Uj Előre, 1925. július (21. évfolyam, 4646-4676. szám)
1925-07-01 / 4646. szám
v OMm A GYÁRBAN Irta: BALOGH ISTVÁN A felvétel. Sok riportot olvastam lapunkban már a munkakeresésről. Mindegyik úgy kezdi, hogy fölkeltem korán reggel, megvettem a Worldot, stb. Szóval mind new yorki munkás írta. Mi vidékiek, most már tudjuk, hogyan kell New Yorkban munkát keresni, de a metropolis munkásai még nem alkothattak fogalmat maguknak a vidékiek munkakereséséről. Egynéhány szóval elmondom ezt is. Fölkel a munkanélküli reggel hatkor és az előző nap kapott felvilágosítás után elindul munkát keresni. “Hallom, a Macnál vesznek fel embereket, menjen oda”. Én tehát megyek a Máéhoz, hivatalosan J. L. Mott Co. A kapuban már állnak szép számmal. Azok, akik még nemrégen vannak munka nélkül, akik nem is nagyon akarnak munkába állni, gondolván, hogy egy-két heti pihenés semmi esetre sem fog megártani, akik csupán a saját maguk megnyugtatására jöttek el a gyár elé, hogy hisz’ én próbáltam munkát keresni, messzebb állnak csoportosan a kaputól.. Én már keresztül estem ezen az állapoton, én már egészen a kapunál állok, sőt a kapufélfához támaszkodom, mert hat hete nem dolgozom. Jön az üzemvezető: “Akarsz a foundryban helper lenni?” — Egy szempillantás alatt végig futott az agyamon mindaz a rossz, amit erről a vasöntőről hallottam. De ahhoz még egy fél másodperc sem kellett, hogy eszembe jusson minden adósságom, tehát már feleltem is: “Sure”. Kiválasztott még egy négert és bevitt bennünket az irodába. A néger ott bent megkérdezte, hogy hát mi is lesz a fizetés? 40 cent egy órára, 5 nap egy héten, 9 óra naponta, azaz $18.00 egy hétre. Az én fekete munkástársam csak ennyit mondott: “Feleségem és négy gyermekem van, a legidősebb tíz éves, hogyan tartsam el őket 18 dollárból?” Akkor menj haza, volt a válasz és két perc múlva más jött be a kapuból, aki hajlandó volt 40 centért dolgozni. Ezután jött a kihallgatás. A rendes személyi adatok: Hol születtem, mikor születtem, miért szettem? stb. A bemondás után: Hol dolgoztál ez előtt, mikor kezdtél ott dolgozni, milyen év, hó és nap, mikor jöttél el onnan,miért jöttél el, hát azelőtt hol dolgoztál, év, hó és nap, stb. Végre megkapom a számom és bevisznek dolgozni. A műhely. Hatalmas helyiség. Egyik végétől a másikig négy percnyi járás. Egy lengyel formázó mellé osztanak be helpernek. Szétnézek. Vaskádakat, mosdótálakat s mosogató szinkeket öntenek itt. Egy fatar-i tóban van a forma, erre vaske-1 rét jön, a helper lapátolja, a formázó pedig egy vasdorong- gal dögönyözi a nedves homokot. Ha ez megvan, akkor intünk a grain operatornak. A grain egy mozgó daru, mint egy vonat robog a fejünk fölött, a gyár egyik végétől a másikig. A daru fölemeli és megforgatja a vaskeretet. A fatartót levesszük és helyét egy másik vaskeret foglalja el, ezt is megtöltjük homokkal, aztán a két vaskeretet a daru kinyitja s a mintát kivesszük. Most megvan homokból a kád pozitív és negativ mintája. A két vaskeretet újból összeállítjuk és kész van az öntéshez. A daru, hatalmas katlanban, hozza az olvasztott vitáit s leteszi. Amerre a vas jár, minden rőtpiros fényt ölt: állványok, kocsik, emberek, feketék, fehérek. Mindenki szalad a vashoz, két-két ember visz egy üstöt és abba öntik a ragyogó, sziporkázó, csillogó fehér vasat. Ezt aztán az erre a célra hagyott lükön keresztül beöntik a formába. Pár perc múlva a homokban fejlődött gázok kékeslila lidércfénnyel