Uj Előre, 1931. október (27. évfolyam, 6699-6724. szám)
1931-10-01 / 6699. szám
2 oldal______________________________________________________________UJ ELŐRE A chilei tengerész lázadás alkalmával a burzsuj csőcselék sietett a fegyverkezelést megtanulni, arra az eshetőségre, ha a lázadás tovább terjedne. A táncoló repülőgép írta: BEBRITS LAJOS. Verőfényes őszi nap a clevelandi repülőtéren. Az “Országos Légi Versenyek” napja. Az égbolton állandóan ott van 10—12 különböző repülőgép, egy csomó ballon azonkívül. Lenn, a tér zöld gyepén ugyanannyi gép érkezik vagy indul. Egy pillanatra sem szűnik a közelről távolról a tribünig törő motordugás. A rádió szónok egy percre sem hallgat el. Most sebesség rekordot jelent be, amint egymásután suhan el kecses a legkisebb surlódási felületet adó, rettentő gyorsjáratú gép A következőben gépcsoportok madarak a mérő oszlop előtt, repüléséről számol be. Majd egy gépre figyelmeztet, melynek tetején szélmalom vitorlaféle van szerelve. Vízszintben mozog e vitorlaféle és ennek révén a gép szinte nekiindulás nélkül függőleges mozdulatokra képes. A következő számban bámulatot és rettegést okozó légi kunsztokat mutat be egy-egy gép vagyis gépek csoportja. Azután ejtőernyős ugrásokat jelez hangtölcsér. És igy tovább, a vég nélkül. . . “Országos Légi Versenyek”. . . A repülőtechnika csodás fejlődését mutatják. Képzeletben idehozhatjuk az óriási DOX-t, mely most érkezett New York kikötőjébe, ide hozhatja a fantázia az akroni hangárban készen álló Zeppelin behemótot és akkor teljes a kép. Az ember már otthon van a levegőben. Mintha a szilárd föld egyenes folytatása lenne a jég, úgy jár, száll, ugrál, táncol- hány bukfencet rajta gépestől a pilóta. Nagyot nézne bizonyára az az archeopterix a legősibb madár, félig gyík még, hosszú csigolyás farokkal- fogas szájüreggel, tollá alakuló szaruhártyával, minek kővé vált csontvázát ott találták a solehofeni palában, csodálkozna az első repülő lény, hogy mily szörnyű nagy madarakkal lett népes a levegő. Madarak- miknek szárnya aluminium, tüdejük motor, agyukban pedig mérők és fogantyúk. De tágra nyílt szemekkel állna itt Leonardo da Vinci, a reneszánsz nagy művésze és tudósa, kinek eltárgult iratai között akadtak olyan,amelyben a repülés problémájával foglalkozik és tervrajz is volt mellékelve. Tehát az ember repül, a merész álom valósággá vált. Keresné azonban a rejtélyt, miért kellett 400 évnek elmúlnia, míg a gondolat, mely az ő fejében forgott, testet öltsön. Marx Károly ugyan időközben megadata a választ erre a kérdésre, mondván, hogy: “Az kát állít maga elé, amiket emberiség csak oly feladatameg tud oldani.” Nagyon szép lehetett már Leonardo da Vinci korában is a repülés eszméje, de hiányoztak gyakorlati végrehajtásához technikai segédeszközök. Hol a volt a benzinmotor, hol az aluminium, hol sok más? — Mindezek hiányában ott poshadt és sárgult a fiókban a tervrajz. De Marx tovább is megy, kijelentvén, hogy a termelési módozatok határozzák meg, miként tesz, vesz, miként él, miként mozog és épít az ember. Leonardo da Vinci korában elég volt az ökörfogat, vagy vitorlás hajó, áru és ember szállításához. Semminő testrésze az embernek nem kívánta a repülőgépet. Ezért maradt csak sárguló papírfoszlány a tervrajz. A terv feledésbe merült. Mások hozták elő a repülés gondolatát. Akkor hozták elő, mikor a géptechnika, a fémipar a kellő fejlettséget ért el amikor a profit termelés virágjában állott és a bonyolult biznisz gépezetben a gyorsvonatok sem szállították már elég sebesen a kupecet, a postát. Ami pedig a fejlődés mai magas