Uj Előre, 1932. január (28. évfolyam, 6775-6800. szám)

1932-01-01 / 6775. szám

2 oldal __________________________________________________________UJ ELŐRE “muffoltatott” nyomor A kifosztott munkanélküliek kálváriája nyolc tagú család, hat gyermek. A legnagyobb éves, azután következők ban, 13,-9,-6,-4, végül a kisebbik csak 2 hónapos, csecsemő bent fekszik a ■ házban. Ő k is ott “laknak” Cleved magyar “gettójában”, East oldalon, a 79-ik utcábál. Ma még laknak, hol i talán megint másutt lesz: már. A7 apa 25 éve van Ameában. 22 évig a bányában gozott egyfolytában Pernvaniaban. Három évvel eztt költözött Clevelandba, bánya már kiszórta őket. lok az uj és uj bányagép az összetört csontu bá‘ nem kellettek többet. _>k a városba. Hátha ég boldogulhatnak, négy évig kapott valami álmi munkát. Akkor jött 9-ben a válság. A többizel és tízezerrel egyszerre adták ott is. Azóta sem munkája, keresete nem volt. Az anya sem dolgozik. Nem dolgozhatna már régen. De baja van. Sárgás-fehér, lány, nagyon beesett arcú. g bír járni. Kórházba kell már menni. Régóta odalett volna. Még az utolsó csemő születése előtt. Decs pénz. A városi kórházfélnek. Az apa mondja: — Tudom, hogy van ott a ténységgel. Az orvosok tanulmányozni szoktak ingyen betegeken. Oszt ha ghal, nekik az nem fáj. Emlékezetünkben van, csak •írégen ölték meg Kabál mkásnejit a városi kórházi. Meg a csecsemőjét is a hében. A kis Csizmadia isefet is igy , sok másokat, ölték meg. gaz, mégis be kellene menaz asszonynak, mert különí igy pusztul el “lábon”, mi lesz akkor a hat apró ízekkel ? Jönnek a gyerekek. Nem igasan, frissen. Fáradtan, ie inogva. Valamennyi arca sáppadt, esett. Valamelyik földet iszol a kezében. Jó volna, ezt is meg lehetne enni, legnagyobbra rászól aza, hogy mennie kell márórházba. Az anyatejet inna 2 hónapos csecsemőjét, így táplálja két hónap . Az orvosok azt mondták, fatejet kell neki adni. De óig van. 3 a munkásanya sárga arcán egy könnycsepp dűl végig. Issan odamegy az egyikehhez, lehajol hozzá, táisak azért, hogy a könyv ejtse és törli le a fölmaszatot a kis gyermekről. lesznek a gyermekek? Írta: NAGY JÁNOS Reggelire kávét és kenyeret. Meg is pirítjuk. Hát délben? — Kávét, meg kenyeret Ha van egy kis vaj valahonnan, azt is kenünk rája. És vacsorára? Rántott leves. Vagy száraz tészta. Hozzá kávé. És ez az egész? — Ez az egész. Húst? — Ha bírunk annyit összetenni egy héten át, akkor vasárnap egyszer. És ennyi az egész, amit a gyermekek esznek 2 esztendő óta? Ennyi az egész. Iskolába nem járnak. — Jár, amelyik járhat. De nincs cipő sem. Azután nem küldhetek velük lunchot, déli ennivalót. Ott meg nem nagyon kapnak. És ott esnek sokszor össze. Akkor inkább maradjanak itthon. Hát a “lakás”? Hány szoba van? Négy volna, meg a konyha. Mert csak volna? — Mert üresek. A négy szobában mindössze csak a két ágy van meg még. Azon alszanak nyolcan? És hova lett a többi bútor? — Eladogattuk lassan. Mennyiért? Némelyiket csak néhány centért. A legtöbbet az asztalért kaptuk. Szép asztal volt. Még a régi “jobb” időkből. Mi 25 dollárért vettük. Adtak érte most ötöt. Keserűen teszi még hozzá. ■— így legalább nincs annyi bajunk a “muffoltatásnál”. Muffoltatás? Mi az? — Hát az egyik lakásból kilakoltatnak, mert nem bírjuk többé fizetni a rendet. Akkor jön a derity, mert fél a város, hogy a Munkanélküli Tanács jön visszalakoltatni s megint olyan esetek lesznek, mint a 37. utcában. (Harcok, amikor 300 munkanélküli tanácstag vissza akart lakoltatni egy néger családot és a rendőrök két munkást agyonlőttek, amit óriási felháborodás követett.) És mit csinál a charity (kapitalista jótékonysági szélhámos