekek több fogápolást, mint Budapesten.” Ebből az intervjúból kiderül az, hogy a nyomorgó gyerme­keknek szánt öszegükből Ped­row kapitány úr az egyetemi ta­nárokat támogatta. Az egyetemi tanárok tehát a a proletariátustól lopják a pénzt a­rra a célra, hogy dicsőítsék a magyar kormányzatot. Hozsan­nákat zengtek a keresztény kur­zusról, miközben koldulni men­tek éhező gyermekektől meg­vonni a falatot. Sürgősen meg kell tudnunk, kik azok az egyetemi tanárok, akiken a Pedrow szíve meg­esett. Magyarországon valóban éhenhalnak emberek, ha nem is az egyetemi professzorok, de a proletárok, akik 10—12 órai munka után az 5000 koronának a felét sem keresik meg! Miért nem ezekről hozott sta­tisztikai adatokat Pedrow kapi­tány ?! Elég kenyér lesz az idén Oroszországban Az aratásról szóló jelentések igen biztatók. MOSZKVA, július 31. — Egész Oroszország szívszorong­va csüng az aratásról érkező jelentéseken; ha ezek kedve­zők, az éhező tömegek biztosí­tottnak látják a jövő évi ellá­tást. Éppen ezért a kenyér ké­pezi ma a nép legnagyobb gond­ját Szovjetoroszországnak. A földművelő környékekről érkező jelentések teljesen fe­dik a reményeket. A termés azokon a területeken, ahol a korai vetést már betakarítot­ták, várakozáson felüli ered­ményeket hozott. A szakemberek egy része azt hiszi, hogy a termés egy részét kivitelre lehet felhasználni. Ha nem is minden a kenyértől függ — ami mégis mindene az orosz parasztnak — az ország a jó aratás révén képes lesz rendbehozni belső dolgait és legalább tűrhetően javítani fogja a viszonyokat. A hivatalos jelentés azt mondja, hogy elégséges kenyér birtokában azokat a bányákat és gyárakat is meg lehet nyit­ni, amelyeket kenyér h­íján ta­valy be kellett zárni. A közle­kedést is — bár lassan — de állandóan meg lehet javítani, ha elégséges kenyér van az or­szágban. Az élelmiszerek árai lefelé kezdenek gravitálni. Ez meg­javítja a vásárló értékeket és feleslegessé teszi az államhiva­talnokok élelmezési pót járulé­kait és ez nagy teherkönnyí­­tést jelent. A jó termés és aratás 50 százalékkal fokozza a megművelendő területek jö­vőbeni hozadékát is. Orlando is lemond a kabinetalakításról Giolitti próbálkozik ismét a kormányalakítással RÓMA, július 31. — Vit­­tore Orlando ma arról érte­sítette a királyt, hogy nem áll módjában a korm­ányt megalakítani, mert úgy a szocialisták, mint a fascis­­ták megmaradtak eddigi ál­láspontjuk mellett. A szocialisták általános sztrájkkal fenyegetőznek, ha az új kormányt a jobbol­dali pártokból akarnák ösz­­szeállítani. Újabban előtérbe lépett a volt miniszterelnök, Giolitti személye. A “Stampa”, Giolitti-lap­­nak az a véleménye, hogy csak oly kormány maradhat meg, melyben Turati és Mussolini is bent vannak. A lap szerint “Giolitti az egyetlen, aki meg tudná ol­dani a kérdést.” Giolitti ellenfelei jobbról és balról más nézeten van­nak. “Csak akinek nap­­szúrása van” •— beszélhet így. —---------------­ Átkozódó kedve támadt az ír hercegprímásnak. DUNDALK, julius 31. Lor­­gue kardinális, Írország her­cegprímása levelet irt a dun­­dalki egyházi hatóságnak s tudatta vele, hogy ha Dun­­dalkban nem szűnnek meg a politikai villongások, egyhá­zi átok alá veti a kerületet. A papok a templomokban ki­hirdették a hercegprímás üzenetét. E hétre várjak a vasúti békét A buffaloi sztrájk ügyében vizsgálat indult meg legutóbb NÉHÁNY SZTRÁJKOLÓ AL­KALMAZOTT SCAR-MUN­­KÁT VÁLLALT. BUFFALO, július 31. Kevés kilátás van arra, hogy a villa­mos vonalakon folyamatban le­vő sztrájk hamarosan véget ér­jen. A társulat a város segít­­­ségével­­megkísérelte a forga­lom rendes felvételét és Nia­i­gara