fokára hozta a repülést, az ugyancsak a kapitalista üzérkedés volt, a bombák szállításával és kirepitésével, bombák- amik az imperialista konkurensnek voltak szánva, bombák, miket a profitrend garázdálkodása ellen lázadozó pi’oletárokra dobtak le, végzésére kezdték Ennekelnagyban tökéletesíteni a gépmadarakat. A háború adta a legnagyobb lökést nekik. . Az ember otthon van a levegőben. Ezt domborítják elénk a csodásnál csodásabb mutatványok. De miért vagyunk otthon a szellők világágában? Erre is választ adnak a gépek produkciói. A legjellemzőbeket kiragadjuk és elmondjuk. . Láttál már ballerinát, bizonyára? Azt a színpadra kilebbenő lengeruhájú tündért, ki a zene ritmusára, hol lábujjhegyen áll, hol fekszik, hol térdel, hol a levegőben száll, ötöt perdül a tengelye körül másodpercenként és ezt félpercnél is tovább folytatja- keze és feje egy pillanatra sem nyugszik, hanem őrült gyors mozdulatokban hozzáigazodik a láb munkájához és mindezt zökenő és szögletesség nélkül teszi, minden kerek, kecses és bájos. Láttad ? Helyes! De azt nem láttad még, hogy egy repülőgép kerül a balerina helyébe. A “Légi Versenyekben ezt mutatták. Kigördül egy repülőgép a tribünök elé. Iramot vesz és felszáll. De nem emelkedik magasra. 5—8 lábnyira a föld felett megáll. Megáll és nem mozdul. Fittyet hány a nehézkedés törvényének. Feljebb szökik vagy 20 lábat. Megint megáll. Azután forogni kezd. Először előre köröket ír a levegőbe. Azután ugyanezt teszi, csak oldalvást és a szárnyak úgy forognak, mint a szélmalomé. Elvégezve ezt, egyszer jobbra dől, egyszer balra, ismét kiegyenesedik. Lejön a földre. De csak az egyik kerékkel, a másik a levegőben lóg. Váltakozva, hol jobb, hol a bal kerékre támaszkodik. A váltás szinte másodpercenként megy végbe. Egy keréken állva, forogni kezd a gép őrült gyorsan, lelassul egy-kettőt tovább biccen és újabb fordulatok. Eddig csak egyenes irányban ment előre, de most kombinál, két ugrás balra, kettő jobbra. Minden lépés után néhány gyors közben észrevesszük- forgás, hogy zene szól. A nagy figyelésben nem is hallottuk. A zene ütemeire táncol a gép! Olyan keringőfác volt az első, azután csárdásszerbe csapott át a zenee és a gép bírta. Bírta tüdővel és lábbal! A rádiószónok bemondja, hogy ez egy elsőrendű “posta repülőgép.” Jól hallottuk, postarepülő?... Igen! Posta, posta! “Posta” repülőgép ?!... Tegyük fel hogy .jól megpakkoljuk a gépet teli postazsákokkal. Sok százezer levél bennük. Mi kell ezeknek a leveleknek? Gyorsan és simán a címzett kezébe akarnak kerülni. Az kell, hogy a gép szálljon fel a levegőbe és azután toronyirányt, kerülő nélkül szálljon el a városba, hová a levelek szólnak. Kell ezeknek a leveleknek ez a fene sok kunszt a pilóta részéről, a szökdelés, fordulás, táncolás? A fenét kell! De tegyük fel, hogy utas ül a gépben. Talán úgy van, hogy az Clevelandból csak úgy úgy jut el Detroitba, ha előbb ropogós csárdást lár el a levegőben? A fenét! Hisz egy perc sem telne bele és rendes földi ember a táncoló gépben a torkában érezné a gyomrát és az ájulásig lenne. Tehát se leveles zsáknakse utasnak nem kell a légi tánc. De kinek kell? Miben áll akkor a nagy fejlődésünk a légi technikában? Egy pillanatra hagyjuk el a lenge, bájos táncosnő hasonlítást. Képzeljünk el magunk elé harcteret. Itt gyalogos katonák menetelő oszlopai, amott lövészárok hálózat, spanyol lovasokkal, fedezékekkel. Egyszerre csak levágódik egy repülőgép. Persze ellenséges. Gépfegyverezni kezeli a marsolókat. Hogy jó célpontja legyen, lejön egészen a földre, azután felszökken ismét a magasba, közben