intézmény). — Keresnek egy másik lakást, ott kifizetik a rendet egy hónapra helyettünk. Azután ott ellakhatunk megint három hónapig, mert a törvény szerint három hónap előtt a bér lejárta után nem lehet kilakoltatni. És minden hónapra fizeti bért a charity? Dehogy, csak egy hónapra. Most fizetett ezért a lakásért 15-t. Azután megvárják mig a másik két hónap letelik ingyen és muffoltatnak bennünket tovább. (“Muffoltatni”-a “move” angol szóból képezték így a magyar gettóban annyit jelent, mint tovább mozdítani, elvinni.) Hányadik muffoltatás ez már? A harmadik. Most már mind könnyebben megy, mert mind kevesebb bútor marad, így “muffoltatják” hát a nyomort. Csempészik. Egyik odúból még rettentőbb odúba. De csempészik, mert jaj, hátha egyszer kirobbanna minden odúban egyszer egy szörnyű lázadás? Bujtatni kell ezt. Tompítani, oltani, ahol lehet, 15 dolláros jótékonysági operációval három havonként. Vagy 3 dollár heti “segéllyel” Ad e valamit hetenként a charity ? Ad, 4 hónap óta hetenként 3 dollárt. És ebből élnek nyolcan? — Ebből élünk nyolcan. Az apa sokára teszi még hozzá — Ilyen nyomorban még sohasem éltem. De ez ellen kellene valamit tenni. Tudom én már mit kellene tenni. — Hát mért nem teszi? — Hát... hát féltem a családot. Akkor tán 3 dollárt sem adnának többé. Meg nem is muffoltatnának tán. Mért nem megy a Munkanélküli Tanácsba* — Majd megyek én ... Majd megyek én még egyszer ... Tudom már én, mi az. Pennsylvaniában is részt vettem benne. És részt veszek még egyszer. De most mindjárt, különben így pusztulnak egyenként a munkáscsaládok.—• Igaz, igaz, jobban kellene már nekünk mozogni mindenütt ... A kétségbeesés bénultsága ég bennünk. De alatta már erjed és izzik. Egyszer ki fog robbanni. Csak szervezett formába kell fogni ezt a rettentő erejű keserűséget, ezt az erjedő lázadást. — Úgy, úgy, a Munkanélküli Tanácsok. Meg a Kommunista Pártról is mind többet hallani mostanában Az az egyetlen, amelyik a szegénységért harcol bátran... Majd elmegyünk most már Majd fölkelnek. Majd mozogni kezdenek. Csak oda kell menni mindhez. És szervezni. És egyszer majd másfajta muffolás lesz itt Amerikában is. Majd a nyomor muffoltatja a fosztogatókat. Bele a nagy tóba, az Erie tóba. Bele a múltba ' ' a szovjet művészet és politika Irta: ROSE LEE Az alábbi cikk a New York imes tőktéslap december 20- ai számában jelent meg. Érekességénél fogva szó szerint özöljük, midőn Dimitri Szostakoh, Opus 10 című szimfonia- 1928-ban előadta Philadel i Orchestra és a múlt télen hilharmonic Orchestra, Tosini vezetése alatt, a kritiek azt írták róla, hogy files. És ez nem is meglepő, am í a zenemű élettől pezsgő tekintélyes szimfóniámot merészen kezelő volt, ki sem sejtette azonban, a szerzője egy tizenhétig fia. Szostakovitch 1924- írta, amikor még a leninit! zeneművészeti konzerczium kurzusait látogatta, st már más munkákat is fáénak vallhat, melyek röesen lejátszásra kerülnek erikábanmég nem is olyan régen , denki “csoda gyereknek’ ’ la, ő azonban gyűlölte e őt. Most már elérkezett az életévéhez és méltán az 3Z zeneszerzők legsikeresebnek nevezhető. A forradalom tizedik évfordulóján második, úgynevezett “Október” szimfóniáját a szovjetköztársaság négy legnagyobb városában, Moszkvában, Leningrádon, Kievben és Karkovban játszották. Azóta is ott szerepel e szimfónia az Október forradalom ünneplésének műsorán. Harmadik, vagy Május Elseje című szimfóniája 1930- ban került bemutatóra és annyira megrázta az orosz tömegeket, hogy azóta is mindenütt játszik. Úgy néz ki, hogy ez a halvány fiatalember, reszkető ajkaival és kezeivel, szégyenkező iskolásfiú modorával, a szovjet állam