Uj Előre, 1925. február (21. évfolyam, 4496-4523. szám)

1925-02-01 / 4496. szám

4. Oldal Ezer tagot a szekciónak telt és támogatták eddig is a pártnak minden akcióját. Ez azonban nem lehet elég egy meggyőződéses kommunista előtt. Igazi kommunista mun­­kát csak az­ végezhet, igazá­ban csak az nevezhető kom­munistának, aki tagja annak Természetesen taglétszámát, ez sem sok, ha tekintetbe a pártnak, amely a kommu­­vesszük, hogy százezrével ci­­nizmusért küzd, aki rendsze­nek Amerikában a magyar­­ résen, állandóan és szervezet­ a pártba. A Munkáspárt be-­ proletárok. De ezer taggal,öten részt vesz a proletársorra­­folyása a legutóbbi évek fo-: ezer jó kommunistával, aki­dalom előkészítésében,­lyamán , a unionokban, a aktívan részt vesz a pártmun­­munkások mindennapi harcá­sában, majdnem kétszer ann­Mi meg­­vagyunk győződve arról, hogy a párttagok nem ban, a választások alatt ki­­nyi munkát tudnánk elvégezni fogják hiába fölkeresni olva­fejtett agitációja révén —­­ a munkások széles tömegeit nyerte meg a kommunista eszméknek. A párt most szer­vezett kísérletet tesz arra, hogy ezeket a rokonszenvező­ki a párt érdekében, mint a sóinkat s azok minden város­mennyit eddig végeztünk. J­ean nagy számmal csatlakoz.­­Emeljük föl ezerre a ma- nak a kommunista Munkás­­gyár szekció taglétszámát, párt helyi osztályához. Legyen ez a jelszavunk a­ párt tagtoborzó kampánya­! A pártnak lehetnek kül­ munkásokat bekapcsolja a pan. Ha minden pártosztály j­ut a párt rendszeres munkájába, munkához lát, ha minden Azonban azok az olvasóink ötezer új tagnak a szerzését pártosztály munkába állítja sincsenek elvágva az alkalom tűzte ki a Központi Végre­ minden tagját ebben a kam­­tól, hogy a pártba belépre­­hajtó Bizottság a március el­­pányban, biztosan s könnyen nek, akik olyan városban el­­sejéig tartó tagtoborzó kam­­j elérhetjük a kitűzött célt.’’, nek, ahol a pártnak még am­­pánnyal, amelyben a párt minden szekciója, minden osztálya részt vesz. A magyar szekció Végre­hajtó Bizottsága azt a célt tűzte ki a magyar pártosztá­­lyok elé, hogy a taglétszámot emeljék föl Ezerre. A Végre­hajtó Bizottság a következő fölhívást küldte ki a pártosz­tályokhoz: A Végrehajtó Bizottság e csen szervezete. Az ilyen va­­körlevele a továbbiakban a j­ osokban lakó olvasóink is részletes utasításokat ad az beléphetnek a pártba és mint­­ osztályoknak, hogy miként kültagok szerepelnek és n­e járjanak el ,a tagtoborzás- szekció központjával vannak nála közvetlen kapcsolatban mind A munka főrésze abból fog addig, amíg helyben ki nem állani, hogy a párttagok föl épül a pártosztály. Az ilyen fogják keresni az Uj Előre! városokban lakó munkáson minden olvasóját abban a va­y töltsék ki az alábbi belépési ■­rosban és fölszólítják a párt­ba való belépésre. Az Uj Előre olvasói számos tanujelét adták már nem is egy ízben, hogy hívei a kom­munizmusnak, hívei a prole­tárforradalomnak. Részt vér­nyilatkozatot és 50 cent beleé­­pési díjjal és egy havi tagsági járulékkal (50 cent) küldjön­ be a szekció központjához­, amely fölveszi őket a pártba és kiállítja számukra a tag­sági könyvet. A­­Munkáspárt Magyar Szekciójának Végre­hajtó Bizottsága tagtoborzó kampányra mozgósítja osztályait A párttagok minden olvasónkat fölkeresik A kommunista Munkás­párt szervezett akciót indí­tott arra, hogy a rokonszen­vező munkásokat beszervezze A magyar szekció osztá­lyainak különösen kedvező a helyzete, hogy eredménnyel kivegyék részüket