Uj Előre, 1926. november (22. évfolyam, 5132-5161. szám)
1926-11-01 / 5132. szám
Reakciósok és progresszívek harca a tűiparban Éhség, nyomor, a vihar után Victor Somló, Az “Új Előre” cubai munkatársának riportja, Ann tőle France vagy Zola tollára volna szükség, hogy megfesse azt gyors fejlődést, amelyet a tűiparban észlelhetünk. Ha valaki a lüktető életet akarja meglátni, annak a tüipari szervezeteket kell tanulmányoznia, amint azt Green tette, aki első nagy tapasztalatait a tüipari szervezet bonyolult politikai gépezetében tette. Csudála-os gyors átalakulások a köve-t -‘ett politikában, gazdasági bei-j serietek, csoportok, érdekek, nagy és kiszökések és más hasonló tényezők vannak és vöd- '■ tak bevonva mindenkor a játékban. Talán egyetlen iparban sincs annyi mindenféle árnyalat egymással szemben, mint a talparban. Graft és korrupció, szocialista bürokrácia, anarchista-szindikalista félresiklások és ezekkel szemben az a nagy és újabb keletű erő — a balszárnyi] szervezett mozgalom a kommunisták vezetése alatt — olyan tarka képet adunk a taipari szervezet fejlődésének életében, bel-ső harcaiban és irányainak változásaiban, hogy valóságos iskolát teremtettek a szervezeti élet és fejlődés tanulmányozóinak. A taipari szervezet politikai-lag a legfejlettebb szervezet, amelyet azonban a legravaszabb gépezet kormányoz. A kis és középburzsoázia legényei állanak a kormány mellett, mellettük a zsidó Vornaertz és a szocialisták- és ezzel a maradi érdektársasággal szemben a Workers Party kommunista tagjaival, akik egyik harcot a másik után veszik fel a szerve-zeti korrupció ellen a tagság érdekében. A tűipari szakma jellege, Ez olyan ipar, amely nagyobb bára kisebb műhelyekből áll. Kivéve a férfikabátok és női kalapipar alszakmáiban vannak a nagyszabású gyárak is. A munkások nagy többségben teljesen képzett szakemberek: zsidók és olaszok nagyobbák. Sokféle felfogású és nemzetiségben ke-vert munkások ezek. A terme-lés egyszerűsítésével az utóbbi bennszülöttek is csatlakoztak a szakmához. A munkabérek évi $100'—$110-ig váltakoznak át-1 tagban, egészen $1.800-ig. Öszszesen lehet 600.000 munkás, ezek közül 400.000 a keleti álla-mokban, a többi az országban szétszórva dolgozik. A maradi hivatalnok banda kizárási kudarcai. Az öreg Sam Gompers annak idején egy ájzissal és több német munkással szervezni kezdete a tűipari munkásokat. Akik először szervezkedtek, úgy, gondolták, hogy a szervezet “job” és olyan értékű, mint Tammany Halinak egy kifényesített cipő vagy egy kis szatócs barátsága. És ez a felfogás Gompersék és az általuk szervezett női szabók részéről adta az alapot a későbbi összetűzé-seknek. Először a szocialista, párt, amely akkor fiatal korát élte, iramodott Gompers nyomában nagy napilapjával, a zsidó Vorwaertz-el és kontrol alá vette a tóipari szervezeteket. Samu bácsit nagyon busitotta ez és sokáig fújt is a szociális-tákra, holott azok nem sok kárt tettek neki. Csak vénebb korában bocsátott meg nekik és felejtette el, hogy valamikori vele szemben iparkodtak ,uni-tónak legnagyobbjában talajt nyerni. Hillman és Schlosser, akkoriban még fiatalabb erők ajtóiparban elsőnek kaptak seátoriságot arra, hogy Gomperske-i belbarátjának, T. Rickertnek, a United Garment akkori elnökének azt mondják, hogy “menjen a pokolba” mert Rickert az Tennesseeben kisajátozta a konvenciót és egy neww yorki nagyobb sztrájkot eladott a buszoknak. Hillman és Schlossberg akkor szervezték meg az első dual-uniuniont: az Amalgamated Clothing Workers Union, amelynek Hillman ma az elnöke s Schlossberg a titkár-pénztárnoka. Ez a szakszervezet aztán kiszorította az A. F. of L. unionját a vezető helyéről. Amikor