vezető zeneszerzőjévé növi ki magát. Legelső amerikai támogatója Leopold Stokowski volt, aki ez év júniusában meglátogatta Leningrádot és magával vitte az “Október” és “Május Elseje” szimfóniák kottáit. Valószínűleg mindkettő előadásra kerül Philadelphiában a jövő szezonban, hogy megmutassák az amerikai koncertlátogatóknak milyen muzsikát is tud csinálni a fiatal nemzedék a szocializmus ügyéért. Mert Oroszországban számtalan olyan ifjonc van mint Szostakovitch, erjedő és értékesek, akik egy új zenei éra előfutárjainak tartják magukat. Sokat írnak, mindig arra törekedve, hogy az új társadalom törekvéseit fejezzék ki, éppen úgy mint ahogy egy másik éra zeneszerzői a végső szépség megvalósítására törekedtek. Az orosz fiatalok beszédükben artikulálatlanok, de nem hagyják zavartatni magukat a paradoxtól, hogy ők egy kommunista állam egyéni művészei Úgy érzik, hogy megtalálták a kulcsot az összes kérdésekhez, ha az a válasz nem is azonnali. Tekintet nélkül arra, hogy a jövő igazolni fogja e hitüket vagy sem, a hit hatalmas magabízást önt beléjük a termelésben. Szostakovitch egymaga három szimfóniát, két baletett, egy opera, egy szonátát és több kisebb zeneművet írt mozi és színház részére. Mint az általa képviselt csoport egyik kiemelkedő tagja, a külföld előtt jogosan képviselheti az orosz új zenét. Hogy azonban muzsikáját bensőségsebben megismerhessék, úgy kéne őt látni, mint ahogy én láttam: egy régimódi leningrádi lakóházban, a hintaszékkel, csaldás fényképekkel és egy hatalmas zongorával. A környezet semmiesetre sem volt olyan amilyet az álfranciául motyogott, hogy fia ne értse. “C’est vraiment un grand genie!” Ez tényleg egy nagy zseni... A háttérben egy kristály tűzhely, a magasbaöregasszony, a fiú anyja, aki tag-amerikai egy ilyen fiatal zsenitől megkívánna. A háttérben egy őszhajú, finom szökő viktoriai bútor mintha várná a zenehallgató közönséges! A falon egy ceruzarajz Szostakovitchról 12 éves korában Kezében egy Chopin zenealbum “Fiatal Zseni Otthon’’ felírással. Egy ilyen szobában tartózkodva senki sem gondolná, hogy Marx és Engels munkái ott rejtőznek a könyvszekrényben. Kissé idegesen, Szostakovitch elibénk sietett. Fehér tenniszruhában nyúlánknál tűnt és keskeny, finomvonású arca feltűnően gyerekesnek. Majdnem betöltötte egy hatalmas íróasztal, féloly nagy mint a zongora. Ellentétben saját törékenységével Szostakovitch úgy látszik a tömör formákat szereti-muzsikában épp úgy mint bútorban. Inkább szeret teljes zenekarok és az “Október” részére írni tornájában többszáz cimű szim hangból álló kórust is használt. Körülpillantás a stúdiójában érthetőbb képet adott a fiatal zeneszerzőről, mint néhány óra egy kivüleső zeneteremben. Egy Lenin szobor áll íróasztala fején.A falon egy Sztálin kalendárium, melynek erős színezése hangosabban beszél Beethoven, Mussorgsky és Rubinstein elmosódott képeinél. Zene és politika ott él egymás mellett Szostakovitch és barátai agyában ő hisz abban, hogy a muzsikának politikai alappal kell bírni— olyan eszme ez amit a “burzsujoknak” nehéz megérteni. Nagy kedvesen hozzálátott a dolog megvilágításához. ‘Nem létezhetik zene ideológia nélkül” — mondta hangsúllyal. “A régi zeneszerzők akár tudatosan, akár öntudatlanul bizonyos politikai eszmék befolyása alatt álltak. Legtöbbjük természetesen az uralkodó osztályok híve volt. Csak Beethoven volt a forradalmi időszak elkövetkezésének előharcosa. Aki olvassa leveleit, láthatja miként írta barátainak, hogy új eszméket akar adni a közönségnek, fel akarja lázítani őket mesterei!? ellen .Másrészről "Wagner élettörténete mutatja, hogy mint radikális kezdte el