Uj Előre, 1928. június (24. évfolyam, 5700-5728. szám)

1928-06-01 / 5700. szám

2. Oldal CHICAGO, ÉS KÖRNYÉKE írja a Chicagói Mun­kás Levelező Gárda. A chicagói szélmalomból Az igazságszolgáltatás pa­lástja. — Tudományos népbo­­londitás. — A németországi végítélet 4 CHICAGÓI polgári politiku­soknak és a bootleggeres, bombavető, gépfegyvert kat­­togtató banditáknak érdekkö­zössége már annyira átment a köztudatba, hogy Chicago ne­ve a kriminális politikai kor­rupciónak fogalmát jelenti. Ezt a képet még sötétebbre festi egy polgári szervnek, a Chicago Crime Commission-nak a vádja mely szerint a büntetőügyi tör­vényszéknek három bírája kí­méletesen bánt el a politikusok­kal szövetségben álló alvilág embereivel. Vagy nagyon enyhe ítéleteket hoztak, vagy pedig teljesen szabadlábra helyezték a bűnösöket. Bizony, még kapi­talista igazságszolgáltatásnak is furcsa az, midőn gyilkosok és bootleggerek a bírói méltóság fekete palástja mögött találnak oltalmat és menedéket. ★ A CHICAGÓI Egyetem elnöke, lemondott állásáról és elfo­gadta a Rockefeller-alapítvány tudományos munkájának irá­nyítását. Az alapítványnak kü­­lösen az a rendelkezése vonzot­ta, amelyik kimondja ezt: “Elő­mozdítani az emberiség jólétét az egész világon”. Ezt a programot igazán csak helyeselni lehet. Azonban alá­zattal megkérdezzük a profesz­­szor urat, hogy miért vándorol ambíciója olyan messzire? Mi­ért nem kezdi meg az ember­­boldogítást házigazdájának, Mr. Rockefellernek bánya- és olaj­telepein, ahol százezernyi bér­munkás raboskodik és csak ten­geti nyomorult életét. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy ön is a tudományos népbolondítás­­nak és nem az igazi népboldogí­­tásnak a barátja. ★ A MINAP a “Chicago Tribune” egy érdekes beszélgetést közölt a lefolyt németországi választá­sokról. A németországi látoga­tó azzal vigasztalja az amerikai kapitalistákat, hogy a szociál­demokraták győzelmével min­den rendben van Németország­ban. Többek között így nyilat­kozott : “A németországi szociálde­mokraták nem annyira radiká­lisok, mint az amerikai szoci­alisták. (?) Ők alkotják a rend­­fentartó elemet Németország­ban. A kistőkések legnagyobb része a szociáldemokraták tábo­rához tartoznak.” Ez a nyilatkozat a munkás­ság egyszerű nyelvére lefordít­va, azt jelenti, hogy a szociál­demokraták — mint mindenhol — úgy Németországban is a dü­ledező kapitalizmusnak utol­só védőbástyáját alkotják. De mi tudjuk, hogy a három milli­ón fölüli kommunista szavazat a német és az európai kapita­lizmus falára írta a bibliai vég­ítéletet : “Mene, tekel, ufarsin”, vagyis:: Kapitalista kizsákmá­­­nyolók, legyetek elkészülve a halálra! — -----------------—» A gyűlés tiltakozó távirat küldését határozta el a wash­ingtoni osztrák konzulátus­hoz, valamint Seipel kor-­­­mányzóhoz. Erre a célra 47 dél­­l­­­lárt adtak össze. • Chicagói tömeggyű­lés Kun Béla kiszabadításáért Lelkes tömeg gyűlt össze a North West Hallban e hó 25-én, hogy tüntessen Kun Béla elv­­társ mellett és a nemzetközi burzsoázia túlkapásai ellen. A gyűlést az International Labor Defense chicagói kerüle­tének titkára, J. Giganti elvtárs nyitotta meg és ismertette Kun­­ Béla munkáját a proletariátus­­ felszabadítása érdekében. Utá­na J. Fisher, a Liga a Slorthyz­­mus Ellen chicagói titkára, vá­zolta a magyarországi fehér terrort. Petrás Pál elvtárs Kun Béla kiszabadításának fontos­ságát ismertette magyar nyel­ven. Ralph Chaplin szavait per­cekig tartó tapsvihar szakítot­ta félbe. Többek között ezeket mondotta: “Igen, Kun Béla hús a mi húsunkból, vér a