Uj Előre, 1924. augusztus (20. évfolyam, 4314-4344. szám)

1924-08-01 / 4314. szám

A 7. oldal HIMLER MÁRTONNAK ELÍZOLI AZ AGYA S VÉRBEN FOROGNAK SZEME! A vén svindlert megvadították a bányavidéke­ken folytatott kommunista agitáció eredményei Nem vagyunk mi olyan ke­gyetlenek, mint amilyennek néha látszunk, amikor köteles­ségünket teljesítjük, tekintet nélkül a következményekre. A­mikor Himler Mártonnak, a vén svindlernek leleplezését megkezdtük és láttuk, hogy az öreg szélhámos hogyan kezd nyugtalankodni, szorongani, dühöngeni, hogyan veszti el cinizmusát, hogyan esik lassan az őrületbe ,­ bevalljuk, érez­tünk némi szánalmat. Elvégre Himler nem tehet arról, hogy a társadalmi körülmények, me­lyek közt született, nevelke­dett és élt, svindlerré tették őt, mint ahogy a tigris nem tehet arról, hogy ragadozónak született, vagy a szarka nem tehet arról, hogy tolvaj termé­szete van. Kötelességünket persze teljesítenünk kellett, tartoztunk a bányászoknak az­zal, hogy Hindert leleplezzük és csalásaitól megóvjuk a bá­nyászokat, de azért nem akar­tuk őrületbe kergetni a vén szélhámost. Csupán ártalmat­lanná akartuk tenni. Ezt a cé­lunkat — örömmel állapítjuk­ meg — elértük. És — ezt is megnyugvással állapítjuk meg­­— elértük anélkül, hogy Him­­lert az őrültek házába kerget­tük volna. Himler belenyugo­dott, hogy a részvény­kam­pányoknak vége, agyára vizes borogatást rakott és lecsillapo­dott. Azt hittük, hogy az ügy ez­zel mindkét fél részéről be van fejezve. Pedig dehogy is van befejezve. A vén szélhámos­nak ismét kezd elborulni az agya, szemei ismét vérben fo­rognak. Megvadulásának is­mét csak mi vagyunk az oko­zói — de ezúttal tudtunkon kí­vül lettünk az okozói. A bányászok éveken keresz­tül elszánt, kemény harcokat folytattak, hogy megakadályoz­zák életszínvonaluk leszorítá­sát, szervezeteik elpusztítását. Bátran szembeszálltak a bá­nyabárók ügyészeivel, bíráival, sheriffeivel, gunmen­jeivel, a milíciával, az egész­­ kormány­hatalommal. A bányabárók minden rendelkezésükre álló erőt felsorakoztattak a bányá­szok ellen, de nem tudták meg­törni sztrájkjaikat. És a bányászok mégis egyik harcot a másik után veszítet­ték el. Miért? Azoknak a tár­gyalásoknak története adja meg a választ erre a kérdésre, melyeket vezéreik folytattak a bányabárókkal. Ezek a tár­­gyalások az árulásoknak soro­zatai. A bányászvezérek ezeken a tárgyalásokon lemondtak a bá­nyászok követeléseiről, ezeken a tárgyalásokon bontották meg a puha- és keményszén bányászok egységes akcióját, ezeken a tárgyalásokon kötöt­ték gúzsba külön szerződések­kel a bányászokat, ezeken a tárgyalásokon szolgáltatták ki a fayettei bányászokat a bá­nyabárók bosszú­j­ának. Az árulásoknak ez a soroza­ta tette a bányászok ezreit hí­veivé a bányászok progresszív mozgalmának, mely kérlelhe­tetlen harcot folytat az áruló vezérek ellen. A Munkáspárt teljes erejé­vel támogatja ezt a mozgal­mat, melynek célja az, hogy a bányászszövetséget valóban a bányászok szervezetévé te­gye, melyek ügyeit a bányá­szok intézik a bányászok ér­dekében. A Munkáspárt magyar szek­ciója is nagy gondot fordít er­re a munkára. Időről-időre ki­küldi szervezőit a bányatele­pekre, akik felvilágosítják a bányászokat, hogy a szövetség, melyet alkotnak, egyetlen vé­delmük a bányabárók ellen, ezt a szövetséget nem szabad el­­hagyniuk, ha mégannyi árulást követtek is el vezéreik, ellen­kezőleg, az áruló vezéreket kell kisöpörniök a szövetségből. Felvilágosítják a bányászokat, hogy saját érdekükben meg kell