karierjét és mint reakciós végezte. Monarcihista hazafiassága rossz hatással volt agyára. Lehet, hogy ez nálam egy személyes előítélet, de én "Wagnert nem tartom nagy zeneszerzőnek. Igaz, hogy elég gyakran játszák a mai Oroszországban, de mi ugyanazzaal a szellemmel hallgatjuk őt, mint amikor múzeumba megyünk a régi rendszer dolgainak tanulmányozására. Bizonyos technikai leckét tanulhatunk tőle, azonban nem ismerjük el nem fogadjuk el őt. “Mi, mint forradalmáról más fölfogással rendekezzünk a zene kérdésében. Lenin maga mondta — a muzsika eszköze a nép széles tömegei egyesítésének —. Nem a tömegek vezetője talán, de bizonyára egy szervező erő. Mert a zene erővel bír, erős érzéseket vált ki azokból, kik hallgatják. Senki sem tagadhatja, hogy Csajkovszky Hatodik Szimfóniája a kétségbeesést ülteti a lélekbe, míg Beethoven Harmadik Szimfóniája a harc örömét ébreszti fel. Még a szimfonikus zeneforma is hatással bír a politikára. Ott Alan például Scriabine, akit mi a legelvetemültebb zenei ellenségünknek tartunk.” “Hogy miért?” kérdezte Szostakovitch mialatt gyerekszerű csodálkozással nézett szemüvegén keresztül. ‘ ‘Mert Scriabine muzsikája egészségtelen erotikát vált ki. Ugyan csak miszticizmus és tétlenség felé hajlik, elvonja az embert az élet realitásaitól” “Nem mintha a szovjetek mindég örömtelik volnának, vagy kellene lenniök. Azonban a jó muzsika felemel és megörvendeztet és munkára, erőfeszítésre serkent. Lehet az tragikus, de legyen erős. Nem képezhet célt önmagában, hanem fegyver kell legyen a harcban. Éppen ezért, a szovjet muzsika más irányban fog fejlődni, mint az amit a világ eddig látott. Változásnak kell jönni! Utóvégre is egy új történelmi időszakba léptünk és a történelem bebizonyította, hogy minden történelmi időszak önálló zenenyelvel bír. Hogy pontosan milyen formát fog ölteni az új muzsika nem jósolhatom meg, éppen úgy mint ahogy nem lehet előrelátni milyen beszédmódot fognak használni ötven esztendő múl Vtt “De a kották ugyanazok lesznek!” — fejezte be mosollyal. Valami ijesztő volt abban a biztonságban, amivel ez a fiatalember a múltat elintézte. Nem több erőfeszítés, mint egy ujcsettintés, avagy egy hajfürt megrázása. Nem beképzeltség volt ez, hanem a meggyőződés, tüze. Ami a saját karrierjét illeti teljesen és becsületesen szerény volt- Nem szívesen beszélt önmagáról és a válaszokat faggatta észszerű kérdéseknek kellett megelőzni. Az elmúlt három esztendőben saját bevallása szerint “igen keveset” irt film és szihár zene apró cseprőségén kivül, különösen a leningrádi Ifjú Kommunista Színház részére. A faggatások folyamán azonban kiderült, hogy ugyanakkor befejezte a Harmadik Szimfóniáját, Gogol “Orr” című darabjához szatirikus operazenét írt, nem is beszélve az “Aranykor” atlétikai ballettről és egy másik fontos ipari ballettről. Mindezek Leningrádon kerültek bemutatásra. A három évben tehát semmi szabadsága, semmi pihenése nem volt. Nagyon el is vant fáradva, mondotta. Ahogy befejezte a “Boldog Utca” című filmhez szükséges muzsikát ami szeptember közepére fog történni, egy hat hónapos szabadságot vett tervbe. Két hónapot egy kaukáziusi pihenőtelepen töltene és a többi időt semmitevéssel ütné agyon. ‘ ‘Lehetséges ez, semmit sem tenni ? ’, ‘ ‘Hát ami azt illeti egy uj operára is sor kerülne,” vallotta be meglepve. “Az uj opera titok” mondotta. Valószinűleg egy hosszabb, ambiciózus dolog lesz- “Félek, hogy sohasem fogom befejezni.” “De hisz befejezetten más nehéz dolgot is.” “Nem tudom. Nem tudom. Boldogtalanul rázta fejét, teljesen megfeledkezve eddigi hatalmas eredményeiről. És ebben nem volt affektálás. A beszélgetés