a tagto­borzó kampányból.. Elvtár­­sak, talán a párt egyetlen szekciója sem rendelkezik olyan nagy rokonszenvező tá­borral, mint éppen a magyar szekció. A különböző testvér­szervezeteknek egész serege veszi körül úgyszólván min­­­den egyes pártosztályt; la­punknak, az Új Előrének, tízszer, hússzor annyi olvasó­ja van minden városban, mint amennyi tagja a párt­­osztálynak. Egész bizonyos, hogy ezeknek a rokonszenve­­zőknek igen tekintélyes ré­szét meg tudjuk nyerni a párt számára, ha rendszeres, kitartó és szervezett akciót kezdünk minden egyes város­­ban arra, hogy ezeket a mun­kásokat a pártba való belé­pésre rábírjuk. A konvenció jelentése szerint szekciónk­nak körülbelül 800 tagja van. Wg­y kis igyekezettel, egy kis munkával egész könnyen föl­­menhetjük ezerre a szekció Kedves elvtársak! !! AZ ÚJ FÖLD kém, bizony. — Olyan sok különös ötlete volt. Üres óráiban megtette néha, hogy ott ült és a földre szögezte a szemét, hosszú ideig mere­ven nézett a földre és valamire gondolt, amitől könybelábbadt a szeme. Meglehet, hogy régi emlékek, egyik vagy másik régi emlék... Öle megkérdezte volt nemrégiben, hogy mi­korra akarná az esküvőt. És amikor látta, hogy elpirult, hogy még a nyaka is egész piros lett, megbánta, hogy olyan egyszeriben kimondta. Hiszen várhatnak még, csak határozza meg ő, döntse el magában, nem is kell most válaszol­nia, egyáltalában nem... De ő mégis válaszolt. .—Akkor akarom én is, amikor te. • Most kopogtak az ajtón és Irgens lépett be. Azért jött, hogy a szobormúzeum megtekinté­sét indítványozza. Öle mindjárt azt mondta tréfálkozva: — Tehát kiókumláltad éppen ezt az órát, hogy én semmiesetre se lehessek veletek, most már tudom. — Uram, teremtőm, hát hiszen olyankor kell mennünk, amikor a múzeumok nyitva vannak, én legalább azt hiszem, — felelte Irgens, Öle harsogó nevetésre fakadt: — IV J. csak, milyen mérges, csak úgy fuj, nahí .ivat felültettelek ... 1.­fens. AZ UJ FÖLD Ragot felöltözködött és elment vele. Ole utána kiáltott az ajtóból: — De ugy­e, visszajössz nemsokára, Aagot? Tudod, hogy Tidemand-ékkal megyünk a Ti­voliba. Künn az utcán Irgens megnézte az óráját és azt mondta: — Kicsit korán van még, úgy látom. Ha nincs kifogása ellene, felsétálhatunk a kas­télyig? És felsétáltak a kastélyig. Szólt a zene s az emberek sokasága hullámzott oda-vissza a li­getben. Irgens megint érdekesen és szórakoz­tatóan beszélt ezerféle dologról, Ragot is be­szélt, kacagott és kíváncsian figyelt a szavára. Olykor-olykor, néha egy-egy igen találó kifeje­zésre halk, csodálkozó kiáltást hallatott. Nem kerülhette el, hogy felnézzen az Irgens arcába, csinos arc volt ez, dús, felkunkorodó bajusz, kicsit széles, telt száj. Ma egészen új ruhában volt és Ragot észrevette, hogy kékesszínű az öltönye, éppen olyan, mint az ő ruhája. Meg aztán selyeming volt rajta és szürke kesztyű. Igen, selyeming. Amikor elmentek a Megváltjünk-temploma előtt, megkérdezte Irgens,­hogy szokott-e tem­póimba járni és ő azt felelte, hogy igen, szo­kott. Hát ő nem szokott? .— I' ■ em, nem valami gyakran. ... tőle. — 103 — 102 ~ MUNKÁSPÁRT MAGYAR SZEKCIÓJA 33 EAST FIRST ST., NEW YORK, N. Y. BELÉPÉSI NYILATKOZAT Alulírott be akarok lépni az Amerikai Munkáspárt tagjai sorába. Kijelentem, hogy egyetértek a Munkáspárt elveivel és taktikájával. Alávetem magam a párt fegyelmének és aktívan részt veszek annak munkájában. Belépési dijnak (50 cent) és egy havi tagsági dijnak (50 cent) mellékelek egy dollárt. » NÉV FOGLALKOZÁS LAKÁSAIM VÁROS ..............................................