Falls, valamint Lockport felé megindította a vonatokat. Azonban a sztrájkolókkal ro­konszenvező közönség nem használja a scab-kocsikat és csupán Elmwood felé akadt pár utas, míg az idegen turisták, akiket nem világosítanak fel a helyzetről és akik minden áron látni szeretnék — mert csak átutazóban vannak — a vízesé­seket, tömegesebben használ­ják a Niagara Falls felé vezető villamos közlekedést. A villamos társaságok sztrájk­törő kísérletezései azonban nem folynak le simán, így tegnap a lockwoodi villamos reggel 8 órakor indult el a Main street­­ről, de délután 1 órakor még nem volt ott rendeltetési he­lyén. Később kitűnt, hogy a síneket eltorlaszolta valaki és a villamos nem haladhatott előre. Schwab polgármester elérke­zettnek látja az időt arra, hogy “vizsgálóbizottságot” nevezzen ki, így szokták a hatósági sztrájktörést megkezdeni. A híradások szerint a kinevezett inkvizíció olyan “hatalommal” van felruházva, hogy kénysze­ríteni tudja mindkét félt a megjelenésre és szervezete könyveinek bemutatására. Ha­­ tekintetbe vesszük, hogy kik­ből áll a polgármester bizott­sága, tisztában lehetünk a cél­jával is. A bizottság tagjai: Craves városi biztos, Hamilton Ward ügyvéd, Daniel Robin, a házlebontó társaság elnöke, Alex Patryzkovszky tanácsos, James H. Hall, a buffaloi fa­tröszt elnöke és Franc C. Fer­guson ügyvéd. Ebben a bizottságban min­den lehet, csak éppen arra nincs hajlama, hogy a villa­mos alkalmazottakkal sztráj­kot nyeressen az International Railway Company-val szemben, melynek a jelzett urak egy ré­sze részvényese. Azt meg tud­juk, hogy “minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Nagyobb baj azonban ennél az, hogy a sztrájkolók közt akadtak könnyelmű és laza gon­dolkodású emberek, akik 5 dol­lár napibérért elmentek dolgoz­ni a város alkalmazásában és sztrájktörést követtek el. Ér­­t­­essülésünk szerint a szervezet­­ erélyes vizsgálatot indít ebben­­ az ügyben és az árulókat kikü­szöböli soraiból. Egy “Gyaloglók Clubja” is alakult Buffaloban, amelyben azok csoportosulnak, akik az 5 centes carfare mellett foglal­tak állást. A Club felhívással fordult a közönséghez, hogy tá­jhogassa. A hajthatatlanságot színlelők is hamar meg fognak puhulni SÍRNAK A SZTRÁJKTÖRŐK­ÉRT A V­ASÚTKIRÁL­Y­OK. New York és Chicago az a két sarkpont, ahol ma a vasúti sztrájk megoldásának tárgya­lásai folynak. New Yorkban már összeült a keleti vasutak igazgatóiból álló tanács, amely kidolgozza a holnap megnyíló nagy érte­kezlet programmját. Harding elnök békeajánlata már mind­két harcos fél kezében megvan, de a tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A Fehér Házban erősen re­mélik, hogy a tárgyalások egy héten belül békére fognak ve­zetni, és egynémely vasútigaz­­gatónak a látszólag hajthatat­lan magatartását csak bluffnak tartják, amivel engedményeket akarnak maguknak kicsikarni. Lorce és Atterbury úrék sze­mében a sztráj­kólóknak elsőbb­ségi jogaikba való visszahelye­zése a vörös posztó. Elkesere­désüket, siralmaikat növeli egyéb iparágak kapitalista zsarnokainak a jajgatása: mi lesz a jövőben, honnan vesznek majd készséges sztrájktörőket, ha most az elnök javaslata sze­rint a sztrájkolók visszakapják elsőbbségi jogaikat, és leszorul­nak a derék scabek? A harc kimenetelén éppen ezért várakozással csüggnek a többi iparok despotái is. Ttterbury-ék meg is mond­ják, hogy mit szeretnének: ad­jon nekik az elnök 30 napra szabad kezet, hogy “elintéz­hessék a maguk módja sze­rint” a sztrájkot. Ez a mód természetesen a legázolás, letö­rés. Az elnök bizonyára meg is adná nekik a lehetőséget, ha nem volna biztos