égni kezdenek, ezúttal fehérré varázsolva a barna munkásarcokat. Mikor a vas lehűl, kezdődik a “csekálás”, vagyis a minta felbontása. Ezt is a daru végzi, mert hisz’ ember nem tudja fölemelni a több tonnás vaskereteket. A kádakat ezután kidolgozzák és viszik a zománcozóba. it ’ A zománcozó. Hatalmas kemencék állanak itt, melyekben éjjel-nappal ég az olaj. Nagy vasvillákkal, melyek egy mozgatható karon lógnak, fogják meg a kádakat, beteszik a kemencébe, mikor izzó piros lesz a kád, kiveszik, ráteszik egy állványra, amit egy pirikás állandóan forgat, egy másik, kezében rúddal, amelynek végén szita van, szitálja a zománcot az izzó kádra. Ezután visszateszik a kemencébe, ahol beleég a zománc és kész van a kád. Ez a munka nagyon egészségtelen, a munkások gázmaszkkal az arcukon dolgoznak. A fizetése n A mintázók 10—12 dollárt keresnek naponta. A segítőik 40 centet óránként, 9 órát fizetnek, ha tíz órát dolgoznak, vagy nyolcat. Ebből az következik, hogy nem győznek elég gyorsan dolgozni, mert ha 8 és fél óra alatt végeznek, akkor azt hiszik, hogy ők most egy fél órával, 20 centtel becsapták a kompániát és roppant boldogok. A mintázókra a helperek haragszanak, mert azok sokat keresnek. Darabszámra dolgoznak és ha négy kádat csinálnak egy nap, akkor ötöt szeretnének csinálni, hogy többet keressenek. De a helper nem akar többet dolgozni, mert hisz úgy sem kap többet, akkor a mintázó ad néhány dollárt a helpernek, az többet akar és ahelyett, hogy a gyáros, a kizsákmányoló ellen harcolna, egymás ellen sorakozik fel a két elnyomott munkástábor. Azt hiszem nem lesz érdektelen megemlítenem, hogyan történik a fizetés. A pénzt behozzák a műhelybe. Elől jön egy gunman, a társaság rendőre, aztán a “fizetőmester" és mögötte még két gunman. Leteszik egy kis asztalkára a dobozt, amiben a borítékok vannak, tőle jobbra-balra feláll egy-egy gunman, a pénzes ember az asztalnál és mögötte még egy csirkefogó. Szóval jól őrzik a pénzt. Szervezve persze nincs a műhely, nem is lesz egyhamar, mert a trentoni csuhások gondoskodnak róla, hogy a túlvilági boldogság reményében a földi jólétről mondjanak le az ő és a gyárosok javára a munkások. Firestone gummigyár Az akroni Firestone-féle gummigyár a világ egyik legnagyobb és legmodernebb gyárai közé sorolható, mely rendes viszonyok között 15— 20 ezer munkást foglalkoztat. A “modern” kifejezés alatt azonban nemcsak azt kell értenünk, hogy a gyár technikai berendezése a lehető legtökéletesebb, hanem azt is, hogy a munkás munka erejének kihasználása, a munkabeosztás révén, minden képzeletet felülmúló. A munkások három siftben dolgoznak, a munka egy pillanatra sem szünetelhet, minden mozdulatot szabályszerűen a kiszabott idő alatt kell elvégezni, mintha az emberek egy titokzatos gép alkatrészei volnának, amelyek egy egyenletesen forgó hatalmas lendkeréktől kapják azt az energiát, amely a munka elvégzéséhez szükséges. Ebben az örökös circu-lus vitiosusban, körforgásban, lehetetlen meg nem látni azt, hogy az ember csak függvénye a gépnek, amely alá van vetve az “anyag” mozgási törvényének, az öntudattól független, melyet a leghelyesebben “profit-törvénynek” nevezhetnek el ezúttal. Aki ide belép, Dante szavaihoz hasonlóan elmondhatja önmagáról, hogy fel kell hagynom mindennemű logikus emberi következtetésekkel, le kell mondanom arról, hogy a gép mögött rejlő hatalmas misztikumot, mint mindent mozgató erőt önmagamban és társaimban