Uj Előre, 1925. február (21. évfolyam, 4496-4523. szám)
1925-02-01 / 4496. szám
4. Oldal Ezer tagot a szekciónak telt és támogatták eddig is a pártnak minden akcióját. Ez azonban nem lehet elég egy meggyőződéses kommunista előtt. Igazi kommunista munkát csak az végezhet, igazában csak az nevezhető kommunistának, aki tagja annak Természetesen taglétszámát, ez sem sok, ha tekintetbe a pártnak, amely a kommuvesszük, hogy százezrével cinizmusért küzd, aki rendszenek Amerikában a magyar résen, állandóan és szervezet a pártba. A Munkáspárt be- proletárok. De ezer taggal,öten részt vesz a proletársorrafolyása a legutóbbi évek fo-: ezer jó kommunistával, akidalom előkészítésében,lyamán , a unionokban, a aktívan részt vesz a pártmunmunkások mindennapi harcásában, majdnem kétszer annMi megvagyunk győződve arról, hogy a párttagok nem ban, a választások alatt kinyi munkát tudnánk elvégezni fogják hiába fölkeresni olvafejtett agitációja révén — a munkások széles tömegeit nyerte meg a kommunista eszméknek. A párt most szervezett kísérletet tesz arra, hogy ezeket a rokonszenvezőki a párt érdekében, mint a sóinkat s azok minden városmennyit eddig végeztünk. Jean nagy számmal csatlakoz.Emeljük föl ezerre a ma- nak a kommunista Munkásgyár szekció taglétszámát, párt helyi osztályához. Legyen ez a jelszavunk a párt tagtoborzó kampánya! A pártnak lehetnek kül munkásokat bekapcsolja a pan. Ha minden pártosztály jut a párt rendszeres munkájába, munkához lát, ha minden Azonban azok az olvasóink ötezer új tagnak a szerzését pártosztály munkába állítja sincsenek elvágva az alkalom tűzte ki a Központi Végre minden tagját ebben a kamtól, hogy a pártba beléprehajtó Bizottság a március elpányban, biztosan s könnyen nek, akik olyan városban elsejéig tartó tagtoborzó kamj elérhetjük a kitűzött célt.’’, nek, ahol a pártnak még ampánnyal, amelyben a párt minden szekciója, minden osztálya részt vesz. A magyar szekció Végrehajtó Bizottsága azt a célt tűzte ki a magyar pártosztályok elé, hogy a taglétszámot emeljék föl Ezerre. A Végrehajtó Bizottság a következő fölhívást küldte ki a pártosztályokhoz: A Végrehajtó Bizottság e csen szervezete. Az ilyen vakörlevele a továbbiakban a j osokban lakó olvasóink is részletes utasításokat ad az beléphetnek a pártba és mint osztályoknak, hogy miként kültagok szerepelnek és ne járjanak el ,a tagtoborzás- szekció központjával vannak nála közvetlen kapcsolatban mind A munka főrésze abból fog addig, amíg helyben ki nem állani, hogy a párttagok föl épül a pártosztály. Az ilyen fogják keresni az Uj Előre! városokban lakó munkáson minden olvasóját abban a vay töltsék ki az alábbi belépési ■rosban és fölszólítják a pártba való belépésre. Az Uj Előre olvasói számos tanujelét adták már nem is egy ízben, hogy hívei a kommunizmusnak, hívei a proletárforradalomnak. Részt vérnyilatkozatot és 50 cent beleépési díjjal és egy havi tagsági járulékkal (50 cent) küldjön be a szekció központjához, amely fölveszi őket a pártba és kiállítja számukra a tagsági könyvet. AMunkáspárt Magyar Szekciójának Végrehajtó Bizottsága tagtoborzó kampányra mozgósítja osztályait A párttagok minden olvasónkat fölkeresik A kommunista Munkáspárt szervezett akciót indított arra, hogy a rokonszenvező munkásokat beszervezze A magyar szekció osztályainak különösen kedvező a helyzete, hogy eredménnyel kivegyék részüket a tagtoborzó kampányból.. Elvtársak, talán