Uj Előre, 1923. július (19. évfolyam, 3939-3967. szám)
1923-07-01 / 3939. szám
Faji szabadság ALABAMA. — Helena-ban, egy itteni “demokrata” telepen, John King néger bányász észrevette, hogy a borítékból, amelyben a fizetése volt, valaki (vájjon ki?) éppen akkor emeli ki a pénzt, midőn a nevét szólítják. Lármát csapott, mire a bértolvajok nekiestek és véresre verték. Hat órán keresztül védte magát a szerencsétlen munkás, míg végül ájultan összerogyott. “Eltűnt”. A kormányvizsgálat ARKANSAS. — A 16 vasúti szervezet közös vezetősége 5000 dollár jutalmat tűzött olyan információk beszerzésére, melyek elégségesek legyenek azoknak az embereknek a letartóztatására és elitéltetésére, akik ez év januárjában Harrisonban, Ark., meglincselték E. C. Gregor sztrájkoló vasúti műhelymunkást. Az állami vizsgáló bizottság ugyanakkor tisztára mosta a “polgárokból” álló csőcseléket, amely a gyilkosságot elkövette s hivatalos jelentést tett, hogy képtelen az egyes személyeket megállapítani, akiket felelősségre lehetne vonni a gaztettért. Azonban a vizsgálóbizottságnak sikerült megállapítani azt, hogy a csőcselék 12 vezére konferenciát tartott a Harrison Rotary Clubban és a lincselést azon a konferencián határozták el. Sajátságos, hogy a vizsgáló bizottságnak éppen ezen a ponton elment a kedve a további nyomozástól. A fiatal ébredők NEW YORK. — A Columbia egyetem 100 százalékos hallgatói május 17-én elrabolták William Werner tanulótársukat és autenobólon kivitték a városból, ahol aztán véresre verték. A hazafias tettre a rendőrök bátorították föl őket, akiknek azt mondották, hogy hazafiatlanság miatt meg akarják senyíteni a fiút. A főbenjáró bűn ARKANSAS. — Bald Knobon május 15-én, egy “polgárokból” álló csőcselék halálra kereste a mezei munkások ipari szervezetének két delegátusát, akiket, mikor aztán megtalálták őket, kiűzték a városból. A két munkás főbenjáró bűne az volt, hogy a magasabb munkabér érdekében agitálni mert az epret szedő munkások között. Ez a törvény, ez a rend CALIFORNIA. — Május 14- én San Piedroban, az I. W. W. 400 tagját letartóztatták, mert a hajóssztrájkkal kapcsolatban arra vetemedtek, hogy gyűlést tartsanak. 10 ezer dolláros ball PENNSYLVANIA. — Április 27-én a Labor Lyceumban két munkással együtt letartóztatták Fred Merricket. Riley bíró a kihallgatás után 10.000 dollár bail ellenében, szabadlábra helyezte. Bűne: szervezte a munkásokat az acélbárók birodalmában. Tokrácia a haditengerészetnél ALIFORNIA. — Május 2- i Los Angeles-i kikötőben a ippini és a fehér matrózok Itt véres verekedés támadt, lynek öt sérültje volt. A verdésre az adott okot, hogy fehér matrózt kidobtak egy ippini táncteremből. A rendig nem tudta megakadályozni verekedést. A törvény betartása NEW YORK. — Közvetlen ezután, Ingy Smith kornyzó alá’ ** az álarcellenes fényt, a sklyás Klan-lova: megszivazt és Eastport . .. L. I. új tagot vett itt A hajtása sem görbe ! ................................... ............................................................................. Sárga Sátán (JOHN BARLEYCORN) Írta: JACK LONDON Fordította: BARTOS ZOLTÁN (30-ik folytatás. ) A kényszer parancsolt. Itt nem lehetett habozni. Meggyötört, megkínzott lelkem mindennél jobban vágyott megkönnyebbülésre, szabadulni akart a fáradtságtól, olyan módon, ahogy biztosan várhatta a szabadulást. És éppen ebben van a lényeg. Először életemben határoztam el tudatosan, szabad akaratból, hogy lerészegszem. Új, egészen másforma