Uj Előre, 1926. május (22. évfolyam, 4949-4979. szám)

1926-05-01 / 4949. szám

Ni­pbói Napka HÍJA BASIC/ LAfOÍ* * * HEARST kétségbevonja Mor­gan hazafiságát. Ha az a­ tény, hogy Morgan Angliában, nevelkedett, nem volna elegen-­ de a gyanúra, ott van a másik, sokkal nyomatékosabb tény, az, hogy Morgan az angol kor­­­­mány financiális ügynöke. Ha­­ még ez se elegendő, ott van a harmadik tény is: Morgan azo­kat a kereskedelmi hajókat, melyeket az Egy. Áll. kormá­nyától vásárolt, hogy kifej­lessze Amerika nagy kereske­delmi flottáját, eladta az an­goloknak,­ holott tudja, hogy Anglia ezeket a hajókat hábo­rúk esetén Amerika ellen szol­gálatba fogja állítani. Ezért vonja kétségbe Hearst az ame­rikai pénzfejedelem hazafisá­gát. AZONBAN ezekkel a tények­kel szemben figyelembe kell venni más tényeket is. Nem lehet tagadni, hogy Morgan angliai neveltetése dacára is ragaszkodik amerikai állam­­polgárságához. Nem csak az angol, hanem az amerikai kor­mánynak is financiális ügynö­ke. Ha amerikai hajókat elad Angliának, viszont angol bon­­dokat elad Amerikának. Mor­gan néni, hazafiatlan, sőt dup­lán patrióta. Természetesen hasznot húz úgy az angol, mint az amerikai patriotizmusából. Másképpen mi értelme volna a patriotizmusnak ? MOORE spanyolországi nagy­követ azt hiszi, hogy az amerikai munkásoknak mégis csak jobb dolguk van, mint a spanyol munkásoknak, mert például sokkal jobb tejet kap-­ nak, mint a spanyol munká­­­sok. M­­oore vagy nem hallott­­ még a tejpanamáról, vagy hal­; lőtt róla, de rosszul fejezte ki, amit mondani akart. így kel­lett volna mondani: a spanyol munkások sokkal rosszabb te­jet kapnak, mint az amerikai munkások. Vagy pedig: a spa­nyol tej­panama túltesz még az amerikain is. Ami persze egy kissé hihetetlenül hangzik, ezbiztos egy sereg új rendőrt és állomást akar működésbe állíta­­ni a nyáron, hogy — szerinte — kielégítse a nagyváros közbizto­sági kívánalmait. A legénysé­get és tisztikart 3000 emberrel akarja szaporítani és a költség­­v­etés ehhez való szabását sür­gette a városi tanácsban. Világ Proletárjai Egyesüljetek Minden Hatalmat a Munkásoknak Kct«r*<l a* ■•cond dua ntlUr Aafuat T, Ilii, M tu» Poat üfílet of Now York, N. Y„ aadtr to« Act of Marok Írd. 1ITI, VOL. XXII. ÉVFOLYAM. No. 4949. —N­EW YORK. SZOMBAT, MÁJUS 1, 1926. EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT. Föl szervezett harcra U. S. kapitalistái ellen! A Workers (Communist) Party Központi Végrehajtó Bizottság kiáltványt bocsáj­­tott ki az amerikai munkás­sághoz Május elsejének megünnep­lésére. A kiáltvány bevezetőjében kiemeli, hogy az idei május­nak fokozottabb jelentősége van, mint a múlt évi és meg­előző májusi ünnepeiének. Ezt a jelentőséget egyik oldalról az amerikai nagytőke erősö­dése, imperialista világhata­­lommá­ növekedése, másik ol­dalról az amerikai munkás­ság soraiban jelentkező erje­dés, fokozódó aktivitás adja meg. Az amerikai imperializmus és a munkásosztály “Az amerikai kapitalisták, mondja a kiáltvány, az egész világ fölött való imperialista uralomra törekszenek, óriási profitjaik képessé teszik őket arra, hogy a munkásságnak bizonyos kedvezményt adjon. De a rettenetes kizsákmányo­lás, amelynek alávetik az amerikai munkásság túlnyo­mó nagy