Uj Előre, 1925. március (21. évfolyam, 4524-4554. szám)

1925-03-01 / 4524. szám

2. Oldal Passaic, a szövőgyárak városa GÁRDOS EMIL RIPORTJA Ahogy a vonatból kiszál­lok és néhány lépést teszek a februári napsütésben fürdő város főutcáján, egy nagy el­lentét üti meg szememet. A vasárnapi nyugalmat ünneplő munkások ezrei az utcán van­nak, apraja-nagyja, férfi és nő egyaránt élvezi a szép va­sárnap délutánt. Csaknem mind szövőgyárakban dolgoz­nak. Ruhájukról, minden gondos vasalás dacára, lem­ a nagy ellentmondás, a mai rendszer legjobb képe. Olcsó, Bowery-stilű ruhák, kifénye­­sült nadrágok, féldolláros mo­sókelmék, valóságos rongyok azokon, akik millió és millió finom ruhához készítik el na­ponta a hozzávalót. Kopott munkanélküliek, rosszul öltözött munkások, kifestett arcú proletárlányok, tízcentes mozik, olcsó lunch­­roomok, szűk, poros utcák, sok-sok gyerek, kis házak és nagy templomok. ... Ez Passaic, a szövőgyárak városa. A open shop hazája. Utam egyenest egy derék német elvtárshoz, a meg­szűnt Amalgamated Textile Workers Union volt titkárá­hoz visz, aki készséggel lefes­ti előttem a szomorú helyzet képét. A városnak körülbelül 80 ezer lakosa van, abból több mint 20 ezer, szóval vala­mennyi munkaképes férfi és nő szövőgyárakban dolgozik. Van vagy 30 gyár, de a leg­többje igen kicsi, mindössze 100-100 munkással dolgozik. A hét legnagyobb gyár, mely a munkások 90 százalékát alkalmazza, jó példáját nyújt­ja annak, hogy a buszok a szervezetlenséget csak a mun­kásokra nézve tartják kötele­zőnek. A hét gyár, amely üz­leti téren a legellenségesebb viszonyban lehet egymással, szent szövetségbe lépett a munkások ellen. A közös szer­vük, a Woolen’s Council, nem egyéb egy munkaközvetítő­nél, amely élet-halál ura a munkát kereső passaici prole­tárnak. Munkát csak az Em­ployment Office-on (a mun­kások Spy Office-nak, kém­irodának hívják) keresztül lehet kapni, ötven kérdésre kell írásban feleletet adni és ha a különböző fekete listán semmit se találnak a kérvé­nyező ellen, beosztják egy gyárhoz munkára. Azaz, csak beosztanák, ha lenne elegen­dő munka. Ez pedig az utóbbi időben nincs nagyon bőviben. A bőszok tehát, akik üzle­tileg hadilábon állnak egy­mással, a munkabérek lenyo­mására, a kellemetlen egyé­nek kiküszöbölésére a leg­szorosabb egységfrontba lép­tek. A munkások —­ akiknél, mint később látni fogjuk, a szervezkedésnek nyoma sincs — ki vannak szolgáltatva tel­jesen a buszok “jóindulatá­nak”. Azok pedig élnek azzal. A munkaviszonyok. A textile-ben dolgozókat két részre oszthatjuk: a tulaj­donképeni szövőkre (weaver) és a gépészekre, mechaniku­sokra, továbbá a mellékmun­kákon dolgozó tanulatlan munkásokra. A termelés fő­részét a szövők végzik, akik a szövőgépeket (loom) kezelik. Az elkészített munka után yard számra fizetik őket. Szó­­val piece worker-ek. A kere­set a munkás ügyessége, a gép és a nyersanyag minősé­ge szerint változik. 