Uj Előre, 1926. szeptember (22. évfolyam, 5072-5100. szám)

1926-09-01 / 5072. szám

Krónika EZT SE nézte volna ki senkit ebből az elhízott, szuszogó­ kardinálisból. Hogy is szorul­­hatott i­s vele ekkora bátorság? Lefeleseli Jézust és helyreiga­zítja a bibliát. Annak idején ta­l­­án igaz lehetett, mondja a kö­vér kardinális, hogy könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak mennyor­szágba jutni, pedig a tű foka nagyon szűk lyuk és a teve ir­datlan nagy állat, de ma már nem igaz. A kardinális úr biz­tosítja a gazdagokat, hogy nyu­godtan alhatnak és emészthet­nek, egész biztosan be fognak jutni a mennyországba, csak ne legyenek szűkmarkúak. Car­negie már bejutott, mert nagy összegeket adott közcélokra. Rockefeller is be fog jutni, mert nagy alapítványokat tett. Sőt még Russell Sage ügye se reménytelen. Ez a vén zsugori ugyan a fogához vert minden centet, de a felesége miliókat költ közjóléti intézményekre, amit nem tehetne meg, ha a férje nem harácsolt volna mil­liókat. Morgan is bizonyára a mennyországból figyeli a börze­árfolyamot, mert bőkezű patró­­nusa volt az egyházaknak. MIT KELL tehát tenni a gazd­­dagoknak, hogy a mennyor­­­szágba jussanak? Abba kell­­ hagyni a harácsolást, a dolgo-­­zók irgalmatlan kizsákmányo-­ lását? Dehogy is. Azt kell ten-­ niök, ho­gy tovább is harácsol-­ janak, tovább is nyúzzák a­ munkásokat, de minden száz­­millióból vagy tíz milliót for-­ dítsanak alapítványokra, előny­ben részesítvén az egyházakat.­ A kardinális úr aztán majd el-­­intézi, hogy földi mennyország­­ukból, amit a munkások pok-j­­án építettek maguknak, min-­­den akadály nélkül jussanak be a másvilági mennyországba.­­ A GUMMI nem beszél, tehát nem is prédikál. j­a mégis kü­lönb hittérítő, mint a legékesebb szavú prédikátor. Akármilyen hihetetlenül hangzik is, C­ool­­idgékat megnyerte a mohame­dánizmusnak. Nem csak rokon-­ szenvezőivé, hanem aktív, har­cos bajnokaivá tette a mohame-­ dánizmusnak.. Vagy­­négyszáz-­ ezer mohamedán él a Sulu szi­­­getcsoporton. A szigetcsoport­­ a Philippinákhoz tartozik, a­ melynek tizenegy millió főnyi­ lakossága keresztény. Ezeknek­ a keresztényeknek ugyan eszük­ ágában sincs, hogy vallásuk miatt üldözzék a mohamedáno­kat, de azért Coolidgék védel­ í­mére kelnek a mohamedánok­! . X­ . . .­­ nak, — függetleníteni­ akarják a Sulu szigetcsoportot a Phi­-­­lippináktól és egyszersminden-­­korra csatolni akarják az Eg­yesült­­Államokhoz.. Próbál-­ jálj...aztán a keresztény filippi-­ nek háborgatni a mohamedán fili­ppinók vallását... az ameri­kai sas ki fogja kaparni a sze­müket. HOGY MIÉRT lett az ameri­kai imperializmus kéretlen és hívatlan bajnoka a moháme-i dánizmusnak? Amint mondot­­­tok, azért, mert a gummi meg­térítette. A Phillippini szigetek közül a Sulu szigetcsoport al­kalmas a gummitermelésre. Ezt a szigetcsoportot azért kell el­szakítani és az Egy­ Államok­hoz csatolni, hogy a gummibá­­rók lefoglalhassák, így lett a gummi, amely nem beszél és nem prédikál, különb hittérítő, mint a legékesebb szavú prédi-­ kátor. RENIES tisztelendő úl keser-­­vesen kirontott Krishnamur­­ti, az új “messiás” ellen, hogy mit kertel itt ez a fiatal ember? A materializmus ellen fecseg, ugyanakkor nagy farmot vásá­rol Californiában. A földi ja­vakról való lemondást hirdeti, ugyanakkor gyűjti és élvezi is a földi javakat. A szemrehányás indokolat­ FARRINGTONT KIDOBTÁK A BÁNYÁSZOK Az­ ILLINOISI KERÜLET ELNÖKSÉGÉBŐL SPRINGFIELD, Hr., augusztus 31. — Az illinoisi kerü­letben a bányászok