megnyilatkozása volt ez John Barleycorn hatalmának. Nem testi szükségletet jelentett az alkohol. Lelkileg vágyódtam utána. Agyondolgozott, kimerült eszem akart felejteni. És itt élesedik ki a dolog. Ha sohasem ittam volna a múltban, sohasem jutott volna eszemig, ha még olyan agykimerültségben szenvedek is, a részegség gondolata. Azzal kezdtem, hogy szervezetem nem bírta az alkoholt, évekig csak a pajtások kedvéért ittam, és mert a kalandok útján mindenütt találkoztam alkohollal, és most elértem azt a fokot, hogy agyam nemcsak egyszerűen ivásért jajdul föl, hanem részegségért. Ha nem szoktam volna annyira hozzá az alkoholhoz, agyam nem jajdult volna így föl. Elsiklottam volna Bull Head felé a füstölgő Suisun öbölben a szél ereje, amint a vitorlát dagasztja és átjárta testem, elfelejtette volna velem agyam fáradtságát, fölfrissített volna De igy, a part felé tartottam, gyorsan kiszállottam és a bárkára siettem. Charley Le Grant , nyakamba borult. Lizzie, a felesége, hatalmas keblére vont. Billy Murphy és Joe Lloyd és mind a többiek a régi gárdából, körülfogtak, ölelgettek. Charley vette a kannát és elindult a Jorgensen kocsmájába, a vasúti raktárral szemben. Ez sört jelentett. Nekem whisky kellett, utána kiáltottam, hozzon egy flaskával. Sokszor utazott még a flaska a sínek között oda és vissza. Több barátunk is megjött a régi, szabad életből, halászok, görögök, oroszok, franciák. Sorban hozattak és újra hozattak sorban mind. Jöttek, mentek, de én ott álltam és ittam mindnyájukkal. Csak úgy nyeltem, hajtottam le, ömlött a folyadék lefelé és örültem, mikor agyamba szállt a gőze. Jött Clam, Nelson társa énelőttem, csinos, de elhanyagoltabb, kiégeti önmagát whiskeyvel Éppen összeveszett társával a Gazelle-n, bicskák villantak és ütések zuhogtak, és hajlandó volt még több whiskeyvel tüzelni izgalmát. Miközben poharaztunk, megemlékeztünk Nelsonról, hogy éppen Beniciában nyújtózott örök álomra, és sírtunk a visszaemlékezés hatása alatt és csak a jó oldalaira emlékeztünk, és visszaküldtük a palackokat, hogy töltsék meg ismét, és újra ittunk. Azt akarták, hogy maradjak ott, de a nyitott ajtón át láthattam a szél játékát a vizen, és fülem megtelt a zenéjével. Közben megfeledkeztem arról, hogy tizenkilenc órát töltöttem könyvek mellett, három teljes hónapon keresztül és Charley Le Grant leszállította minden felszerelésem egy nagy Columbia-folyói lazacbárkába. Adott szenet, egy halász üstöt, egy kávéscsuprot és egy sütőtepsit, azonkívül kávét meg húst és egy aznap kifogott csukát. Le kellett hogy segítsenek a hídon, be a lazacbárkába. Nemkülönben ki kellett hogy feszítsék a vitorlát és úgy igazítsák az árbocot, hogy a vitorla valóságos falat képezzen. Néhányan féltek föltenni az árbocrudat, de én erősködtem és Charleynek semmi kétsége sem volt. Ismert régről, tudta, hogy értek a vitorlához, boldogulok vele, amíg látok. Elvágták a köteléket. Beállítottam a kormányt, elsiklottam előlük, és káprázó szemekkel irányita ■ tottam és fékeztem a rohanó bárkát, miközben búcsút intettem feléjük. Az apály megszűnt és a büszke dagály belerohanva a még büszkébb szél torkába, fölkorbácsolta a kemény, a magas tengert. Luisun Baynál ott fehérlettek a kikötő és a tenger habjai. De a lazacbárka tud vitorlázni, és én tudtam, hogyan kell vitorlázni a lazacbárkán. Besiklottam tehát az öbölbe és keresztül rajta, és hangosan beszéltem, énekeltem bele a világba megvetésem a könyvek és minden iskola iránt. Utamat hajók