Uj Előre, 1927. június (23. évfolyam, 5341-5370. szám)

1927-06-01 / 5341. szám

•KLEIN & KLEIN, Inc. Autóink nyont Dulorszáilitás, pakolás és beraktározás Klein Zoltán »i.mélyr.a *»•»■ té*« m.iUtl, •xak«mb*r«kk*L 701 E.106 St. x.l M.ko»« 794 E. 158 St. 'lel fJJel nappal Dayton fc697. /.(ekednek Newark, X. J., valatuint Jeraeyr City, X. J. N New York kősett. CHAS. KOSCHES A LA PITTATOTT 18&2-BE. KÉT NAGY ÜZLET: First Ave. és 75. utca sarok, First Ave. és 14. utca sarok, New York City. ICE Mindkét fislet hétfőn ésnsnonbatnn este 0 óráig van nyitva. $| BÚTORÜZLET $ 1 HETENKÉNT SZÁMLÁT NYIT NÁLUNK! -------------— Egy munkás naplója Hétfő: A sweetheartomat már nem viszi ki a buszom autózni. És a bérét levágta két percenttel. Azt mondta, hogy ez a gazolin költség. De én nem értem, hogy miért kell most fizettetni meg vele a gazolin költséget, mikor már nem autózik. A sweetheartom fejfájásról panaszkodik. Az egész dolog érthetetlen előttem. Ez is a gazolin miatt volna? ★ Szerda: Szerda van, de úgy érzem, mindta már szombat lenne. Ma erre jött újra a vörös agitátor, de valahogy nem volt kedvem megverni. Ha úgy vesszük, sok tekintetben igazat mondott az “együttműködésről”. ★ Péntek: Teljesen fölfordult a világ. Ma a “köztársaságunk” gyűlésén a bósz és egy munkásvezér tartott beszédet. A bósz a szervezkedés fontosságáról, a munkásvezér a szervezkedés ellen. Csak azután jöttünk rá, hogy a bósz a company unióba, szervezkedés mellett és a munkásvezér az ellen beszélt. Hát így már lehet valahogy érteni. ★ Vasárnap: Mához két hétre jobban fogom érezni magamat. ‘ Kint leszek a JERSEY NÉP-I ÜNNEPÉLYEN. Mint minden évben. NAGY MEGNYITÁS MA! FRIED BROS. 1602 Second Ave., N.Y.C. 83—84. utcák között Bakery és Lunch Room Házi főzés és elsőrendű sütemények. Tiszta üzlet. Union hely. U .T EL 0 R E 1 11 •' ■ ■ .................. . _ .-j1 _ o ^^Berkó magyar hadihajója ADALÉKOK A HÍRHEDT FÉRFIÚ ÉLETRAJZÁHOZ A nagy férfiaknak nem csak sikereik, hanem kudarcaik is vannak. A történetíró kötelessége, hogy a sikerek mellé följegyezze a kudarcokat is. Ez a kötelesség diktálja, hogy írjuk meg Berkó magyar hadihajójának a históriáját is. Egy kicsit tragikus, egy kicsit kémikus ez a história, de azért életrajzi adalék, amelynek nem szabad elkallódni. Az előzmények Berkó minden akciójának előzménye az üres kassza volt. A hadihajó akciója sem kivétel ebben a tekintetben. A dolog ott kezdődött, hogy Berkó kasszája kiürült. Eseménytelen, merdő idők jártak akkortájt és úgy látszott, hogy a berkói kassza üresen marad, nem volt semmiféle akciós alkalom. Azonban, ahol legnagyobb a veszély, ott van legközelebb az osztrák kormány. Igen, az osztrák kormány sietett segítségére Berkónak. Őízrebocsátotta a “Viribus Unitis” hadihajót és méghozzá a fekete-sárga lobogó alatt. Ebbe a fekete-sárga lobogóba kapaszkodott Berkó. Ez a fekete-sárga lobogó szülte Berkó agyában a gondolatot, hogy mégsem járja, hogy az osztrák kormánynak van egy fekete-sárga lobogós hadihajója, a magyar kormánynak ellenben nincs piros-fehér-zöld lobogós hadihajója. Noha nincs, hát építeni kell. Berkó haladék nélkül megindította a gyűjtést. Még egy előzmény Amint mondottuk, Berkó kasszája akkoriban kongott az ürességtől. Ilyen alkalmakkor baja rendszerint meggyűlt a nyomdászokkal, akik makacsul vonakodtak belátni, hogy nekik kutyakötelességük ingyen dolgozni, amikor a kiadó és főszerkesztő úrnak nincsen pénze. A főszerkesztő úr egy szép napon beállított a szedőterembe, hogy ráncba szedje a nyomdászokat. Egy Dankovics nevű nyomdásszal kezdte a ráncbaszedést: — Maga itt overtime-ot irt Le. Hát azt hiszi maga, hogy én overtime-ot fogok fizetni? — Persze, hogy azt hiszem. Overtime-ot dolgoztatott és overtime-ot fog kifizetni, punktum. — Micsoda