felismerjem. Ezt így kívánja meg a gyári munkabeosztás és így követeli meg a gyári spécli rendszer. A gyár különböző departmentjeiben talán csak annyi a különbség, hogy az egyik helyen a túlfeszített, munka, a másik helyen pedig az elviselhetetlen hőség teszi idő előtt tönkre a munkások ezreit. A megszokott napi események közé tartozik, hogy az emberek tucatszám,aléltan terülnek el a hőségtől, az általános kimerültségtől. Minden féltucat munkásra esik egy hajcsár, kik kivétel nélkül a Klan-hoz tartoznak és szerepüket a legnagyobb szakértelemmel töltik be. A munkások egymáshoz való viszonya a legnagyobb bizalmatlanságban merül ki, ami érthető is, mert a spiclikben ugyancsak nincs hiány. De mindennek dacára a radikális szellem kezd itt is tért hódítani. Vannak munkások, kik szembenézve az elbocsájtás veszélyével,bátor elszántsággal végzik a nehéz felvilágosító, úttörő munkát. A gyár rendszere jellemző, hogy miként tart szem előtt, miként kísér figyelemmel munkásokat és végül miként intézik el azt a munkást, aki a gyár békés üzemrendjét esetleg megzavarhatná. A “Danger”. Egyik elvtársunk, aki már több mint egy éve állt a gyár szolgálatában, végezte a lassú, de biztos kommunista munkát körzetében. Szerzett egy csomó előfizetőt a Day Workernek, az Új Előrének és ahol csak szerét tehette, felvilágosította munkástársait. ''Viselkedése azonban, egy év után, gyanússá vált és megfigyelés alá vették. És amikor a megállapítás befejezést nyert, azzal kezdték, hogy munkájában kezdtek gáncsoskodni és végül egyenesen kifogást emeltek “lázító” viselkedése ellen, majd elbocsájtották azzal a megokolással, hogy “Danger”, számítván arra, hogy egyszer és mindenkorra elhárították a gyárról a “bolsevik veszedelmet”. Később, amikor elvtársammal beszélgettem az ügyről. Emlékeztek, olvasóim, gyer-mekkorotokra, mikor a tündér- meséket hallgattátok órákhoszszat?Emlékeztek az “Ezeregyéjszaka meséire?” Emlékeztek a csodálatosan szép kastélyra, amelyet egy éjszaka leforgása alatt építettek a titokzatos varázslók? Hallgassátok az én mesémet. Ebben a nagy országban, ahol mi élünk, szintén van egy ilyen csodálatos kastély, amelyhez fogható nincs a legvastagabb mesekönyvben sem. Ez is, mint a mesebeli kastély, egy éjszaka alatt épült. Nem bűvészek, varázslók építették. Munkások, építők ezrei varázsolták oda egy éjszaka alatt a kapitalistáknak, parazitáknak, politikusoknak. Az övék minden talpalatnyi föld Gary, Indiana-ban, a mesebeli kastélyban. A munkásoké csak a vér, a verejték, ami a téglákhoz tapad. Ha a Gary-i acéltelepeket akarod meglátogatni, ne kérdezd senkitől, merre kell menned. Amint leszállsz a vonatról, szemedbe tűnnek a füstölgő kémények. Ha a toronyirányt követed is, okvetlenül eléred. Ha történetesen rövidlátó vagy, akkor sem jösz zavarba. Kövesd a füstszagot és rájösz, hogy néha az orrod is megbízható iránytű. Ha jobot akarsz, menj kérdezés nélkül, míg fel nem tartóztatnak. Természetesen van egy iroda a jobb keresőknek, de csak nem képzeled, hogy oda, a fényes berendezésű helyiségbe egy közönséges munkást beengednek?! Kint várakozol, míg egy óra múlva megjelenik egy szemüveges ember. őfelsége “A Szemüveges Ember” van feljogosítva a munkásokat felfogadni. Fontossága tudatában körülnéz. Tudja jól, hogy ő kicsoda, amikor körül van véve az éhes rabszolga-jelöltek százaival, akik eladják magukat egy darab kenyérért. Mikor a rabszolga-vásárló megjelenik, a levegő izgalommal