Uj Előre, 1927. január (23. évfolyam, 5193-5223. szám)

1927-01-01 / 5193. szám

2 -Ma! A VILÁGGAZDASÁG 1926-BAN Irta LENGYEL GYÜL­Y Az 1926-ik év jelentőségét a világgazdaság történetében könnyű, lesz megjegyezni és lesz miért megjegyezni. Nem kell hosszú statisztikai szám­sorokat fölvonultatni és fi­nom méréseket­­ eszközölni, hogy megállapítsuk a válto­zásokat az elmúlt évvel szem­ben, nem kell attól tartani, hogy elvész a jövő évek tör­ténetében, mert ami ebben az évben történt, kiinduló­pont­ja lesz a közelebbi évek ese­­ményeinek. Ilyen helyzetben csak a legfontosabb dolgok­ra mutathatunk itt rá, olya­nokra, amelyek nemcsak az 1925 év történetébe tartoz­nak, hanem a világháború utáni világgazdaság sorsdön­tő eseményei.­­ Kétséges, hogy miről kell ■ előbb beszélni — az angol bányászsztrájkról, vagy a ne­rm­et-f­ra­ncia-belga-luxembur­­gi nyersacél-kartellekről. Az utóbbira határoztuk el ma­gunkat, mert ez már sokban következménye az elsőnek és talán messzibb kihatású a jö­vőre. A­z Alkoricll október elején az említett országok nehézipara paktu­mot­ kötött, hogy mindegyik országnak a nyersacélterme­lését szabályozzák, úgy egy­máshoz szabják, hogy a mon­dott sorrendben a termelési részesedés percentekben 43— ak'ívj'—121/óS’■!* lesz, összesen 25­—30 millió tonna nyers­acél jön tekintetbe ezeknek az országoknak belső szük­ségletére s világpiaci forgal­mára. Az árakban nem álla­podtak meg, hanem mind­egyik országnak föltétlenül biztos­íották a monopóliumot a bel­ő piacon és kötelezték a résztvevőket, minden ton­náért, amivel többet termel­nek, mint a kvóta (részese­dés) 4 dollárt elfizetni egy közös kasszába, amelybe úgyis befizetendő 1 dollár minden termelt tonna után és " honnét 2 dollárt kap min­den, a kvótából ki nem hasz­nált­ tonnáért az, aki bármely­­okból korlátozza termelését. Ezek a tények. Mi a jelen­tőségük? A­ nyersacél-kartell az első nagyszabású nemzet­közi gazdasági megállapo­dás, amely megvalósítja az európai kapitalista termelés k koncentrációját egy egység­frontban, ha kell, az ameri­kai kapitalista termeléssel való harcra és mindenesetre harcra az osztályfrontban az európai proletariátussal szem­ben. Még nem lehet tudni, várjon az angol nehézipar hozzátartozik-e majd a nyol­ keletkezett kartellhez. Az már bizonyos, hogy a kis füg­gelékek, mint Csehország, Ausztria, Magyarország, Len­gyelország nehézipara form­á­lisan betartoznak az egyez­ménybe. Mit jelent a közös nehéz­kassza? Mondjuk, hogy a né­piét nehéziparban sztrájk üt ki és a sztrájk lehetetlenné teszi, hogy a német ipar a ne­ki juttatott, mondjuk körül­belül havi 1 millió tonna ■nyersacélt kitermelje. Mond­juk, hogy a sztrájk hónapok­ig tart és a német nehézipar részesedéséből kétmillió ton­nát nem használ ki. Ebben az esetben a német nehézipar a közös kasszából 4 millió dollárt vesz ki. Egész rendes kis sztrájk-alap, csak nem a munkások számára. Mond­juk, hogy a német nehézipar a világpiacon folytatott kon­­kurrenciában többet helyez el, mint a neki juttatott ré­szesedés. Ez természetesen úgy lehetséges, ha a német nehézipar olcsóbban szállít. Azonkívül minden tonnáért, ■amivel többet adott el, mint a részesedése, befizet a közös kasszába 4 dollárt, tehát nem csak annyival kell olcsóbban termelnie, hogy­ versenyké­pes