a párt egyetlen szekciója sem rendelkezik olyan nagy rokonszenvező táborral, mint éppen a magyar szekció. A különböző testvérszervezeteknek egész serege veszi körül úgyszólván minden egyes pártosztályt; lapunknak, az Új Előrének, tízszer, hússzor annyi olvasója van minden városban, mint amennyi tagja a pártosztálynak. Egész bizonyos, hogy ezeknek a rokonszenvezőknek igen tekintélyes részét meg tudjuk nyerni a párt számára, ha rendszeres, kitartó és szervezett akciót kezdünk minden egyes városban arra, hogy ezeket a munkásokat a pártba való belépésre rábírjuk. A konvenció jelentése szerint szekciónknak körülbelül 800 tagja van. Wgy kis igyekezettel, egy kis munkával egész könnyen fölmenhetjük ezerre a szekció Kedves elvtársak! !! AZ ÚJ FÖLD kém, bizony. — Olyan sok különös ötlete volt. Üres óráiban megtette néha, hogy ott ült és a földre szögezte a szemét, hosszú ideig mereven nézett a földre és valamire gondolt, amitől könybelábbadt a szeme. Meglehet, hogy régi emlékek, egyik vagy másik régi emlék... Öle megkérdezte volt nemrégiben, hogy mikorra akarná az esküvőt. És amikor látta, hogy elpirult, hogy még a nyaka is egész piros lett, megbánta, hogy olyan egyszeriben kimondta. Hiszen várhatnak még, csak határozza meg ő, döntse el magában, nem is kell most válaszolnia, egyáltalában nem... De ő mégis válaszolt. .—Akkor akarom én is, amikor te. • Most kopogtak az ajtón és Irgens lépett be. Azért jött, hogy a szobormúzeum megtekintését indítványozza. Öle mindjárt azt mondta tréfálkozva: — Tehát kiókumláltad éppen ezt az órát, hogy én semmiesetre se lehessek veletek, most már tudom. — Uram, teremtőm, hát hiszen olyankor kell mennünk, amikor a múzeumok nyitva vannak, én legalább azt hiszem, — felelte Irgens, Öle harsogó nevetésre fakadt: — IV J. csak, milyen mérges, csak úgy fuj, nahí .ivat felültettelek ... 1.fens. AZ UJ FÖLD Ragot felöltözködött és elment vele. Ole utána kiáltott az ajtóból: — De ugye, visszajössz nemsokára, Aagot? Tudod, hogy Tidemand-ékkal megyünk a Tivoliba. Künn az utcán Irgens megnézte az óráját és azt mondta: — Kicsit korán van még, úgy látom. Ha nincs kifogása ellene, felsétálhatunk a kastélyig? És felsétáltak a kastélyig. Szólt a zene s az emberek sokasága hullámzott oda-vissza a ligetben. Irgens megint érdekesen és szórakoztatóan beszélt ezerféle dologról, Ragot is beszélt, kacagott és kíváncsian figyelt a szavára. Olykor-olykor, néha egy-egy igen találó kifejezésre halk, csodálkozó kiáltást hallatott. Nem kerülhette el, hogy felnézzen az Irgens arcába, csinos arc volt ez, dús, felkunkorodó bajusz, kicsit széles, telt száj. Ma egészen új ruhában volt és Ragot észrevette, hogy kékesszínű az öltönye, éppen olyan, mint az ő ruhája. Meg aztán selyeming volt rajta és szürke kesztyű. Igen, selyeming. Amikor elmentek a Megváltjünk-temploma előtt, megkérdezte Irgens,hogy szokott-e tempóimba járni és ő azt felelte, hogy igen, szokott. Hát ő nem szokott? .— I' ■ em, nem valami gyakran. ... tőle. — 103 — 102 ~ MUNKÁSPÁRT MAGYAR SZEKCIÓJA 33 EAST FIRST ST., NEW YORK, N. Y. BELÉPÉSI NYILATKOZAT Alulírott be akarok lépni az Amerikai Munkáspárt tagjai sorába. Kijelentem, hogy egyetértek a Munkáspárt elveivel és taktikájával. Alávetem magam a párt fegyelmének és aktívan részt veszek annak munkájában. Belépési dijnak (50 cent) és egy havi tagsági dijnak (50 cent) mellékelek egy dollárt. » NÉV FOGLALKOZÁS LAKÁSAIM VÁROS ..............................................