mi vé­rünkből. Kiadatása halálával egyenlő és nekünk az élő, a pro­­letáriátus fölszabadítása érde­kében dolgozó Kun Bélára van szükségünk. Követeljük szaba­don bocsájtását és útja biztosí­tását a Szovjet Unióba”. _________________________ __ MODERN BOOKSHOP Strindberg: Forrongás évei ........................1.25 Vallomás ..................................................1.50 A Cseléd fia ..........................................1.00 Inferno .......................................................1.00 Legendák ...................................................1.00 Házasodjunk .............................................1.00 Szerző ..........................................................1.00 El egymástól ...........................................1.00 , Egyedül ....................................................1.00 Haláltánc ...................................................1.00 Viharos tengeren .....................................0.75 Mámor .......................................................0.75 Krisztina ......................................... 0.75 Szabó Dezső: Az elsodort falu, 3 kötet.... 4.00 Segítség, 3 kötet.......................................4.00 Csodálatos élet, 2 kötet ...........................3.00 Napló .........................................................1.50 Ölj! .............................................................1.25 Jaj! .............................................................1.25 Tanulmányok ...........................................1.00 Panasz .......................................................0.75 Egyenes után ...........................................0.75 Mesék a karagó emberről.......................1.00 Nincs menekvés .......................................1.00 Szép Ernő: Hetedikbe jártam.......................0.75 Sála akác ...................................................0.75 Magyar könyv .........................................0.30 Két felől angyal .......................................0.25 Leo Tolsztoj: Anna Karenina, 2 kötet ....2.00 Háború és béke, 3 kötet...........................4.00 Feltámadás, 2 kötet .................................1.50 Iljics Iván halála .....................................0.25 NYELVTANOK — SZÓTÁRAK — ANGOL KÖNYVEK ÁLLANDÓ RAKTÁRA Küldje be rendelését azonnal! Figyelje hirdetéseinket! Modern Bookshop 354 East 81st Street New York City TELEPHONE: REGENT 1236 --------o-------- 1 Denunciánsok és fehér ügy­nökök egy táborban _____ 1 A munkásmozgalom bármily . vezérszereplők, amikor a moz-­­ galom haszonélvezői szerepük­ben lelepleződnek, megindulnak a lejtőn lefelé, megtagadják a múltakat, szembekerülnek előb-­­ beni harcos társaikkal, azokat­­ iparkodnak személyükben tá­­­­madni, ha az nem sikerül, ak­­i­kor keresnek valamilyen elmé­­­­leti különbséget, hogy ezzel té­vesszék meg a tömeget, ha ez sem sikerül, akkor még mélyeb­ben sülyednek, beállanak a de- i­nunciánsok és besúgók táboráb i­­ba és végül a rendőrség spicli-­­ jei lesznek. Az utolsó lépésig i­s ért el az amerikai magyar mun-­­ kásmozgalom legrégibb idő óta , szereplő és legtökéletesebb ha- ,­szonélvezője: Basky Lajos. Denunciáns kis piszkos, lap-­­ jában alkalmat adott arra, hogy­­ a munkásmozgalom előharco­­sait ne csak megcsipkedje, —­­ mert tudja, hogy azzal nem so­ ,­kát árthat — hanem denunciál: alkalmat ad úgy a rendőrség­nek, mint a munkásmozgalom­­ minden gyűlölt ellenségének,­ hogy a munkásmozgalomra rá­­­ támadjanak. Erről már lapunk, j­­ az­ Uj Előre is megemlékezett,­ hogy mozgalmunk ellenségei-­ nek mily ínyenc falatot jelent a Basky-féle szellemi szennyter­mék. A Chicagóban megjelenő “Irás”­-nak, Drózdy lapjának is éppen olyan jó falat, mint a töb­bi munkásgyűlölőnek ez a de­nunciáns lapocska. Denunciáló cikkében Drózdy kedves cimbo­rájának, Baskynak az írását idézi. Ez a politikai svindler is azzal biztatja önmagát és olva­sóit, hogy “az amerikai ma­gyar bolseviki mozgalom össze­omlott.” Nem zavarjuk ebben­­ való emésztési álmát, úgyis föl­­ fog rövidesen ébredni arra a­ hangra, amelyet majd éppen­ azok a bodlik fognak a fejéhez vagdosni, akiknek azon sorokat szánta. Jellemző még erre az analfa­béta politikusra az, hogy Kun Béla kiadatásáról úgy is, mint egy fehér pacifista. Az osztrá­kok nem tudják kinek adják ki Kun Bélát, olyan sok a követelő, ajánlja tehát, hogy a nagy ágyú beleszólásának engedje­nek és deportálják Anglia vala­mely távoli szigetére, mert Drózdyék annyira „ irtóznak a­­ gyilkolástól, hogy még Kun Bé­­­­­át sem látják szívesen az­ akasztófán. Viszont ártalmat­­­lanná kell tenni ezt a,“vérengző fenevadat, a társadalomnak ezt a viperáját”. Ajánljuk ezt a ki­tűnő tanácsot Rothermere lord­nak megkábelezni, mert az úgy sem tudja, az “írás”-t olvasni, s talán kijut onnan is egy kis­ szubvenció. Az angol kormány nagy ágyú szócsövére nem szá­míthat, mert azok nagyon jól tudják és észre is vették, hogy a Napóleoni Szent Ilona korszak már régen letűnt és Kun Béla élete éppen olyan veszélyt je­lent a mai társadalomra a távol szigeten, mint fölakasztása Eu­rópában. Látja azt, hogy nem-­­csak a világ munkássága moz­dult meg kiszabadításáért, ha­nem minden becsületes tudós, író, művész, akik elfogulatlan hívei az emberi szabadságnak és véleménynek. Csak a fehér hazafias pacifista törpe politi­­kusoktól nem várható még ko­moly bírálat sem. A NAGY EURÓPAI KIRÁNDULÁS­­ Ez a címe annak a cikknek, a­­­mely a Csernáék megrendelésé­­re a chicagói “Magyar Tribune” című lap május 18-iki számá-;­ban napvilágot látott. A cikk minden szavából kitű­nik, hogy jó vigéc vette a kezé­­re az ügyet, aki tudja, hogy mi­­től döglik a légy. Már a cikk ele­jén ugratja a Jancsikat, azt mondja, hogy “Erkölcsi erőről tesz bizonyságot nem csak a megszervezők részére, hanem a résztvevők részére is”. Utána mindjárt azt is kijelenti, hogy aki tisztességtelen nyerészké­­résről mer beszélni, az csak iigy és rosszakaratú szószá­tyár lehet. Pont. El kell hinnünk, ha nem aka­­runk szószátyárok lenni. El is h­sszük. Hiszen ez egy busi­ness. Már­pedig a businessnél­­ nyereség mindig “tisztessé­ges,” vagy mi a szösz?! Men­nél nagyobb a nyereség, annál nagyobb a zseni, aki azt kikal­kulálja. Az Európába való tár­­saskirándulás eszméjének a föl­találója néhai Berkó Géza volt. Vlarczinkó patentirozta, a Szá­nó Testvérek meg el akarták opni a patentot. Erre azonban Tiár az “ezredes úr” is a kard­jára ütött: “Eddig és ne té­tovább!” Berkó meghalt, utána az ezredes következik, a patent­et illeti meg. “Én fogom leren­­deznii — mondta — a tengerest­­­úli kirándulást. Eddig min­­denki nyert, csak én nem. Ber­­nóéknak meg van a szobor, a Marczinkó teleszívta magát in­­gyencsomag szállítási dollárok­kal, Szabóéknak itt van a paró­kiájuk, jogos tehát, hogy ezt az utazást én fölözzem le”. És meg­született a business. Az “ezre­­des úr” kiadta a parancsot a tisztjeinek, hogy fuvassák meg a “jerikói harsonákat”, amitől n­em a falak ledőlését várja, ha­nem a prolik bedülésére számít. A­ chicagói harsona elzengi, hogy milyen olcsó, milyen ta­nulságos és kellemes lesz az utazás. Hogy valóságos két