40 dollárt már nehezen lehet megcsi­nálni, az átlaga a tanult szak­munkásoknak 25—30 dollárt visz haza, míg a kevésbé sze­rencséseknek — és ezek ma­napság elég nagy számban vannak — 15—20 dollárral kell beérniök. A gyárak legtöbbjében két boomos rendszer van, ámbár a négyes rendszer sem ritka. Ez azt jelenti, hogy egy mun­kás egyszerre 2—4 szövőgé­pet kezel, amelyek megállás­­ nélkül működnek. Minden I . .gépre külön-külön és mégis­­egyszerre fölügyelni, a hibás­­ szövést megjavítani, a befe­jezettet kiverni, fonalat vál­toztatni s mindent egyszerre, megállás nélkül, mert a kö­­­nyörtelen inspektor a tiem­­i dolgozót leteszi, a rossz mun­­­­kát félredobja — ez a szövő élete. Ebből megérthetjük a sá­padt arcokat, kifáradt szeme­iket és a sztrájkoló szövők el­szántságát, kitartását, elke­seredettségét. A gyárosok a loomok sza­porítására törekednek, azaz,­­ egy munkással 4—6 gépet­­ akarnak kezeltetni egyszer­­­re. Ezzel egyidejűleg leszál­lítják a darabszám árait, úgy, hogy kétszer-háromszor any­­nyit termelő munkás jövedel­me egyáltalán nem emelke­dik. A textile munkások sztrájkjai (legutoljára a pa­­tersoni) leginkább a túlki­­zsákmányolás bevezetése el­len irányultak. Bár a jelen­legi munkahiány miatt sok szövő csak egy gépen dolgo­zik, mégis a Gera-gyárban a hatos rendszert kezdik beve­zetni, amelyet a Woolen­s Council többi tagja is való­színűleg követni fog.­­ Ennyit a szövők helyzeté­ről. A laborereké sokkal egy­szerűbb és még rosszabb. Ed­dig 48 órai heti munkával 17 —25 dollárt lehetett keresni, most azonban a gyárosok a ’’prosperitást“ fölhasználva, megkezdték a támadást e “túlzó’’ kereset ellen. Senki­nek se szállítják le bérét, eh­hez ők sokkal jobb szívűek. Az ő módszerük sokkal egy­szerűbb. Tömegesen elbocsá- stanak 45—50,centes egy­bérű munkásokat és másnap töme­gesen veszik föl esetleg ugyanazokat 35—38 centért. Egy munkással beszéltem, akit péntek este elbocsátot­tak 27 doláros munkájából. Másnap a házakhoz járó ügy­nök a feleségét akarta ugyan­abba a gyárba és valószínű­leg ugyanarra a munkára al­kalmazni heti 17 dollárért. A passaici kapitalisták szintén nem ellenségei a női és gyer­mekmunkának. Az utóbbi hetekben egy kezdődő munkanélküliség hí­rei keringenek. Egyes gyá­rakban az éjszakai munká­sok csak három éjjel dolgoz­nak, a nappaliakat meg már 2—3 órakor hazaengedik. Ha csak valami kedvező for­dulat nem áll elő, a passaici szövőmunkásoknak nehéz esz­tendejük lesz. Nincs szervezet. Amilyen tökéletes a bőszok kutyaszövetsége, éppen olyan tökéletlen a munkások szer­vezete. Az 1917-es sztrájk után megszervezett Amalga­mated Textile Workers cso­port vagy 6000 tagot szám­lált. Bár a sztrájk sikeres volt, a munkások harcikedve a — a vezetők áruló viselke­dése folytán — lassan eltűnt. A tagok száma állandóan apadt egész 1923-ig, amikor a néhány tagot számláló cso­port egészen föloszlott. Az or­szágos szervezet se volt ,kü­lönben hosszúséletű, amennyi­ben az év januárjában hiva­talosan megszűnt létezni. Az áruló vezérek utolsó tényke­dése a pattersoni sztráj­kólók segítésének a megtagadása volt, amennyiben őket “se se­gítette senki sztrájkok alkal­mával”. Jelenleg a munkások érzik