ÁLLAM “Lenin a koporsóban is apostola a kommunizmusnak, halálában is harsona, mely felrázza a munkásokat” —ZINOVJEV: UJ ELŐRE SZABAD SAJTÓT AZ I. W. W.-nak Úgy látszik, ragályossá vált az a módszer, hogy belső szervezeti kérdéseket a tagság nyílt vitával döntsön el. Mozgalom inesult meg, hogy az I. W. W. kérdéseit nyílt vitával intézzék el, de a vitát csak az Industrial Workers of Seattle-ben lehet tárgyalni. Az I. W. W. Red Internatonal Committeeja a következő nyilatkozatot bocsájtotta ki: A R. I. A. C. bizottság a Vörös szakszervezetekhez való csatlakozásra szívesen s örömmel veszi azt az ajánlatot, hogy az I. W. W. újságjain megvitassuk, váljon helyes-e a vörös szakszervezetekhez való csatlakozás vagy sem. Mi, akik a csatlakozás hívei vagyunk, bebizonyítjuk az olvasó munkástömegeknek, hogy az I. W. W. sohase volt olyan erős és hatalmas, mint akkor, ha csatlakozni fog. Mi már régen ajánlottuk egy nyílt vita megnyitását. Október 11-én a tizenhatodik konvenció megnyitása előtt két nappal a következőket mondottuk: mindenki megegyezik abban, hogy betegség jele az, hogy a tagság 90 százaléka nincs informálva a helyzetről. Az 1921 éves konvenciónak az a határozata, hogy ezután a lapon keresztül nem lehet vitát folytatni, nem volt megoldás, csak rontott a helyzeten. Mindenki, aki előfizet a lapra, elvárja, hogy abban minden fontos kérdésről találjon valamit. Ne folytassuk a tagság olyatén való kezelését, hogy az képtelen politikai vagy taktikai kérdések megvitatására.. A most uralkodó személyi cenzúrának meg kell szűnni.” Azután október 24-én a konvenció után összejött a R. I. A. C. és egy elvi nyilatkozatot bocsátott ki, melynek 6. pontjában a következők álltak: “Hogy az I. W. W. sajtója politikai kérdésekben bármely s minden egyes tagjának álljon a rendelkezésére. Ne legyen joga egy személynek se (még ha hivatalnoka is a szervezetnek), hogy egy cikknek megjelenését megakadályozza. Választassék egy felelős bizottság, amelyik minden vitás kérdésben dönt. Ha olyan cikkek jönének, amelyek a bizottság szerint nem közölhetők, azt meg kell okolni, hogy miért. Abban az időben, amikor a R. I. A. C. a nyílt sajtó mellett harcolt, akkor ellene volt úgy a Rowan, mint a Dole csoport. Úgyszintén az Industrial Solidarity és az Industrial Worker is. Gyakran az I. W. W. fizetett emberei kirohanásokat rendeztek Szovjetoroszország ellen, a kommunisták ellen, vagy a R. I. A. C. ellen a sajtón keresztül. És ha ezekre a cikkekre a tagságból valaki válaszolt, akkor mindig találtak valamilyen kifogást és nem közölték le. Legyünk tehát tisztában egyszer és mindenkor, hogy a R. I. A. C. volt az első és egyetlen úgy a a konvenció előtt, mint a konvenció után, amely minden kérdésben a nyílt sajtó mellett harcolt. Ez volt a helyzet egész a legutóbbi időkig, amikor egyszerre előáll a Rowan-csoport és ‘nyílt’ vitáról kezd beszélni. Nem tudjuk, mit rejtegetnek a terv mögött, de mi a Red International Affiliation Committee, az igazi és fake nélküli nyílt sajtóért fogunk harcolni. A rowan-bauermann és Grady banda egy fake vitát készít elő, amelybe ők maguk fognak egymás közt vitatkozni az ellenzék teljes kizárásával. Különösen annak az ellenzéknek a kizárásával, amelynek van építő programjaja, akik a Vörös Szakszervezeti Internationáléhoz kívánnak csatlakozni. így azután a Jim Rowan banda