Uj Előre, 1925. augusztus (21. évfolyam, 4677-4707. szám)

1925-08-01 / 4677. szám

Az Oldal Óriási érdeklődés előzi meg a Delaware menti Népünnepélyt Augusztus 16-ika igazi ünnepe lesz a környék munkásságának. A “Philai Ifjúsági Egylet” elhalasztotta aug. 16-ára tervezett piknikjét. Philadelphia, Trenton, Roeb-s Román munkástársaink, hogy ring és környéke dolgozói lázai ezt a nagysikerűnek ígérkező érdeklődéssel várják a napot, augusztus 16-át, hogy lássák, hogy élvezhessék és ünnepeljék azt a nagyszerűt, amit a ma­gyar munkások szívesen nyújta­­nak testvéreiknek. A Népünne­­pélyen megjelennek a magyar dolgozókon kívül az angol, né­met, orosz, román, litván és uk­rán munkásszervezetek tagjai. Igazi Népünnepély lesz ez az összejövetel. Augusztus 16-án a Sylvan Lakes Parkban, ezen a gyönyörű fekvésű fürdőhe­lyen nem jelenhetnek meg Hor­thy-ügynökök és munkás-ellen­ségek, mert a munkásság ezen igazi ünnepén nem egy magán­­ember, nem egy munkásáruló zsebére gyűjtik a jövedelmet, hanem arra, hogy ezzel a mun­kásság harcos sajtóit, a “Daily Workert” és az “Új Előrét” tá­mogassuk. Az Ifjúsági Egylet és a Népün­nepély. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne emlékezzünk arról a Philában példátlan rokonszenv­­ről, mellyel az Ifjúsági Egylet viseltetik velünk szemben, akik a Delaware-menti Népünne­pélyt rendezzük. Mióta a nemzetközi munkás mozgalom magyar fázisa a he­lyes útra talált és szemmel lát­hatólag, lehet mondani, a sem­miből nagggyá nőtte ki magát, az Ifjúsági Egylet, Phila legna­­gyobb egylete, minden adott al­­kalommal nyíltan megmutatta és bebizonyította, hogy mellet­te van, megjelenésével segíti, tá­mogatja azoknak a munkáját, a­kik a munkásság felszabadításá­ért küzdenek. Még tökéletesen az emlékeze­tünkben vannak azok az előadá­sok és mulatságok, melyeknek nagy sikere, nem kis mértékben az Ifjúsági Egylet intelligens, megértő tagságának köszönhető. Nagy öröm és jóleső érzés fgy el bennünket most is, ami­­kor arról értesülünk, hogy az Ifjúsági Egylet elhalasztotta augusztus 16-ára tervezett pik­nikjét, hogy megjelenésével és munkájával naggyá és impo­zánssá segítse tenni azt a Nép­ünnepélyt, melynek úgy erköl­csi, mint anyagi sikere belátha­tatlan segítője a munkásság ügyének. “Üdvözlünk benneteket, Ifjú­sági Egyletnek tagjai! Megmutattátok azt, hogy ha külön egyletbe tartoztok is, ha a munkásság közös akciójáról van szó, meg tudjátok találni helyeteket. Kérünk benneteket, hogy haladó gondolkodástokkal és megértő munkátokkal tartsa­tok ki a munkásság szent ügye mellett és hassatok oda, hogy a környék munkásságának első nagy nemzetközi megmozdulá­sa sokáig emlékezetes marad­jon. Üdvözlünk benneteket, mun­kástestvérek !“ Román munkástársaink nemzeti viseletben. Román munkástársaink, amikor megtudták, hogy egy nemzet­közi Népünnepélyt rendezünk, készséggel és­­a legnagyobb örömmel siettek segíteni ben­­nünket. Be fogják bizonyítani, hogy a munkásság, ha nyelv te­kintetében bármennyire is el van választva egymástól, népviselet­ben bármennyire különböző is, ha a munkásság közös akciójá­ról, közös érdekéről van szó, tudnak egyesülni és kell is egye­sülni, ha azt akarjuk, hogy meg­mozdulásunk sikeres legyen, nemzetközi Népünnepélyt szí­nessé tegyék, román népviselet­ben fognak megjelenni. Mert hiszen azért népünnepély és az­ért nemzetközi