a szervezkedés szükségét, de nem spernek cselekedni. A múlt tapasztalatai, a kém­rendszer, a munkanélküliség elnyomói annak a kis lelke­sedésnek, amit a templom és a pálinka meghagy bennük. A patersoniak elszántsága — bár csak egy lépésnyire van­nak tőlük — nem volt ele­gendő a passaici proletárok megmozdításához. De ami ké­­sik, az nem múlik. A kizsák­mányolás, a nyomor, a Spy Office szítják a szikrát, mely föl fogja lobbantani az alvó tüzet. Ez az a kép, amit egy va­sárnap délután Passaicról megszereztem. Végig megyek még egyszer az utcákon, me­lyeken vasárnapi szórakozá­sát keresi vagy 80 ezer prole­tár. 80 ezer ember, akiket pókhálóképen vesz körül né­hány kapitalista szövőgyárai­val, kémrendszerével. Pók­háló, amelyben a legyek ma­guk szövik önmaguk vesztét. Egy búcsúszó és a vonat robogva visz ki a másik, az óriási pókháló. —New York felé. U JE L U K E Magyar városok és faluk hírei­­ (Hírek Magyarorzágból és az utódállamokból.) 3 . . . . -----­BAJA. — Robbanás a bajai gázgyár­ban. A bajai gázgyárban a kát­ránykiválasztó eldugulása kö­vetkeztében nagyobb robbanás volt, amelytől a gyár falai meg­repedtek. A robbanásnak egy sebesültje van. ZALAEGERSZEG. — Megfojtotta a feleségét. Zalaegerszegi jelentés szerint Tekenye községben február hó 2-án meghalt Labodi János fe­lesége. A temetés után a falu­ban suttogni kezdtek, hogy az asszony nem természetes halál­lal halt meg. A csendőrség nyo­mozni kezdett. A holttestet fel­­boncolták és megállapították, hogy az asszonyt a férje meg­fojtotta. Labodit beszállították REGGELI HARANGSZÓ Irta: J. B. CLÉMENT, a párizsi Kommün költője. Bánya rabszolgája, falubeli béres, Kiknek minden izma lánc nyomától véres, Tudjátok mit jelent a messzire hangzó Hajnali harangszó? Munka barma, hé, előre, Hagyd a meleg ágyat! Minden néked, hó-e? hé-e? Kezdd el a munkádat! Úr joga, henyélni’, a tied, dolgozni, És minden az űré, tied semmi, tedd ell De nem feledett el megajándékozni Téged az úristen két erős kezeddel. Bánya rabszolgájat falubeli béres, Kiknek minden izma lánc nyomától véres, Tudjátok mit jelent a dresszire hangzó Hajnali harangszó? Mássz ki a zugolyból! Dolgozni döglésig! Kihúzni a bajból Halálod nem késik. .Ne nyögj, ha kiizzaszt a munka, az Ínség, Friss a patak vize, ihatol belőle, Ha elnyúz a föld, mely másnak adja kincsét: Dicsérd a jóistent, ő mindenek őre! Bánya rabszolgája, falubeli béres, Kiknek minden izma lánc nyomától véres, Tudjátok mit jelent a messzire hangzó Hajnali harangszó?­ ­ Fejed, szunnyadozni, Ne fúrd a párnába! Profitot kihozni El, el a tárnába !­Szeretettel dolgozz, tiszteld a gazdádat! S hogy földi javaktól nem lettél kövér te, Abból senki ellen ne kovácsolj vádat: Majd isten a mennyben megjutalmaz érte! • Bánya rabszolgája, falubeli béres, Kiknek minden izma lánc nyomától véres, Tudjátok mit jelent a messzire hangzó Reggeli harang szó? Dugd már a pofád ki, Ha falat kell szádba! Kétlábú kutyáik, ti, Indulni munkába! Anyák, kiknek teje szoptatáshoz nincsen, ólomarcu lányok, munka-ette vének, Szemetek