benne, hogy a vasutak despotái alul kerülnek, és tönkre megy bele az egész szállítási üzem. Ezért kényte­len az elnök jó szolgálatait a vasútkirályokra ráerőltetni,­­ akik különben jórészt örülnek is ennek. Az alkudozásra hajló részt De Witt Cuyler veszti, ő fogja beterjeszteni az elnök javasla­tát is. A sztrájkolók nem ingadoznak. John J. Dowel, a sztrájkoló munkások egyik vezetője, el­mondta, hogy most már körül­belül 50,000 vasúti kocsi hasz­nálhatatlan. Napról-napra több kocsit és mozdonyt kell kivon­ni a forgalomból. A sztrájko­lók elszántan várnak, s ha a kompromisszum a vasútkirá­­lyok makacssága folytán létre nem jönne, öt héten belül meg­adásra fogják kényszeríteni őket. Erre azonban már nem igen lesz szükség. Fogytán van a szén. Az állami szénelosztás ma megkezdődött, de nem igen van mit szétosztani. Pennsyl­vania legdúsabb szénmezőin például már április eleje óta ezrével állanak mellékvágó- A hosszúra nyúlt szövő­sztrájkban ki­tartók a munkások TIZENKILENCEDIK HETE TAN­T MÁR A HARC S MEG­EGYEZÉSRŐL SZÓ SINCS BOSTON, julius 31. — A lawrencei szövő­sztrájk már 19 hete tart és úgy látszik, állandósul a harc. Sem a munkások, sem a gyárosok eddig nem akartak engedni és mindkét fél el van szánva a végletekig folyó küzde­lemre. Mintegy 18.000 munkás nem dolgozik a sztrájk és az Arlington Mills lezárása miatt. Dacára annak, hogy Lawrenceben három szerve­zetbe vannak szervezve a sztrájkoló szövők, a harc ed­dig egységesen folyt és mind­három szervezet keményen ellentáll a 20%-os bér­leszál­lításnak. A munkáltatók már több alkalommal egyezséget aján­lottak fel, a sztrájkolók azon­ban ezeket egymásután visz­­szautasították és csak a régi bérskála alapján voltak haj­landók munkába állani. A sztrájkvezetőség meg van­ róla­­győződve, hogy a harct csak győzelemmel végződhet­­tik s az egész szervezet ereje abban merül ki, hogy elégsé­ges pénzalapot tudjon terem­teni a valószínűleg hosszúrá nyúló harc folytatására. Húszezer ember áll sztrájkra készen Chicagóban. CHICAGO, július 81. — A nagy üzleti vállalatok minden erejüket megfeszítették, hogy a villamos vasúti alkalmazottak szervezetét és a villamos vas­úti társulatot megegyezésre bírják, azonban törekvésük eredménytelen volt. A városi hatóság közvetítő bizottsága még mindig reméli, hogy talán az utolsó órában si­kerül létrehozni a kiegyezést, de azért majdnem bizonyos már, hogy holnap húszezer vil­lamos vasúti alkalmazott sztrájkba lép. Lenin ismét részt vesz az államügyekben. MOSZKVA, július 31. Lenin elvtárs egészségi állapota ör­vendetesen javult. Már részt vesz a munkában, de nem oly mértékben, mint azelőtt, mert orvosai tanácsára még kímél­nie kell magát. A lefolyt öt év alatt annyi­ra igénybe vette Lenin szerve­zetét a lázas, emberfölötti mun­ka,­­ hogy alaposan rászol­gált némi pihenésre. A szovjet­állam jelenlegi kül- és belpoli­tikai helyzete megengedi, hogy üdülésnek is­ szentelhessen né­hány hetet. nyon a szénszállító vagyonok. A harc folyik és csak a mun­kásság győzelmével fog véget érni. ÓRIÁSI IZGALMAT OKOZ A MÁRKA I­JABB ZUHANÁSA NÉMETORSZÁGBAN ___________________ Nem reménykednek az amerikai hitelben A tőzsdén pánikszerűen zuhant a márka ! ------------------­ BERLIN, július 31. — Németországban a teljes fel­bomlás jelei mutatkoznak. Egészen oly viszonyok vannak, mint Ausztriában. A kereskedők óráról-órára cserélik ki az árakat jelző táblákat. Az árak egyik napról a másikra helyenként 25—40%-kal emelkedtek. Az üzleteket megrohanták vásárlás céljából. Min­denki árut akart a birtokán az a véleménye, hogy csak a frank zuhanása­ tudná a franciákat észre