Uj Előre, 1923. szeptember (19. évfolyam, 3999-4028. szám)
1923-09-01 / 3999. szám
DETROIT munkásai alaposan elintézték az ukrán ellenforradalmárokat (Az Új Előre tudósítójától) DETROIT, Mich. — Szomorú nap virradt a múlt vasárnap Detroit fascistáira. A város ukrán munkássága megmutatta, hogy mily érzelemmel viseltetik azok iránt az ukránok iránt, akik már hónapok óta űzik az ellenforradalmi propagandát. Egy fascista eszközökkel dolgozó és több pápa által támogatott banda állandóan a cárizmus és földesúri rendszer, a “régi jó idők” Ukrajnában való visszaállítása érdekében agitál. Vasárnapra népgyűlést rendezett, melyre az ukrán nyelvű lakosságot mghívta. Az ukránok el is jöttek, anynyira, hogy a Michigan avenuei gyüléstermet megtöltötték. Ám a gyűlés nem az ellenforradalmárok kívánsága szerint folyt le. A munkás és paraszt tanácsokat gyalázzák A gyűlésvezető bizottság egyenesen a szovjetek rágalmazásával nyitotta meg az előadást s a jelek szerint ez is lett volna a további napirenden is. Lenin, Trockij és Rakovszky elvtársakra a leghülyébb, de egyúttal legalajosabb rágalmakat szórták. A tömeg eleinte megleptésszerűen hallgatta a denunciálást. Mikor azonban, hogy a gyűlésvezetők egyre szemtelenebbek a piszkolódásban, zúgás tört ki, mely egy ülésvezető elnök és egy titkár választásának követelésében folytatódott. Az összehívók a hangulat láttára nem ellenkeztek. A választás megtörtént és E. S. Kuczni ,a megválasztott titkár javaslatot nyújtott be, hogy fél-fél óra előadás legyen pro és kontra, minthogy “a vélemények láthatóan két részre oszlanak.” A javaslatot a néptömeg megsemmisítő többséggel elfogadta. Ekkor kezdődött meg az “elintézés.” Egy LATA nevű alak aki most tért vissza Európából és a fascista hadjárat sikereiről akart beszámolni, s aki tagja volt az összehívóknak, visszautasította a tömeg határozatát. A tömeg lehurrogta, mire Lata és az összehívó bizottság elhagyták a termet. Rendőri segítség Kucznir ekkor egy hatalmas és lenyűgöző beszédet tartott, melyben az ukrán munkás és paraszt kormányzás igazi tényeit sorolta fel. Nem egészen félóráig beszélt, mikor Lata és társai visszatértek — vagy féltucat rendőr kíséretében. A rendőröknek Latáék azt jelentették, hogy “a bolsevikok megzavarták a gyűlést.” A rendőr Kucznijhoz fordult: — Ki hatalmazta föl önt a beszédre ? — A hallgató közönség — volt a válasz. — Ha nem hiszi, kérdezze meg! A rendőrök parancsnoka erre felszólította a közönséget, hogy álljon föl az, aki Kucznirt hallani kívánja. Mint egy ember állt föl a többszáz főnyi tömeg 25 kivételével. A rendőrparancsnok kissé megütődve nézett Lata és társaira. A fascista Lata-társaság ekkor hebegett és avval érvelt, hogy ők fizették a termet, a hirdetést s hogy ezért ez az ő gyűlésük. Kucznir válaszolt: “Ez nyílt gyűlés. Úgy volt hirdetve!” A németországi Nauenben áll a világ egyik legnagyobb erejű szikratávíró állomása. Mikor a szövetséges hatalmak acélgyűrűje Németországot elzárta a világ tengereitől és kábeljeitől, akkor a naueni állomás volt az, amelyen keresztül a birodalom lebonyolította a szükségszerű érintkezést. Azóta a naueni állomás áramerősségét úgy megnövelték, hogy reszkető villamos ujja végigtapogatja messze földrészek álomba hunyó arculatát. Most azt jelentik Nauenből, hogy az állomás állandó összeköttetést rendezett be a délamerikai Buenos Aires-szel, ahová olyan könnyedséggel és biztonsággal küldi üzeneteit, mintha az állomás mechanikusa leüzenne