imázva a mennyre tekintsen, Legyetek hívei Krisztus szent nevének! Bánya rabszolgája, falubeli béres, Kiknek’m­inden izma lánc nyomától véres, Mondjátok, hogy ÁMEN! Karotok lendüljön! S hajnali harangszó lázadást cserysüljön! Fordította: GÁBOR ANDOR, a zalaegerszegi ügyészség fog­házába. BUDAPEST. — Kormányzósértés címén. A budapesti ügyészség kormány­zósértés “vétsége” címén vádat emelt Gruber Rezső betűöntő ellen. A vádirat szerint Gruber mult év május 26-án a felsőgödi nagyvendéglőben volt, ahol a község polgárai a megtartandó községi képviselőtestületi tagok választása ügyében jelölő gyű­lésre jöttek össze, tárgyalás közben a következő kijelentést tette: “Horthy úrhoz, a mi kor­mányzónkhoz is vér tapad, mert 15 embert meggyilkoltatott”. Gruber ügyét most tárgyalta a budapesti büntető törvényszék, amely Gruber Rezsőt egy havi fogházra­­és 1.000.000 korona pénzbüntetésre ítélte.­­ A legsúlyosabb büntetéssel sújtották Sztáront. A budapesti ügyészség vádja szerint Sztáron Sándor merényletet akart elkö­vetni a kormányzó ellen. ‘‘Fel­­ségsértés” miatt vonták felelős­ségre és az első biróság felség­sértés büntette miatt hat évi fegyházbüntetésre itélte. Fel­ségsértés föl nem jelentése miatti vétségben mondotta ki bűnösnek Pacijra Gézát és Szo­­kolay Józsefet és ezeket 3—3 hónapi államfogházra ítélte. A védő és az ügyészség föllebbe­­zése folytán most tárgyalta ezt az ügyet a tábla és minthogy Sztáron Sándornak elmeorvosi megvizsgálása azt eredményez­te, hogy beszámíthatónak mon­dották ki, ezért az Ítélőtábla a bejelentett föllebbezések kere­tében letárgyalta az ügyet és Sztáron büntetését a legsúlyo­sabban, tíz évi fegyházbünte­tésben állapította meg, míg az Ítélet többi rendelkező részét helybenhagyta. Az Ítéletben a főügyész és a vádlott megnyu­godott, de semmiségi panaszt jelentettek be az Ítélet ellen úgy Sztáron, mint a másik két vád­lott védője. — 127.8 millió a múlt évi ke­reskedelmi mérleg passzívuma. A központi statisztikai hivatal most hozta nyilvánosságra az 1924. évi külkereskedelmi mér­­leg eredményét. Az adatok sze­rint a behozatal értéke 702.8 millió aranykorona, a kivitelé pedig 575.6 millió aranykorona, a behozatali többlet tehát 127.8 millió aranykorona. Az 1924. év második felében a korlátozó intézkedések fokozatos meg­szüntetése (a búzakivitel, ami­nek a magas árakat köszönhet­jük) a forgalom erős fellendülé­sét eredményezte. A behozatal ugyanis az 1923. évhez képest 66, a kivitel pedig 70 százalék­kal növekedett. A mérleg pasz­­szivitása jóval kisebb, mint az 1920— 1922. években, de vala­mivel nagyobb, mint 1923-ban, amidőn a passzívum 84,9 millió aranykorona volt. Az ország termelésének fejlődése és a me­zőgazdasági termelés köréből származó exportcikkeknek vi­lágpiaci árjavulása (!) azonban lehetővé tete azt, hogy az áru­­behozatalnak árukivitellel nem födözött része évről évre csök­kent. Volt ugyanis a behozatal födözetlen része 1920-ban 66.6, 1921- ben 51.2, 1922-ben 38.8, 1923-ban 21.1 és 1924-ben 18.2 százalék. A külkereskedelmi forgalomban