folyamán mindjobban bebizonyosodott, hogy tudatosan ,erős önkritikát fejlesztett ki önmagában. Ugyanazt az önkritikát, ami oly élesen szerepel minden, szovjet fejlődésben. Azzal a komolysággal, mely félretett minden gyerekességet, erős kritikát munkáit gyakorolt és eddigi éretlennek bizonytalannak és titulálta. Első szimfóniájáról úgy érezte, hogy “akadémiai befolyások” alatt készült fuves megjelölése egy olyan zeneműről, mely teljesen sokásellenes témafeldolgozásban részesült- De ez még nem minden. Az első szimfónia állítólag Prokofieff élvezet-imádásának nyomait mutatja, amit azonban Szostakoviteh teljesen “kinőtt.” Az Október Szimfóniát sem tartja teljesen sikerültnek, nem tükrözi elég tűzzel a forradalom hatalmas ellentéteit. Ugyanazt a témát jobb kidolgozásban újból meg kell csinálni, amit Szostakovitch maga 1932-ben, az Öt Éves Terv négy év alatti befejezésének megünneplésére akar elkészíteni. Összes eddigi szimfóniái a hangellenesség harmóniáján épültek fel és ő ma “régimódinak” találja őket, persze nem az amerikai értelmében a szónak. Hanem az orosz értelemben, mely a túlságos forradalmiságot idesorozza. “A baloldaliság gyermekbetegség.” mondotta a régebbi teoriáról. Jelenleg totális munkán dolgozik. Mint annyi sok orosz társai közül, ő is középutat keres és inspirációt a régi orosz és ukrajnai dalokból igyekszik meríteni. Érdekes, hogy ez a Folytatólagos részletekben közöljük. IX Lenin müve: a leninizmus. Lenin halhatatlan műve s leninizmus nem más, mint a mi korunk, az imperializmus és a szociális forradalom korának a marxizmusa. Ugyanis a marxizmus nem holt tudomány, hanem az elmélet és a gyakorlat legteljesebb egysége. Lenin egész életében marxistának, Marx követőjének, tanítványának vallotta magát.Mint igazi marxista nem maradt meg a holt betű mellett, hanem hatalmas fegyverként forgatta a marxi elméletet, továbbfejlesztve a marxizmust, az imperialista kapitalizmus és a proletáriátus osztályharcának új feltételei között. Más szóval Lenin Marx szellemében, a marxi alapokból kiindulva, megteremtette a proletárforradalom és a proletárdiktatúra elméletét és taktikáját. Egész életének vezető gondolata az volt, hogy benne élünk a szociális forradalom korszakában, hogy a proletariátusnak erre kell beállítani egész tevékenységét a forradalom előkészítésére kell összpontosítani minden erejét. A forradalom előkészítése és megszervezése a proletáriátus diktatúrájának megteremtése nem a régmúlt és nem is a távol jövő kérdése, hanem a jelen legaktuálisabb, legközéppontibb problémája. Nem igaz az, hogy Lenin csak “a gyakorlat” embere volt, amennyire hazug az a beállítás is, mintha csakis “teoretikus”, elméleti koponya lett volna. Tőle származik a híres tétel, hogy “forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom” és egész élete ennek a tételnek a megvalósítása és igazolása. Marxot nálánál jobban és mélyebben senki sem ismerte. Senki sem tanulmányozta nagyobb gondossággal és zsenialitással a proletáriátus apró napi küzdelmeit és nagy történelmi harcait. A Párisi Kommün és az 1905-ös orosz forradalom beható ellemzése összekapcsolva korunk, az imperializmus beható vizsgálatával, Lenint a proletárforradalom stratégiájának és taktikájának a megteremtéséhez vezették el. Első nagy szolgálata, amit a proletárforradalomnak tett, az a harc volt, melyet a marxista elmélet tisztaságáért vívott már évtizedekkel ezelőtt a II. Internazionale opportunista elemei ellen. Különös érdeme, hogy nemcsak a II. Internacionale nyíltan opportunista szárnyával vette fel a harcot, hanem igen korán felismerte, hogy a Kautsky vezetése alatt álló, baloldali