bukfencet hány és szélmalmozik, hogy minden gépfegyvere állandóan onthassa a tüzes halált a szerte ugró bakákra. Egy másik gép vagy egyszerre több lecsap a lövészárkok fölé vagy azokra rá. Táncol dombról dombra szökkenl forog. Itt kikerüli a drótakadályt egy ugrással, ott elfordul a fedezéktől, honnan elhárító ágyút szegeztek neki. Közben persze lő, folyton lő és vasseprűként kipiszkálják, kitisztogatják gépfegyverei az árkokból az élőket. Nincs az az eldugott kis hely, hova el nem ugrál, hova nem küldene gyilkos golyóözönt. Hogy közbe a gépet is lövik? Hát persze! A haláltánc a végét jelentheti a gépben ülőknek is. De mindegy. A haláltánc közben halomra gyilkolják az ellenséget, így igen! így már el tudjuk képzelni a munkában” a “posta” repülőt. Ily feladat elvégzésére tényleg nagyot fejlődött a repülőtechnika. ...Nyolc gép “U. S. légi erő” jelzéssel száll fel egyszerre. Mintha drót tartaná őket egymáshoz, egyenlő a távolság mindig köztük. De azután formációkba mennek. Mértani leckét adtak a lennülőknek. Nem volt az a geometriai alak, amit be nem mutattak. Közben persze repültek. Háromszög- négyszög. . . bliktli. .. Azután ellipszis és kör. A kör először laposan feküdt, azután felkelt és kerékké változott, mely tova gördült a levegőben. Egy kis szünet a levegőben. Egy kis szünet a mértani órában. Abból állt, hogy mind a nyolc gép jó 4000 láb magasból egyszerre csak zuhanni kezdett orral lefelé. Jöttek, mint a kő. Neki a tribünöknek! Rémület az arcokon, ijedt mozdulatok, sokan futni akarnak. De közben a veszély elmúlt. Vagy 30 lábra a tribün felett a gépek orrai előre lendülnek, a gép kiegyenesedik, tovább suhannak és újból felfelé kapaszkodnak. A lecke folytatódik. Kocka alakot adnak a gépek, azután gömböt. A gömb megy előre és forog. Henger alak jön. Vagy öt percig a nyolc gép pontosan ugyanazt a bukfenc kört tartja be. Persze, a hengeralak is gördül előre. Nem marad el a kúp sem. A tetején szinte mozdulatlanul libeg egy gép. Három az alapkört szaladja végig. A többi négy pedig szűkülő spirálisokban övezi a kúp forduló felületét. Lélekzet visszafojtva bámuljuk a kunsztokat. De jön megint a kínzó kérdés: Miért ez? Mi a haszon ebből? — Megint biztos, hogy az utas és a postazsák nem kíván ebből. Miért Akkor? A felelet nem lehet más, minthogy a légi háborúra készülnek a kunsztokkal. Ott azoknak nagyszerű hasznát veszik. Amikor egymással ütközik össze két repülőgép flotta, amikor Zeppelint vesznek ostrom alá, amikor gáz és ekrazit bombákat visznek majd a gyárvárosok fölé és Egy nagy tüntetésen Moszkvában elégettek egy nagy tányérsapkát, amelyen fémből készült és egymásra fektetett körző és háromszög volt. S amint a lángok megsemmisítették, az jelképe volt a mérnöki karnak, a régi cári mérnöki kasztnak és a sapka elégetése viszont jelképe volt a mérnöki kaszt megszüntetésének. Nagyon sok a régi cári mérnöki karból halálos ellensége volt a Szovjetnek. Tudjuk ezt az irodalomból (Gondoljunk a “Cement” című regényben Kleist mérnök személyére) s nagy bizonyítékok voltak rá Ramsin mérnök és társai peréből A cári rezsim alatt a mérnökök nagy fizetést kaptak, ezenkívül senki sem őrizte ellen egy-egy építésnél a tervek és javaslatok kivitelét s grafttelhettek sokat. Ez ellen a klikk ellen maguk a szovjetek is sokáig tehetetlenek voltak. El lehetett égetni a mérnöki sapkát de hogyan lehetett uj ipart, uj gyárakat előteremteni mérnökök nélkül? Hogyan lehet eb maradt falusi lakosságot új építkezésre bírni s azt végre is hajtani? Nem lehet mindent megcsinálni mérnökök és technikai specialisták nélkül. Lehet