tömegeit, a munkás­ság egyre nagyobb tömegeit hajtják lázadás felé. Az utolsó hónapok nagy sztrájkjai A múlt évben 150.000 bá­nyászt kényszerítettek hathó­napos sztrájkra, hogy védjék magukat a buszok támadásá­val szemben és megakadá­lyozzák életszínvonaluk leszo­rítását. Jelenleg 16.000 szövőmun­kás van harcban a tűrhetetlen állapotok ellen, amelyeket a munkáltatók rájuk kényszerí­tettek. New York Cityben 12.000 szücsmunkás harcol sorsa ja­vításáért és a jogért, hogy szavuk legyen abban a ter­melési ágban, amelyben dol­goznak. A munkások nem engedik magukat félrevezetni Ezek a harcok mutatják, hogy a kapitalista munkálta­tók osztályegyüttműködési munkásbolondítása nem sike­rül. Azt akarták elhitetni a munkásokkal, hogy az ő ér­dekük azonosak a buszoké­­val. Ez a hit a kapitalista gé­pezethez kötné őket, hogy a munkások tűrjék kizsákmá­nyolásukat. Ez az “osztály­együttműködési” manőver­­ nem sikerült. A munkásokat nem lehet elbolondítani. Élet­színvonaluk, béreik megjaví­tásáért harcba szállottak. A kapitalista kormány és a munkások Ezek az új harcok a kapita­listák ellen megint napfény­re hozták azt a szerepet, ame­lyet a kormány játszik a bó­­szokkal s munkásokkal szem­ben. A háború óta a kormány a munkások és bószok minden nagy harcába beavatkozott s hatalmát a munkások leveré­sére fordította. Tiltó parancsokat adott ki a bányászok ellen 1919-ben. Katonaságot küldött az acél­munkások ellen ugyanebben az évben. A hirhedt Daugher­ty injunctiont kiadták a vas­úti munkások letörésére 1922 ben. Ugyanebben az évben milíciát küldöttek a bányák­­be a bányamunkások letartá­­sára. A munkások jelenlegi har­cában Passaicon, a kormány­­hatalmat megint csak nyíltan és brutálisan a munkások el­len használták. Passaic ma megismétlődése Lawrence­­nek és Patersonnak 1912- ben. A rendőrség brutálisan áti-veri a munkásokat. A sztrájk vezetőit börtönbe zár­ják és rendkívüli magas hajl­ék alatt fogva tartják. A szó­lás-, sajtó- és gyülekezési sza­badságot megszüntették. A buszok kérésére kiadott tiltó­parancs újabb gonosztettet jelentett a munkások ellen. Az Egyesült Államok mun­kásai előtt még sohasem volt világosabb bizonyíték arról,­­ hogy a kormányhatalom az ő ■ kizsákmányolóik kezében­­ van és nyíltan az ő harcaik­­ leverésére fordítják, a­mely­e­­t két tisztességesbb megélhetés­i s­ikert folytatnak. A munkásságnak kell a kor­mányhatalmat a kezébe venni Az 1919 és 1922-ik évi har­cok fölvetették már azt a gon­dolatot, hogy a munkásság­nak égető szüksége van egy politikai pártra, melynek ve­zetése alatt harcolhatnak a kapitalisták és kormányuk politikai hatalma ellen. Így született meg a munkások mozgalma egy farmer-labor párt megteremtésére. A jelenlegi harcok ezt még világosabban megmutatják. Föltétlenül szükség van és haladéktalanul meg kell te­­remteni a munkásosztály po­litikai pártját. A munkásoknak föltétlenül ki kell ragadni a politikai ha­talmat a kapitalista osztály kezéből. Passaic megismétlő­dését csak akkor akadályoz­­hatjuk meg, ha a kormányzó hatalmat a maguk kezébe ve­szik a munkások és azt a maguk harcainak támogatá­sára használják annak elnyo­mása helyett. A kapitalisták és programjuk A kormány nemcsak az el­múlt években harcolt tényle­gesen a