Uj Előre, 1934. január (31. évfolyam, 7554-7579. szám)

1934-01-02 / 7554. szám

2 OLDAL A MUNKÁSNfl Rovatvezető: KOVÁCS ERZSÉBET 909 Kelly St. Bronx, N. Y jfe KIS GYERMEKEK HELYES TÁPLÁLÁSA Molnár elvtársnő Ender­ Ly, Canadából egy levelet küldött be, a kis gyermekek helyes táplálásáról. Molnár elv­társnőt már ismerjük a beküldött sok jó receptjei­ről. Ebben a levelében — ta­lán saját tapasztalataiból, vagy talán orvosi könyvek­ből — összeállította, hogy mit és hogyan adjunk a kis gyer­mekeknek, hogy az a leghe­lyesebb, a legegészségesebb táplálkozás legyen. A levelét — sajnos — nem közölhetjük teljes egészében. Csak jellemzésül kiragadok a leveléből néhány dolgot, hogy milyen ellenkező a Mol­nár elvtársnő tanácsa és az itteni orvosok utasítása. Hogy melyik a helyes, azt talán Dr. Ca’ambos volna illetékes csak megmondani. Azt írja, kis gyermekek­nek ne adjunk húst. Nagyon is­ok orvost hallottam, aki szin­­tén ugyanezen a véleményen van. A legtöbb orvos azonban ad húst a gyermeknek. Per­sze csak főz csirkét, halat és bárányt. Sok, nyers ka­part hús is ad a gyermeknek. Azt írja Molnár elvtársnő, hogy az anyatejet legjobban helyettesíti a nyers tehéntej. A főzés szerinte elveszi a tej értékét. Eszembe jut Piatni­­cki elvtárs könyve: “Egy scol­­aevski feljegyzései”, amelyben írja, hogy megdöbbenéssel tapasztalta, I hogy Szibériá­ban egy bizonyos vidéken va­lóságos “egyke” rendszert tartottak azzal a módszerrel, hogy minden újszülött gyer­meket nyers tehéntejre fog­tak. Amelyik megmaradt jó, ha nem úgy még jobb. Ter­mészetesen a gyermekek na­gyon nagy százaléka pusz­tult igy el. Ez volt az ő „ birth control”-juk. Nem is olyan régen, Dr. Galambos irta, hogy a nyers­tej túrója nagy darabos, a főtt tejé és a paszterilált tejé aprós és igy azt az egész pici gyermek jobban meg tudja emészteni. Különben az orvosi tudo­mány mindent hogy az anyatejet megpróbál, helyette­sítse és vannak is nagyszerű porok, amik sok tekintetben pótolják is, teljesen azonban még nem tudják pótolni az anyatejet. Egy másik helyen azt írja, hogy nagyon kevés, vagy se­mennyi cukrot ne adjunk a gyermeknek, mert a fejlődő csontokra igen káros hatás­sal van. Az én tudomásom szerint, nagyon sok csont­kép­­ző anyagot tartalmaz a cukor, és megfelelő mennyiségben elő is írják az orvosok. A tojást, tükörtojást, vagy rántotta formában ajánlja, ugyanakkor az orvosok nagy­­része még a felnőtteknek is eltiltja a vajban vagy zsírban sütött tojást. Különösen kis­gyermekeknek csakis kemény tojás sárgáját, vagy hígto­­jást ajánlanak. Még egy példát. Azt írja, hogy ne erőszakoljuk a gyer­mekeket az evésre, csak ak­kor adjunk nekik enni, ha két gyermek. Hát ez valószínű­leg beválhat­ott a jó levegő­jű Canadában, vagy itt is sok vidéki helyen, ahol a gyermekek kint vannak a jó levegőn és megéheznek. Pró­bálja csak ezt meg egy nagy­­­város zsúfolt, füstös levegő­jében élő anya. Éhen halna a gyermeke. New Yorkban — és való­­színű­leg a többi nagy váro­sokban szintén — mindent megpróbálnak az anyák, hogy gyermekeiknek étvágya