jelenniük a szervezetek gyűlésein, bele kell szólni az ügyek intézésébe, az áruló ve­zérek zsoldosai helyett a saját soraikból kell megválasztani a tisztviselőket, a kerületi és or­szágos konvenciókra a saját soraikból kell megválasztani a delegátusokat, össze kell tar­taniuk, egyesíteni kell erejü­ket. És végül felvilágosítják a bányászokat, hogy nem csu­pán a bányabárók ellen kell harcolniuk, hanem egyidejűleg­ harcot kell indítani a kizsák­mányolás kapitalista rendszere ellen is. Szervezőinknek ez a munká­ja gyönyörű eredményekkel jár. A bányászok egyre osz­­tálytudatosabbakká válnak, for­radalmi érzületük fejlődik, el­lenségeiket felismerik nem­csak a­­ bányabárók, hanem az egész kapitalista osztályban és­­ a bányászokon élősködő szélhámosokban is. Ezért vadult meg Himler Márton, a vén szélhámos. — Ezért forognak vérben a sze­mei és ezért kezd ismét elbo­rulni az agya. Mert, ahogy a leleplezéseket megérezte a zsebén, úgy­­ érzi meg szintén a zsebén ezt a felvilágosító munkát is. Ugyanis az öreg svindlernek nemcsak bányája van, hanem bányászlapja is És minél több szervezőt kül­dünk ki a bányavidékre, a bá­nyászok annál kevesebb előfi­zetést küldenek be a vén szél­­­hámosnak. Ez pedig baj. Öreg baj. Mert a vén szélhámos te­kintélyes összegeket kap a bá­nyabáróktól, hogy lapját ki­adhassa és a bányászokat maszlagolja. Azonban a bánya­bárók nem estek a fejük lá­gyára. Nem bolondok, hogy a vén szélhámosnak pénzt ad­janak, ha a lapját a bányászok nem olvassák. Miért fizesse­nek ők a maszlagért, ha a bá­nyászok már nem hajlandók bevenni a maszlagot? Az öreg svihák érzi a veszedelmet, a­melyet ismét csak mi zúdítot­tunk a fejére. Se részvény, se előfizető, se BÁNYÁSZ TUDÓSHOINK. JELENTÉSEI 1 UJ ELŐRE JUI­TALOM Nem tudta elpusztítani Se sorvadás, se éh, se láz. Hetvenhét éves volt, mikor Megfojtotta a bányagáz. Hatszor tíz évig dolgozott, kapott is be jutalmat érte: A társaság igazgatója A temetésen megdicsérte. (Mert nem marad utána özvegy, Sem árva, aki kiskorú, A költség nem volt rája több, Csak egy kis tömzsi koszorú.) A társaság igazgatója Még ezt is mondta (csak magába’): “Míg élt, elég hasznot hozott, S nem volt a halála se drága”. GÁBOR ANDOR: Mire jó a múftia? A kapitalizmus a munkások bolondítása révén tartja fenn uralmát. Az állam, a bírósá­gok, az egyház, a hadsereg, a rendőrség, bár világosan csak a munkásság összetörésére és elnyomására szolgálnak, a pár­tatlanság köpenyébe burkolva úgy állítják be őket az egysze­rű munkásoknak, mint az igaz­ság osztályfeletti, érdektelen szerveit, amely csak a gyengék és a védtelenek oltalmát szolgál­ja. Nagyon érdekes lesz te­hát, ha közöljük Foreman tá­bornoknak, az Illinois National Guard parancsnokának a bá­nyatársulatok tisztviselőihez intézett sorait. A levélben, a­melyet alább közlünk, Fore­man tábornok minden sorával igazolja a kommunista államel­mélet helyességét. A mi el­méletünk szerint az állam a munkásosztály elnyomására szolgáló gépezet, íme a levél: “Engedjék meg, de nagy meglepetéssel kell megálla­pítanom, hogy önök, akik­nek a bányája oly veszélyes területen van, még a múlt eseményeinek a világában sem tudják értékelni, a mun­kásaik katonai szolgálatát. A saját érdekükben is, ha semmi más ok nincs, szük­séges, hogy minden igyeke­zetükkel és erejükkel oda törekedjenek, hogy az összes alkalmazottaik teljesítsék katonai kötelezettségüket.” Világos, hogy Foreman tá­bornok nem a nyilvánosság számára írta a levelet. Sem­miesetre sem mondana el egy