beszéd az, hogy punktum? Hogy mer maga ilyen hangon beszélni? Úgy vágom pofon, hogy a szemem kiugrik! És a következő pillanatban hatalmas pofonok csattogása verte föl a szedőterem nyugalmát. Csakhogy a pofonokat nem Berkó adta Dankovicsnak, hanem Dankovics adta Berkónak. Ezek a pofonok természetesen megszakították a további üzleti összeköttetést a nyomdász és a főszerkesztő között. Hogy mi köze ennek az előzménynek Berkó magyar hadihajójához? A következményekből majd kitűnik. Berkó kiszámította a províziót Az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője mindenekelőtt elkészítette a költségvetést. Amerikában van egy millió magyar. Fejenként három dollár, az három millió dollár. Három millió dollárból már lehet egy hadihajót építtetni. És melyik hajótársulat sajnálna tíz százalékos províziót három millió dolláros rendelésért. Három millió dollárnak a tíz százaléka háromszázezer dollár. Nem rossz üzlet. A gyűjtést érdemes megindítani. És Berkó megindította a gyűjtést. Csalétekül maga jegyezte az első adományt. A pénzt le is tette, később vissza is vette. Akadályok tornyosulnak Az akció gyanús volt az első perctől kezdve. A magyar lapol tűnődni kezdtek, hogy micsoda szélhámosság készül ismét. Belekötöttek a hadihajóba. A dollárok gyűltek, gyűltek, csak az volt a baj, hogy nagyon gyéren gyűltek és egyszer csak megszűntek gyűlni. Az amerikai magyarságnak az a része is gyanút fogott, amelyből Berkó hazafias szólamai és akciói azelőtt tetemes összegeket szoktak kipréselni. Közben valaki fölfedezte, hogy Berkó a maga adományát visszavette. A magyar lapok ismét lármát csaptak, shogy mi lesz az adományokkal? Berkó kénytelen volt kihirdetni, hogy akik pénzt adományoztak a hadihajóra, jelentkezzenek a pénzükért. Arról tudunk, hogy az adományozók jelentkeztek, de tudomásunk szerint azóta sem jelentkezett senki se, aki az adományát visszakapta volna. Kerkó pörül A hadihajó panamával nem csak az amerikai magyar lapok foglalkoztak, hanem a budapesti Népszava is. Berkó pont a budapesti Népszava ellen indított rágalmazási pert abban a reményben, hogy a budapesti Népszava nem tud tanukat állítani, egy kissé bajos és költséges dolog lévén az Egyesült Államokból hozatni tanukat. Berkó jól kiszámította: a budapesti törvényszék a Népszavát elítéli, mert az nem tud bizonyítani, a budapesti törvényszék ítélete őt majd az Egyesült Államokban is tisztázni fogja. A tárgyaláson azonban kellemetlen meglepetés érte Berkót. A tárgyaláson megjelent Dankovics, aki, miután néhány hatalmas pofonnal megszakította az üzleti összeköttetést Berkóval, Magyarországra utazott és jelentkezett a tárgyaláson, mint a Népszava tanúja. Vallomása olyan hatásos volt, mint annak idején a pofonjai — alaposan elintézte Berkót. A tanúvallomás alapján a törvényszék kimondta, hogy a budapesti Népszava nem követett el rágalmazást azzal a cikkével, amelyben a hadihajó-panamát leleplezte. Berkó életének azóta is fájó pontja a hadihajó. Nem az a fájdalmas, hogy a port elveszítette. Az a fájdalmas, hogy a háromszázezer dolláros provízió a sárba esett. Az A. M. S. Sz. május havi értesítőjében válaszol Dezső János elnökünk az Új Előre május 4-iki számában leközölt nyílt levelemre. Dezső János válaszának érvei szalmalábakon vánszorognak. Logikája, ha annak lehet nevezni, jobbról-balról a fölismerhetetlenségig agyonvan püfölve. Azt írja Dezső János tagtársam: “Sajnálom, hogy így van, de én tizenöt évi elnökségem alatt sem jöttem annak tudatára, hogy az elnökinek jogában van egy fegyűlési határozattal szembehelyezkedni és azt megakadályozni”. Bizony, sajnos, hogy elnökünk tizenöt évi elnökösködése alatt nem olvasta el alapszabályaink 8-ik szaka-szénak 18. és 15-ös pontjait s bár én figyelmeztettem rá, nem akar még most sem