munkások eelln, ha­nem törvényhozása útján újabb jogi alapot is készített elő a munkások még nagyobb fokú elnyomására és kizsák­mányolására. Az új adótörvény ennek az országnak nagykapitalistáit (Folytatás a 4-ik oldalon) A WORKERS (COMMUNIST) PARTY OF AMERICA MÁJUSI KIÁLTVÁNYA A KIT SZOLGÁL a Kongresszus és ki a Kongresszus ura, — kérdi elkeseredetten az Eve­ning World abból az alkalom­ból, hogy­­ a Kongresszus a szénbárók profitharácsolásá­­nak megakadályozásáról nem gondoskodik és előreláthatólag nem is fog gondoskodni. Hát bizony alkotmány ide­ vagy oda, de úgy látszik, mint­ha a Kongresszus a profithará­­csolókat szolgálná és mintha a profitharácsolók volnának a Kongresszus urai. Sőt amikor az amerikai demokráciára any­­nyira büszke Evening World is ilyen kérdéssel áll elé, akkor már nem csak úgy látszik, ha­­nem úgy is van. IC­AGO egyik ügybuzgó ügyésze meg akart győződni, í­gy csakugyan vannak-e t­ígszterek és ganmenek Chi­­joban és ugyancsak olyan szedelmes-e a városban jár-­­­elni. Néhány gengszter ki­­ttében tanulmányútra in­­t. Mindjárt az első tanul­­­nyútján agyonlőtték. Meg­­őződött, hogy Chicagóban ikugyan vannak gengszterek ganmenek és csakugyan ve- Kielmes a városban járni-­­lni. EHET valami jellemzőbb új kapitalista “civilizációra”,m­­int az a tény, hogy Louisana illamban a gyermekek heti, hATVAN órás munkaidejének sökkentésére egy törvényhozó tény télen javaslatot előter­­eszteni ? Lehet valami még én­(Folytatás a 2-ik oldalon) Betiltotta Nimmo a Garfield-i gyűlést sztrájkolók békésen szétosz­lottak. PASSAIC, április 30. Nimmo sheriff pénteken délután meg­akadályozta a garfieldi Belmont Parkba hirdetet gyűlés megtar­tását. A gyűlést a Civil Liber­ties Union rendezte azért, hogy újabb döntést provokáljon ki a rendőrhatóságoktól. Nimmo 75 fős fegyverzet sheriff kíséretében vonult fel és a gyűlésre megje­lent hatalmas tömeget nem en­gedte be a Belmont Parkba. A sztrájkolókat a sh­eriffek négy blokknyira tartották távol a parktól. A sztrájkolók vezetői élesen tiltakoztak a­­polgárjogok meg­sértése ellen. Azonban a she­riff durván kijelentette, hogy Bergen Countyba a kihirdetett Riot Act érvényben van és sem­miféle gyűlést nem enged tarta­ni, összeütközésre nem került a sor. A United Front Committee ál­tal kiküldött kilenc tagú bizott­ság hosszú tárgyalásokat folyta­tott Hilferssel, a­z A. F. of L. new jerseyi titkárával. A tár­gyalások eredményéről jelen­tést még nem adott ki a United Front Committee. A hírek sze­rint Hilfers a gyárosokkal is tár­gyalni fog. A gyárosok nem tárgyalnak. A Worsted Spinning Co. és a Gera Mills húszai közös nyilat­kozatot adtak ki, mely szerint csak a gyáraikban alkalmazott munkásokkal hajlandók tárgyal­ni, de a United Front Commit­­tee-val nem . Azonban a kor­mányzó közvetítését és bizott­ságát elfogadják. A nyilatkozat­nak megint az a célja, hogy a munkásokat elszakítsák a Unit­ed Front Committeetől. E­z a mesterkedés azonban épp oly sikertelen lesz, mint a többiek. A sztrájkoló szövők ragaszkod­nak a szervezetükhöz. Romlott húst adtak a haza­fiak a tengerészkatonáknak Moskowitz szövetségi bíró előtt a new yorki bíróságon teg­nap sorra került Jacob Doll Packing Co. brooklyni cég ügye, amely céget azzal