uta­zás lesz még a 3-ik osztályon utazók részére is a “Beranga-­ ria” hajón való kirándulás, stb. Hát én tamás vagyok abban, hogy ez tisztességes business. Abban is, hogy olcsóbb, mint a rendes utazás, de leginkább ab­ban, hogy erkölcsi erőt nyújt a résztvevőknek. Az azonban már szemenszedett hazugság, hogy “mentes minden pártpolitiká­tól akár amerikai, akár magyar vonatkozásban” — mint a cikk egyik kitétele mondja. Nézzük csak, mikor vetődött föl a ma­gyarországi kirándulás eszmé­je? A Horthy-szobor leleplezé­sére érkezett gyászmagyarkák ittléte alatt. Előzőleg csak­­ a Szabók kísérleteztek vele. A Horthy-lakájok new yorki csú­fos fogadtatásának az ellensú­lyozását célozza ez a kirándu­lás. Be akarják mutatni az itt levő fehér­ ügynökök Horthy­­nak, hogy az amerikai magya­rok lojálisak, jó hazafiak, köny­­nyen megnyitható báránykák. Hogy az egész new yorki zavart néhány bolseviki csinálta. Föl akarják vonultatni a zarándo­kokat a Szent István napi pará­dén hódoló küldöttségben Hor­thy elé, a hercegprimás elé, stb. Esetleg megkoszorúztatni a bu­dapesti Washington-szobrot, a Henczi-szobrot vagy tudomisén miféle humbugokra akarják föl­használni a bedülő Jancsikat. Ezzel aztán elérné az “ezre­des úr”, hogy Horthyéktól meg­kapná a herélőkés nagykereszt­jét, lapja részére állami támo­gatást és a hajóstársaságtól a­­ szállítandó állomány után a ko­­­­missiót. Hát aki a Horthy tal­­­­pát nyalni, a Jóska főherceg • kezét csókolni, Héjjassal paro­l­lázni és az “ezredes úr” lapos­­ erszényét megtölteni akarja, a: ! menjen, annak csak hasznára ■válik — amint egy közmondás­­ tartja: “Más kárán tanul a: ----------------­Azoknál a kereskedőknél vásároljon, kik hirdetnek­­ az Uj Életében U J ELŐRE | Vizsgálatot a Román ügyben! A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet és a Munkás Betegsegélyző Szövetség tagjaiból álló bizottság derítse ki azt, mi felel meg a való­ságnak az Összetartásban váltig ismételt vádakból ______________ Mi ismételten bebizonyítottuk, hogy nevetséges hazugság,­­ teljesen légből kapott Vitális ama állítása, hogy Román János jelentette be a Munkás Betegsegélyző Szövetséget a pennsyl­vaniai biztosítási hatóságnál. Kétségbevonhatatlanul igazol­tuk, hogy Román János és Romance Vaszilie, aki a Szövetség működéséről jelentést tett a hatóságnak, két különböző sze­mély, sem fel-, sem lemenő ágban nem rokonok egymással. Ki­mutattuk, hogy Román János sohasem járt bent, Pa.-ban hon­nan a feljelentés eredt, de Pennsylvániában sem volt, mikor a Szövetség ellen az eljárás megindult. Vitális azonban csökö­nyösen kitart a maszlag mellett és nincs az “összetartás”-nak olyan oldala, hol nem támadna rá Románra, őt nem tenné fele­lőssé a Szövetséget ért minden bajért. Vitális és oly jól tudja, mint mi, hogy hazug mesék a Ro­mánról mondottak. Ha kitart mellette, úgy céllal teszi azt. Román Jánost az Uj Előrével és a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezettel hozza kapcsolatba minden említásnál és ravaszul azt akarja belevinni a szövetségi tagok tudatába, hogy az Uj Előre és a M. B. és O. Sz. tör a hatóságok segítségével is a Szövetség ellen. Bizalmatlanná kívánja tenni a magyar munkásokat la­punkkal szemben. Bosszúállás ez azért, mivel az Uj Előre fel­világosító munkája kiütötte a kezéből a ráta táblázatokat. Te­szi ezt annál inkább az east pittsburghi féker, mivel a saját gyalázatos denunciáló eljárását akarja vele igazolttá tenni, a nyomorult spicli voltát takarni. Ő volt az, aki Grosz Henryvel együtt járt a pittsburghi és har­­risburgi