a szomszéd korcsmába, hogy küldjenek föl neki egy korsó sört... Mikor 1516-ban Solis caravellája behajózott a La Plata torkolatába, hetek tucatjainak szele csavarta körül a fehérkeresztes piros conquistador-lobogót. Ma megnyomnak egy gombot, f reccsenő szikra csap föl az antennák között és szinte ugyanabban a pillanatban meghallják a jeladást a világ másik felén. Meghallják s felelnek rá.... Soká, nagyon soká tartott, míg a diadalmas emberi géniusz eljutott idáig. Bár a tűz föltalálása aránylag nagyobb értéket jelentett az emberiségre nézve, mint azóta bármely más fölfedezés vagy találmány, az életet forradalmian átalakítói, szinte hetetlen perspektívákat nyitó találmányok az utóbbi évszázad szülöttei. A tizenkilencedik század hajnala valósággal zsilipet nyitott a találmányok egész áradata számára. Az öntöttvas-eke, a pamutfonás, a gőzgép, a hajócsavar, az elektromágnes, a távíró, a vulkanizált kaucsuk, a varrógép, az izzólámpa, a villamoskocsi, az arató- és kévékötöző gép, a magas hőfokú villamos kemence, a mozgófénykép, a repülőgép, a kormányozható léghajó és a drótnélküli táviratozás — hogy az emberirtásra való körmönfont eszközökről ne isbeszéljünk — egymásután kopogtattak az emberiség kapuján. Mindez természetesen nem fog megállani egyhamar, hanem tovább és tovább fejlődik, úgy, hogy valamikor szánalommal fognak a mi korunkra tekinteni más századok tökéletesebb nemzedékei, mint ahogy mi is lekicsinyléssel olvassuk a római Horatiust, aki annyira el volt már ragadtatva a maga korának a haladásától, hogy immár vagy kétezer esztendő előtt így énekelt: Semmi sem nehéz nekünk, halandónak. — Immár magát a levegő-eget készülünk birtokba venni. És erőszakos ostobasággal kihívjuk a haragvó istent, hogy villámaival lesújtson bennünket ! Vagy két ezredév tűnt le azóta, hogy a konzervatív öreget így megijesztette az emberi nem rohamos haladása. Két ezredév, melynek során találmányokban igen, de társadalmi fölszabadulásban nem haladtunk eléggé.A baj éppen az, hogy még most is, amikor már valóban birtokba vettük a levegő-eget, kifürkésztük a Világegyetemnek nem egy megrendítő titkát, amikor már a saját kezünkben csóváljuk az irigy Jupitertől elcsavart villámot — még most is engedjük, hogy egy saját magunk által elképzelt isten világrendje értelmében nyírjanak, sőt nyúzzanak, annak az istennek ceremóniás szolgái és minden okosságunkat és találmányunkat kisajátító néhány dologkerülők ! Valóban rászolgálunk, hogy a jelenkor egy őszinte költője kiénekelje rólunk: Semmi sem nehéz nekünk, embereknek, csak az önmagunk szabadságát kiküzdeni. És konok ostobasággal szinte meghívjuk a vigyorgó Tőkést, hogy cseleivel kizsákmányoljon bennünket! (*) ---------------- “Az a párt, amelynek nincs az üzemekben kommunista szervezete, nincsenek kommunista sejtjei, az a párt nem komoly párt, nem kommunista tömegpárt. Az a mozgalom, amely nem értette még meg, hogy az üzemi tanácsok tömegmozgalomát támogatni kell, szervezni kell, az a mozgalom még nem komoly forradalmi tömegmozgalom.’' - -..ZNSPWJEJ& “Semmi sem nehéz nekünk, embereknek!” ÚJ ELŐRE A CARNEGIE! HÍDFŐ, AHOL A NÉP SZÉTVERTE A KLÁNOKAT Mint megírtuk, Pittsburg elővárosában, a Carnegie tőkésfejedelemről elnevezett gyárvárosban véres harc folyt le a nép és a Ku Klux Klan bandája között. A fenti képen látható hídfőnél ütközött meg a két tábor. A Klan-csuklyások egy tüntető gyűlés után, ahol a szokás szerint a radikálisok, a négerek, katolikusok