vádol­ják, hogy a háború alatt több ezer font corned beef-t hamis minőség­jelzéssel adott el a ten­gerészeinek. Az ügy 1918 óta húzódik és most felfüggesztett ítélettel nyert befejezést. A szücsbuszok már hajlandók tárgyalni Hatalmas piketdemonstráció május elsején Eddig még hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a szücsbuszok már hajlandók volnának tárgyalásokat kezde­ni a szücsmunkások uniójával. A hírek szerint már a mai na­pon fel is szólítják a uniót a tárgyalások megkezdésére. A unióhoz eddig még semmi hír nem érkezett a buszok határo­zatáról. A szücsmunkások uniója ki­tart eredeti álláspontja mel­lett és a Schachtmanék által felajánlott áruló nyolcpontos szerződés alapján nem tárgyal. A sztrájkoló szücsmunkások május elsején reggel hatalmas tüntető piketfelvonulást ren­deznek a szücsműhelyek­ előtt. A shop-chairmanek gyűlésén szóba került az Int. Furriers­­ központi lapjának sztrájktörő­­ visel­kedése. Megállapították, hogy a Schachtman kezében levő és a szücsmunkások pén­zén kiadott lap teljesen a bu­szok érdekét képviseli és a sztrájkolók harca ellen van.­­ A májusi ünnepélyeken Gold beszélni fog. A sztrájkoló­­szücsmunkásoknak meg kell j­elenni ezeken a gyűléseken, m m­r­­­tük Maj­us 1. A MUNKÁSOK ÜNNEPE. NEW YORKI PROLETÁROK JÖJJETEK EL A MÁJUSI ÜNNEPÉLYEKRE. DÉLUTÁN: A COOPER UNIÓBAN (8th STREET és 4th AVENUE) SZÓNOKOK: * RUTHENBERG, DUNNE, WEINSTONE és KRUMBEIN, IÜVESZI PROGRAM. ESTE UTCAI GYŰLÉSEK EGÉSZ NEW YORK TERÜLETÉN ■■■■■ Kiment az angol Bányász Union sztrájk rendelete az összes bánya­vidékekre Kalkuttában anarkia Szerződés a szovjet és terror uralkodik­­és balti államok közt KALKUTTA, (Kelet-India), április 30. Kalkuttában az egész város életét megbénították a le­zajlott harcok a mohamedánok is hinduk közt. Jelenleg­­­anarkia uralkodik a városban Senki sem érzi magát biztonság­ban és a város forgalma szüne­tel. Ennek következtében az élelmiszerrel való ellátás hiá­nyos és éhínség, valamint jár­vány" fenyeget. A bizonytalan­ságot fokozza az angol ható­ság és rendőrség terror­uralma Az angolok ugyanis attól fél­nek, hogy a harcok az ő ural­muk ellen irányuló lázadássá alakulhatnak át. Az eddigi harcoknak ezer ha­lottja és sebesültje van. Jelen­leg szünetelnek a harcok, de at­tól félnek, hogy újból megkez­dődnek. A nyugtalanság és terror mel­lett fokozzák az anarkiát a fosz­togatók és gangszerek, akik a zavarosban halászni akarnak. HELSINGFORS, április 30. Finn, Lengyel és Észtország, valamint Litvánia megegyez­tek abban, hogy a Szovjet Unióval közösen kötnek sem­legességi szerződést. A meg­állapodás után értesítették a szovjet kormányt, hogy a szer­ződést úgy hajlandók meg­kötni, hogy egyik oldalról a Szovjet Unió, a másik oldal­ról a négy állam írja alá. Külön-külön nem kötnek szerződést. Finnország eddig azon mesterkedett, hogy Svéd és Németországgal lépjen szö­vetségbe a Szovjet Unió ellen. Németország azonban kere­ken visszautasította ezt az ajánlatot, úgy hogy most kénytelen a többi balti álla­mokkal együtt megkötni a szerződést a Szovjet Unióval. LONDON, április 30. — A Szakszervezeti Főtanács pénte­ken délelőtt ultimátumot kül­dött Baldwin miniszterelnök­nek. Az ultimátum kimondja, hogy amennyiben a bányabárók