telik meg. Mindenki köréje tolong, abban a reményben, hogy ő lesz a szerencsés, akit az ipari despota a lehető legalacsonyabb áron megvásárol. Királyi mozdulattal kiválaszt egykettőt a sok száz munkás közül és eltűnik velük az irodában, követve a tömeg irigykedő pillantásától, akiknek nem sikerült eladni magukat. De a tömeg nem megy el. Ott maradnak, várnak, azzal a titkos reménnyel, hogy egyszer mégis csak sikerül állást kapni. Majdnem mind dolgoztak már a Gary-i Acélműveknél, de letették őket, miután megígérték, hogy visszaveszik mindnyájukat, ha Coolidge-t megválasztják elnöknek, Coolidge elnök lett. A burzsoá sajtó és a Wall Street-i szolgák ütik a nagydobot mellette és prosperitásról énekelnek... S a munkanélküliek százai várnak. • Nap-nap után eljönnek, várnak. Elutasítják őket, elmeri" könnyen megállapíthattam, hogy ez,alapos tévedés! Mosolyogva jegyezte meg, hogy a magot elvetettük és ,az ki fog kelni és buján fog hajtani, mert a talaj ott arra nagyon alkalmas, az elviselhetetlen helyzet teszi azzá. Ahelyett, hogy elvtársam bánkódna helye elvesztésén, örömmel állapítja meg, hogy most látja csak, hogy mégsem társadalmi nulla egy munkás, ha 20 ezer ember között “danger”-nek minősítiknek, céltalanul csavarognak az utcákon. Hova menjenek? Haza?... ’’Haza!” Mi lesz a feleséggel, a gyerekekkel, akik éhesek? Akiknek kell a falat kenyér? Mi lesz a házbérrel, amit képtelen kifizetni? A Gáry-i munkások nyomorúságos helyzete minden képzeletet felülmúl. A hatalmas olvasztók, a füstölgő kémények valósággal a pokol benyomását teszik. Ha a munkások ebben a földi pokolban megkapnák munkájuk ellenértékét, élvezhetnék munkájuk gyümölcsét, meg volna az igazságszolgáltatás. De rabszolgajármot kapnak, éhbért, hogy a többi az élősködők zsebébe vándoroljon. A nyomort bizonyítandó, álljanak itt a következő adatok: Egy “közönséges munkás” átlagos órabére 40 cent. Hetenként 7 napot robotol Minden hónapban egy vasárnapja szabad. Az átlagos fizetés a négy hétért, beleértve a 3 vasárnapot is, 85—92 dollár. Ez heti 21— 23 dollár. S a munkások nemcsak szívesen dolgoznak hármat a négy vasárnap közül, de hajlandók volnának 100 napot dolgozni hetenként. És nem is lehet hibáztatni őket érte. Ez a létfentartási ösztöne. A létért való harcban a munkás mindenre képes, még arra is, hogy rabszolgává váljon. A fenti összegek arra sem elegendők, hogy tisztességesen meg lehessen belőlük élni, s sokan egész családot kell, hogy eltartsanak belőle. Lakásaik istállóra emlékeztetnek. Egy néhány darab törött s jól-rosszul összeeszkábált bútordarab minden, amit egy munkás a magáénak mondhat. A nőtleneknek jobb, mert azok kivesznek egy szobát valamelyik “boarding house”-ban. Ez minden, amit a Gary-i munkás cserébe kap az erejéért, verejtékéért, rabszolgaságáért. Dolgozik, mint egy állat, sőt többet, dolgozik, mintha egy gépnek egy kis része volna. ... És néha, mikor egy különös hang remegteti meg a levegőt, nem lehet tudni, emberi jaj volt-e, vagy csak egy kalapács esett le... Mily megfelelő volna egy hatalmas villamos táblát kiakasztani a Gary-i Acélművek kapujába, amely mértföldekre világítaná Dante szavait: “Rajtam keresztül a jajok városába juttok; rajtam keresztül örökkévaló fájdalomba értek.” S egy másikat is: “Ti, kik ide beléptek, hagyjatok föl minden reménnyel!” Ford.: JOH—N. Munkanélkül a Gary-i acélművek ajtójában Írta: HENRY VICTOR. M 'I F R K öreg Emberek, Akiket Az Élet