legyen, hanem még a négy dollárt is be kell vasal­nia munkásain. Ebben a hely­zetben a francia nehézipar a konkurrencia nyomása alatt annál erősebben próbálja a béreket leszorítani és annál brutálisabban fogja a mun­kásokat kizárni, azaz harcra kényszeríteni, mert a háta mögött a sztrájkkassza, amit a négy dollárokkal feltöltöt­tek. Ne legyen senkinek az az illúziója, amit különösen ez­zel a paktummal kapcsolat­ban is terjesztenek, hogy a kartell az imeprialista ellen­téteket csökkenti és szintén egyik kifejezője a Locarno óta bekövetkezett boldog örökbékés korszaknak. A kartell minden három hónap­ban, amikor is az elő­ző há­rom hónap tényleges terme­léséhez arányosan újra revi­deálják az egyes államok ré­szesedését, fölrobbantható; addig funkcionál tehát, amíg a közös érdekek, különösen­­az osztályharc frontján erő­sebbek, mint az ellentétek Szervezetileg az az érdekes és fontos ebben a nemzetközi megegyezésben, hogy nem is célja az imperializmus terü­letén, tehát a világpiacon, a konkurrenciát csökkenteni. Hiszen ez a megegyezés nem állapodott meg egységes árakban, hanem az a célja formában folytassák, amely által a kartellben levők egy közös védekezés vagy közös­­támadás esetén lehetőleg erősek legyenek. Ez közös védekezés vagy közös táma­dás lehet a kívülálló és ver­senyző nehéziparral szemben (Amerika) és mindig is sza­kadatlan­:­ fennáll a közösen kizsákmányolt proletariátus­sal szemben. Az ilyen formájú nemzet­közi megállapodásokat most nyakra-főre készítik elő és a közel­jövőben várható vala­mi hasonló a széniparban, az elektromos iparban, a kémiai iparban. Már előzetes megbe­szélések a széniparra vonat­kozólag folytak is Angliában a németek és angolok között. Az angol sztrájk nemzetközi­­jelentősége. Ha az acélsztrájk egy új szervezeti formája az impe­rialista nemzetközi osztály­­harcnak, úgy a nagy angol bányászsztrájk az ősz­ás­vok­­nak a helyzethez megfelelő mértékű összeütközése. Mit jelent gazdaságilag az angol bány­ászsztrá­j­k ? Angolor­szág normális heti szénterme­lése 5 millió tonna. A sztrájk már legalább annyi vesztesé­get jelent a világ szénterme­lésében, amennyit Németor­szágnak egy évi összes szén­­termelése. Vagyis legalább a világ évi széntermelésének 1­0 százaléka. Németország, Lengyelország és Amerika az angol szénbányászsztrájk folytán nemcsak szénfölösle­­geiktől szabadultak meg, ha­nem a lehetőségig kihasznál­va összes termelő apparátusu­kat, még a télire széniiség­­től is tartanak. Az a meg­könnyebbülés, ami a német gazdasági válságban mutat­kozik, az a javulás, ami Len­gyelországban észlelhető, az nem egyéb, mint profitálás az angol szénbányászok hely­zetéből. A nemzetközi kapi­talizmus duplán akar hasz­not húzni az angol szénbá­nyászok hősies harcából, egy­szer azzal, hogy a szénára­kat lényegesen felverte, má­sodszor azzal, hogy a sztrájk befejezésétől a munkabérek­­ általános leszorítását reméli.