szereplő legfonto­sabb áruk sorrendjében az előző évekhez képest csak a kivitel­nél mutatkoznak lényegesebb eltolódások. A mezőgazdasági termelés megerősödése és a ki­viteli korlátozások felfüggeszté­se megindította a kenyértermé­kek, hüvelyesek, a baromfi és baromfitermékeknek exportját. Változás az is, hogy a borex­port teljesen elvesztette jelen­tőségét. KECSKEMÉT.. — Véletlenül agyonütötte. Az elmúlt napokban Kecsketméten a Cellner*téri elemi iskolában Dobó András iskolaszolga Buc­­ kó János 11 éves fiút csintalan­kodása miatt a seprővel meg akarta ütni. A kisfiú, hogy azt ütést elkerülje, előrebukott ési igy a seprő nyele a fejét érte. A fiú néhány perc múlva ránga-­­tódzni kezdett. Rögtön orvosért szaladtak, de mire az megérke­zett, a kisfiú halott volt. A bon­colásnál a halál okául koponya­­üregi vérzést, agyrázkódást és ennek következtében beállott agyhüdést állapítottak meg. Ko­ponyarepedés nem következett be, csak egy kék folt látszott a gyermek füle mellett. Március a hálál marcona aratója Március, amelyben egyszer hideg szél, máskor verőfényes meleg nap váltogatja egymást, az év legszebb hónapja. Az évszakok összeütközése szép és érdekes, de az emberek szá­mára sokszor halálos. Mert a halál zordon kaszása a legtöbbet ebben a hónapban arat. Márciusban sokkal több ember hal meg, mint az év bármelyik hónapjában. Az ember­nek fizikailag erősnek kell lenni, hogy ellenállhasson az időjárás vál­tozásainak. Minden kis rosszullét, betegség sokkal veszedelmesebb most, mint az év bármelyik részé­ben, mert az ember sokkal érzéke­nyebb és kisebb az ellenállóképes­sége, úgy, hogy könnyebben beteg­szik meg, baja súlyosbodik és ezért nagyobb a halálozási arányszám. Ha rosszul érzi magát, ha fáj vala­mije, úgy ne habozzon sokáig, ha­nem forduljon azonnal orvoshoz. Ha jó orvosi kezelést akar, amel­­­­lett jutányos kezelési díjat tud csak fizetni, úgy forduljon a Medical­ Centerhez, 318 Lexington Avenue.­­ (Közel a 38-ik utcához.) Ebben az intézetben gyakorlott orvosok, a legmodernebb orvosi felszerelés se­gítségével fedezik fel a betegségek­­ okait, kezelik azokat és még gyógy­szerrel is ellátják, amellett a leg­lelkiismeretesebben végzik felada­tukat.­­ Ez a kitűnő intézmény főleg azok számára jó, akik mérsékelt kereset-­­­tel bírnak s nem tudják megfizetni a specialista orvosok magas díjazá­sát, itt ugyanis a vizsgálat, kezelés és gyógyszer ára $2-ban van meg­állapítva. Nőket és férfiakat külön emeleten kezelnek. Kitűnően fel­szerelt villamos osztály van, mely­ben azokat kezelik, akiknek erre a gyógymódra van szükségük. Ha va­lakinek egyszernél több gyógymódra van szüksége naponta, úgy azokért nem kell külön fizetni. Miután a Mdical Center a közön­ség érdekeit kívánja szolgálni, fel­ajánlja szolgálatait minden beteg­nek. MEDICAL CENTER (ORVOSI KÖZPONT) 318 LEXINGTON AVENUE (S8-ik utca közelében.) Őrizze meg a címet, hogy a jövőben használhassa. Rendelő órák: Reggel 8-tól este 8-ig. Vasárnap és ünnepnap megbeszélés szerint. SPORT Vasárnap az M. T. E. első csapata