frázisokkal dobálódzó irányzat ugyanabban az opportunista áramlatba torkollik bele, amelybe azok a Bernsteinek eveztek, akik nyíltan hirdették, hogy a marxizmus nem érvényes többé, hogy Marx tételeit és tanításait fölül kell vizsgálni, revízió alá kell helyezni. Különösen a háború alatt lépett fel teljes kiméfordulat egyvonalban történik a balszárny legyőzésével a politikában és Sztálin győzelmével különösen visszasugározza a területi kultúrában újraéledt érdeklődést, a nemzeti kisebbségek helyes kezelésének nagyszrű melléktermékét. Mert az orosz föld teli van kiaknátalan zenei forrásokkal, éppen úgy mint ahogy a hegyek és erdők telítve vannak a gazdaság nyersanyagaival. Melódiák bányái, kétszáz faji csoport öröksége most nyílik meg első ízben a zeneszerzők előtt. És a koncertterem művészete valószínűleg új, népszerű gyökerekre talált. A beszélgetésünk végén említette csak Szostakovitch a népies zenét, a szovjet muzsika mai legreményteljesebb oldalát és ezzel rámutatott a zene Oroszországban! újjászületésének napjára, tétlenséggel a kautskyánusok ellen, akik, — mint mondotta — veszedelmesebbek, mint a nyílt árulók, mert radikáliskodó frázisaikkal könnyen megtéveszthetik a munkásosztályt. Lenin kiásta a II. Internationale archívumából a régi eltemetet marxista forradalmi elméletet és hatalmas fegyvert kovácsolt abból a jelenkor forradalmi osztályharc számára. A proletárdiktatúra, a munkásság és parasztság szövetsége, a nemzetközi és gyarmati kérdés, a párt, az osztályharc taktikája és stratégiája — mind oly kérdések, melyek egy-vagy másformában már Marx és Engels műveiben is megtalálhatók. Azonban Lenin nem elégedett meg azzal, hogy Marx és Engels tanításait egyszerűen átmentette a mi forradalmi generációnk számára, hanem — kiindulva abból, hogy az imperializmus korszaka, amelyben mi élünk nemcsak a kapitalizmus utolsó szakasza, hanem egyúttal a proletárforradalomé is — a proletáriátus harcának a középpontjába állította a kérdéseket A proletáriátusnak teljesíteni kell történelmi hivatását: Föl kell szabadítania önmagát, hogy a saját kizsákmányolása megszüntetésével megszüntethesse az osztályokat és a kapitalista társadalom helyébe fölépíthesse az osztálymentes kommunista azonban ragaszkodik a hatalmához és a kizsákmányolásból eredő előnyeihez. A proletáriátusnak, hogy történelmi hivatását betölthesse, meg kell hódítania a burzsoázia államhatalmát. Azonban burzsoá osztályállamot, a proaletáriátus nem veheti át készen, hanem össze kell törnie, le kell rombolnia ezt és egy uj proletár államhatalmat kell annak helyébe fölépíteni, mely az átmentileg uralkodó osztállyá lett proletáriátus eszköze gyanánt a burzsoázia fékentartását szolgálja. HARCOLJ LAPODÉRT, AZ IS HARCOL ÉRTED! ! LENIN-SABOK LENIN ÓM ES WtOSSÁGA A clevelandi East Sidei Munkás Otthon Egyesület NAGY Szilveszter Estélyt rendez december 31.-én este Éjféli rövid program. — Jó, ízletes vacsora. Belépőjegy 35 cent, mely érvényes 7:30-tól éjfél után 2 óráig. CINKE KITŰNŐ ZENEKARA! Megérkeztek a N. Y.-i Munkás Otthonba SZOVJET CUKORKÁK CAUCÁZUSI ÁSVÁNYVIZ KONZERVÁLT HALAK Mindenki szerezze be szükségletét a Munkás Otthon által 350 EAST 81 STREET, NEW YORK CITY ELŐFIZETŐK OLVASÓK LEÁNYOK FIUK ÖREGEK FIATALOK VÉGRE ELKÉSZÜLT ÉS MÁR RENDELHETŐ IS VERSEK ELBESZÉLÉSEK KÉPEK RAJZOK MUNKÁSOK LEVELEI MUJ ELŐRE 1932-ES GYÖNYÖRŰ MAPTARA 50 CENT 50 CENT Küldjétek be rendeléseiteket minél hamarább az 50 centtel együtt a kiadóba ha késedelem nélkül élvezni akarjátok gyönyörű kivitelét és múlhatatlan tartalmát UJ ELŐRE KIADÓHIVATAL 9403 BUCKEYE ROAD CLEVELAND, OHIO SZÍNDARABOK POLITIKAI TUDOMÁNYOS CIKKEK