­­ Az európai és a világ prole­tariátusának helyzetére a közelebbi években döntő be­folyása lesz ennek a nagy­­ harcnak a befejezése és azok­­ a tapasztalatok, amelyeket , nemcsak az angol bánya­­i munkásság, de az egész világ­­ osztályharcos proletariátusa­­ ebből a harcból le kell hogy­­ vonjon, okvetlenül oda fog­nak vezetni, hogy az 1926-os év kiinduló pontja lesz oly nemzetközi osztály­módsze­reknek, amelyek alkalmasai lesznek a nemzetközi kartel szervezetekkel való harcra. előtt, a német nehézipar még az új megállapodások alap­­­ján is csak 60—70 százalékig­­ nyer foglalkoztatást, és a 13­­ éves visszamaradás a kapita­lizmusban, mely természete szerint csak akkor életképes, ha termelését rohamosan fej­lesztheti és technikáját láza­san forradalmasítja, ez hoz­za létre a világkapitalizmus élethaláltusájának azokat az új formáit, amelyekről előbb beszéltünk. A kapitalizmus sorsa ter­mészetesen a proletariátusnál dől el. Mindaddig, amíg a ka­pitalista világgazdaság azzal a világproletariátussal áll szemben, amely belátja, hogy lehetséges kapitalista tech­nikával, sőt annak tovább­fejlesztésével a proletariátus uralma alatt egy nagy or­szágban a szocializmust épí­teni, addig a kapitalizmus harca, haláltusa. Ezt a tényt, csak kispolgári és kispolgá­riig befolyásolt proletárré­tegekben lehet elhomályosí­­tani. De nem véletlenül kia­bál életveszélyről az angol kapitalizmus politikai párt­ja, a Konzervatív Párt. A Szovjetunió helyzete a világga­zdaságban Az 1926. év Szovjetorosz­­országban jó termést hozott, ami az 1925-ös jóterméssel együtt újra lehetővé teszi a gabona-export­­ nagymértékű felvételét, úgy, hogy Szov­jetoroszország megint a leg­nagyobb gabona-exportáló állam Európában. Az 1926. évben Szovjetoroszország már nem újjáépít, hanem épít. Az 1925-ös évvel befe­jeződött az a korszak, ami­kor az volt a törekvés, hogy a háború előtti termelést és életszínvonalat elérjék és 1926-ban már egész sereg új üzem­, új gyár épül és min­den téren az úgynevezett bé­kebeli nívót meghaladó fo­kon szakadatlanul növekszik­­ a gazdaság terjedelme. Abból, amit itt a világgaz-­ daságról csak úgy széles váz­latban elmondottunk, min-' denki kell hogy lássa, hogy minden készülődés, minden szövetkezés, minden gazda­sági és politikai szervezke­dés, amivel most a kapitalis­ta hatalmak részéről teli a világ, mindez, mert a prole­­táriátus ellen megy, elsősor­ban Szovjetoroszország ellen is kell hogy menjen. Viszont a nemzetközi proletáriátus egyre jobban elmélyülő szö­vetsége Szovjetoroszország­­gal lesz biztosítéka annak, hogy az 1926-os év nagy vi­lággazdasági eseményei a vi­­lágproletariátus forradalma­sításának lesznek új ténye­zői. A burzsuj Új Éve A “New Masses"-ből. J E L O R E Hogy áll a kapitalista világ­gazdaság? Akármilyen kevés a he­lyünk, foglalkoznunk kel még azzal a ténnyel, hogy a­ 1126. év körülbelül az az év amikor nagyjában és egészé­ben a kapitalis­ta világgaz­daság elérte megint azt a ne­vet, amin 1913-ban állott Máskép ezt a tényt úgy le­hetne kifejezni, hogy a vi­lágháború gazdaságilag 1. évvel vetette vissza a világ­kapitalizmust., Ez a megálla­pítás csak a világkapitaliz­mus egészére áll. Mert ha a világkereskedelem 1926-ban összességében annyi, min 1913-ban volt, a megoszlás ezért más. Pl. az amerika részesedés 20 százalék he­lyett 26 százalék, vagy Eu­rópa részesedése 67 százalék helyett csak 56 százalék. Ha a búzatermelés ma 10 száza­lékkal nagyobb, mint a h­á­ború előtt volt, ennek a ter­m­­elésnek a megoszlása me­gint főképpen Amerika javá­ra más, mint a háború előt­tié. Ha ma már 14 százalék­kal több acélt termelnek a világban, mint a háhmn ------—o—-----­Munkások! Csak