aztán a szocialisták ■kapták kezükbe a kontrájt, a tagság észrevette, hogy az öreg Gompers és köztük alig van különbség. Ekkor több vezető állásba bekerültek anarchisták, akik az elégedetlen tagok hangulatát kihasználva vitették magukat előre. Következtek aztán bizonyos fokú kizárások, amint azt Gompersék tették, amikor valaki nem tetszett a bürokráciának. Az igazi trükli azonban akkor keletkezett, amikor a balszárnyi munkások szervezett harci formája, a Trade Union Educational League jelentkezett. A vezérkar először ignorálni kezdte, majd politikát változtattak és kezdték kiemelni a vezető elemeket. Azonban a TUET tanult a múltból és rövid pár hónap után annyira megszervezte az elégedetlen tömeget, hogy a kizárókat kirúgták a hivatalokból. Ez aztán mutatós harc volt a szakszervezeti mozgalomban, és az egész szervezett munkásságot felrázta kábultságából, megerősítvén a balszárnyi mozgalmat és akciót. Azonban nem a kizárások voltak azok, amelyek a régi bürokrácia nyakát kitörték. A kizárások csupán a gyufaszálak voltak a puskaporos hordó felrobbantására. Az igazi ok az volt, hogy az évek folyamán a faipari munkásoknak bérei lejebb szálltak, mert a szezon mindjobban megrövidült. A gyárosok kitelepítették műhelyeiket a szervezet ipari központokból, kis faluhelyekre, ahol szervezetlen munkaerőt kaptak. A nagy munkáltatók feladták gyáraikat és átvedlettek jobbereké, akik garment rendeléseiket csomagszámra kapták a kontraktoroktól, akik viszont izzasztóműhelyekben készítették azokat, minden felelősség nélkül. Az ilyen árut aztán kisbeni árban adták el és még nagyobb profitot csináltak, mint gyáros korukban. A régi szervezeti vezetőség részben korruptjáéból, részben tunyaságból, nem csinált semmit eme állapotok megszüntetésére. Ebben a nagyon rossz helyzetben történt, hogy a vezetőség igen önkényeskedni kezdett és nagyon élesen szembehelyezkedett a tagsági érdekeivel. A halszárnyak élénk és építő programulja volt értett hozzá, hogy miképen értékesítse a maga céljaira a korrupt vezetőség bukásait, csalásait, míg végre győzött. A fent elmondottak csupán a szücsmunkásokra és női kabátkészítőkre vonatkoznak. !? Amalgamated Clothing Workers Union, amely annak idején Compersel szemben radikális lépést követett és amely a haladás jelében működött, lassan visszasülyedt a maradiságba és most ellenzi a szabadabb szellem érvényesülését. Sőt mindjobban idegesebbé lesz és amikor látja, hogy a balszárny ebben a szervezetben sem pihen, kezdi a kizárásokat és teljesen leveti álarcát, amelyben eddig, mint progresszív vezetőség szerepelt és ellene fordul a haladottabb elemeknek. Csak természetes, hogy a kizárások és üldöztetések nagyon jó gyújtóanyagot adnak a balszárnyiaknak arra, hogy meleggé tegyék a talajt az Amalgamated-ben is a vezérkar lábai alatt. A munkáltatókkal vívott első harc. Alig látott hozzá a balszárny ahoz, hogy a leromlott viszonyokat a szakmákban valahogy megjavítsa és jobb feltételeket hozzon a jövőben, kitört az első harc a buszokkal. A munkáltatók nem adtak időt sem arra, hogy a balszárnyi vezetőség megszövegezze a lejáró szerződések helyébe az új reformokat tartalmazó követeléseket , és azonnal támadtak. Hadat üzentek a taipari szakszervezetek legerősebbjének , a szűcsöknek, régi bürokrácia a régi nótát játszotta , sztrájktörő taktikába kezdett. Ebben támogatta őket William Green is, az A. F. of E. elnöke. H. C. Frayne, az A. F. of L. főszervezője és az .