téríteni a­­­ban lévő papírpénzért. Az üzlettulajdonosok nem ad­tak el idegennek, mások pe­dig bezárták az üzleteket. A dollár már hétszázon áll! A berlini tőzsdén óriási a pánik. A dollárért 700 már­kát fizettek s azt tartják, hogy a nap folyamán 1000-re emelkedik. A frank is potyog A francia valuta is súlyo­san megérzi a márka zuha­nását s ha nem is oly roha­mosan, de a márka magá­val rántja a frankot is. Üz­letemberek értekezleteken a fejüket törik, hogyan is lehetne legjobban megaka­dályozni a valutájuk lerom­lását. A német kapitalis­táknak és pénzembereknek Franciaországot okolják­­ a valuta leromlásáért .­ A kapitalisták egyhangú véleménye az, hogy a fran­ciák politikája okozza a márka esését. Minden né­met kérést, mely a helyzet tisztázását idézte volna elő, visszautasítottak. A német burzsoák türelme is fogytán van,­ s m­ind hangosabban követelik, hogy a kormány­ kiáltsa a franciáknak: “Ed­dig, és nem tovább!” Mi­nél előbb történik ez meg, annál egészségesebb. Ma már a szakítástól sem fél­nek. Addig, míg azt remél­ték, hogy Amerika kölcsönt ad, el akarták kerülni H­eza­­(Folytatás a 2-ik oldalon) . Fokozódik a háború veszedelme Keleten Anglia is mozgósítja csapatait a görögök ellen. KONSTANTINÁPOLY, júl. 31. A közel keleten fokozódik a háborús veszedelem. Az an­gol, francia és az olasz kor­mány erélyesen visszautasítot­ta a görög kormány kérését, mely Konstantinápolynak meg­szállására vonatkozott, ennek dacára a görög csapatok Trá­­kiából előnyomulnak Konstan­tinápoly felé. A francia csapa­tok megerősítették védelmi hadállásaikat és tegnap az an­gol hadvezetőség is átszállítot­ta csapatait a Boszporus euró­pai oldalára. Nem hiszik ugyan, hogy a görögök megkísérlik a táma­dást, azonban a háború vesze­delme más oldalról is fenyeget. A görög kormány a szövetsé­gesek tilalma dacára autonóm államnak nyilvánította a smyr­­nai kerületet Kis-Ázsiában s ezzel az intézkedésével újabb háborúra való okot szolgálta­tott a törököknek s egyúttal keresztezte a szövetségesek számításait is, akik a törökök­kel már megegyeztek, hogy ez a terület Törökországé marad. Halál az árulókra! - követeli Krylenko A szociálárulók elleni perben ítéletre kerül a sor nemsokára MOSZKVA, július 31. — A szovjet kormány és proletárál­lam képviseletében Krylenko ügyész halálbüntetést kért har­minc ellenforradalmárra — köz­tük négy nőre — akik ellen a forradalmi törvényszék most folytatja le az eljárást. “Agyon kell lőni a szovjet­kormány és forradalom árulóit’* — mondotta Krylenko ügyész a szociálforradalmárok elleni per vádbeszédében. Krylenko részletesen sorolta fel 18 órás vádbeszédében mind­azokat a bűntetteket, amiket az ellenforradalmárok elkövettek. Amikor Krylenko emelt hangon halálbüntetést kért és emlékeze­tébe hozta a törvényszéknek, ■hogy a vádlottak két népbiztost meggyilkoltak és Lenin és Trotzky ellen merényleteket követtek el, a jelenvoltak hatal­mas tüntetést rendeztek az ügyész mellett. A vádlottak szemmel látható­lag nem vették tragikusan a dol­got. Az egyik ellenforradalmár­­nő, Ivanova, szemébe mosoly­gott az ügyésznek. A vádlottak bizonyára a külföldi szociálpat­­rióták befolyásában bíznak. Leg­közelebb a vádlottak mondják el védőbeszédeiket, amelyek 10 na­pig is eltarthatnak. SZÁNJON RÁ EGY ESTÉT és mondja el véleményét, bírálatát, tanácsát, hogy MILYEN LEGYEN AZ “ÚJ ELŐRE”, az amerikai magyar munkásság harcos napilapja. Csütörtökön, augusztus 3-án este legyen ott a MUNKÁS OTTHON (350 E. 81 St.) nagy­termében, azon a sajtógyűlésen, melyet New York magyar munkássága számára rendez A Munkáspárt Magyar Sz­ekciója.

Next