azo­kat az üzletembereket támogassátok, akik a ti­lapotokban hirdet­nek, — az Új Előrében. Újévi cselédfohász írta KARIKÁS FRIGYES Miatyánk isten, ki vagy a mennyekben, ki kövér, zöld élettel vastagon szórod be a végtelen uradalmi táblát, a majoristállóban ezrével élteted az igásjószágot és égig növeszted az úri erdőben a hajlékadó tölgyfát, úri kúriából menyországot csinálsz és a bennlakók orcáját a bubánál sohasem szomorúja, nemes ajtaikat a vétkes Szegénység —mint ördög a tömjént — messze elkerüli, soha ki nem nyitja — Uram, rám figyel­me­zz ! . Minthogy szent házadnak első padjaiban, oltárodhoz közel a módosok ülnek, nem juthat el hozzád keserű panaszunk. Mert hogy a házadban jó hátul a helye a tanyai népnek. Petsig hát jó Uram — a tanyai kunyhókban Villázhatod a bajt kazal garmadába, Kunyhónk roskadozik, a teteje szita, Bitang hideg fu­hé fütyük­észve rajta Szegényes szobánkba. A nyives nyavalya szegény asszonyunkat még békét sem­­ hagyta, Hosszú fullánkját máris kölykeinkbe veri. Pedig Uram, nekünk nincsen ám költségünk hüs­zedecénára A fajtánkat a gödör egyre-másra nyeli. Vesszőből font­olban Egy girhes kis süldőt ver az istenhideg éhes kuncogásba. Hogyha meg nem döglik, rossz bőrben éri meg a kará­csony hetét Süldő soványában. Mindenből kevés van, jó Uram, Istenem, Csak a munka jutott igen nagy bőségben. . . De hát Uram, nem győzzük már hittel sem,­­ Elkopott már az is, a nagy jármot járva Az úri mindenségben. Uram! Az idei vetést mi magunknak akarjuk! Készülünk i­s lassan a nagy aratásra: Kaszánkat is fenjük haragos fénykővel, Takarásra Uram, lecsapunk mennykővel....! Adjál erőt, Uram, a nagy számadásra. Uram! Azt akarjuk, hogy ezután a mag A miénk is legyen, Hogy aratásra minden cseléd talpon legyen Éles kaszájával igazságot tegyen, A nagy osztozkodásból magának részt vegyen. OSTROMOT RENDEZETT EZER CLEVELANDI MUNKANÉLKÜLI EGY ÚJSÁGHIRDETÉSRE A clevelandi munkanélküliség szörnyű helyzetét jel­lemzően, az elmúlt csütörtök reggel valóságos ostromálla­pot alá helyezték a munkanélküliek a Molton Dist. Co. St. Clair Avenues helyiségét, ahol száz embert kerestek tele­fonkönyv kihordására. Már a hajnali órákban százával gyűltek össze agyon­éhezett munkanélküliek, nagyrészt öreg munkások, de sok ifjúmunkás is. Nyolc óra tájban a tömeg mintegy ezer fő­nyi volt már és az éhes türelmetlenség vett rajtuk erőt. A rongyos tömeg csaknem összetörte az irodahelyiséget. Ab­lakok és ajtók zúzódtak be a tömeg befelé nyomulása köz­ben. A rendőrség is kivonult és ’’rendet” igyekezett terem­teni, de a nyomor lavinaszerű megindulásával azonban te­hetetlenül állottak. Csak a késő délelőtti órákban kezdett a tömeg széjjeloszlani, amidőn bizonyossá vált, hogy az ő nyomorukra nem jön enyhülés. Egy passaici sztrájkoló munkásnő köszönetet mond harcos lapjának Én, mint egyike a sokezer passaici szövősm­un­kásnak, a sztrájk kitörése után képtelen voltam tovább fizetni egyetlen harcos fegyverünket , az Uj Előrét. Mind­en­nek dacára, a sztrájk tíz hónapján keresztül díjmentesen küldték továbbra is a lapot. Az Új Előre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagy­­ harcunkat megnyerjük. Nem csak bátorított bennünket,­­ nem csak tudatott bennünket az eseményekről, nem csak meghazudtolta a rágalmakat és hazugságokat, de anyagi­lag is sokat tett értünk a magyar munkások egyetlen har­­­­cos lapja — az Új Előre. Most, hogy egy kis pénzhez jutottam, az első dolgom, hogy előfizessek, a lapra és egy dollár adományt is adjak.