ilyen értelmű beszédet egy unió gyűlésen. Amikor a le­velet írta, úgy érezte, hogy bi­szubvenció a bányabáróktól — mi lesz ennek a vége? Ezek a gazember moszkvai ügynökök elrontanak minden bizniszt. A bányászok eddig katicabogár­nak nézték Hindert és ki bán­tana egy katicabogarat? És most jönnek a bolsevikok és figyelmeztetik a bányászokat, hogy ez a katicabogár nem ka­ticabogár, hanem poloska. És a bányászok undorral pöckölik i le magukról a poloskát. És­­egyszer agyon találják taposni,­­akárki meglássa, ez lesz a vé­ge. Himler Márton, a vén po­loska, nem akar ilyen véget ér­ni. De látja a véget közeledni, ezért borul el az agya, ezért forognak vérben a szemei.­zalmasan beszél, mint amily bizalmasan egy megbízott szol­ga beszél gazdájához és ezért nyíltan szólt. Ellenben ez csak emeli a levél bizonyító értékét. Igaz, hogy nekünk kommunis­táknak nem kell több bizonyí­ték, mint az, ami már kezeink között van, de szükségesek az ilyen tanúvallomások arra, hogy a Gomperst követő ne­­hé­zfejűek agyába dörgöljük kérlelhetetlen keménységgel az igazságot. -----------------­ HÍREK A BÁNYAPLÉZRŐL Th­adelphia, W. Va. A bánya minden nap dolgo­zik. Lejárókő van 1 sakktól há­rom sakkig. A társulat akszel szerint fizet érte, ami bizony nagyon kevés. Például három sukkos kőért, amelyet 8 órai munkával tisztítunk ki, csak $3,45 dollárt fizet. Vannak olyan helyek is a bányában, ahol nin­­­­csen lejárókő. A bánya megle­hetősen van kezelve, víz nincs benne, de van egy kevés gáz. A bányászszervezet 5-ik ke­rületéhez tartozunk. A bányá­szok nagyobbrészt a társaság házaiban laknak, de egyeseknek saját házuk van. Van egy kom­­pánia-sztár, de vannak magán­­sztárok is.­ Mindenki ott vásá­rol, ahol akar. Négy bányája van a társulat­nak, amelyből csak három dol­gozik. Munkást jelenleg nem vesznek föl. Néha-néha ugyan jut munka egy-két embernek, de akkor is csak unió embert vesz­nek föl. A társaság és a unió tisztvise­lői nagyon haragszanak a radi­kális munkásokra. Ha valakiről megtudják, hogy öntudatos munkás, minden áron ki akar­ják tenni a szervezetből. A unió ellenben nem törődik azzal, hogy a társaság bennünket a kávékon becsap. Egy háromton­nás kávéért csak egy és­ fél ton­­­nát, a négy tonnás kávéért pedig ■ 2 és fél tonnát fizetnek. A há­­romtonnás kávén ugyan néha az egy és fél tonna mellé még oda­biggyesztenek 700—800 fontot. Majd változtatunk ezeken az állapotokon, ha mindenki öntu­datos munkás lesz. Olvassatok, tanuljatok, munkástársak. Min­den bányásznak munkáslapot kell olvasni. Csak így győzhe­tünk az ellenségeink fölött. CRESCEN, OHIO. A Lorain Coal and Duc Co. tulajdonát képező bányában jelenleg naponta folyik a mun­ka. Tekintettel azonban arra, hanyag vezetés irtja ki a bányászt­ ­ A vezetőség hanyagsága miatt pusztult el Oboda Mihály Az összes bányászszerencsét­lenségek ■— kevés kivétellel — a kapzsi vállalatok hanyagsága miatt történnek. Az alábbi eset is egyike azoknak, amelyben az áldozat vére a társaság lelkén szárad. Az eset a következő: Ethel, W. Va., jul. 22. Ezen a plézen a Cleveland Glific Iron and Coal Company bányái vannak. A szén, úgy lát­­szik, nagyon kell, mert a társa­ság szinte gépszerű, automati­kus gyorsasággal dolgoztat. A bányavezetőség egyébbel nem is törődik, mint azzal, hogy mi­nél több szenet hozzanak ki a bányából. A munka gyorsasága és az a könnyelműség, amellyel a vezetőség a bánya biztonságát teljesen elhanyagolta, okozta azt a szerencsétlenséget is, a­melynek ma egy fiatal munkás­társunk, Oboda