bajnoki mérkőzést játszik a Belga-Holland F. C. ellen az astoriai pályán, dél­után 2.30 kezdettel. Előzőleg 1 órai kezdettel a­ Victoria Red csapata játszik bajnoki mérkőzést a Germa­nia F. C. ellen az Empire State bajnokságáért. Útirány a pályához: Asto­ria trénnel a Dittmars Ave­­nueig, onnan két blokk föl­felé és két blokk balra a pá­lya. -------------1— KOMMUNISTA INTERNA­­CIONALE: A háború ellen, a burzsoázia ellen, a szociál­­á­ni­­ók ellen — a világforra­­dalomér­t, a proletárdiktatú­ráért, ’* -immunzm­'isért! [ SÜRGÖNYILEG ÉS POSTA UTJÁN | Sürgönyi dij bármilyen összeg után, bárhová CSAK 75 CENT! HAJÓJEGYEKET ELADUNK MIN-­ DEN VONALRA. | Kihozatali én k­aijeszyzöi ügyeket | Jelkiismertesen Intésünk el. TAKARÉKBETÉTEK UTÁN 4% KAMATOT FIZETÜNK [Forduljon hozzánk bizalommal! személyesen, vagy levélileg THE STANDARD BANK­ ­ 55 Avenue B. Cor. 4th St. NEW YORK, N. Y. CUNARD MAGYARORSZÁGBA (Cherbourgon át) Leszállított árak harmadosztályú oda- és vissza szóló körutazási jegyeknél: BUDAPESTRE és vissza a BERENGARIA) con. 50 AQUITANIA ) MAURETANIA $200.5<> és add. Magyarországba 8 nap alatt INDULÁSOK SZOMBATON. Nem polgár utasok visszajöhet­nek a kvótára való tekintet nélkül. Minden harmadosztályú utas kabinban lesz elhelyezve. Makulátlan tisztaság, kitűnő táplálék. Részletekért fordul­jon a helyi ügy­nökségekhez. IV vagy CUNARD LINE­UMN BROADWAY, NEW YORK FÉRFIAK ÉS NŐK HEVENY ÉS IDÜLT BETEGSÉGEI : DR. ZINS SPECIALISTA, 25 ÉVES GYAKORLATTAL, a John Hopkins Hospital kitüntetéssel végzett orvosa. Mellékes, hogy mi­lyen súlyos a ider Be­tegsége, vagy mióta tart, ÉN TUDOK SEGÍTENI. Eredményesen én gyorsan kezelem az idegbetegségek ös­­­szes formáit, véres betegségeket, bőr­kiütéseket, idült fe­kélyeket, általános­­gyengeséget, tüdő-j, gyomor-, végbél- és vesebajokat. AZ ÁRAIM MÉLTÁNYOSAK. X-sugár vizsgálat, vérvizsgálat Was­­gurman módszer szerint és vegyi utón tanács és vizsgálat ingyen Dr. Louis Zins SPECIALISTA 110 E. loth ST., NEW YORK. N. Y. (4-ik Ave. és Irwing Place között.) RENDEL: Reggel 9-től este 8-ig hét­köznapokon, vasárnap 9 órától 4-ig. MAGYARUL BESZÉLÜNK. pooooooooooooooooc Nagy társas utazás az óhazába Adóbevallási iveket JUNIUS 116 9-ÉN a “COLUMBUS” nevű­­ jutányosán kiállítunk, gyorshajóval. SPITZER FERENC cég-­­ Hajójegyek minden vonal­társunk személyes felügyelete mellett, ra. — Pénzküldés dollá- Hajójegy New Yorktól Európába robban, Bárhová jUtlnyo­’ , . ... , ,, , . san. — Dollárkifizetés Mn­é. ' ■*“* ¥17—6O-tól feljebb. i gyarországba $20-ig csakis' MINDEN IRATOT BE­SZERZÜNK! 75c. — Affidavitek ingyen. ATLANTIC EXCHANGE LEGNAGYOBB MAGYAR PÉNZKÜLDÉSI ÉS HAJÓJEGY IRODA 1329 THIRD AVE. (76-ik utca sarok) NEW YORK, N.Y. Iroda nyitva reggel 9-től este 8-ig és vasárnap délelőtt Telephone: Rhinelander 4115. NICOLAS T. BROWN , a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Elvállal és legpon­­iiMÁÁÁs: a város’pan­tosabban végez vagy a környéken minden felekezet­ NYITVA beli temetkezést. ÉJJEL-NAPPAL 1275 First Ave., a 68. utcánál, New York -

Next