Be fogják mu­tatni nemzeti táncukat, a “Ca­­russerut”, amivel Washington­ban második díjat nyertek. Magyar munkások, testvérek! Új Előre olvasók! Hozzátok szólunk! Már az eddig leírtakból is lát­játok, hogy megmozdulásunk nem elszigetelt, nem csoportak­ció, hanem tömegmegmozdulás, tömeg­akció. Kérünk bennete­ket, hogy ne legyen ez a meg­mozdulás tincktek közömbös, hanem sorakozzatok fel a mun­kásosztály érdekében, a saját ügyetekért a munkára, üres óráitokat adjátok oda saját ma­gatoknak, a saját ügyeteknek,­­ a rajtaülő súlya hajt. A jár­­hogy egy lépéssel közelebb ér-1 műhöz nem kell sem gazolni, sü­nk a felszabaduláshoz. Akinek'­en­­ van olyan nélkülözhető tárgya, amit feláldozhat, adja oda a Népünnepély határára. Paule Gusztáv a Munkás­ Otthonban lakik, 714 N. 3rd Street., min­den este ott található, és ő át­veszi az ajándéktárgyakat. Ugyancsak ő ad ki jegyeket is Philadelphiában. A trentoniak keressék fel Hor­váth Józsefet, 202 Emory Ave. A Roeblingdek forduljanak Kocsis Lajoshoz, 10 Amboy St. Phila, Trenton és Roebling munkásai rajtatok a sor. Ti raj­­tatok áll megmozdulásunk sor­sa. Hassatok oda, hogy megfele­lő erkölcsi és anyagi támogatás­­ban tudjuk részesíteni a munkás társadalomért harcoló sajtó­or­gánumot. Fel a munkára! ----------—------­ Egy ismert new yorki ájris konzervgyáros elhatározta, hogy a sokféle becsek és steneken kí­vül magyar gulyást is fog kon­zerválni. A jószimatu, de csapnivalóan rossz szakács konzervgyáros meg is kezdte a “hungarian gu­lyás” kannázását és miután ha­talmas reklámot csapott újfajta készítményének, piacra bocsá­totta. Tudvalevő, hogy egy időben itt Amerikában csak a gulyás­ról ismerték a magyarokat. El­képzelhetjük, hogy mikor a más nemzetiségű emberek megvet­ték az ájris által készített ma­gyar gulyást, milyen vélemé­nyük lehetett a magyarok ízlé­séről. Egy napon valaki megkérdez­te a konzervgyárost, hogy tulaj­donképpen milyen húsból is ké­­szíti a gulyást. A konzervgyáros erre büsz­kén azt feleli, hogy a nyulhúsból igaz-e, hogy lóhúst is kever­tek a nyúlhús közé?"— kérdi a másik. Igen, felelt a gyáros, de csak nagyon keveset. Mégis mennyit? érdeklődött a másik. Keverjük, válaszolt hetykén a konzervek készítője. Mennyi a nyúl és mennyi a ló? faggatta tovább az érdeklő­dő? Oh, hát ötven százalékban- Egy nyúl, egy ló, válaszolt a gyáros., -Ezt a tanulságos esetet azért mondtuk el, hogy figyelmeztes­sük azon olvasóinkat és elvtár­sainkat, akik valóban élvezetes magyar gulyást (sem lóból, sem nyúlból) akarnak enni és meg akarják ismertetni ismerőseiket Vanczákék uszítanak Szov­­jetoroszország ellen.­­­ A magyarországi szociáldemok­raták lapja, a Népszava, szor­­galmasan teljesíti burzsoá­­ügynöki szerepét. Sietve kö­zölte a német kormány ha­zugságait arról a perről, amelyet a moszkvai munkás és parasztkormány indított három fascista merénylő el­len. A három diák a német ellenforradalmárok megbízá­sából ment Szovjetoroszor­­szágba, hogy merényletet kö­vessen el Zinovjev és Trotzky és barátaikat a magyar gulyás ízletességével, jöjjenek el vasár­nap az Edenwaldba, ahol a new yorki pártosztályok által rende­zett nagyszabású gulyás kirán­duláson a legnagyszerűbb ma­gyar gulyást élvezhetik. Különféle szórakozások egész nap LI .J ELŐRE MOTORNÉLKÜLI KOCSI George Snyder new yorki mérnök, egy motornélküli járművet