róla tudni. A mi szövetségünk föl-ruházta elnökét a fenti jogokkal, de elnökünk nem akarja éppen akkor használni joga- jit, midőn arra a legnagyobb szükség volna, midőn védeni kellene a tagság örököseinek érdekeit. Nem akarok olcsó argumentumokkal élni, de ismételve állítom, miszerint elnökünknek jogában van meg nem engedni, hogy olyan ügyeket, illetve indítványokat tárgyaljon a tiszti vagy évi gyűlés, amelyek nincsenek összhangban szövetségünk charterének és alapszabályainak céljával, szellemével. Téved elnökünk azon állításával is, hogy “a végleges döntés a tagság hatáskörében van”. Nem!s a végleges döntés ereje, azon hatósági tényező kezében van, melytől működési jogunkat kaptuk. A tagság szavazhat szakadásig, ellenben a törvény dönt. Nézzük most Dezső János elnökünk slágerját: “Bűnt követtem-e el tehát én, vagy akár a főgyűlés, mikor azt kérdezzük a tagságtól, hogy akarnak-e a Kossuth-szoborra adni, vagy nem akarnak? Hiszen például az sem ment bűnszámba, mikori Róna tagtárs indítványára és kívánságára azzal fordultunk a tagsághoz, hogy adakozzanak a passaicci sztrájkolók javára. Megkérdeztük és a amit adtak, eljuttattuk rendeltetési helyére. A mostani helyzet semmiben sem különbözik attól. Akkor is a sajátját adta a tagság — már aki adott — s most is a sajátját fogja adni, ha ugyan ad”. Deák Ferencnek abban állott nagy viccelő tehetsége, hogy hasonlatot tudott fölállítani két olyan fogalom között, amelyek között látszólag nem volt egymásra való vonatkozás. Dezső János fölülmúlta Deákot, ő ott is hasonlatot vél fölfedezni, ahol sem látszólagosan, sem ténylegesen nincs. A Kossuth-szobor és a passaici sztrájkolók segítésének esete-tartalmilag és formailag is két különböző valami. Róna Dezső sohasem indítványozta, hogy szövetségünk bármely pénzalapjából is segélyezzük a sztrájkolók éhező gyermekeit, bár ez még összhangzásba jöhetne szövetségünk humánus céljával. Én arra kértem a központi tisztviselőséget, illetve a kerületi értekezletet, hogy kérjék a szövetség tagságának a támogatását (a saját zsebjük rovására) a sztrájkolók javára. Elismerem, hogy a tisztikar egy nagyon lelkes fölhívást küldött ki az osztályokhoz, mely több száz dollárt eredményezett. Ezen esetben azonban nem volt szavazás s nem volt szó arról, hogy a segélyszövetségünk valamely pénzalapjából adassák Ellenben a kétszáz dollár Kossuth-adománynál kifejezetten arról van szó, hogy ezen kétszáz dollár a szövetség valamely pénzalapjának csonkitártával azt Lenini meg. Kérdem, hogy például Nagy János tagtárs micsoda jogon szavazza el Róna Dezső örököseinek pénzét egy divatjamúlt csizmás Kossuth-szobor újmódi cicpővel való ki- stafírozására?! A szövetség tagsága adhat a saját zsebéből, valamely osztály tagsága adhat saját osz-tályának magánvagyonából, de nem adhat a tagság az örökösök vagy a szövetség egyik pénzalapjából sem. Azt írja Dezső János tagtársam : “A tagság pedig — lett légyen bármennyire amerikai már — mégis csak magyar és magyar származású, —elvárhat a tisztikarától annyi hazafiságot, akár amerikai, akár magyar értelemben”. . . stb. (Kívül szőrös, belül,vörös — mégis bunda a bunda.) Vegye tudomásul az elnök tagtársam, hogy mi nem azért lettünk tagjaivá szövetségünknek, mert magyarok vagyunk, hanem tisztán s csakis azért, hogy halálunk esetén özvegyeink és árváink haláleseti segélyben részesüljenek és éppen ezért, nem várunk tisztikarunktól sem magyar, sem amerikai hazafiságot, de igenis elvárjuk s megköveteljük tőlük, hogy éber szemekkel őrizzék és védjék örököseink érdekeit. Dezső János cikke olyképen végződik, hogy a 200 dol- láros adomány nem fog az ár-!vák terhére menni, mert azt a föntartási költségeken kell megtakarítani. Röviden enynyit: a szövetség összes va- gyona örököseink tulajdonát