Gondjai Kimerítettek, Nagy Megkönnyebbülést Találnak Nuga- Toneban Biztosan hat ts gyonaa Ezernyi ember csodálatosan megkönnyebbül néhány nap alatt. A Nuga-Tone helyreállítja a kifáradt idegeket és izmokat, erőt és tettvágyat, munkabírást önt beléjük. Vörös vért fejleszt. Erős és szilárd idegeket képez és a legcsodálatosabb módon fokozza kitartó képességét, zíditő álmot, jó étvágyat és pompás emésztést okoz. Rendben tartja beleit és sok lelkesedést és tettvágyat önt a lelkekbe. Ha nem érzi magát egészen jól, saját maga iránti kötelessége, hogy tegyen vele próbát. Semmibe se kerül önnek, ha nem lesz vele megelégedve. Kellemes lati és azonnal jobban fogja magát érezni tőle. Ha orvosa nem rendelte meg a számára, menjen azonnal a patikába és vegyen egy üveg Nura-Tonet, Ne fogadjon el utánzatokat. Csak néhány napig szedje és ha nem érzi magát jobban és nem lesz jobb színben, vigye el a maradékot a patikushoz, aki vissza fogja ennek a pénzét adni. Nura-Tone gyárosa annyira tisztába van azzal, hogy ez a szer mily hatással lesz önre, hogy utasította az összes patikusokat, hogy adják vissza a pénzét mindenkinek, aki a szerrel nincs megelégedve. Valamennyi gyógyszerésznél kapható e szer, akik ezt ajánlják és kereskednek érte. (Hird.) Július 4-én lesz a Munkáspárt chicagói piknikje Július 4-én lesz Chicagóban a Munkáspárt városi szervezetének nagy piknikje Beyer’s Grove, Irving Park Blvd. és California Ave. A piknik rendezésében rendkívüli számokkal vesznek részt az összes nyelvi osztályok is. A program később lesz ismertetve. A bevétel a Daily Worker javára lesz fordítva. ------------------Kötelességedet, munkás, meg nem tetted. Míg az ÚJ ÉLŐKÉT elő nem fizetted. Figyelje meg a gyermekeket, amikor * Kellogg’s-t esznek! Hogy szeretik a zamatját. Soha sem unják meg ezeket a gabona szívéből készült édes, ropogós szeletkéket, amely a legjobb reggeli eledel az asztalon! Tálaljon fel Kellogg’s Corn Flakes-t minden reggel. Egyszerűen adjon hozzá tejet vagy tejszínt. Próbálja meg friss vagy befőtt gyümölcscsel is. Nem kell főzni. Mindenki szereti. Kapható minden fűszerüzletben. Mindenütt felszolgálják. A vörös-és zöld csomagban. CORN FLAKES MINDIG írt «sen mettahelyrőL Kellő**’* *salladat« macott, feelth vlasskoH papírral lesért csomaRollsa me*er*t a samatot és a ■»«letkéket pt*ttott-ro~ pogoaan tartja. Ba M *ár6ra*o* Kollo**’« ajkán. VERSENYRE HÍVJUK A VILÁGOT! Hasonlítsa #M*e a Kellő**’* Corn Flakes zamatját bármily erészekészen lévő cereallal s akkor ön is xne* fogja tudni, hogy miért adunk el belőle többet, mint az összes más cerealokból. ÖN TÁMOGATHATJA A PÉK MUNKÁSOKAT, HA KENYERET VÁSÁROL ÉS AZ ITT LÁTHATÓ SZERVEZETI JELVÉNYT A KENYÉREN KÖVETELI! INTERNATIONAL WORKERS IN THE AMALGAMATED FOOD INDUSTRIES. Uj könyvek: AZ EMBER Gorkij tanulmánya Leninről .. 15 cent LENIN BROSÚRA : Krupskaja, John Stalin, John Reed cikkeit és Lenin munkáiból kivonatokat tartalmaz 35 ” LENIN : A parasztokhoz ........................ 15 ” ” Részt vegyenek-e a kommunisták a reakciós szakszervezetkben .. 5 ” Lenin munkáiból ismerhetjük meg a bolsevizmust! KÜLDJE BE MEGRENDELÉSÉT “PROLETÁR” Könyvkereskedés 33 East First Street, New York. N. Y. Terepnun« KBWemnder «Hk. NICOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Bárhol a városban vagy a környéken NYITVA ÉJJEL—NAPPAL a 68. utcánál, New York Elvállal és legpontosabban végez minden felekezetbeli temetkezést. 1275 First Ave