keresztezték, leöntöztek vagy egy lábnyi vízzel, de én csak nevettem, miközben átcsapott rajtam a hullám és kiénekeltem megvetésem a szél és víz iránt. Az élet mesterének éreztem magam, amint a fékezhetetlen elem hátán rohant bárkám és John Barleycorn velem rohant. A filozófiai értekezések, matematikai bevezetések mellett mindig az osztrigarablók között tanult dalokat énekeltem, mint “A Fekete Lulu”, “Repülő Felhők”, “Oh, Bánj Jól a Leányommal”, “A Bostoni Betörő”, “Oh, Jertek, Ázó-fázó Emberek”, “Ha Kis Madár Lehetnék”. Órák múlva, a hunyó nap tüzében, ahol a Sacramento és a San Joaquin öntik össze iszapos hullámaikat, elsiklottam New York Cut Off mellett, érintettem a sima, földdel körülzárt vizét, elhaladtam Black Diamond alatt, el Ban Joaquin és Antioch mellett, itt kissé kijózanodva, isteni étvággyal elfogyasztottam egy csomó matrózkrumplit, élvezve rég ismerős izét. Régi barátok jöttek a bárkámba és megfürösztették olajban a fekete csukámat. Kitűnő matrózgulyás is akadt, remek fokhagymával és jó héjas olasz kenyér vaj nélkül és az egészet leöntöttem egy pint nehéz francia borral. Bárkám csűrön vizes volt, de a jól elzárt kabin akadt még száraz pad és száraz ágy, ott feküdtünk, pipáztunk, régi jó időkről fecsegtünk, miközben fölöttünk fütyült a szél a vitorlák között és vadul dobolt az árbocon XXIII. FEJEZET. Egy hétig cirkáltam bárkámon, aztán viszszatértem, tanulásra készen. Egész héten nem ittam többet. Csak úgy vihettem ezt keresztül, hogy elkerültem régi barátaimat, mert, moj mindig, a kalandor után leselkedett John Barleycorn. Kívántam első napon az italt, de a következő időben már nem. Kimerült agyam fölfrissült. Ebben a tekintetben nem voltak erkölcsi aggályaim. Nem szégyeltem és nem bánkódtam a beniciai orgia miatt, nem is gondoltam többé az egészre és jókedvűen tértem viszsza könyveimhez. Hosszú évek teltek el, amíg ismét visszaemlékeztem erre a napra és megértettem jelentőségét. Akkor és sokáig még azután is, csak mint valami bolondságra gondoltam rá. Csak sokkal később, az agykimerültség és szelemi fáradtság posványaiban kellett ismét rágondolnom, hogy fölismerjem az alkohol zsongásának gyilkos maradványait. Közben, leszámítva ezt az egyetlenegy viszszaesést, folytattam az önmegtartóztatást, főképpen azért, mert nem kívántam inni. Aztán meg azért is, mert utam könyvek és diákok között haladt, ahol nem volt ital. Ha künn lettem volna kalandorúton, természetesen, hogy tovább iszom. Milyen kár, hogy a kalandorút egyik fő és legkedvesebb talaja John Barleycornnak. Befejeztem első félévem, és 1897 januárjában beiratkoztam a második félévre. De a nyomasztó pénzhiány és az a meggyőződésem hogy az egyetem egyáltalában nem nyújtja mindazt, amire szükségem van, távozni kényszerítettek. Nem estem túlságosan kétségbe. Két évig tanultam, és ami sokkal többet ér, a két év alatt rengeteg könyvet olvastam. A nyelvtan is hasznomra vált. Igaz, hogy még mindig nem tanultam meg az igeragozás nehézkességét, de már nem tévesztettem el az alanyi ragozást írás közben. (Folytat ‘ UJ ELVe “SWEET LAND OFLIBERTY” Jelentések az Egyesült Államok minden tájából az “édes szabadságról” Az állandó tréfa CALIFORNIA. — Sacramentoban május 18-án a kriminális szindikalista törvény alapján, két I. W. W.-istát ítéltek el. Pocatellóban Idaho, pedig hat I. W. W.