között óriási felháborodást keltett az a tény, hogy a kerület elnöke, Farrington, évi huszonötezer dollár fizetéssel állást vállalt a Peabody széntársulatnál, mint annak “munkaügyi tanácsosa.” Amint már írtuk, Lewis és Farrington, a két notórius munkás áruló viszályának köszön­hetik az illinoisi bányászok, hogy tudomásukra jutott az eset. Lewis leplezte le Farringtont. Miután Farrington be­ismerte, hogy a bányabárók szolgálatában áll, a bányász lo­kások követelésére a kerületi vezetőség tegnapi gyűlése Far­ringtont, elmozdította az elnöki állásából. .................­............^___■■ ■ : Angliában nem lesz új béketárgyalás A szakszervezeti balszárny konferenciát tart Londonban. LONDON, augusztus 31. — A parlament ülését elnapol­ták november 9-éig anélkül, hogy egy új béketárgyalásra ez idő alatt a legcsekélyebb kilátás volna. Steele­ Mailand munka­ügyi miniszter az ülés elnapolása előtt a kormány nevében ki­jelentette, hogy a kormány addig nem fog beavatkozni a ki­egyezés érdekében, amíg vagy az egyik vagy a másik fél nem ajánl fel valamelyes kedvezményt. A bányabárók nem tettek ilyen ajánlatot. A bányászszövetség vezetősége foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a bányászok felajánlják-e a kerületek szerint való kiegyezést olyformán, hogy némelyik kerületben emeltessék fel a munkaidő, azonban a vezetőség végül a kerü­letek szerint való tárgyalás ellen döntött. Ilyen körülmények között tehát a sztrájk változatlanul folyik tovább. Mindössze annyi változásra lehet számítani, hogy a bányafentartó munkások is valószínűleg csatlakozni fognak a sztráj­kólókhoz.. A bányászok egyre türelmetleneb­bül­ követelik ezeknek a munkásoknál is, a kivonását is. A szö­vetség vezetősége csütörtökre a delegátusok konferenciáját összehívta, s ebben a kérdésben a konferencia fog dönteni. A bányászsztrájknak hatalmas forradalmasító hatása van az egész munkásmozgalomra, amint azt a balszárnyi konferen­cia bizonyítja. A balszárnyi unionok országos értekezletet hívtak össze Londonba, hogy megbeszéljék a szakszervezeti kongresszuson folytatandó taktikájukat. Az értekezlet meg­nyitásakor 793 küldött volt jelen és az ország minden vidéké­ről még nagyon sok küldött van útban London felé. Az eddig megjelent küldöttek több mint kilencszázezer szakszervezeti tagot képviselnek.­­ A konferencia napirendjének legfontosabb pontja a bá­nyászsztrájk. A balszárnyi küldöttek valószínűleg el fogják határozni, hogy a szakszervezeti kongresszustól az eddiginél erélyesebb támogatást követelnek a bányászok számára. THOMPSON NINCS MEGELÉGEDVE A FILIPPINI BÁNYÁK ÉS VASUTAK ÁLLAMI KEZELÉSÉVEL MANILA, augusztus 31. — Thompson ezredes lassankint teljesen feltárja küldetésének igazi célját. Legutóbb azt fe­dezte fel, hogy a filippini kormány nem tudja helyesen kezel­ni a bányákat és a vasutakat, melyek állami tulajdonban van­nak, sokkal célszerűbb volna tehát, ha a bányákat és a vas­utakat “felelős” amerikai társulatok vennék át, melyek jobban értenek ahhoz, hogy miként kell hasznot kivenni az üzemekből. Nincs megelégedve Coolidge küldötte azoknak az ültet­vényeknek a kezelésével sem, melyek a kormány tulajdoná­ban vannak. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy az amerikai cukortruszt sokszorosan tudná fokozni a cukor­földek termelését, tehát ennek kellene bérbe venni a földeket. WASHINGTON, augusztus 31. — A kormánykörök véle­ménye szerint Coolidge elnök Thompson jelentésétől, teszi függővé, hogy jóváhagyja-e a filippini törvényhozás által el­fogadott javaslatot, mely a függetlenség kérdésében népsza­vazást rendel el. MUSSOLINI ELTÖRÖLTE A KÖZSÉGI VÁLASZTÁSOKAT RÓMA, augusztus 31. — A Mussolini elnöklése alatt álló­ minisztertanács rendeleti után eltörölte az Olaszországban­­ 1870 óta joghatályban volt községi választásokat. A diktátor egy tollvonással kitörölte az alkotmányból azt a szakaszt, a­mely az olasz népnek megadja a jogot arra, hogy közhivata­lokra megválassza a tisztviselőket. Ezentúl csak kinevezik a főtisztviselőt, akit a fascista kormány szemel ki és aztán ki­nevezi a többieket is. Podesta-rendszernek nevezik a fascista diktatúra eme­lt hajtását és ezzel megszüntette Mussolini az egész olasz földön a nép önrendelkezési jogát, még abban a kis mértékben is, amellyel az alkotmány szűk kereteiben ed­dig rendelkezett. lan. A­­hindu fiatalember tanult az amerikai papoktól. Azoknak a példáját követi. (vs.) HORTA VÁROSA, az’Azori­­szigeteken, úgyszólván teljesen elpusztult egy erős földrengés következtében. A sztrájkoló szabók meghívást kaptak egy konferenciára A cloakmakerek harcában­­ igen bonyolult helyzet állt be. Alig lehet pontosan megmon­dani, hogy mit hoz a holnap vagy a holnapután? A sztrájk roppant nagy súllyal neheze­dik a buszok vállára és ezek minden követ megmozgatnak most, hogy valahogy leteper-­ jék a uniont. Amíg két évvel ezelőtt a union kérte fel Smith kormány-­­­zót arra, hogy közvetítsen a buszokkal, addig ma — a köz­vetítés kudarca után — a bu­szok kérték fel Smithet, hogy erőszakolja rá a unionra a “kö­telező döntőbíróságot.” A hely­zet most az, hogy a buszok a szervezetet a kormányzóval akarják megszorítani, holott a union ma kereken kijelentette, hogy semmiféle arbitrációs mesterkedésekbe ezentúl nem megy bele. Úgy a kormányzó, mint Fin­der, a buszok szövetségének el­nöke, nyílt, levelekben mondot­tak véleményt a sztrájkról.­­ Finder a buszok nevében ki-­ hívja a uniont és azt követeli,­ hogy referendum szavazásra bocsássa az arbitráció kérdé-­ sét. Azonban a szavazat-olva-­­ sásnál a buszok is ott akarnak j­önni.­ Ezzel azt akarják bizon­­ nyítani, hogy a tagság az ar-­ bitráció mellett van és csak a j union vezetői akarják folytatni­­ a sztrájkot. Erre a szervezet­­ azzal válaszol, hogy míg a bo­­­­szoknál Klan-szellem uralko­dik, a union nem akar beleavat­kozni a szövetség dolgaiba, no­ha látja, hogy azokat a bószo­­kat, akik megegyeztek a union­nal, a szövetség üldözi, a union dolgába való beavatkozást ke­reken elutasítják. A kormányzó Finderék mel­lett­ áll. Arra törekedik, hogy rendszerítse a kötelező közvet­­­títést, amit azonban az ő ré­­­­széről is elutasít a szervezet. A női szabók szervezete — ép úgy, mint az egész A. F. of L. — hevesen ellenzi az arbitrá­ciót, amely csakis a buszoknak használhat. Smith kormányzó azonban ezzel szemben mégis ragaszkodik a tárgyalások meg­­­indításához és arra kérte In-­­ gersoll­t, a “pártatlan” elnö­­­köt, hogy szerdára hívja egybe­­ úgy a union, mint a basz szö­vetség képviselőit. A tanács­kozás Ingersoll irodájában fog­ lefolyni és a union, mielőtt kép­­­viselői elmennek a tárgyalá­sokhoz, előre leszögezi, hogy a “kötelező döntőbíróságot” sem­mi szín alatt sem fogadja el. A helyzet olyan, hogy min­den női szabómunkásnak he­­­lyén kell lenni. Most indul a legerősebben a harc és ebben a munkásoknak össze kell tar­tani. A kormányzóval szövet-­­kezett buszoknak csak a piket­­vonalból és egyéb harci állá­sokból válaszolhatnak kellően a sztráj­kólók . Kilenc független busz teg­nap aláírta a szerződést a uni-­­ónnal. Ezekkel az eddig meg-­ kötött szerződések száma 190.