és zsidók ellen uszítottak, a hídon átvonulva nagy felvonulást akartak tartani Evans “császári varázslóval” az élén. Ám a felbőszült tömeg körülzárta a hídfőt és nem engedte meg a felvonulást. A Klan-banditák erre revolver-sortüzet adtak le, mire megindult a küzdelem, melyben egy klan“lovag” el is esett. Sok sebesültet szállítottak utóbb a kórházba. A klad-banditákat azonban szétverte a tömeg. ... Mikor aztán elmagyarázta még a rendőröknek, hogy nem zavart, hanem rendet teremtettek a gyűlésen s hogy egyhangú szavazattal választotta meg a közönség a gyűlésvezetőket, Lata és társai látva a rendőrök “kedvezőtlen” hangulatát, eloldalogtak a teremből. Kitűnő példa Munkástársaink tanulhatnak a detroiti munkásoktól, így kell viselkedni egy gyüle mÉSRE ... . SPORT Rovatvezető: LÖVI KÁLMÁN. A labdarúgó sportot kedvelő közönségnek, vasárnap, szép és érdekes küzdelmekben lesz része. A bajnoksági évad folyamán különböző ligákban szereplő magyar csapatok adnak egymásnak találkozót egyrészt a football-játék propagálására, másrészt a legjobb new yorki magyar csapat kérdésének eldöntésére. A mérkőzéseket rendező bizottság, nagyon helyesen, úgy osztotta be a mérkőzéseket, hogy körülbelül egyforma erejű csapatokat állított egymással szembe, tehát izgalmas mérkőzésekre van kilátás. A mérkőzések a következők: Délután három órai kezdettel a Victoria Sport Club I. és a Munkás Testedző Egyesület I., a két legerősebb csapat mérkőzését Kelly, az erélyes és pártatlanul bíráskodó angol biró vezeti. A győztes csapat tizenegy ezüstérmet kap. Délután egy órai kezdettel, Victoria Red és Bronx Hungarian S. C. I. mérkőzését a legjobb magyar biró, Kottner Jenő vezeti. A mérkőzés győztese tizenegy bronzérmet kap. Délelőtt 11 órai kezdettel a Bronx Hungarian S. C. II. és a Munkás Testedző Egyesület II., a ligába újonnan benevezett csapatok barátságos mérkőzése, amelyet Lőwy Kálmán vezet. A Munkás Testedző Egyesület football szakosztálya csütörtökön este tartotta ülését, amelyet ismét számos új tag lépett be. A szakosztály elhatározta, hogy az idei bajnokságra két csapatot nevez be, az egyiket a Metropolitan, a másikat az Empire State ligába. A szakosztály ma délután négy órai kezdetei tréninget tart a Central Parkban (96-ik utca). Elő kell fizetned az ÚJ ELŐRÉRE, Magyar dolgozóknak egyetlen őrére. HAJÓJEGYEK AZ ÖSSZES VONALAKRA EREDETI ÁRBAN PÉNZKÜLDÉS AZ AMERICAN EXPRESS COMPANY UTJÁN KÖZJEGYZŐI Munkák Gyors Elintézése HERRMAN ARTHUR FIRST AVE., NEW YORK Corner 67th Street. NYITVA MINDEN ESTE 8-IG. TIZEDIK ÉVFOLYAM, mint SZEMÉSZ és OPTIKUS. Ezen alkalommal egy CSONTBÓL készült ZSEB VONALZÓT és EZÜST TOKOT adunk minden szemüveg rendelésnél. Szemeket cseppek nélkül vizsgálunk összes szemüvegeket saját munkahelyünkben készítjük és gyártjuk. A szemüveg tökéletesíti látását és alkalmat nyújt nagyobb célt érni munkájában valamint életében is. A munkásnép csak úgy haladhat a célja felé a leggyorsabban, ha TANUL, a tanuláshoz pedig jó látás szükséges, mert a szem a Vezér és a Biró. Br. 1.1. Schneider, SZEMÉSZ 702 W. Girard Ave., Philadelphia, Pa. HAJÓJÁRATOK INDULÓ HAJÓK Szeptember 1-én, szombaton: LAFAYETTE ............................... Havreke VOLENDAM ....................... Rotterdamba MAJESTIC .................... Southamptonba FRANCONIA ....................... Liverpoolba ADRIATIC ............................ Liverpoolba GEORGE WASHINGTON. Bremenbe A vassarok (JACK LONDON regénye. Az Új Előre számára fordította: LEITNER MÁRIA.) _____ _ Tizenhét esztendővel ezelőtt írta ezt a regényét Jack London. Az amerikai Tőke és Munka harcát írta meg benne, de nem azt, ami akkor folyt le szeme előtt, hanem amit prófétai lelki szemeivel előre látott. Úgy, mintha több száz évvel a tőkés társadalom bukása után visszanézett volnaaz osztályharcra. A regény tulajdonképpen egy napló, a regény hősének, egy lángeszű forradalmárnak naplója. Ernest Everhard a neve London keresztelése folytán. Everhard naplója a tőkés társadalom bukása után néhány évszázaddal kerül a napvilágra. A regény tehát alapjában véve utópia. De mégsem az, mert London hatalmas marxista logikájával nem légvárat, hanem valóságot festett meg, ha előre is. A bizonyíték erre számos. 1906 óta, amikor regényét megírta, az amerikai osztályharcban pontosan úgy fejlődtek ki az események, ahogy az író előre látta. A tőkés diktatúra, a Wall Street mind szörnyűbb terrorral veri le a nyo-i mozgó munkásosztályt. Ez a vassarok: A rettentő hatalom, az amerikai Tőke. Több forradalom tör ki Amerikában. A “vassarok” katonaságával, “fekete száz”-aival (a Ku Klux hordákat jósolta meg az író) többször eltiporja az amerikai forradalmat. Sőt az amerikai munkásság megsemmisítő veresége által az akkor már Európában uralkodó kommunizmus is megsemmisül. A regény végén az új, minden addiginál hatalmasabb amerikai proletárforradalom van küszöbön a “vassarok” pokoli terrorja dacára. A forradalom születése idejében a napló véget ér. Itt már nem bocsátkozik jóslatba az író. Mert nem is az eredményt, hanem az osztályharc útjának irányát, fejlődését akarja megismertetni. S hogy ezt London lenyűgöző irodalmi formában, az élet materiális és lelki megnyilván rtulásainak, a tömeglélek tökéletes ismeretével tette, az a regény művészi értékét jelenti. Egész Amerika benne van e regényben. Az amerikai lélek, az amerikai gép-élet, az amerikai indulat, a maga különleges sajátságaival. Ez a harmadik érték. S a negyedik, Leitner Mária elvtárs fordítása. Kincses magyar nyelven adta vissza London mondanivalóit. Az Új Előre olvasói, az öntudatos amerikai magyar dolgozók, ismét egy ritka becsű örömmel gazdagodnak e regény elolvasása után. A regény a jövő héten kezdődik, juttatta érvényre Szántó. Zala Matild Kuruc János egy dalával, Jakobovics Sándor, Ady: Álmodik a nyomor” című versének szavalatával arattak tetszést. Ady: “A tűz csiholója” című versét Márki Kálmán szavalta a szokott erőteljességgel. Végül Blau Frida egy Karinthy-bohózatot olvasott fel, a közönség elismerő kacagását többször kiváltva. ---------------- TISZTESSÉGES eUntéseést nyernek ki»kiifta»»k* ban * követkeaß ttgyert: DOLLÁRKIFIZETÉSEK PÉNZKÜLDÉSEK BANKBETÉTEK CSEKKSZÁMLÁK HAJÓJEGYEK KÖZJEGYZŐI KIHOZATALI ÓHAZAI ÜGYEK Nyitva reffsei 9-tpl eit* Sljc, Mtf Ab étit« Allami bankjelflffe-USség eilaberato« alatt 20 év óta áll fenn a ComMMI ÜGYVÉDI HÍR. SCHWAB ACH K. ALFRÉD Ügyvédi Iroda: 2 Rector Street, New York Található a fenti cím alatt minden nap délután 2 és 4 óra között. Telefon Rector 1673, a Schwabach Bankházban (1345—1. Avenue, 72. utca sarkán, telefon Rhinelander 4632) pedig minden nap 10-től 1-ig és délután 5-től 7-ig, hétfőn ezte 6-ig, hol díjtalanul szolgál a munkásságnak tanáccsal minden peres, vagy perenkívüli ügyben. PÉNZKÜLDÉS ÉS HAJÓJEGYÉRT FORDULJON E. SCHWARTZ MAGYAR KÖZJEGYZŐ pénzküldő és hajójegy ügynökségéhez Dollár átutalás Amerikai Dollárokba, kiflletve Romániába», Cseh Szlovákiában, és as casaea megszállott területen. 