ugyan egy pár ezret külföldről is hozatni, de az országnak mérnökök százezreire van szüksévédekezni kell az elhárító ütegek tüze ellen, — akkor kellenek egész biztosan ezek a kunsztok. A töbi mutatványt nem soroljuk fel. Elég a fenti kettő. Ez volt a gerince az egész cirkusznak. A többi, elenyésző kivétellel, mind erre a kaptafára ment. Kiordított minden mutatványból, hogy nem a személy és áru szállítás biztos légi lebonyolítása a főcél. Dehogy is az! Ha számítanak, terveznek, építenek új gépet, a főcél: golyószórás bombavetés. Pöffeszkedve, hencegve mutatta be az amerikai imperializmus- mit tud tenni a jövő háborúban, melynek legfőbb fegyvere a repülőgép lesz. Fitymáló üzenet volt a clevelandi verseny az angol, a francia és japán konkurrensnek- fenyegetés a Szovjet Uniónak és az amerikai imperializmus által igában tartott országok proletáriátusának. Ami van tehát nagy és csodás, fejlődés a légi technikában, ami a legújabb és a legbámulatraméltóbb — mind a pusztítás szolgálatában áll. Oly borzalmas pusztításában, hogy még az archeopterix pedig ragadozó volt — is sokallaná. Leonardo da Vinci meg roppant röstelné- hogy egyszer ő is gondolt repülő masinára. De nem lesz már sokáig igy, öreg fiuk!ge. És pedig a lehető leggyorsabban. És a Szovjet Unió a mérnökök új és hatalmas gárdáját képezi ki most már az uralkodó munkásosztály soraiból. Minden nagyobb gyárnak van technikai iskolája, ahol a technikai személyzet minden formáját tömegben képezik ki. Sőt még az elemi iskolák is S—1 éves gyermekek számára, az úgynevezett “Fabricsno Savodskaja Semiletka” — munkaiskola, mint minden más iskola a Szovjet Unióban. Már az apró gyermekek megtanulják kezelni a különféle gépeket, varrógépeket, gyalupadokat, cséplőket és az elemi iskola legmagasabb osztályaiban azokról a munkákról tanítanak amiket szüleik csinálnak a gyárakban. Egyik népiskolában Moszkvában, amely az ‘‘Amo” vagyongyárhoz tartozik, van egy autó-laboratórium, ahol függenek az autó részei a falon. Ha valaki azokon a részeken egy villamos gombot megnyom, az illető autórésznek a neve nagy fénybetűkkel megjelenik a falon. Egy külön teremben azután óriási formában össze van állítva az autónak fontosabb részei, amivel hajtani lehet és a tanulók ezen tanulnak hajtani. Hasonlóan van a gyermekiskolákban kint a nagyobb kollektívák közelében, ahol viszont a traktor részei függenek a falon s tanulja minden gyermek a traktort hajtani. De ezek csak népiskolák, ahol a gépkezelés legelemibb gyakorlatát tanulják. A tulajdonképeni technikai iskolák első lépcsőfokai az úgynevezett három éves ipari iskolák, a “Fab-Law-Acesok”, ahova minden 16—18 éves ifjúmunkás beléphet. Itt az öt napos munkahétből egyik napon elméletet tanulnak, a másikon gyakorlatot. Más iskolákban naponként három óra elmélet, három óra gyakorlat. És ezekben a tantermekben éppen úgy zúgnak a kerekek és búgnak a szijjak, mint a szomszédben lévő gyárban s hangzik a kalapácsok ritmikus zenéje. Kék ingben, valóságos és hasznos munkát végeznek tanulás közben is s van érte fizetésük is, legkevesebb még azoknak is, akik nem kész munkások, hanem csak kezdő tanulók, 30 rubelt havonként. A Klubban esti tanfolyamok vannak, egyikben azt tanulják, hogyan lehet mennyiségileg, a másikban minőségileg többet, jobbat termelni, míg egy harmadikban mesterek és rohamcsapatok brigadérosait képezik ki. A Technikum megfelel egy magasabb iskolának, 3 évig tart s majdnem kizárólag elméletet tanulnak ott. Itt nincsenek melleje mindjárt műhelyek is, de vannak kémiai (vegyi) és egyéb kabinettek, amelyek