-1 egész hivatalos szocialista párti -‘banda a Vornaertz-el és Mover Londonnal együtt. A radikális peremek, kemény harcot kezdtek és ebben nem várt segítségeket - kaptak több oldalról. A szerve-zetet harcos egységgé tümöríttették minden ravaszkodássals szemben, amelyet Green elnök mál is tapasztalhatott saját kárá- ra. "■ A harcban letemették a régi árulókat és a fiatal progresszív 's vezérek győzelemre segítették ha uniont, amely megkapta a 40 'jórás munkahetet, az 5 napos '■munkaidőt, béremelést. " A sztrájkot gyorsabban és még nagyobb eredménnyel nyerték "meg, ha nem avatkoztak volna -j bele Greenék. Annyira csúfosan ■ kikapott Green, hogy most ’■j újabb bajokat keres és a régi ’ hivatalnok bandával szövetkezetve ‘‘vizsgálat” formájában akar, hja üldözni a balszárnyikat, a kiktől hatalmas pofont kapott a sztrájk alatt. A cleakmakerek harca. • A szücsszervezetben olyan hsúlyos vereséget szenvedett a ’ a jobbszárny, hogy ennek következtében maguk közt is marad,kodni kezdtek. A női szabok sztrájkjában a jobbszárny nagyon óvatosan takarta el igazi arculatát. Nyilvánosan harcojosan beszélnek, de szabotázsuk nyilvánvaló azokból a cselekedetekből, amelyek utóbb jellemezték eljárásukat és amelyekkel biztatást adtak a buszoknak, hogy szkenneltessenek és a munkást kiküldjék New Yorkból. A régi gépezet szabotázsa a sztrájkkal szemben, abból is kij tűnik, hogy a Sigman banda 20 órányira New Yorktól (Philadelphiában) megkötöttek egy,k éppen csak most lejárt szerzőjdést olyan feltételek mellett, aml melyek elejtik a new yorkiak( ) legfontosabb követelését a 40 órás munkahetet. Pár cent bér■ javításért írták alá a szerződést , akkor, amikor a new yorki gyárosok látják a különbséget és módjukban áll a munka nagyrészét Philában készíttettni, régi feltételek mellett és ezért mindenben összepakliznak a bal szárnyiak bandájával. A tény mulva, a gazdag , amerikai arisztokraták téli nyarraló hehe, a munkások és be- vándorlovak nyomor és munkanélküliségek szigetén, — végigszáguldott egy hatalmas vihar, — hasonló a Florida partjain végigszáguldó ciklonéhoz. -1 Havana egy világháborús csata színhelyéhez hasonló. Házak : rombadőlve, lesodort erkélyek az úttesten, kidöntött telefonpóznák, háztetők,’ mindenféle bútordarabok, — félméteres víz , az utcákon mutatja a természet erejét és dühét, talán mintegy bosszújának, azért a sok elszenvedett munkásvérért, nyomorúságért, amiben az utolsó háromévben itten a munkásosztály keresztül ment. 11 ★ 1 A ma kiadott hivatalos komumuniké beszámol az eddigi hoz- szávetőleges károkról Gubában, az eddigi becslések szerint viharsújtotta helyeken a kár $100.000.000. Tila of Pinos, melyszintén Gubához tartozik és innen 8 órára fekszik, a kárt $50. 000.000 becsülik. A halottak száma elérte az ezret, a könynyebb és súlyosabb sebesültek száma pedig a 10,000-et. A hullámok martaléka lett 46 halászbárka, két nagyobb hajó, összesen 84 személyzettel. Több hajót a vihar teljesen kidobotta partra, kisebb hajókat és csónakok százait pozdorjává zúzotta rettenetes erejű vihar. Stava's ma az, hogy a 40 órás munkahét, jobb bér, becsületes munkafeltétel és minden radikális haladásért a balszárny exponálja magát és vezeti a szervezetek tagságát harcba a munkáltatók és a velük szövetkezett munkáshadnagyokkal szemben. Amíg a maradi szervezetekben a régi vezérbanda a kapitalista asztaláról morzsákért adja el a tömegeket, addig a balszárny új életért teszi kockára minden erejét és vezeti harcra a szervezeti tagságot. Reméljük, hogy a 40 órás munkahét és 5 napos munkaidő, jobb bérekért és unionfeltételekért felvett harc elterjed minden szervezetbe és előhaladásra serkenti azokat. Ezzel előre lökve a szervezeteket és velük együtt az amerikai munkásmozgalmat mindenütt. Hában eddig 48 holttestet fogtak ki a tengerből. Tengerész motorcsónakok és partőrző hajók raja kutat a partok mellett a