­ Tizenkét szkeb műhelyt sike­rült minap leállítani s a buszok sehonnan sem kapnak elkészí­tett árut. A buszokkal folyta­tott tárgyalásról a sztrájkbi­­­zottság szerdán délután tesz jelentést. _■ v. • v 'Avr ' • • -— Ötezer szövő ellen rohamot intézett a milicia R. L­on Greenek védelmükbe­ veszik a katolikus egyházat Mexicoban Szakítani készülnek a mexicoi munkásszövetséggel. MONTREAL, aug. 31. — A munkásvezérek konferenciájá-­ nak befejezése után megbízha­tó forrásból jelentik, hogy az A. F. of L. vezérkara fel fogja szólítani a mexicoi munkás­­szöveséget, hogy az ne támo­gassa a mexicoi kormány egy­házi politikáját, mely Mexicot véglegesen fel akarja szabadí­í­tani az egyházi uralom alól. Ha a felszólításra elutasító válasz érkezik, Greenék az A. F. of L. detroiti konvencióján azt fogják ajánlani, hogy az A. F. of L. szakítsa meg öszi­­­szeköttetését a mexicoi munkás szövetséggel. Azt még nem határozták el, hogy az ajánla­tot mivel indokolják. A kérdést a katholikus egy­házi érdekeltségekkel összeköt­tetésben lévő munkásvezérek vetették fel a konferencián. A­ konferencia megállapodott ab­ban, hogy a detroiti konvención nem vallási szempontból fogják a kérdést tárgyalni, hanem va­lami más megokolást keresnek. ------------------| Lázadók megtámadták Damascus* LONDON, augusztus 31. Lázadók megtámadták Da­mascus mögött a franciákat és az összeütközésben 15/-en meghaltak és több­­ százan megsebesültek. Kilenc gyá­rat felégettek a támadás alatt. A támadók behatoltak a vá­rosba és 24 óráig rettentő pá­nikot idéztek elő a meglepett városban. A METROPOLITAN Opera­házban a kórus szervezett tag­jai sztrájkra készülnek. Az operatársulat tagadja a hírt és azt állítja, hogy két héten belül megegyezést várnak. A sztrájkról szóló hírt Leonard Frisina szervező, a kórus tag­jainak unionja nevében hozta nyilvánosságra. IDŐJÁRÁS. Általában szép, később borús, kis hőmérséklet­­változással. Világ Proletárjai I Egyesüljetek Minden Hatalmat a Munkásoknak aai»r*4 u M«ona ciftM motow átfut L i**l, «* tko Fa* Oftla* at Maw York. X. Y„ uj« tu A«t of Marok W UT*. VOL. XXII. ÉVFOLYAM. No 5072. — NEW YORK. SZERDA, SZEPTEMBER 1, 1921i. EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT, MEGSEBESÍTETTEK több sztrájkolt. NÉGY SZÖVŐGYÁR MUNKÁSAI ÁLLNAK SZTRÁJKBAN. Pénteken búcsúzik Weisbord a passaici szövőktől. PAWTUCKET. R. L, augusztus 31. Mint 1922 telén, ugyanaz a helyzet éled újjá ezen a szövővidéken A szövőbá­rókkal cimboráló hatóságok most is az ostromállapot kihirde­tésére készülnek. A “Riot Act” szövegét már kiosztották a deputyk között és csak alkalomra várnak.­­A tegnap délutáni tüntetés után, amelyben ezer szövő és ro­konszenvező vett részt, késő es­te ötezer m­­unkás tüntetett a szövőgyár előtt. Minderre az adott okot, hogy a szövőbáró a hatóság támoga­tásával négy páncélautóban szál­líttatott a városba hivatásos sztrájktörőket. Négy gyárban áll a sztrájk. A Manville—Jenckes Com­pany Manville telepén mintegy 1700 munkás áll sztrájkban. A Globe Maiben 1000, a Social Millben 1100 és Solway Deying and Textile Millben 400. Az utóbbi gyár munkásai bérlevá­gás ellen harcolnak. A manvil­­lei munkások szervezetlen loom fixerek beállítása és a munka­­idős­ meghosszabbítása ellen lép­tek harcba. A* Glo­be és Social telepek szövői pedig támogatá­sukra rokonszenvi sztrájkba lép­tek. Általános sztrájk várható. Tegnap este a milicia, deputy