vissza nem vonják azonnal a bá­nyák lezárására és a bányászok kizárására vonatkozó fenyege­tésüket, a Főtanács elrendeli a bányászok azonnali kivonulását a bányákból. LONDON, április 30. A ki­rály viszatért Londonba a sú­lyos helyzetre való tekintettel. Összehívták tanácskozásra a kormány tagjait. Ezt a tanács­kozást úgy értelmezték, hogy kivételes állapotot akarnak el­rendelni, mint 1920-ban. Ez a nyílt kapitalista diktatúrát je­lentené. Azt hiszik, hogy vég­ső esetben a bányákat állami ke­zelésbe veszik a válság tartamá­ra, de csak azért, hogy így kí­séreljék meg az állam erőszak­szerveivel leverni a bányászo­­kat. LONDON, április 30. A bá­nyászok előkészületeket tesznek­­ az általános sztrájkra. Szerszá­­­­maikat pénteken már felhozták­­ a bányákból. Ez az előkészület­­ egyelőre nem hivatalos sztrájk­­ rendeletén alapszik, hanem a bá­­nyászok kikerülhetetlennek lát­­­­ják a harcot. A bányászok el vanak szánva, hogy semmi körülmények közt­­ nem dolgoznak a régi bérskála­­ mellett. MOSZKVA, április 30.*— A­­ Vörös Szakszervezeti Interna­­­­tionale végrehajtó bizottsága­­ felhívást intézett az angol szén­válság ügyében az amsterdami Szakszervezeti Internationale­­hoz. . A felhívás kiemeli, hogy az angol bányászok elleni táma­dás az egész nemzetközi mun­kásság érdeke ellen is van és le­­veretésük a többi országok mun­kásai életszínvonalának leszorí­tását is jelentené. Ezért feltét­lenül szükséges, hogy az egész nemzetközi munkásság felsora­kozzék az angol bányászok mel­lett. A két szakszervezeti Inter­­nationalenak egységfrontra kell lépnie a kérdésben és haladékta­lanul a segélyakciót kell meg­szervezni. Az átiratra távirati választ kért a Vörös Szakszer­vezeti Internationale végrehaj­tó bizottsága, a hely és idő meg­jelölését kérve, ahol nyombani tanácskozásra összejöhetnének. Sem távirati, sem egyéb válasz egyelőre nem érkezett. LONDON, április 30. Egy ké­sőbbi jelentés szerint úgy akar­ják kitolni a válságot, hogy né­hány napig még tovább fizet­nék a bányabáróknak az állami segélyt, amíg a tárgyalások mégis eredményre vezetnének. Az eredményben azonban már senki sem hisz, miután hónapok­ig tárgyaltak és nem bírtak megállapodásra jutni. A Szakszervezeti Főtanács által bejelentett támogatást nem úgy értelmezik, hogy az nyomban általános sztrájkot je­lentene a többi iparágban is. Csak ha erre szükség lesz, ak­kor rendelik el fokozatosan az iparágak fontossága szerint. Ezt azonban befolyásolhatják a be­következhető váratlan esemé­nyek. A Szakszervezeti Tanács ultimátumot küldött a kormányhoz. A Vörös Szakszervezeti Internationale egység­­­front-felhívása Amsterdamhoz a brit bányászok támogatására. ------------------­ Három és félmilliót kér a rendőrbiztos új legénységre McLaughlin new yorki rend- EGÉSZ NÉMETORSZÁG PROLETÁRIÁTUSA KIVONUL AZ UTCÁKRA A MÁJUS ELSEJI TÜNTETÉSEKRE BERLIN, április 30. — A kommunisták és a szocialisták hatalmas tüntetéseket rendeznek Németország minden vá­rosában. Az utcai gyűléseken és tüntetéseken egyik jelszó az uralkodó házak vagyonának kártérítés nélkül való kisa­játítása lesz. Berlinben szombat estétől hétfő reggelig semmiféle újság nem jelenik meg, mert a nyomdász szakszervezet is kivonul a májusi tüntetésekre.

Next