szerencsétlenül járt áldozatok után. Malecon, “Havana Gyöngye” a tengerparton végighúzódó szép főutca, a körülfekvő házakkal. — romokban hevernek. Úgyszintén súlyosan érintette Yelado, —— Jesus del Monte, — Cetro, — és Marianao körzeteket. Vibora körül több mint 8000 lélek van lakás és élelem nélkül, a legnagyobb nélkülözésnek nézve elébe. Marianaoba, ahol az úgynevezett cubai jobbosztály lakik, apró villákban eddig 300 holttestet regisztráltak. Havanában idáig összesen 200 halottat temettek el, mint a ciklon áldozatait. ,Az orvosi szövetség bizonytalan időre felfüggesztette az orvosi sztrájkját, és 350 orvos vita teljes felszereléssel készen, hogy különböző pontokra kimenjenek, segítséget nyújtana. Az iskolák zárva vannak és talán a sok ezer munkanélkülin kívül, ezek örülnek a legjobban, hogy játszani lehet a vízben, hozzá nem is kell iskolába menni. Négy tábori konyhát állított fel a kormány a főbb útvonalakon, kukorica kását és főtt rizsát osztva ki az éhezőknek. A Havana Kereskedelmi Kamara egy országos gyűjtést indított meg az országban, az éhezők pilanatnyi felsegélyezésére. Az amerikai Vörös Kereszt 25.000 dollárt adott pillanatnyi segély címén az amerikai ügyvivő útján. Sovány segítségek: ezek ebben a nagy káoszban, még “pillanatnyilag” is, mert még egynapi kására sem elég az éhezők között. Crowder, az amerikai nagykövet, rádión lépett összeköttetésbe Washingtonnal ,hogy repülőgépen küldjenek gyógyszereket és orvosi felszereléseket Island of Pines-re, mert ez a kicsiny szigetis sokat szenvedett a vihartól. Havana, — Matanzas, — Pinar del Rio tartományok szenvedtek legtöbbet a vihar által. A cukor és kávéültetvényeket úgyszólván teljesen tönkre tette a Ciklon, sok ezer embert téve ezáltal hajléktalanná, munkanélkülivé. A cukorgyárak is sok kárt szenvedtek, amennyiben a gépberendezésük megrongálódott, vagy teljesen hasznavehetetlenné vált. Batabano, mely körülbelül négy órára esik Havanától, szintén romhalmazban hever. Csak magában a városházában találtak 25 holttestet, köztük sok feketét. Ebben a városban éltek az úgynevezett “társadalmi kiközösítettek”. Machado kormánya tudniillik uralomrajutásának első rendeletébe vette a havanai “bordélyházak” kiirtását, illetve kitelepítését egy minden időben veszedelmes környékre Batabano- ra. Előzőleg deportáltatott a születési helyére és mivel a “benszülötteket” nem lehetett deportálni sehova, tehát kormáyrendelettel, kitiltották őket a városból Batanoba, ahol a vihar féktelen dühvel pusztított és ölt, áldozatul szedve ezeket a szerencsétlen “társadalmi megbélyegzetteket”, de viszont, akiket ez a bűnös kizsákmányoló társadalom kényszerített erre az életre, — erre a sorsra. .. Háromszáz kis földszintes faházból mindössze 25 maradt annyira épségben, hogy rövid időre használható lehessen. A többi mind romhalmaz, roncs. A kikötőt teljesen szétrombolta a vihar, hajókat és csónakokat sodorva ki a partra. ★ “Central Hershey,,-nek a kiskirályságába is belekóstolt a természet bosszúja, hatalma, óriási pusztítást végezve a villanytelepen és a vasútvonalain. A hozzávetőleges kár túlhaladja az egymillió dollárt és a környékbeli helyiségek, melyeket ő látott el világítással, teljesen sötétségben vannak. Rádióval léptek vele összeköttetésbe, mert úgy vasút és telefonösszeköttetés lehetetelen volt velük. A festői szépségű Isla de Pinos is sok halottat fizetett a természet erejének. Nem kímélve meg ennek a kis szigetnek a “kiskirályait” és nyomorúságban, kunyhókban élő “alattvalóit” sem, irtózatos csapást mérve úgy anyagiakban, mint emberéletben. Az információk szerint, Nueva Gerona, Santa Fé, San Francisco helységeket súlytotta legjobban