fogja képezni a szövetség va- gyonának megcsonkítása a tagság terheinek emelését vagy az örökösök esetleges megrövidülését ereményezi. Ha lehet a föntartási költségeken takarékoskodni, úgy legyen ez olyan célra fordítva, amellyel szövetségünk ekszisztenciáját biztosítjuk: könnyítsünk a tagság terhein, vagy gyarapítsuk azzal a szövetség tartalékalapját. Szövetségünk egy tisztán üzleti alapra fektetett intézmény; sem hazafias, sem kulturális, sem irredenta törekvésekkel kontaktusba nem hozható. Tisztviselőinktől abszolúte mást nem követelünk és nem várunk, csak azt, hogy becsülettel bonyolítsák le szövetségünk üzleti mene-tét. Szövetségünk vagyona magyar özvegyek és árvák tulaj-, honát képezi és ebből sem Horthy, sem Héjjas, sem Kos. •Uth, sem Berkó-szobor nem fog készülni. That’s all! A Kossuth-szobor és az árvák pénze írta Róna Dezső, az A. M. S. Sz. tagja — -----—--------- CHICAGO. ILI. A Chicagói Munkás Club 1927 június hó 4-én, a Munkás Otthon helyiségében, 453 W. North Ave. 2. emelet BUNKO PARTY-t rendez. Beléptidij 35 cent. Kezdete este 8 órakor. Játék után tánc. The Amalgamated Sank of New York Federal Reserve Bank tagja. Első Munkás Bank New Yorkban 11—15 Union Square, New York. EURÓPÁBA UTAZÓK FIGYELMÉBE 1927 júl. hó 16-án (szombaton) a French Line impozáns “PARIS” 36,000 tonnás hajóval nagy társasutazást rendezünk Magyarországba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és Romániába. A társasutazás résztvevőinek minden tekintetben rendkívül kényelmes és kellemes utazást biztosítunk. — Jártas kísérőink az utasoknak mindenben segédkeznek. Az utazás résztvevőinek a hajónak megérkezésekor Havre-ben az illető országokig külön vasúti kocsik állanak rendelkezésükre. HARMADOSZTÁLYÚ JEGYÁRAK: Budapestig ..........$113.95 Prágáig . ...........$113.60 ” és vissza ...$200.50 ” és vissza ...$198.00 Zágrábig ..............$115.52 Bukarestig .............$119.04 ” és vissza ...$206.00 ” és vissza ...$207.00 FORGALMI ADÓ KÜLÖN. , Ha valóban egy páratlan, kellemes társaságban óhajt utazni, úgy jelentkezzen személyesen vagy levélileg mielőbb. — A szükséges okmányoknak beszerzését DÍJMENTESEN eszközöljük. Pontos, gyors és olcsó pénzküldés az óhazába. Vásárolhat hajójegyeket részlet fizetésre, eredeti árak mellet. Átutalunk amerikai dollárt készpénzben az óhaza minden részébe, valamint pengőt, lejt, cseh koronát és dinárt. Nyári ünnepély Herninieben, Pa. Betegsegélyzőnk 84-ik osztálya rendezésében nagyszabásÚ nyári ünnepély készült június 12-én a Lowderut meletti Stone-féle farmon. Lesz minden, ami kellemes és szórakkoztató egy ilyen nyári összejövetelen. Kitűnő zene és szpbadjátékok, sport, társasjátékok és nyárson sült meg minden, ami a gondot legalább egybanra elfelejtteti. Készültöt rá minden környékbeli és helybeli munkás. ----------------- Alliance 0. jubilemi ünnepély A munkásszervezetek és testvéregyletek a betegsegélyző osztály vezetése alatt az Új Eleie 25 éves jubileuma alkalmával június 27-én nagy nyári mulatságot rendeznek, amelyre az egész helybeli és környéki magyar munkásságot már most hívja meg a rendezőség. Főiroda: 151 "—56 E. 81 th ST. 3, és Lexington Ave. közt Nyitva hétfőn este 0 óráig. Betétjéért, melyet június 4-ig nálunk elhelyez, 1927 junius 1-től fizetünk ennek kamatot. Betétek 4-ike előtt avagy negyedik napján a hónapnak lesznek betéve, már egész hónapi kamatot hoz, ha az összeg egy negyedévig benmarad. Minden összeg után 85-tól $7,500-ig. 410 kamatot hoz évente. The Manhattan Savings Institution (ALAPÍTVA: 1S50-BUN.) A -1*6 városi Iroda: B’*vay vor. filterkor St. -Vistra hétfőn este nao-ig. 35.000 betevőnek több mint 825.000.000 betétje van nálunk. — EGY DOLLÁR MÁR SZÁMLÁT NYIT. Társaságok betétjét szívesen fogadjuk. MAGYARUL BESZÉLÜNK.