le­gyen. Kint altatják, kiviszik sokat a levegőre, de bizony az sem használ. A városi gyer­mekeknek — legtöbbször — nincs étvágya. Itt csak egy segít, ha egész kicsi korától kezdve mindig pontos időkö­zönként adnak enni a gyer­meknek, hogy megszokja az evést. Leghelyesebb, ha valakinek szüksége van a táplálását illetőleg kisgyermek megbíz­ható jó tanácsra, az fordul­jon Dr. Galamboshoz. Sok­szor olvastam már az “Egész­ségügyi tanácsadóban” ha­sonló tanácsokat. Hogy aztán milyen nagy számban vannak olyan anyák, akik a legszükségesebb tejet sem tudják a gyermekeiknek megvenni, arról legközelebb írunk. A gyermekek szellemi ne­veléséről Molnár elvtársnő — helyesen — a következőket írta: <!A gyermek szellemi ok­tatása is főleg az anyától függ. Mivel az egészséges gyermekeket 3-4 éves kortól, már sok minden érdekli, u­­gyanis ekkor kezdi ismerete­it bővíteni. Nem szabad tehát őket hazugságokkal telíteni­, hanem a lehetőséghez képest kérdéseire igazat mondani. Nemlétező mesékkel és babo­nákkal soha ne mulattassuk őket. Ehelyett szeretetre és bátorságra oktassuk. Gúnyol­ni őket nem szabad inkább ügyes tetteit kell megdicsér­ni. Ha rosszat tett, ne ütle­geljük, hanem kedvenc ételét, játékát kell tőle megvonni. Ha tettét jóvátette, azonnal visszaadni később már iskolás korá­ban az általános helyzetről és társadalmi dolgokról idő­ről-időre felvilágosítani, ön­fegyelemre és rendre szok­tatni. Vallási tekintetben pe­dig az ősvallások eredetéről, valamint az újak keletkezé­séről és mibenlétéről és az ezekkel való visszaélésekről beszéljünk, tekintettel arra, hogy ezekkel egyidejűleg már a politikai oktatást is meg kell kezdeni, amely a fenti­ekkel szoros viszonyban áll”. F­IG­Y­E­L­E­M Az IWO. 1015. osztálya (Cleveland) december hóban tartott évi gyűlésén, hivatalos orvosnak Nicholas Steinert választotta meg. 1934 jan. elsejétől igénybe vehetik a tagok. Az orvos címe: United Bank Bldg. W. 25 és Lorain sarok G-ik emelet 617. ajtó. Titkár: Kovács “Felakasztottak...” EGY NÉGER MUNKÁS ELMESÉLI MEGLINCSELÉSÉNEK KÍSÉRLETÉT Október 7-én Anna Mae Laorse fehér leány, aki La­­badieville La.-ban lakott, nem tért vissza az egyik éj­szaka. Amikor besötétedett egy sheriff egy répaföldre hajtott, ahol azonnal meg­találta a leány holttestét. A leány össze volt vagdalva. .Azonnal letartóztatták közelben lakó Fred Moore a néger fiút. Kiadták a jel­szót a lincselésre. Ugyan­akkor elfogtak egy másik néger fiút, Thibaux-t akit szintén meg akartak lincsel­ni Ennek történetét beszé­li el az alábbiakban Thibe­­aux, aki megmenekült és az ILD­ vette védelmében. Október 11-én elhagytam New Orleans-ot és még az­nap Labadieville-be érkeztem, hogy meglátogassam a nagy­mamát. Amikor odaértem hal­lottam, hogy a közelben egy fehér leányt meggyilkoltak és ezért egy Fred Moore ne­vezetű néger fiút letartóztat­tak. Moore édesanyja meg a­karta látogatni fiát a börtön­ben, de nem engedték be. “Hallottam, hogy sírt a fiam’­ mondotta az asszony nekem. “Kérdeztem, hogy ez az én fiam, aki sír odabent?” “Semmi közöd hozzá. Úgy sem