a saját kebelén belül megválasztja Jim Rowant titkárnak. Miért nem kérnek injunctiont a szólásszabadság ellen is? Rowan érzi, hogy elvesztett tekintélyét csak egy módon tudja visszaszerezni, úgy, hogy egy “nyílt” vitát provokál, amit úgy fog irányítani, hogy az reánézve előnyös legyen. Ez a taktika teljesen kiviláglik abból, hogy azok a vezérek, akik olyan fontos kérdés megvitatását, mint a nemzetközi hovatartozás kérdését a legvehemensebben ellenezték, hogy nyíltan vitassák, azok most tele torokkal követelnek nyílt vitát, őrizkedjetek az Industrial Worker Committeenak áljavaslataitól. Az I. W. W.-ban lévő kommunisták megtalálják azt a módot, amivel ezeket az urakatszínvallásra kényszerítik és az igazi szabad sajtó megteremtésére szorítják. I. W. W. lap-e a “Worker”? A R. I. A. C. felhívja a tagság figyelmét arra a tényre, hogy az Industrial Worker Committee, valamint az említett lap szerkesztősége teljesen elhanyagolták az I. W. W. szervezését és a szervezet sajtóját. A R. I. A. C. kérdi, várjon az Industrial Worker az I. W. W. hatáskörébe tartozik-e, vagy sem? Az R. I. A. C. és a Vörös Internacionálé hívei követelik és a csoportjaik útján határozati javaslatokban és levelekben tudomására adják a General Executive Boardnak, hogy harcolni fog a nyilt vitáért a következő programm alapján: Ajánlatok a tiszta és nyilt vitára : 1. Az I. W. W.-t érdeklő öszszes kérdések fölött a vitát rögtön meg kell nyitni. 2. Tekintettel arra, hogy a vita az egész tagságot érdekli, a vita a G. E. B. vezetése alatt folyjon le és minden cikket a szervezet hivatalos angol lapjában, az Industrial Solidarityben kell leközölni. 3. A vitában részt vehet minden tag, aki 1924 július 4 előtt tagja volt a szervezetnek, még akkor is, ha az illetőt azóta bármilyen okból kifolyólag kizárták. Ez alkalmat adna úgy a Roman Bauermann G. E. B. csoportnak, valamint a tagságnak, hogy a vitás kérdéseket egy tiszta vitában elintézhessék. 4. Egyetlen egy kéziratot se lehessen megtagadni attól, hogy közzétegyék, ha csak a G. E. B. többsége úgy nem dönt. Ebben az esetben közzé kell tenni, hogy kik voltak a közzététel mellett és kik ellene. Azonkívül meg kell okolni, hogy miért nem tették közzé. Ugyanezt ajánlott levélben értésére kell adni a cikk írójának. 5. A vita tárgya és a vita ideje a következőképpen legyen beosztva: február, március és április hónapban a központ feletti vita, május, június és július hónapban a világforradalom kérdése, augusztus, szeptember és október hónapokban a nemzetközi hovatartozás kérdése legyen megvitatva. 6. A szavazás ne ejtessék meg a legközelebbi konvencióig, ami 1925 novemberében legyen megtartva. A közbeeső időben a 16. általános konvención elfogadott határozatok legyenek érvényben. 7. A 16-ik konvenció által kiküldött referendumszavazás legyen érvényes és az általa megválasztott tisztviselők helyeztessenek vissza állásaikba szabályokat, akkor tisztázzuk a vitás kérdéseket és egyesíthetjük az erőinket. Az Industrial Worker által ajánlott vitaalapon nem folytathatunk le igazi világos vitát. Az ellentétek csak élesebbek lesznek, a villongások és egyenetlenségek akadályai lesznek egy intelligens vitafolyamatnak. A vita lefolytatásától eltekintve, aVörös Szakszervezeti Internaconáléhoz tartozók minden lehetőt elkövetnek az I .W. W. egységéért és bebizonyítják a tagságnak álláspontjuk helyességét és megmutatják az utat a forradalomhoz. Red Internatonal Affiliation Committee, 1514 W. Madison St., Chicago, 111. Egység — mindenkor. 