ÁLLAM “Lenin a koporsóban is apostola a kommunizmusnak, halálában is harsona, mely felrázza a munkásokat” —ZINOVJEV:­ U­J ELŐRE SZABAD SAJTÓT AZ I. W. W.-nak Úgy látszik, ragályossá vált az a módszer, hogy belső szer­vezeti kérdéseket a tagság nyílt vitával döntsön el. Mozgalom inesult meg, hogy az I. W. W. kérdéseit nyílt vitával intézzék el, de a vitát csak az Industrial Workers of Seattle-ben lehet tárgyalni. Az I. W. W. Red In­­ternatonal Committeeja a kö­vetkező nyilatkozatot bocsáj­tot­ta ki: A R. I. A. C. bizottság a Vö­rös szakszervezetekhez való csatlakozásra­ szívesen s öröm­mel veszi azt az ajánlatot, hogy az I. W. W. újságjain megvitas­suk, váljon helyes-e a vörös szakszervezetekhez való csatla­kozás vagy sem. Mi, akik a csatlakozás hívei vagyunk, be­bizonyítjuk az olvasó munkás­tömegeknek, hogy az I. W. W. sohase volt olyan erős és hatal­mas, mint akkor, ha csatlakozni fog. Mi már régen ajánlottuk egy nyílt vita megnyitását. Október 11-én a tizenhatodik konvenció megnyitása előtt két nappal a következőket mondottuk: min­denki megegyezik abban, hogy betegség jele az, hogy a tagság 90 százaléka nincs informálva a helyzetről. Az 1921 éves kon­venciónak az a határozata, hogy ezután a lapon keresztül nem lehet vitát folytatni, nem volt megoldás, csak rontott a hely­zeten. Mindenki, aki előfizet a lapra, elvárja, hogy abban min­den fontos kérdésről találjon valamit. Ne folytassuk a tagság olyatén való kezelését, hogy az képtelen politikai vagy taktikai kérdések megvitatására.. A most uralkodó személyi cenzúrának meg kell szűnni.” Azután október 24-én a kon­venció után összejött a R. I. A. C. és egy elvi nyilatkozatot bo­csátott ki, melynek 6. pontjá­ban a következők álltak: “Hogy az I. W. W. sajtója politikai kérdésekben bármely s minden egyes tagjának álljon a rendelkezésére. Ne legyen joga egy személynek se (még ha hi­vatalnoka is a szervezetnek), hogy egy cikknek megjelenését megakadályozza. Választassék egy felelős bizottság, amelyik minden vitás kérdésben dönt. Ha olyan cikkek jönének, ame­lyek a bizottság szerint nem kö­zölhetők, azt meg kell okolni, hogy miért. Abban az időben, amikor a R. I. A. C. a nyílt sajtó mellett harcolt, akkor ellene volt úgy a Rowan, mint a Dole csoport. Úgyszintén az Industrial Solida­rity és az Industrial Worker is. Gyakran az I. W. W. fizetett emberei kirohanásokat rendez­tek Szovjetoroszország ellen, a kommunisták ellen, vagy a R. I. A. C. ellen a sajtón keresztül. És ha ezekre a cikkekre a tag­ságból valaki válaszolt, akkor mindig találtak valamilyen ki­fogást és nem közölték le. Le­gyünk tehát tisztában egyszer és mindenkor, hogy a R. I. A. C. volt az első és egyetlen úgy a a konvenció előtt, mint a kon­venció után, amely minden kér­désben a nyílt sajtó mellett har­colt. Ez volt a helyzet egész a leg­utóbbi időkig, amikor egyszerre előáll a Rowan-csoport és ‘nyílt’ vitáról kezd beszélni. Nem tud­juk, mit rejtegetnek a terv mö­gött, de mi a Red International Affiliation Committee, az igazi és fake nélküli nyílt sajtóért fo­gunk harcolni. A rowan-bauermann és Grady banda egy fake vitát készít elő, amelybe ők maguk fognak egy­más közt vitatkozni az ellenzék teljes kizárásával. Különösen annak az ellenzéknek a kizárá­sával, amelynek van építő pro­gramja­ja, akik a Vörös Szak­­szervezeti Internationáléhoz kí­vánnak csatlakozni. így