berendezésükkel elámítják az embert. Vannak precíziós masinák, a legmodernebb vetítőgépek, filmfelvételek, angol és német tudományos folyóiratok tömegei. Ennek az iskolának hallgatói lehetnek munkások, akik nagyszerű tapasztalattal bírnak a termelés valamely ágában, busztól harminc évig és lehetnek más ifjak, akik az alsóbb fokú ipari iskola elvégzése után valamely üzemben már dolgoztak. A legmagasabb fokú ilyen iskolákat, a technikai egyetemeket WTUS-nak nevezik amely név alatt megrövidítése ennek a névnek “Wisscheie Teknncseszkoje Ucsebnoje Saviedenic” Hallgatóit a munkásszakmák végzett tanulóiból rekrutálják és olyan legjobb képzettségű szakmunkásokból, akik legalább öt évet dolgoztak már valamely gyárban, ezenkívül ifjúmunkásokból, akik elvégezték az összes ipari iskolákat és a gyakorlatban is kitűnő erőknek bizonyultak. Ezen egyetemek hallgatói havonta kapnak 175 rubelt, amiből megélnek, amíg az egyetem hallgatói. A tanulási idő 3—4 év. Innen kerülnek aztán ki a kész mérnökök és legkiválóbb proletár technikusok. Már 1930-ban 168 ilyen ipari egyetem volt a Szovjet Unióban. Minden tekintetben másképpen megy ezeken a tanítás, mint hasonló metországban. iskolákban NéNémetországban beosztják a tanulókat négyszakma szerint: építőmérnök, vasúti mérnök, vegyi mérnök és gépészmérnök. Az első év után döntődik el végleg, hogy valaki vasúti, csatorna, vagy milyen mérnök lesz egy-egy szakmán belül. Ma azonban már a technika olyan bonyolult, hogy egy-egy mérnök a szakmáját csak akkor értheti teljesen, ha specializálódik. Az a specializálás azonban, ami elég lehet egy kapitalista országban, semmi esetre sem elég a Szovjet Unióban, a szocialista építésnél. Itt mindjárt kezdetben dupla specializálás szükséges. Mindjárt kezdettől fogva a tanuló egy speciális szakmának, pl. a vizépitésnek csak egy ágát tanulja ki teljesen, mondjunk a gátépítést. Nemcsak abból áll a tanulás hogy a professzor előad s a tanulók azt meghallgatják, tanulmányozzák, hanem valódi és gyakorlati feladatokat is azonnal kidolgoznak, vagy legalább is azoknak egy változatát. A tanulás gyakran ott történik helyben valamely építési munkán. Ehhez a tanuláshoz anyaci szakembert hoznak oda, amenyit csak az illető építési munkán nélkülözni bírnak. A feladatokat nem egyes egyének oldják meg, hanem összesen, kollektíve, egymás mellett körbe ülve és dolgozva a feladatom egymással azonnali eszmecserét váltva. Itt pl. egy hallgató el van Ifjúmunkások a technikai egyetemeken a Szovjetben Irta: EGON ERWIN KISCH foglalva egy betonépítés munkájával. Számítja ki a gerendák vastagságát, erejét, teherképességét. Nem, ő csak a számokat mondja, amit összead és szoroz. Mellette ül a társa, társnője, vagy felesége és a neki mondott számokat tovább fejleszti, mellettük pedig már a legmodernebb számológépek adják össze, vonják, vagy szorozzák a számokat. Azokat az egyenruhákat, amik vannak a kapitalista országok egyetemein, itt nem lehet látni. Itt minden hallgató ugyanúgy néz ki, mint minden más munkás. A volt burzsoá mérnöki kaszt egyenruha sapkáját örökre elégették, ami munkást és “úri” technikust megkülönböztetett. És elkészített, művek alatt nem az áll, hogy pl. Friedrich Rimi és társa, hanem ez és ez a munkaközösség. Diplomás mérnökök tízezrei fognak így kinőni ezekről az egyetemekről az Öt Éves Terv alapján. Csak technikust több mint 100,000 fognak szállítani a technikai főiskolák. Az ipari akadémián munkásokat képeznek ki üzemek vezetésére, direktoroknak, stb. Ezen az akadémián a tanulók kora 25-től 40-ig és havonta 275 rubelt kapnak, amiből tanulásuk