­­ Tudom, hogy ez nem visszafizetés, mert a munkások soha­­■ sem adhatnak eleget ilyen hatalmas fegyverük föntartá­­­­sára. Minden áldozatot megér az nekünk, hogy ezt a hatalm­i­m­as fegyvert megtartsuk és megerősítsük, hogy a jövő­t harcainkban ismét fölhasználhassuk. Én kérem az összes munkásokat, hogy minden ereju­k­­­ kel legyenek a saját lapjuk, az Uj Előre mögött. GÁSPÁRNÉ, passaici sztrájkoló Táviratban ü­dvözlik az Uj Előrét Tampából. Fia., az alábbi újévi üdvözlő táviratot kül­dötte az Uj Előre számára A.­­ Benjamin munkástársunk:­­ “Új év alkalmából üdvözlöm az Uj Előrét és munkatár­sait. Az amerikai magyar munkások egyetlen harcos forradalmi napilapja nem ve­­­szett el a múltban és nem fog elveszni a jövőben sem. AZ Uj Előre minket nevel és hel­­yes útra­ vezet a fölszabadu­láshoz, és ezért mi mindig tá- t­mogatni fogjuk. Munkástár­si üdvözlettel: A. Benjamin, Tampa, Fla.” ■ Minden uj előfizetés uj harcost jelent a forra­dalom hadseregében! CUNARD MAGYARORSZÁGRA (Cherbourgon át) Leszállított árak harmadosztályú oda- és vissza szóló körutazás! Jegyeknél: BUDAPESTRE és vissza a BERENG­ARIA)­tOn, S( AQUITANIA­­­M AURETANIA S200.S» Magyarországba 8 nap alatt INDULÁS SZOMBATON. Nem polgár utasok visszajöhet­nek a kvótára való tekintet nélkül. Minden harmadosztályú utas kabinban lesz elhelyezve. Makulátlan tisztaság, kitűnő táplálék. Készletekért fordul­­jon a helyi ügy­­n­ökségekhez. JV, vagy CUNARD LINE XH BROADWAY. NEW YORK Magyarországba HAMBURGON ÁT Tripla csavaros gőzhajóinkon «F.SOIJUTE, KELI A ME. A T.BEKT IIALLIA, DEUTSCHLAND. HAMBURG ős a közkedvelt egy kabinos gőz­hajókon: Cleveland, Westphalia, Thuringia. SZEMÉLYESEN VEZETETT EURÓPAI KIRÁNDULÁSOK $192.50 NEW YORKBÓL BUDAPESTRE és Clodéra ! Külön U. S. Revenue Tax * HA J6IXD l LAS HETBXKIXT Visszautazási engedélyért és más információkért forduljon bármely ügynökünkhöz, vagy Hamburg-American Line United American Lines. Inc. General Agent« 28 Broadway, New York. [mnmHimimnYnitmmnizmii] Van szerencsém értesíteni Neve York és környékbeli magyarságát, hogy a 197 East 4th Streeten levő RÁKÓCZI SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM vezetését átvettem és azt a mai kor igényeinek megfelelően átalakítva SO modernül berendezett tiszta szoba áll a vendégek rendelkezésére. Különös súlyt fektetünk a vidékiek kényelmére. MORE JÓZSEF, tulajdonos, 197 E. 41 h St., Vetv York. FRANKL MAGYAR CUKRÁSZNÁL rendelje meg ÚJÉVRE a jó pozsonyi diós vagy mákos patkót, kalá­csokat, tortakat, teasüteményt, vagy másféle hazai cukrász ü­títi FIRST A VE. süteményeket ! A Monroe színház mellett) Telefon: Butterfield 2324. Telephone: Kanneramier NICOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉS! VÁLLALKOZÓ Bárhol a valósban vagy a környéken NYITVA ÉJJEL—NAPPAL Elvállal és­­legpon­tosabban végez minden felekezet­­beli temetkezést. 1275 First Ave. (a 68. utcánál) New York NEW NŐK tv CITY -y / 1 / • , a Munkások Kooperative Éttermébe zz m­effy máshová mint ifagyu otthon. WD Sut 81*1 VEZETÉS ALATT,­­ NAGY rádió, Sándor muzsikái.

Next