láthatod” felelték a lines hatóságok. “Hallottam amikor mond­ta, hogy: ‘Anyám szabadít­sál ki’. — folytatta az asszony “de nem engedtek hozzá” JÖNNEK ÉRTEM . Másnap éjjel 1 órakor 6 embert jött be a lakásunkra és felkeltettek. Legelői Fer­dinand Pichard, az itteni she­riff állt. Ő beszélt hozzám: “Kelj fel nigger és öltözködj fel,” Amikor nem elég gyorsan öltözködtem az egyik fejbe ü­­tött a pisztolyával. Még most is itt a helye. A cipőmet és kalapomat nem engedték, hogy felvegyem. Egy autóba gyömöszöltek. Vérzett­­ a fe­jem az ütésektől. Napokon viliiénél megástak a börtön előtt. Az egyik mond­ta: “Hova tegyük ezt a nig­gert”? “Tegyük a börtönbe ahol sen­ki sem nyúlhat hozzá” mond­ta a másik gúnyosan. •Elviszünk Labadievillebe és megmutatjuk, hova akasz­tottuk a barátodat” mondta a harmadik. Mi­kor Labad­evileba ér­tünk, megálltak a hídnál. 600 ember volt ott fegyverekkel. Kiharcoltak a hídhoz, melyet az automobilok lámpái kivilá­gítottak EGY BORZALMASAN MEG­CSONKÍTOTT HOLTTEST. Freddie Moore ott lógott az egyik karján. Már akkor ha­lott volt. Véres volt a ruhája. Amíg ott lógot, tüzes vassal égették a testét. Mondták, hogy még meg is férfiatlaní­­tották. Később képeket­ vet­tek róla és aláírták: “Niggerek, figyelmeztetés legyen ez nektek. Ne érintse­tek meg semmit a nap 24 órá­jában. És ezt vegyétek komo­lyan. Ezután engem kezdtek ütni ! Vagy hatvanan lehettek akik­­ aktívan végezték ezt a mun­kát. Az egyik a városi vádi­­­i gyász volt. Azután köztük volt az ottani drug store tu­lajdonosa is. Mindig újabb kifogásokkal kezdtek ü­tlegel­ A new yorki nácik nagy hazafias ünnepélyt rendeztek a Madison Gardenban. Az ünnepélyen megjelent munkásokat, akik Hitler ellen tüntettek, rendőrökkel fogadták el és ve­rették össze, amint képünkön is látható. Gyász esetén hívja fel B. TÓTH JÁNOS Frank G. Nunn és Fia temetésrendezők 3924 LORAIN AVENUE Cleveland, O. Tel.: Melrose 9250 U­J ELŐRE TÖMEGGYÜLÉST TART AZ EGYLETI VÉDELMI SZÖVETSÉG CANTON, O.-BAN Az amerikai Magyar Egyle­tek Országos Védelmi Szövet­ségének több­­ kerületi veze­tősége, a Canton O.-i magyar egyletek Nagybizottságával való együttműködéssel nagy egyletközi tömeggyülést fog tartani Canton, O-ban, 1934 január 7-én, vasárnap délu­tán 2 órakor a Bandy Hall­ban. A tömeggyülésen részt vesznek egyletek tagjai s meg­hívták Canton minden ma­gyar dolgozóját, hogy meg­vitassák az egyletek helyzetét a válság ötödik évében és ta­nácskozzanak az azonnali te­endőkről. A tömeggyülésen a helybe­li egyletek képviselőin kívül beszélni fognak a Védelmi Szövetség kerületi képvisele­tében KOLOZSVÁRY Kál­mán, a Verhovay volt főelnö­ke, BRAND Ferenc, a Védel­mi Szövetség Ohioi kér. titká­ra és­ NAGY János, a Védel­mi Szövetség kér. vezetőség és az IWO tagja DR. GALAMBOS EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓJA (AZ IWO, ÉS ÚJ ELŐRE ROVATA) nevelek küldendők: Dr. GALAMBOS ZOLTÁN^ 100 West North AveChicago, 111 Mrs. F. B. kérdésére válasz: Ha rendszeres olvasója az Egész­­ségügyi Tanácsadónak, akkor bi­zonyára olvasta már a feleletet is