ideje alatt megélhetnek. A tanulók minden kényszer nélkül mennek ezekbe az iskolákba. A hajtóerő és szakma képzettség meg van hozzá. A viszony a tanulók és ‘professor” közt nem az a merev mint a kapitalista iskolákban Együtt vannak egy asztal vagy tábla körül és együtt tanácskoznak, számítgatnak és tanulnak. És a professzorok szeretik is ezt az uj módszert. Egyik német professzor mondta nekem, aki Charlottenburgba jött ide, hogy csak a szovjet Unióban tudta először megállapítani, hogy a tanulók mennyire értik meg őt s mennyin sajátították el, amit hallottak .Csak egyet nem tudtán még megszokni, — mondta el a professzor — azt hogy a tanulók nemcsak az asztalomhoz jönnek, hanem még a vizemet is kiisszák olykor a vizes kancsóból. No hát ez már — túllépése a forradalomnak! Tette volna ezt csak meg egy hallgató Charlottenburgban!’ ’ Az osztályharc vára az MBDSZ. Építsd! EAST SIDEI KERESKEDŐK KALAUZA MUNKÁS OTTHON EGYESÜLET 350 EAST 81 STREET NEW YORK, N. Y. tintádat«»« munkások találkozó helye. — Munkásszervezetek Otthona. W.I.R. — I.L.D — Betegsegélyző — Ifjúmunkások — Munkástestedző — Női munkások — Munkás Dalárda «L Német és Magyar Műkedvelők állandó Klub teremmel rendelkeznek. — Tánc és gyüléstermek kiadók. Bladranon étterem, Jók«»nyha, «»leaó árak. — Kitűnően felszerelt billiárd terem. — Nagy könyvtár. Angol és Magyar könyvek. Minden péntek este KULTUR EST. Magyar és Angol előadók. Minden SZOMBAT este nagyazahány előadással egybekötött TÁNCMULAIV SAQ. Elsőrangú program. — — Előkészületben vasárnapi táncdélutánok, zeneiskola. — Legjobb magyar és angol Irodalom kapható: “SARLÓ és KALAPÁCS*. “UJ MÁRCIUS”. “SARLÓ-KALAPÁCS KÖNYV SZÁMAI*. “NEW MASSES*. “DAILY WORKER“. “UJ ELŐRE“ éa aa ‘INTERNATIONAL PUBLISHER* könyvkiadásai. TÁMOGASSUK AZ ÖNTUDATOS MUNKÁSOK OTTHONÁT! TANULJUNK, TANÍTSUNK, SZERVEZKEDJÜNK! Bővebb felvilágosítás s MUNKÁS OTTHON managers szolgáltat. JWO East Kist Street. New York Clt*. NEW YORKI UJ ELŐRE kiadóhivatal és könyvkereskedés 1585 Second Avenue New York, N. Y. Nyitva reggel 9-től este 10 óráig. AZ UJ ELŐRE NEW YORKI szerkesztőségének címe: 1585 2nd Ave. Telephone: REGENT 4-9431 Gross Thre Repair Tel. CEdar 3174 8644 Buckeye Read Us és használt tire-ok. Balériák felfrissítése 75 cent. Baléria kölcsön naponta 15 c. Kedvezményes árak e héten: Rubber flap 30 cent. — Tube foltozás 8 cent, Beltline Bakery 9314 Buckeye Road Friss sütemények és krumplis rozskenyér állandóan kapható KULCSÁR KÁLMÁN Julius Chont Vízvezeték és csatorna szerelő 11429 BUCKEYE ROAD Garfield 4359 Csemegék Lunch MIDLAND ÉTTEREM Bodnár és Miskolczy 9003 Buckeye Rd. Union Provision Co. Elsőrendű húsnemük JOHN ZIEGLER, tulajdonos 12701 Buckeye Road Tel. Wash. 4262 The Chas. K. Gross Co. DEPARTMENT STORE 8715-19 Buckeye Rd Phone GArf. 5639 Gross Auto Wrecking 8642 Buckeye Rd. Legmagasabb árat fizetjük junk autókért. Használt alkatrészek: Tel. CEdar 3174 PARK HEIGHTS DRY CLEANING CO A munkáért házhoz megyünk és vissza szállítjuk 3284 EAST 93rd STREET Cleveland, O. Tel. Mich. 4775 MIKE BERTOK Groceries and Confectionery HIDEG HÚSOK 9324 BUCKEYE ROAD ORBÁN Ohio állam legnagyobb és legjutányosabb virágkertészete 11520 BUCKEYE ROAD Tel: Garfield 2427 GÉP AZSUROZÁS Kézimunka Előnyomda Baby kelengyék JOHN GROSS 11912 Buckeye Road Legrégibb magyar cukrász és kenyérsütőde F. SOKOLA 12532 BUCKEYE ROAD Sam Salzman Ruha üzlet most uj helyiségben. —Feltűnően olcsó árak! 9107 BUCKEYE ROAD E. Hollander FURNITURE CO. 8634 Buckeye Road Garfield 9016 llUugcip Cyrafoam^Washer, yWITM CltT/UUUIHUM TUB^ Szőnyeg, Kályhák Bútor,