8. Vonják vissza az injunctiont azok, akik azt kérték és a Rowan-csoportnak vissza kell vonni az u. n. “emergency program”. Ezt nyilvánosan teszik az Industrial Solidarityben. Minden szakadási kísérletet, jöjjön az akár jobbról, akár balról, meg kell akadályozni. Az egységnek fenn kell állni úgy a vita folyamán, mint a vita után. 9. A jövő konvenció delegátusait a csoportok választják. Minden 200 tag után egy küldött választandó. A költségeket a ■ -ra, ,, szervezet viseli és ezért felhatalmazzák egy 50 centes kivetésre. 10. Az I. W. W. többi újságjaiban megjelenő vitacikkek szintén a G. E. B. felügyelete és ellenőrzése alatt legyen ugyanazokkal a szabályokkal. Egyetlen egy cikk se legyen közölhető, amig a G. E. B. nem hagyta jóvá. Nem kérünk a fake vitából. A fent közölt szabályok mutatják, hogyan kell egy tiszta s nyílt vitát levezetni. Ha tíz pont közül bármelyiket is elhagyjuk, akkor már nem tiszta a vita. Ha elfogadjuk a tér Gyűlések Előadások A kér. V. B. és New York kerületi előadók közös értekezlete lesz február 3-án, kedden este a Munkás Otthonban. SZERVEZŐI KÖRÚT BEBRITS LAJOS ELVTÁRS KÖRÚTJA GALLOWAY, Va.: Febr. 2. PITTSBURGH, Pa.: Febr.3—4. AVELLA: Február 5—6. . DAISYTOWN, Pa.: Febr. 7—8. NEW BRIGHTON, Pa.: Február 9. SHARON, Pa.: Február 10. YOUNGSTOWN, O.: Febr. 11. ---------------------Előadások a Cleveland kor. Betegsegélyző osztályoknál LORAIN, feb. 8. Előadó Erdei M. Tárgy: Szovjetoroszország helyzete. AKRON, feb. 8. Előadó: J. Krausz. Tárgy: Mit akar a Kommunista Párt? ALLIANCE, feb. 8. Előadó: J. Becker. Tárgy: Kapitalista demokrácia vagy proletár diktatúra. COLLINWOOD, feb. 11. — Előadó Erdei M. Tárgy: Szovjetoroszország helyzete. CANTON, feb. 15. Délelőtt. Előadó J. Becker. Tárgy : Az orosz forradalom története. WARREN, feb. 15. — Előadó J. Takács. Tárgy: Mit akar a Kommunista Párt? C. E. RUTHENBERG ELVTÁRSUNK a michigani állami, börtönből jön s beszél majd a new yorki Lenin-ünnepélyén. Ez az alkalom legyen tiltakozás a kegyetlen antisyndikalista amerikai törvények ellen, mellyel lehetetlenné akarja tenni az amerikai “demokrácia” a munkásság szabad véleménnyilvánítását. Verjétek vissza az ellenség támadását Szólásszabadságot a kommunistáknak! Teremtsük meg a VÉDELMI ALAPOT! MEG KELL VÉDELMEZNI A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐIT! A MUNKÁSPÁRT TAGJAIT ! Meg kell menteni őket a kapitalista “igazságszolgáltatástól”, a börtöntől és deportálástól. KIK EZEK? 1. FOSTER, RUTHENBERG, DUNNE ‘és 29 más michigani vádlott 2. LASSEN JÁNOS, az Új Előre szerkesztője. 3. VAJTANER E., a csehszlovák kommunista hetilapnak, az “Obranának” a szerkesztője. 4. TONY és ANDY KOVACHOVICH és még négy más vasmunkás Farrel, Pa.-ból. 5. JOHN *BURSA, akit West Virginiában a “Red Flag” törvény alapján, mert a pártnak tagja volt, bebörtönöztek. 6. JOHN SCHEDEL Fort Wayne, Indianából. 7. GEORGE HALONEN Superior, Wisconsinból. 8 .Philadelphiában 7 deportálás. 9. A pittsburghi eset — FRED MERRICK és 9 más munkáspárti tag ellen való eljárás. 10. 30 deportálási eljárás New Yorkban, Chicagóban és másutt. Támogassa a Labor Defense Councilt Iroda New Yorkban is 208 East 12th Street alatt ..... Küldjön EGY DOLLÁRT vagy TÖBBET még Újév előtt LABOR DEFENSE COUNCIL, Room 307 166 W. Washington St. Chicago, 111.