-istát tartóztattak le, ugyancsak a kriminális szindikalista törvény megsértése címén. Mondj igazat, betörik a fejed CALIFORNIA. — A felebbezési bíróság május 28-án helybenhagyta tíz tanúnak az elítéltetését, akiket 1922 áprilisában tartóztattak le a Casdorff-Firey perrel kapcsolatban, mert beismerték, hogy tagjai az I. W. W.nak. A láthatalan kormány OHIO. — Columbusban egy bizottság lefoglalt egy termet Eugene Debos június 22-én tart tandó gyűlésére. A termet júni ,us elsején az American Legions , a kereskedelmi kamara utasítására, megtagadták a bizottság- tól, dacára annak, hogy a foglalót elfogadták. A túlbuzgó rendőrség NEW JERSEY. Május 28- án a passaici rendőrség letartóztatta Lorenzo De Mariot, az Amalgamated Clothing Workers képviselőjét és egy new yorki vonatra ültette azzal a meghagyással, hogy ne merjen többé visszatérni. Bűne abból 100 MUNKÁS SZENVEDÉSE A PITTSBURGH CELLARÁCSOK MÖGÖTT 5x8 LÁB VASBETON ODÚKBAN GYÖTRŐDNEK A RABOK NAPONTA 22 ÓRÁN ÁT Dolla elvtárs, a börtön 46-os cellájának rabja szemsorvasztó homályban tintával készítette a fenti rajzot Munkások, “Szabad Amerika boldog népe”! Nézzetek a fenti képre és gondolkozzatok: Nyolcszáz ember van esztendők és hónapok óta a rettenetes cellák mögött. Szemükben az élet sóvárgása. Naponra 22 órán keresztül meredt tekintettel állnak a rácsok mögött és tehetetlenül markolják meg a vasrudakat, vagy Szórják a négy lépés hosszú és három lépés széles sötét zárka , hideg padozatát. Aludni! Már azt is alig tudnak a megkínzottak. Ez a borzalmas rabság teljesen tönkreteszi az emberek idegzetét. Aki három évet tölt el a pittsburghi börtönben, gyógyíthatatlan rokkantsággal szabadulhat már csak. És ki az a 800 fegyenc? Rablók? Gyilkosok? Gonosztevők? Alig van köztük ilyesfajta. A 46-os cella rabjának, Dolla Jákob elvtársnak “bűne” a legtöbb rabnak is a bűne. A munkásság felszabadulásáért, a bérjavításért, vagy politikai meggyőződéseik védelméért tüntettek. A jobb, szabadabb életet akarták. S mert hogy a “SWEET LAND OF LIBERTY”-ben voltak, a börtönbe vetették őket érte. Dolla elvtárs esete a legjobb bizonyíték. A lebanoni és betlehemi acélbárók vetették őt börtönbe 17 esztendőre ezelőtt négy esztendeje, mert tehetségének, tudásának és hatalmas proletár öntudatának eredményeképen a lebanoni acélmunkások fegyelmezett sztrájkban védekeztek a bérbevágás ellen. Nagy volt az ő “bűne”. Magyarul tudott (a Bácskából származott), németül, szlávul, olaszul és minthogy gyermekkora óta itt volt Amerikában, tökéletesen beszélt angolul is. Ragyogó tehetséggel szervezte meg az acélpoklok nyomorgó tömegeit, a bevándoroltakat épúgy, mint az ittszületetteket. Dinamitrobbantás vádja alatt ítéltél el. S bár bebizonyult, hogy a vád hamis s bár maga a “koronatanú” írásbelileg vonta vissza veréssel kikényszerített vallomását, Dolla elvtárs még mindig rab. Sőt a philadelphiai börtönt istúl humánusnak találták az acélbárók és elraboltatták onnan Dolla elvtársat több száz rabtársával. Június 20-án összeült ugyan a “Kegyelmi Tanács”, a szervezett munkásság követelésének nyomása alatt, de — mint kiderült — még nem “kegyelmeznek...” Most a pittsburghi börtönben várja a szabadulást, ő és 799 rabtársa, akik túlnyomórészt hasonló mártíromsággal szenvedik az iszonyú rabság gyötrelmeit. Nyolcszáz ember, munkástársak! Emberek, akik dolgozók voltak, akik, mint mindannyiunk, a szabadságot, az életet szomjazzák, most naponta csak 2 órán át járhatnak hátratett kezekkel a börtönudvaron, az ég kékjéből csak egy tenyérnyit látva. . . (H...I... Pittsburgh, Pa.) állott, hogy a szervezkedésről beszélt a munkásoknak. Túl