azután a Jim Rowan banda a saját ke­belén belül megválasztja Jim Rowant titkárnak. Miért nem kérnek injunctiont a szólásszabadság ellen is? Rowan érzi, hogy elvesztett tekintélyét csak egy módon tud­ja visszaszerezni, úgy, hogy egy “nyílt” vitát provokál, amit úgy fog irányítani, hogy az reánézve előnyös legyen. Ez a taktika tel­jesen kiviláglik abból, hogy azok a vezérek, akik olyan fon­tos kérdés megvitatását, mint a nemzetközi hovatartozás kérdé­sét a legvehemensebben elle­nezték, hogy nyíltan vitassák, azok most tele torokkal köve­telnek nyílt vitát, őrizkedjetek az Industrial Worker Commit­­teenak áljavaslataitól. Az I. W. W.-ban lévő kommunisták meg­találják azt a módot, amivel eze­ket az urakat­­színvallásra kény­szerítik és az igazi szabad sajtó megteremtésére szorítják. I. W. W. lap-e a “Worker”? A R. I. A. C. felhívja a tag­ság figyelmét arra a tényre, hogy az Industrial Worker Committee, valamint az emlí­­tett lap szerkesztősége teljesen elhanyagolták az I. W. W. szer­vezését és a szervezet sajtóját. A R. I. A. C. kérdi, várjon az Industrial Worker az I. W. W. hatáskörébe tartozik-e, vagy sem? Az R. I. A. C. és a Vörös In­­ternacionálé hívei követelik és a csoportjaik útján határozati ja­vaslatokban és levelekben tudo­mására adják a General Execu­tive Boardnak, hogy harcolni fog a nyilt vitáért a következő programm alapján: Ajánlatok a­ tiszta és nyilt vi­tára : 1. Az I. W. W.-t érdeklő ösz­­szes kérdések fölött a vitát rög­tön meg kell nyitni. 2. Tekintettel arra, hogy a vita az egész tagságot érdekli, a vita a G. E. B. vezetése alatt folyjon le és minden cikket a szervezet hivatalos angol lapjá­ban, az Industrial Solidarityben kell leközölni. 3. A vitában részt vehet min­den tag, aki 1924 július 4 előtt tagja volt a szervezetnek,­ még akkor is, ha az illetőt azóta bár­milyen okból kifolyólag kizár­ták. Ez alkalmat adna úgy a Roman Bauermann G. E. B. csoportnak, valamint a tagság­nak, hogy a vitás kérdéseket egy tiszta vitában elintézhessék. 4. Egyetlen egy kéziratot se lehessen megtagadni attól, hogy közzétegyék, ha csak a G. E. B. többsége úgy nem dönt. Ebben az esetben közzé kell tenni, hogy kik voltak a közzététel mellett és kik ellene. Azonkívül meg kell okolni, hogy miért nem tették közzé. Ugyanezt ajánlott levélben értésére kell adni a cikk írójának. 5. A vita tárgya és a vita ide­je a következőképpen legyen be­osztva: február, március és áp­rilis hónapban a központ feletti vita, május, június és július hó­napban a világforradalom kér­dése, augusztus, szeptember és október hónapokban a nemzet­közi hovatartozás kérdése le­gyen megvitatva. 6. A szavazás ne ejtessék meg a legközelebbi konvencióig, a­mi 1925 novemberében legyen megtartva. A közbeeső időben a 16. általános konvención elfoga­dott határozatok legyenek ér­vényben. 7. A 16-ik konvenció által ki­küldött referendumszavazás­ le­gyen érvényes és az általa meg­választott tisztviselők helyez­tessenek vissza állásaikba­ szabályokat, akkor tisztázzuk a vitás kérdéseket és egyesíthet­jük az erőinket. Az Industrial Worker által ajánlott vitaalapon nem folytat­hatunk le igazi világos vitát. Az ellentétek csak élesebbek lesz­nek, a villongások és egyenet­lenségek akadályai lesznek egy intelligens vitafolyamatnak. A vita lefolytatásától eltekintve, a­­Vörös Szakszervezeti Interna­­conáléhoz tartozók minden le­hetőt elkövetnek az I .W. W. egységéért és bebizonyítják a tagságnak álláspontjuk helyes­ségét és megmutatják az utat a forradalomhoz. Red Internatonal Affiliation Committee, 1514 W. Madison St., Chicago, 111. Egység — mindenkor. 