a vihar. Há(Folytatás a 4-ik oldalon) Írta: JOSEPH ZACK(Garmentek, Unionok és sztrájkok) A Munkás (A BRONXI FALI ÚJSÁGBÓL* Irta: MAX ROSENBERG. Ki a gyárban, ki a műhelyben, Ki az acéltelepen, ki a bányában, Ki a zongorát gyártja, ki meg a ruhát csinálja, Ki az acélt olvassza, ki meg az aranyat bányássza. Munkások ezrei gyárakban és bányákban dolgoznak, Kiknek feleségei, fiai és lányai is ott robotolnak. De menni kell! Dolgozni kell! Alkotni és rombolni, ha kell. Ha háború van? Újra nekik kell az első helyen állni. Csak nem fognak a burzsuj kölkök A hazáért meghalni? A hazáért a háborúban munkások Gyilkolják munkástársaikat, Mert a profitért harcoló tőkés Nem ismer irgalmat. A munkások hallgatnak, tűrnek és alázkodnak, Nem mernek beszélni, nem mernek követelni. Talán a gyermekeikre gondolnak Kik otthon éheznek. S ha elvesztik dzsábjukat, Nem lesz mit egyenek. De gyáros urak! Bányabárók! Reszkessetek! Mert a végső órátok már úgy is elkövetkezett! A munkások, kik ma még előtted megalázkodnak, Azok holnap már mind lázadozni fognak. És kíméletlenül fogják felakasztatni Az összes munkásnyuzókat. Mert az emberiség felszabadításáért harcoló Munkásság sem fog ismerni irgalmat! I TT J ELŐRE A SZÓCSŐ TITKÁRA Az egyik helyen azt mondták, hogy ha van szerszámom, a fele keresetért bevesznek az üzletbe és dolgozhatok. De manikűröző eszközök sokba kerülnek és nekem nincs arra pénzem, hogy most bevásároljak magamnak. Kár, hogy nem spóroltam egy kis pénzt az alatt az idő alatt, amíg dolgoztam. Igaz, hogy nem volt miből spórolni. Munkakeresés közben mindenfajta alakokkal összeakadtam. Voltak, akik gorombán beszéltek hozzám, míg mások meg úgy szólítottak, hogy “cukorbaba,” vagy “édes.” De egy kutya volt mind a kettő. Olyan volt a hangulatom, hogy a szemét szerettem volna kikaparni a sok szemtelen fickójának. Csak arra kérlek, hogy a papának ne mond el, hogy milyen bajban vagyok. Minek szomorkodjon ő is? Majd csak találok én valami megoldást magamtól is. A házbért csak két nap múlva kell fizetnem, és remélem, hogy a Mrs. Budd fog várni is egy kicsit. Meghálálja, hogy olyan szép pletykaanyagot adtam neki, mikor a Mrs. Edgerton itt járt. És meg akart mosdatni azért, mert néha együtt vacsoráztam a férjével. Újabb utóirat: Megint voltam egy csomó borbélyüzletben és vagy ötven hotelben, a kicsikben és a nagyokban vegyest. De nem nem kaptam munkát. Ma már nem is ettem egyebet, csak teasüteményt és tejet, hogy minél kevesebbet költsek. / * . — 148 — 'y.1. ■ ________..................................—a. Hát így vagyunk. Ugyanaz az igazságtalanság és elnyomás, ami ellen az őseink forradalmat csináltak valamikor. Nincs senki, aki a sztrájkoló munkáslányoknak pártját fogná. És most itt ülök egyedül a szobámban és azt se tudom, hogy van-e holnap állásom, vagy pedig munkanélküli vagyok. Úgy látszik, hogy hamar ki fogom találni, hogy olyan jóbarátom-e a háziasszonyom, mint amilyennek kiadta magát, mikor nekem ajándékozta a falvédőt. Most pedig sokszor csókol a te szomorú kis leányod, a MÉMI. TIZENÖTÖDIK LEVÉL Amelyikben elhagy a vőlegényem. Kedves Mama! Nem szeretek ilyen szomorú újságokat írni, de megígértem neked, hogy mindenről értesíteni foglak. Ezért írok meg mindent úgy, ahogy történt. Azzal kezdem, hogy állásom már nincsen. És az a legcsúnyább a dologban, hogy egyedül én vagyok az, akit nem vettek vissza a munkába. Tudod, sztrájkban voltunk és én voltam a sztrájk vezér. Hát ma reggel odaállok az Elite manikür szalon elé és várom a többi lányokat. Jönnek nagy bujkálódva egyenként és mind azon igyekszik, hogy hogyan csusszanjon be az üzletbe az én tudtom nélkül. — 145 — 3. oldal A SZÓCSŐ TITKÁRA