Mihály esett ál­dozatul. Oboda csak 17 éves éves volt, amikor a kocsik el­vágták életét. Mint fékező dol­gozott a 2-es számú bányában, ő kapcsolta össze a kocsikat. Egy amerikai motorvezetővel együtt dolgozott ma délután há­rom órakor és éppen az üres ko­­­­csikat tolták be a plézekbe. Ek-­­­kor történt a szerencsétlenség. Oboda rendszerint a kávé elején ült, de a nagy sebesség miatt valahogy lesiklott és négy ko­csi szaladt keresztül rajta ösz­­szetörve lábszárát, kezét és ko­ponyáját. Az orvos már későn érkezett és munkástársunk dél­után 3.30-kor kimúlt. Oboda munkástársnak nem volt családja, de visszamaradtak apja és édesanyja, akik valóság­gal kenyérkeresőjüket vesztet­ték benne. A bányák itt a legundorítób­­ban vannak kezelve. A hanyag­ság olyan nagymérvű, hogy cso­dálkozunk az állami bányafel­­ügyelőségen, hogy miért nem hajtatja végre a bányatörvénye­ket. Ha a dolgok így fognak to­vább menni, akkor nagyon sok áldozata lesz ennek a végtelen hanyagságnak. D. G. hogy a rendesnél sokkal több bányászt foglalkoztatnak, a kereseti lehetőségek nagyon rosszak. Nincsen elegendő ká­­vé. Igen sok helyen újra ki­dolgoztatnak olyan helyeket, melyeket máskor definiseltnek tekintettek. Van sok kompani ház, azonban igen gyenge álla-]­potban. Szobánkint havonta 1­4 dollárt kell fizetni. Kompani sztár nincs. A szén 6 sok ma­gas. Gáz nincs. Carbid lám­pával lehet dolgozni. A top elég jó. Víz nincs. A bányá­ban levő mosdóhely igen elha­nyagolt állapotban van, úgy, hogy általában nem is ott mo­sakodnak.­ ­ -------­AVELLA, PA. A Duques Coal and Coal Co- Aurora Mines-ében a munka­­viszonyok rosszabbodtak. Egy­részt jóval létszámon felül al­kalmaztak bányászokat, más­részt, már nem minden nap dolgozik a bánya, hanem csak háromszor hetenkint. ALAKÍTSÁTOK MEG AZ ÚJ ELŐRE AGITÁCIÓS BI­ZOTTSÁGAIT! Három sebesülés egy napon A Wheeling kerületben kő­esés következtében ugyanazon a napon három sebesülés is történt. A Tr­adelphia bányá­ban az 54 esztendős Aphilleis József lábán súlyos zúzódáso­­kat szenvedett. A Parisian Mine-ban, Moundsvillehez kö­zel J. M. Howell járt szeren­csétlenül, Ellis Baldick a Ma­hers-ColTTerTes ha­tár 37jának sze­rencsétlenül járt. A buszok ig­en nag­­ gondot fordítanak arra, hogy az egyes rumokban a topot megcsinálják a bányá­szok. Ez ugyanis a kompani­­nak nem kerül pénzébe, csak a más nemek időbe. Ellenben nem fordítanak gondot arra, hogy a fő entrikbe is jókarban le­gyen a top. Ez az oka a sok szerencsétlenségeknek a le­hulló kövektől. Nekem Tudnom Kell Dohányzó Társaim! “Minél több másfajta cigarettát pró­bálok, annál inkább meg vagyok győ­­­sdve, hogy a HELMAR a legjobb be­vásárlás a pénzemért. Ismerem a mi­nőséget, ha megizletem és azért része­sítem előnyben a HELMAR-t a többi olcsó s vegyes minőségűek fölött, me­lyek mennyiséget adnak, semmi egye­bet.” A HELMAR cigarettákat ismerik és tizenöt év óta használják. Ha HEL­­MAR-t vásárol, tiszta Török dohányt kap. Ha közönséges cigarettát vásárol, olcsó minőségű dohányt szív. A HELMAR teljesen tiszta. A HELMAR cigaretták karton dobo­zokba vannak csomagolva, hogy össze ne törjenek. legjobb mSnfotcn Tl­rölt «1 KfiyptW»! cigaretták fykrta a vlUgoq. w BOXES of 1.0 orlO Telephone: Rhipelander 4i 16. NICHOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Bárhol a városban vagy a környéken NYITVA • ÉJJEL—NAPPAL a 68. utcánál, New York -ffr-V -■ *- -r- r*»,idh Elvállal és legpon­tosabban végez minden felekezet­­beli temetkezést. 1275 First A­ve.,

Next