8. Vonják vissza az injunc­tiont azok, akik azt kérték és a Rowan-csoportnak vissza kell vonni az u. n. “emergency pro­gram”­. Ezt nyilvánosan te­szik az Industrial Solidarity­ben. Minden szakadási kísérle­tet, jöjjön az akár jobbról, akár balról, meg kell akadályozni. Az egységnek fenn kell állni úgy a vita folyamán, mint a vita után. 9. A jövő konvenció delegátu­sait a csoportok választják. Min­den 200 tag után egy küldött választandó. A költségeket a ■­­ -ra, ,, szervezet viseli és ezért felha­talmazzák egy 50 centes kive­tésre. 10. Az I. W. W. többi újság­jaiban megjelenő vitacikkek szintén a G. E. B. felügyelete és ellenőrzése alatt legyen ugyanazokkal a szabályokkal. Egyetlen egy cikk se legyen kö­zölhető, amig a G. E. B. nem hagyta jóvá. Nem kérünk a fake vitából. A fent közölt szabályok mu­tatják, hogyan kell egy tiszta s nyílt vitát levezetni. Ha tíz pont közül bármelyiket is el­hagyjuk, akkor már nem tiszta a vita. Ha elfogadjuk a tér Gyűlések Előadások A kér. V. B. és New York kerü­leti előadók közös értekezlete lesz február 3-án, kedden este a Munkás Otthonban. SZERVEZŐI KÖRÚT BEBRITS LAJOS ELVTÁRS KÖRÚTJA GALLOWAY, Va.: Febr. 2. PITTSBURGH, Pa.: Febr.­3—4. AVELLA: Február 5—6. . DAISYTOWN, Pa.: Febr. 7—8. NEW BRIGHTON, Pa.: Feb­ruár 9. SHARON, Pa.: Február 10. YOUNGSTOWN, O.: Febr. 11. ---------------------­Előadások a Cleveland kor. Betegsegélyző osztályoknál LORAIN, feb. 8. Előadó Er­dei M. Tárgy: Szovjetoroszor­­szág helyzete. AKRON, feb. 8. Előadó: J. Krausz. Tárgy: Mit akar a Kommunista Párt? ALLIANCE, feb. 8. Előadó: J. Becker. Tárgy: Kapitalista demokrácia vagy proletár dik­tatúra. COLLINWOOD, feb. 11. — Előadó Erdei M. Tárgy: Szov­­jetoroszország helyzete. CANTON, feb. 15. Délelőtt. Előadó J. Becker. Tárgy : Az orosz forradalom története. WARREN, feb. 15. — Elő­adó J. Takács. Tárgy: Mit akar a Kommunista Párt? C. E. RUTHENBERG ELVTÁRSUNK a michigani állami, börtönből jön s beszél majd a new yorki Lenin-ünnepélyén. Ez az alkalom legyen tiltakozás a kegyetlen antisyndikalista ame­rikai törvények ellen, mellyel lehetetlenné akarja tenni az amerikai “demokrácia” a munkásság szabad véleménnyilvání­­­tását. Verjétek vissza az ellenség támadását Szólásszabadságot a kommunistáknak! Teremtsük meg a VÉDELMI ALAPOT! MEG KELL VÉDELMEZNI A MUNKÁSOSZTÁLY VE­ZETŐIT! A MUNKÁSPÁRT TAGJAIT ! Meg kell menteni őket a kapitalista “igazságszolgáltatás­tól”, a börtöntől és deportálástól. KIK EZEK? 1. FOSTER, RUTHENBERG, DUNNE ‘és 29 más michigani vádlott 2. LASSEN JÁNOS, az Új Előre szerkesztője. 3. VAJTANER E., a csehszlovák kommunista hetilapnak, az “Obranának” a szerkesztője. 4. TONY és ANDY KOVACHOVICH és még négy más vas­munkás Farrel, Pa.-ból. 5. JOHN *BURSA, akit West Virginiában a “Red Flag” tör­vény alapján, mert a pártnak tagja volt, bebörtönöztek.­­ 6. JOHN SCHEDEL Fort Wayne, Indianából. 7. GEORGE HALONEN Superior, Wisconsinból. 8­ .Philadelphiában 7 deportálás. 9. A pittsburghi eset — FRED MERRICK és 9 más munkás­párti tag ellen való eljárás. 10. 30 deportálási eljárás New Yorkban, Chicagóban és másutt. Támogassa a Labor Defense Councilt Iroda New Yorkban is 208 East 12th Street alatt ..... Küldjön EGY DOLLÁRT vagy TÖBBET még Újév előtt LABOR DEFENSE COUNCIL, Room 307 166 W. Washington St. Chicago, 111.

Next