vagyunk a háborún CALIFORNIA. — Los Angelesben június 15-én éjjel kiszolgált katonák erőszakkal elhurcolták Frank Shcerit a lakásából, odakötözték egy oszlophoz és drótkötéllel félholtra verték. Egy cédulát hagytak ott, amelyen bejelentették, hogy a rendőrség mulasztását pótolták, amennyiben Shceri megtámadott egy fiatal nőt és a rendőrség nem büntete meg. A védtelen faj FLORIDA. — Henry Simons néger szitává lőtt holttestét felakasztva találták egy fán Palm Beachen. Azzal gyanúsították, hogy megölte Smith rendőrt. A holtak megfordulnak a sírjukban NEW YORK. — A new yorki Cooper Union igazgatója megtagadta a termet a fascista-ellenes szövetségtől azon az alapon, hogyha gyűlés ‘zavargásokkal’’ járna. A munkásság ‘barátai’ MICHIGAN. — A kriminális szindikalista törvény visszavonására irányuló javaslatot a törvényhozás elnapolása előtt a bizottságban megbuktatták, dacára a munkásság közös akciója JÚLIUS 21-ig van ideje megtakarított dollárjait a New York állami bankfelügyelőság által ellenőrzött, 20 év óta fennálló bankházunkban elhelyezni, hol 4% kamatot kap pénze után, mely fölött reggel 8-tól este 8-ig rendelkezhet. Bankházunkban ELHELYEZHET bankbetétek semmiféle néven nevezendő kölcsönökbe ingatlanokba, betáblázásokba, részvényekbe, vagy kétséges, kockázatos vállalkozásokba elhelyezve nincsenek, hanem a BANKBETÉTEK csakis amerikai aranyban fizetendő, elsőrangú kötvényekben vannak elhelyezve, melyek teljes biztosítékul szolgálnak arra, hogy a betevő bármely percben a betétjét visszakaphatja. JÚLIUS 1-TŐL új kamatnap kezdődik, ragadja meg tehát edvező alkalmat és helyezzél el megtakarított pénzét bankházunkban, ahol nemcsak feltétlenül biztos helyen van a pénze, hanem egyúttal kényelmet is nyújt, miután reggel 9-től'91e 8-ig kivihet, vagy elhelyezhet bármely kis, vagy nagy összegt. Csak a pénzek KAMATOZNAK amelyek bankban vannak elhelyezve. Bankházunkban 100 dollárral már csekkszámlát is nyílhat, a csekkel való fizetés a legbiztosabb, és legkényelmesebb formája a fizetésnek. Bankórák reggel 9-től este 8-ig, hétfői napokon este 9-ig Schwabach Bankház 1345 — 1. AVE. 72. utca sartján, New York. HA PÉNZT KÜLD Magyarországra és az elszakadt részekbe. HA PÉNZÉT KAMATOZTATNI óhajtja biztos betétben. HA HAJÓJEGYET akar venni, hazautazás, vagy kihozatal végett, forduljon hozzánk a legteljesebb bizalommal. KISS EMIL BANKHÁZA 183 -Second Avemje, New York (A 8-ik utca sarkán) Pesti Magyar KereskedelmiBank kizárólagos képviselője A M. Hír. Államvasutak Menetjegyirodájának kizárólagos képviselője .Ják, hogy a javaslat a plenáris ülés elé kerüljön és elfogadtassák. A csuklyások szórakozása • TEXAS. — Goos Creeken június 14-én, álarcos emberek az erdőbe hurcolták Henry Hakert és összeverték. Hogy miért, az a csuklyások titka. Szólásszabadság árván PENNSYLVANIA. — Girolamo Valenti és Birch Wilson munkás szónokokat június 13- án másodízben akadályozták meg Old Forkon, hogy a gyűlésen beszéljenek. Costanzo polgármester kitiltotta őket a városból. Ez hát az igazság WASHINGTON, D. C. Archie Sinclair I. W. W. politikai foglyot, akit 1922 december 31- én, Harding elnök rendeletére szabadon bocsátották, nem deportálhatják Canadába és valószínűleg visszaküldik a Leavenworth-börtönbe, hogy befejezze 10 évi börtönbüntetését, mert az újságok bebizonyították hogy a kormány 1917-ben megfosztotta canadai polgárjogától. -----------------■ ELVTÁRS! Védekezz a bérlevágások ellen! Lépj be az AMERIKAI MUNKÁSPÁRTBA.