sheriffek és két város teljes rendőri készenléte rohanta meg az ötezer főnyi tömeget Bot­jaikkal vadul vertek szét a tö­meg között. Két férfi és egy női munkást súlyosan megsebe­sítettek. A felháborodás hallatlan nagy a munkások között. Arról beszélnek, hogy az egész szövő­vidék munkásai általános sztrájkba lépnek. Erősen felingerelte a munká­sokat az a körülmény is,­­hogy a felfegyverzett szkekek egy páncélos autóról a munkások közé lőttek. Az A. F. of L. kibocsátotta a chartert. PASSAIC, augusztus 31. — Az American Federation of La­bor szövőszervezete tegnap ki-­­ bocsátotta a chartert a passaici lokál számára. Weisbord elvtárs, a 32 hetes harc nagyszerű­ vezére, péntek este egy tömeggyűlésen búcsú­zik a sztrájkolóktól. Szombaton már a F. of L. által rendezett ünnepély lesz, a sztrájk átvéte­lének alkalmából. Jugoszláviával akar Bethlenek kormánya szövetséget kötni különben német, vagy szovjet befolyás alá kerülne Magyaror­szág, — mondja Bethlen. BUDAPEST, augusztus 31. Bethlenék új külpolitikát kez­deményeztek, hogy kiszabadít­sák magukat abból az elszige­teltségből, amelyben a háború óta voltak. Az utódállamokkal eddig is folytattak különböző­­ kísérleteket ebbeiv­ az­­­irányban, de sikertelenül. Most Jugoszlá­via felé fordultak, ezzel szeret­nének valamilyen formában paktumot kötni. Jugoszlávia erre úgy látszik, mutat is haj­­l­­andóságot. Bethlenék új tájékozódásának kifejezése volt az az ünnep, a­­­melyet a mohácsi vész 400 éves évfordulója alkalmából rendez­tek. Az ünnepélyen Horthy kormányzó tartott beszédet, mint a Bethlen-kormány szócsö­ve és kijelentette, hogy az ősré­­gj b­arátságot akarják a déli szomszéddal helyreállítani, azt a barátságot, amely őket ös­­­­­szekötötte annak idején a kö­­­­zös ellenség, a törökök ellen.­­ Bethlen már egy korábbi be­­­­szédében előkészítette ezt az új­­ orientációt (tájékozódást), ami­­­­kor kijelentette, hogy ha a Du­­­­na menti államokkal nem bír­nak egyetértést teremteni, ak­kor menthetetlenül a német,­­vagy" a szovjet politika befolyá­sa alá kerülnek. Horthy beszéde nagy feltü­­■ nést keltett Csehszlovákiában és Romániában, ahol némi ide­­­­gességet váltott ki. Azt hiszik, hogy az ügy mögött kártyake­­r­verőként Olaszország áll. DELKINA FORRADALMI HADSEREGE [ELFOGLALTA HANKOWOT, WUHANGOT LONDON, augusztus 31. — A délkínai forradalmi hadsereg elfoglalta Wuhangot, a nagy acélipari központot, majd a folyón átkelve, elfoglalta Hankowot, a nagy keres­kedelmi gócpontot, amely Wu Pei Fu erőssége volt. Wu, mielőtt viszavonult, végigraboltatta a várost. Több diák­nak és munkásvezérnek kettéhasíttatta a fejét. A kantoni hadsereg üldözőbe vette Wu seregét. A kínai néppárt és a néphadsereg között megegyezés jött létre az imperialisták elleni együttes harcra. Feng Hu Siang elismerte központi kormánynak a kantoni kormányt és annak tagja lett. Ezzel a “keresztény tábornok” kitűnő hadserege a délkínai forradalmi kormány rendelkezése alá került. Shanghaiban a szövősztrájk terjedése okoz gondot az imperialistáknak. ----------n Nem alkusznak meg a nyomdászok NEW Y­ORK, augusztus 31. James A. Lynch, a nyomdász­szervezet országos főelnöke, ki­jelentette, hogy a szervezet visz­szautasította a new yorki ki­adók és mesterek szövetségé­nek ajánlatát egy engedményes megálapodásról. A szervezet heti 6 dolláros béremelést és rö­­videbb munkaidőt követel. Sztrájkról egyelőre nincs szó, de ha a tárgyalások eredmény­telenek maradnak, akkor eset­leg általános­ harcra kerülhet a dolog

Next