201 East 9th St., New York Tel. Orchard «747 mKSSSStmmM Marxizmus és Művészet volt a címe Basky Lajos előadásának a múlt hétfői kulturestélyen. Az előadást nagy érdeklődés előzte meg. A “művészet önmagáért”-hívők aggódó szemmel néztek az előadás elébe. Az érdeklődés azonban kétségtelenül nagy volt az iránt, hogy mi a marxista álláspont a művészettel szemben. Az előadó komoly érvekkel mutatta ki, hogy a marxi társadalomtudomány mint a társadalmi élet összes megnyilvánulásának tudománya a művészetet is érinti s hogy természetszerűleg a művészet új törekvései a mindenkori társadalmi forradalmakkal egyidőben jelentkeznek. Másrészt a polgári társadalom kisajátítva osztálya számára a kulturtevékenységet, a maga eszméit tükrözteti vissza vele; a művészet eszközévé válik az uralkodó osztálynak. Megkapó logikával mutatott rá, hogy a munkásságnak mint kell eszközévé tenni a művészet nagy fegyverét is harcában. Basky a művészet belső problémáit, az osztályharc törekvéseinek a művészeti tükörképét nem fejtette ki —szándékosan. Csupán a marxismusnak és művészetnek szoros összefüggését mutatta ki. Az E. Műkedvelő Kör — mint értesültünk — a további képzőelőadásain a művészetnek belső problémáit is ismertetni fogja a marxi értelemben. Az estély műsorának többi része is szép volt. Szántó Karalm, Komjáth A.: “A forradalom meghalt, éljen a forradalom” című versét szavalta. Kellemes volt észrevenni, hogy az új művészi formákba öntött új mondanivalókat a megfelelően új előadási modorban is I 3 DOLLÁROKBAN vagy KORONÁKBAN a leggyorsabban és legpontosabban, minden levonás nélkül fizetjük ki a pénzküldeményeket odaát. Betétek után 4 százalék kamatot fizetünk. Hajójegyeket eladunk az összes vonalakra. KISS EMIL BANKHAZA 133 SECOND AVENUE (A 8 -ik utca sarkán) NEW YORK A Ponti Magyar Kereskedelmi Bank kiukólagom képviselőije. A M. kir. Államvasutak Menetjogyirodájának feszsirólagOM képviselője._________ LABOR DAY ünnepén, hétfőn, folyó hó 3-án KISS EMIL BANKIUZA egész napon zárva van művészet—kritika A szeptember 3-iki hétfői kulturestély programja 1. A Labor Day — Éber László beszéde. 2. Kassák Lajos és az új költők. Előadás Leitner Auréltól. 3. Versek Kassák Lajostól — Csont Péter szavalata. 4. Zene. 5. Oscar Kahnel: “Utat!” Fehér Lajos recitál. 6. Opera-áriák — énekli Alberto Sanchez. 7. Karl A. Wittfogel: “Az aya” című egyfelvonásos színmű felolvasása. Az estélyt Leitner Aurél rendezi. Pont fél 9kor kezdődik az előadás a Munkás-Otthon nagytermében. Szenzációs látványosság Ma délután kezdődik a “Forrongó Magyarország” című történelmi film bemutatása az 1556 First Ave. alatti Cherokee Theatreben. A magyar történelemnek egy olyan időszakát mutatja be, amely reánk, magyar munkásokra nézve kétségtelenül a legérdekesebb és legizgatóbb. A magyar munkásmozgalomnak egy olyan fázisa elevenedik meg szemeink előtt, amikor a kizsarolt, kiéhezett és a világháború poklában felfegyverzett munkástömegek, a kezeikbe kényszerített fegyvert a kapitalizmus ellen fordították. Saját magunkat, a mi eszméinkért folytatott küzdelemben fogjuk látni és az érdekesebbné érdekesebb részletek sok tanulságot, rejtenek számunkra. Az előadások folytatólagosak, délután fél kettőtől este 11 óráig. Az előadások rendezősége ez után kéri fel az érdeklődő közönséget, hogy akinek módjában áll, az inkább a délutáni órákban nézze meg a képet, mert este előre láthatólag torlódás lesz. . .