talált föl, amelyet sem fogaskerék és 30 mérföl­det megy óránként. Képünk a föltalálót és a gépet mutat­ja be. Magyar városok,­­ és faluk hírei ■ (Hírek Magyarországból és BUDAPEST Száz munkaalkalomra 640 munkaképesé. ) Hogy meny­nyíre igazak azok a Bethlen­­éket és a nemzetközi tőke Ügynökét, Smith biztost di­csőítő hírek és cikkek, ame­lyek szerint a biztos úr “sza­nálta” Magyarországot, arra vonatkozóan minden más bi­zonyíték mellett is elég volna az alábbi egyetlen adat. Az állami munkaközvetítő hivatalnak az ipari és keres­kedelmi munkapiac helyzeté­ről a kereskedelemügyi mi­niszterhez tett jelentése sze­rint, a budapesti és hét vidé­ki hatósági közvetítő férfi- és nőm­unkások részére 364, ta­­noncok részére 404, összesen tehát 76­0 munkahelyet, to­vábbá 4426 férfi, és nőmun­­kakeresőt, 490 tanoncot, ösz­­szesen tehát 4916 munkake­resőt tartott nyilván. Száz munkahelyre 640 munkake­­reső jutott. A munkapiac helyzete tehát nagyon kedve­zőtlen. Az előző héttel szem­ben rosszabbodott. Főbb fog­lalkozási ágak szerint tekint­ve, a munkapiac helyzete na­gyon kedvezőtlen. Az előző héttel szemben rosszabbo­dott. Főbb foglalkozási ágak szerint tekintve, a munka­piac csak a tanoncoknál volt kedvező, a többi foglalkozási főágnál nagyon kedvezőtlen. Intézetek szerint tekintve, a munkapiac mindenütt, de kü­lönösen a budapesti és a mis­kolci intézetek körzetében na­gyon kedvezőtlen­ elvtársak ellen. Ezt a per fo­lyamán ők maguk is beval­lották. És a budapesti Nép­szava ennek a megemlítése nélkül, a német kormány uszító beállítását sietve lekö­zölte. Az uszításban tovább kéjelegnek. Híreket dugdos­­nak be a Népszavába arról, hogy hogyan készülődik Szov­jetoroszország a háborúra. Nagyítva és ferdítve állítja be Frunze, hadügyi népbiz­tos legutóbbi nyilatkozatait. Azt a részét azonban a Nép­szava egyszerűen elsikkaszt­ja, hogy az orosz parasztok és munkások az angol és ame­rikai készülődés ellen kény­telenek a védelemre gondol­ni. Azt egyáltalában nem mondja, hogy Anglia is, sőt csak Anglia és a többi impe­rialista állam készülődik há­borúra, így uszítanak Szov­­jetoroszország ellen. Remél­jük, hogy a magyar munká­sokat nem fogja félrevezetni ezeknek a burzsoá-bérenceke­nek az uszító ferdítése és ha­mis beállítása.­ ­ utódállamokból,)­­ ************* Utcára dobták egy százszá­zalékos rokkant héttagú csa­ládját, Lővinger József száz­­százalékos hadirokkantat és hét tagú családját. A rokkant az Ó­ utca 36. számú házban la­kott egy szobás zugban. A la­kásadó, valami László Ák­ám­, aki az egész lakását át akarja alakítani találkahellyé, most a rendőrség segítségével kilakol­tatta a rokkantat és hét tagú családját. És ennél a kilakol­tatásnál a Horthyék lakáshi­vatala is segédkezett, összeesnek az emberek az utcán és a munkahelyeken. A Lánchíd pesti hídfőjénél össze­esett Kaufmann Lajosné 39 éves háztartásbeli asszony, aki a Fő­ utca 44. számú házban la­kik. — Németh József 66 éves gyári munkás, aki Thökölyön, a Szilágyi telepen lakik, a mász­ás homoktelepen levő pihenő­szobában hirtelen rosszul lett és vért hányt. Életveszedel­mes állapotban a Rókus kórház­ba szállították — A Tisza Kál­­mán-tér és Népszinház­ utca sarkán eszméletlen állapotban találták Tóth István 31 éves kocsist. A mentők a Dolog kórházba szállították. Megál­lapították, hogy valamennyi az éhségtől esett össze. EGY DETROITI MAGYAR MUNKÁS VÁLASZOL EGY NÉPBUTITÓ PAPNAK AZ Új Előre szerkesztőségé-­ INGYENES/­ CSUHÁS nek, New York, N. Y..Uraim s hölgyeim, csak fi-Tisztelt elvtársak, szives-'ír­­­kedjenek az alábbi két verset IS u J '» 1 'a^J0v» kia „i ........ . nem is mondanám. az Uj Elörében leközölni. Az,rgy feketelelkül ingyenélő elsőt Nyíri István római ka­­tholikus plébános irta, az ál-L, tala .Ibullott hívei rtenére, Mu-*«nép.b«üto » amely a “Szent Család’’ című újságban jelent meg július 15-én. Ez a vers megvilágítja azt, hogy a szent atyák meny­nyíre maguk alatt vágják a fát még akkor is, mikor a bolsevikikre irják aljas ha­zugságaikat. Elég, ha két szó­val bebizonyítom. Csuhás: minden gondolkozással biró ember tudja, hogy ez nem más, mint az ingyenélő, here életű papság. Bolseviki: Nem is kell bizonyítanom, hogy a alak, ők hizlalnak, Ismer engem Lenin s hívei meg sok más. Ők engem úgy húznak. Sem­­mit­tevő Csuhás. Eszem, bár nem sok van, de de a szám egyre­­jár. Hogy jól tudok hazudni, azt mondanom is kár. Ami hiveimé annak enyém fele, Mi az enyém, nekik ahhoz semmi köze. Mert hát én vagyok az ingyen élő csuhás, mindennap robotoló munkás. _ .. . „ . . .... A Csuhás Nyiri verse, mely népbutitó indián név alatt lapul meg, a következő: csuháé Uraim s hölgyeim, csak fi­gyeljenek rám, Úgyis tudják ki vagyok, ha nem is mondanám. Egy fekete csuhás­ butítás­ból élek. Eszem, iszom és tudják (!!) henyélek. Mikor éhes vagyok, a szakács nem rám vár, Mert henye életemhez még asszony is kijár. Szakácsnémmal ketten, ha megebédel­tünk, Oda szólok neki, hogy: no most pihenni dőlünk. Mert, hát én vagyok az ingyen élő csuhás, Semmit­tevő, népbutitó csu­hás . .. Ravasz szemem, ha meglát egy szép asszonykát, Sunyi módon kérek tőle tit­kon találkát, Férje, hogy ha zúgolódik, ha légyottan fog. Erre én majd ravasz módon hozzá fordulok. Kenetteljes beszédemmel fél­revezetem: “Ne zúgolódj, isten rendelte ezt nekem.” Hiszen ami tiéd, annak enyém a fele. Megteszem én ezt máskor is, nyugodj bele. Avagy talán nem tudod, hogy kicsoda vagyok? No hát, figyelj rám, majd mindjárt megtudod: Én vagyok az ingyenélő, here csuhás, Az Istókját neki, de neki, hát ki véna más, Mint a semmit­tevő, népbu­tító, családrontó csuhás! Hej! csak sohse halnék meg, mert jó dolgom van nekem, Semmit­tevésből, naplopásból áll egész életem! Az általam butított birkáim­­ dagadtra hizlalnak. Szegény gyarló népek kezet is csókolnak. Pedig ha tudnák, hogy az mind csak maszlag, Amit ők éntőlem a dollárok­ért kapnak, Amit úgy hívnak: nesze sem­mi, fogd meg jól, BOLSE­VIKI Uraim és hölgyeim, csak fi­gyeljenek rájd. Úgyis tudnák ki vagyok, ha nem is mondanám. Vörös vagyok egészen, a sze­mem lángot szór, úgy állok itt, akárcsak egy Bonaparte Mór. Ismer engem a Lenin és imád a Trotzki. Engem ők is úgy hívnak, hogy nem takarodsz ki. Eszem igaz nem sok van, de szám az egyre jár. Jobban tudok hazudni, mint ötven muszka cár... Mert: Én vagyok a Viki, a Viki, a Bolseviki John. Az Istókját neki, de neki, hát mit bámulnak rám? Hisz ami a maguké, az enyém a fele. Ami meg az enyém, ott nincs közük bele. Mert én vagyok a Viki, a Bol­­seviki, Yes,a Bolseviki John. Egy vendéglőbe mentem, mert éhes voltam már. S nekem, mint egy vörösnek, az ebéd­ ingyen jár. Leültem egy asztalhoz és en­ni rendeltem , mivel