biztosítási irodákban, ő volt az, ki köriratokat küldött széjjel valamennyi állam Insurance Departmentjeihez, azt ál­­­­lítva, hogy az Önképző törvénytelenül működik és ráuszította e hatóságot e munkásszervezetre. Mi a részünkről annak bebizonyításával, hogy Vitális ha­zudik, már elintézettnek tekintettük az ügyet. Annyi ostoba f­ágalom mellett, amit a Szövetség titkára eddig rászórt az Új Előrére, elfért még ez az egy. Hovatovább azonban tűrhetet­lenné válik a Vitális által használt hang. Valahol kell, hogy határa legyen az aljasságnak. Román János tagja a M. B. O. Sz.-nek. Igazat adunk Bu­­csi Istvánnak, mindkét munkás betegsegélyző detroiti tagjá­nak, ki az “Egységében vizsgálatot követel az ügyben. Tény­leg nem maradhat meg Román János az önképző tagjának, ha bármi köze van a feljelentéshez. A széles munkástömegek előtt teljes tisztázást igényel, van-e része az Új Előrének és a M. B. Ö. Sz.-nek abban, hogy a hatóságok kifogást emeltek a Szövet­ség működése ellen. Vizsgálatot követelünk a Román ügyben! A M. B. Ö. Sz. Intéző Bizottsága hívja fel a Munkás Beteg­segélyző Szövetség Intéző Bizottságát, találjanak közösen mó­dot a vizsgálat megejtésére. Reméljük, hogy Vitális és Grosz Henry akarata ellenére is a Szövetség Intéző Bizottságának többi tagjai nem fognak kitérni ez elől. Ha úgy tennének, vizs­gálat nélkül is minden becsületes munkás előtt tisztán állna, hogy Vitálisnak semmi bizonyítéka nincs és hitvány hazugság, amit Románról elhíresztelt. Álljon elő Boldizsár és bizonyítson! ------------------­ Zsebláz Endreynél “Nem megyünk arra a sze­mét­helyre, dobja azt a meghí­vót a papírkosárba, oda való” -­­mondta egy chicagói magyar munkás Endrey igazgató úrnak valamely egylet mulatságán, a­mikor meghívókat osztogatott. És a Horváth Lajos tiszteletére rendezett dísz-“Goldstein Szá­mi” előadáson az igazgató úr zsebláz-bántalmakban kiáll a közönség elé siránkozni és azt hiszi, hogy a közönségnek meg­esik a szíve rajta és szorgalma­san alakítja a fejőstehén szere­pét továbbra is. Azt panaszkodta ő igazgató­sága, hogy egy ilyen dísz, sze­­zonzáró, jubiláló, pénzcsináló nagy Goldstein Számi előadá­son, bár ő minden egyletet vé­gigházalt, alig tudott félházat összehozni. Mindezt pedig úgy állítja be,­­ mint bizonyos egyének támadá­sát a “kultúra” ellen. És erről szeretnénk mondani valamit Endrey úr. Ott kezdjük, hogy­­ azt még maga sem gondolhat­­­­ja komolyan, hogy a­mit ott ma­guk előgoldstein számiztak, — az kultúra. A chicagói magyar munkásság a művészetet min­dig támogatta s támogatni fog­ja a jövőben is. Azonban, hogy kultúra és művészet cégére alatt népbutitást adjanak, en­nek nem ugrunk be. A chicagói magyar munkásság nem lehet fejőstehén, hogy drága pénz el­lenében olyan helyre menjen, s­ e okos”. Valószínű tehát, hogy az ostoba majd csak tanul valamit a maga kárán, hol Goldstein Seámi-féle kultú­ra pénzcsinálás és fehér pro­­­­paganda uralkodik. ■­ A Magyar Bányász Segély­ Bizottság jelenti, h­ogy Endrey előadásán 23 dollár 25 cent lett gyűjtve a sztrájkoló bányászok támogatására. Ez volt még a legjobb az egészből. :--------------­ * Az Ady Endre Kör is — Az Els­­ Chicagói Magyar Casino Segélyegylet május 23-­ án tartott rendkívü­li közgyűlé-­­sen nevét “Ady Endre Kör”-re változtatta. Ezzel a tényével az­­ egylet alapszabályai I. szaka­sza 3-ik pontjának “Ápolni a­ kultúrát” ,oly programot adott, amely világosan megmutatja­ útját. Ez az út a haladás irá­nyában vezet. Ady Endre neve­­ azt jelenti: Előre! Reméljül­, hogy a Kör működése méltó lesz új nevéhez és