nagyon jól ízlett, hát kettőt megettem. Mikor aztán jól laktam, ki akartam menni. Rám kiáltott egy pincér, hogy tessék fizetni. Erre én meg nagy büszkén csak oda fordulok: Bácsi, maga nem tudja, hogy kicsoda vagyok?!... Hát, Én vagyok a Viki, a Viki a Bolseviki John, Az Istókját neki, de neki hát mit bámul úgy rám?! Hisz ami a maguké, az enyém fele, Ennék én még most is, csak ne lennék tele. Mert én vagyok a Viki, a Bol­seviki Viki, Yes, a Bolseviki John. jó Hogyha majd meghalok, dolgom lesz nekem, Mert a semmit­tevést én na­gyon szeretem. Igaz, hogy a földön se dolgoz­tam sokat, Legföljebb csak bosszantot­tam, loptam másokat. Ha majd a mennybe megyek, Ott bekopogtatok, És Szent Péter kikiált, hogy mondjam ki vagyok, Erre én meg nagy büszkén csak egyet nevetek És Szent Péter szavára majd ezzel felelek: Hogy Én vagyok a Viki, a Viki a Bolseviki John, Az Istókját neki, de neki hát, mit bámul úgy rám?! Hisz a menyországnak az enyém a fele, Pokolba már küldtek, de nem megyek bele, Mert én vagyok a Viki, a Bol­seviki Viki, Yes, a Bolseviki John. Irta: Indián. Erre én a következő vers­ben válaszoló’’ s engem Én meg tivornyázok az ő dol­lárjaikból . . . Mert hát én vagyok az ingyen élő csuhás, Semmit­tevő, népbutitó csu­hás. .. Igaz, hogy mesémet már ke­­vesen hiszik, Mert a munkásnépek, értsd: a bolsevikik Arra lent Keletem, Lenin és a Trotzki hívei Azt mondották nekem, hogy mars ki....­­ hogy nem vagyok ott, jobb ott az élet. Amióta nem hallják népbu­titó mesémet. Fölismerték, hogy cár s csu­hás ellenségük, Nem pedig a többi proletár­testvérük. Már nem mennek embertest­­vérükre karddal. Leszámoltak cárral és butitó pappal. Ez fáj nekem nagyon és félek is tőle. Hogy itt is ránk tör a bolse­viki eszme. Mert kérem, a munka nekem nem kenyerem. A semmit­tevést és a henyé­lést szeretem. Ha itt is azt mondják majd: takarodjak ki . A parókiáról, hát majd föl fogok csapni Szeretetcsomag szállítanak az óhazába És zarándoklókat szállítok a szent Rómába. Telekhiénának is jó volna lenni. Ott a társam, tessék csak megnézni Berkó Horthy szavát, ott van egy plébános, Ki farmokat ad el lent Flori­dában most. Hát ezeket én is kitűnően ér­tem. Mert, tagadhatatlan, butítás a mesterségem. Mert Tudják kérem, én vagyok az ingyenélő csuhás, Mindenféle zsírral, hájjal megkent Semmit­tevő, népbutitó szent csuhás. . . Detroit, Mihh. Nagy Antal. KÖRUTAZÁSI JEGY LESZÁLLÍTOTT ÁRON $ 192.50 NEW YORKTÓL BU­DAPESTIG S VISSZA PlUE U. S. jövedelmi Adó Pompíts sikálom kínálkozik, hogy leszállított árban har­madosztályú kabinban láto­gatást tegyen az óhazában. Utasainkat Hamburgtól kü­lön vonaton szállítjuk ren­deltetési helyükre megbízha­tó vezető kíséretében. HAJtINDI'LáS HETBJIKLXT Visszaút:1 sási engedélyért és más Információkért forduljon bármely ülnökünkhöz vagy United American Lines (Harrlman Ltot) Joint Service with I Hamburg American Line 3 35-39 Broadway, New York. vbbhwbhí mbbbbbbosw Telephone Rhinelander 4116 NICOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Elvállal és legpon- flottája* Bárhol a városban tosabban végez vagy a környken minden felekezet­ NYITVA keli temetkezést. R. ÉJJEL-NAPPAL 1275 First Ave., a 68. utcánál, New York VÁSÁROLJA A SZÓTÁRAKAT, valamint az Amerikai Magyar Nyelvmestert 99 A “PROLETÁR KÖNYVKERESKEDÉSBEN 33 East First Street, New York City

Next