az akörül ki­­­­jegecesedett eszmékhez, az ál­talános emberi kultúra magyar­­ nyelvű fejlesztéséhez. Remél­j­­jük, hogy ígéretéhez képest,­­ híven fogja szolgálni a minden­­ előítélettől és napi pártpolitiká­­i­tól mentes közművelődést. Vég­­­gül szabadjon remélnünk hogy­­ ezen a plattformon meg is áll, s nem úgy, mint bizonyos más­­ chicagói egyesületeknek vagy­­ szkebeknek mondott érdektár­­­­saságok, melyeknek abbeli kije­­■ lentése, hogy nem politizálnak.. . csak a radikális és haladó szel­­j :­j lemű irányra vonatkozik, de­­ egyáltalában nem látszik köte­­l ■ lezőnek a konzervatív és reak­­­ 'ciós aknamunka támogatására­­ és a fehér szekér tologatásra­­ vonatkozólag. KIRÖPÜLTEK FÉSZKÜKBŐL A CHICAGO­ SASOK és fölszálltak a Hotel La Salle 19-ik emeletére. Ez a nevezetes esemény az urnák 1928-ik esz­tendejében, május 24 estéjén történt, amint az alább követ­kezik: összehívták a chicagói 1933-iki világkiállítás előkészí­tői és szervezői az itteni ma­gyarság vezető elemeit. Az ügy, amelynek érdekében ez a gyűlés összejött, minket munkásokat közvetlenül nem érdekelt, mert itt arról volt szó, hogy a kiállí­tás megindításához és üzemben tartásához szükséges milliókat Chicago lakossága öt dolláros jegyzésekkel, bondokkal te­remtse elő. Ez üzlet , és lehe­tett volna a magyarságra eső részt ilyen szellemben elintézni. De hát a mi nemes ragadozó madaraink harcias hangulat­ban jöttek ide és nem magas­röptű sasokhoz méltó éleslátás­sal, hanem az esetleges kiállítá­si bőségszaruból kipotyogó ku­korica szemekre pislogó libák értelmi színvonalával mutatták igazi képüket. A magyar bizott­ság tisztségeinek betöltésével alaposan megcáfolták ezek a fé­szekhagyó vadmadarak a poli­tikától való mentességüket. Ha ő rajtuk múlik, akkor ma a chi­cagói magyar Horthy-konzul, vagy Drózdy Győző ül az elnöki széken. Az itteni polgárság szer­vezetlensége folytán így is si­került az “írás” hasábjairól is­mert dr. Baróthyt elnökké vá­lasztanak. Az első meglepetésé­ből magához tért polgárság energikus hangon követelte ek­kor, hogy válasszanak kerületi elnököket is. Ez megtörtént és az összes többi tisztséget a chi­cagói magyar republikánusok kapták. Minket, munkásokat ebből az egész históriából csak a sasok működése érdekelt, mert föllé­pésükkel igazolták fészekraká­sukkor fölmerült gyanúnkat, hogy fehérek. ' 4% f­elé kamatot fizetünk be­tétek után negyedévi elszámolás mellett Pénzküldés, Hajójegyek és Közjegyzői ügyeket' Ily­organ, pontosan és szak­­szakszerűen intézzük el. Ruttkay Jenő Bankháza 10 H­AVE. B, NEW YORK, N. Y. I . -Tel.: REGENT 3961. • | R E I C H M A N| KÓSER RESTAURANT­­ Yorkville legjobb magyar * vendéglője I 248 E. 82nd St., New York.J I Terjesszétek az Új Hidrát! ÉRTESÍTÉS! Június 23-án több havi tartózko­dásra Európába utazom. Úgymint a­­ múltban több ízben, sikerrel, most is , elfogadok mindennemű óhazai ügyek f elintézését. FERDINAND LÓNYAI, C. o. Adriatic B’xcange 1561 Second Ave. Regent 1170. |A­­ West Stide legnagyobb és a­­legrégibb magyar festék és­ fal-papir üzlet | Lorain Ave Decorating Co.| | 3218 LORAIN AVENUE,­­ CLEVELAND, OHIO. | Telephone, Lincoln 4108. M. Lovinger és D. F. Lingen­­ tulajdonosok. PAPRIKA, MÁK Ölói lekvár, liptói túró, Herz-szalámi, B libamáj, libazsír, mézes­kalács, H mák, hazai darálóval ledarálva, H kilós mérlegek, mindennemű fa-B szer, majorána, hurkatöltő és más® hazai cikkek. Húsz éve fennállóB üzlet. Elismert, szolid kiszolgálás il H. ROTH 353 East 82d Street! NEW YORK CITY Telelőn: REGENT U10 I Postai rendelés azonnal szállítva !

Next