a kérdésére, — ha mindjárt nem is az ön nevére volt egyenesen küldve a válasz, így nem tartom célszernek, hogy erre ismét köz­vetlenül küldjék választ. J. B. kérdésére válasz: A haj­hullásról, korpázásról és ennek a gyógykezeléséről a múlt héten ír­tam részletesebben az Egészség­­ügyi Tanácsadóban. Benne megta­lálja saját maga számára is a megfelelő felvilágosítást. H. H. kérdésére válasz: Nagyon örültem bizalmas levelének. Na­gyon szeretnék olyan jó tanácsot adni, aminek­ tényleg hasznát is venné. Hogy miért örültem külö­nösen a maga levelének? Hát azt is megmondom! — Azért, mert ez az első eset, hogy egy 13 éves lányka közvetlenül írt levelet ne­kem, saját maga keresett kérdé­sével. Örülök, hogy maga rendsze­res olvasója az Egészségügyi Ta­nácsadónak, szereti és megérti azt, amit belőle olvas. Azt hiszem, hogy háziorvosuk­nak a kezében maga nagyon jó kezekben van. Ő vigyáz és ügyel arra, hogy a baj megfelelő módon legyen kezelve. X-Ray képeket vé­tetett. Az X-Ray orvos nem talált az Ízületekben és csontokban bajt. Háziorvosuk azután egy csont­­specialistával vizsgáltatta meg, ő sem talált a csontokban semmi kü­lönös bajt. Az ízületek gyakori megduzzadásának és fájdalmának mégis van valami határozott oka Ez után az ok után okvetlen ku­tatni kell tovább, tekintet nélkü arra, hogy maga gyönyörűen fej­lett leány a korához képest. (Ma­gassága 5 láb n incs, súlya pedig 117 font). Nem írta meg, hogy szokott-e láza lenni akkor, amikor a csuklók felett duzzanatot szo­kott kapni? Ajánlom, hogy vegyen egy lázmérőt, tanulja meg, hogy hogyan kell azt olvasni és mérje lázát háromszor egy nap néhány héten keresztül és jegyezze fel azt magának. — Vizsgálták-e a vizeletét? Rendben találták-e?­­­­Jók-e a mandulái? Ha nem, ak­kor azokat feltétlenül vetesse ki Az orvosuk azt mondta, hogy a maga baja: arthritis. Ez magya­rul: izületi gyuladást jelent . A mandulagyuladás és izületi gyu­ladás között szoros összefüggés van. Ezek leggyakoribb kompliká­ciója a szív belső hártyájának a gyulladása, amely szívbillentyű hibát szokott maga után hagyni. Haliver-olaj szedése jó, helyes mert ez nagymennyiségű Vitamin “A”-t tartalmaz és ez a szerveze­tet segíti a fertőzések leküzdésé­ben. Az arthiritis ugyanis szintén fertőzéses eredetű betegség. Ajánlom, hogy ne álljanak meg azonban ennél, hanem kutassanak tovább az­ok után. A szív megfi­gyelésére is különös gondot kell fordítani, örömmel veszem, ha ál­lapotáról ismét fog értesíteni. — de különösen akkor, ha arról érte­sít hogy már teljesen felgyógyult. ni. Közben állandóan hangoz­tattam, hogy ártatlan vagyok. FÖLAKASZTANAK. Egy fiút elküldték kötélért A nyakamra kötötték a köte­let. Aztán oda küldték hoz­zám a megyei vádügyészt, hogy mondjam meg neki az utolsó kívánságoma­t. Csak annyit mondtam n­eki, hogy ártatlan vagyok. Ott álltak felöltözve a “big shortok” (nagy kutyák). Hal­lottam mondták, hogy “ez a nigger még nem is remeg”. “Majd remeg mire készen le­szünk vele” mondta egy má­sik. Litánia ismét ütni kezd­­tek “Nigger, tudsz imádkoz­ni?” kérdezték. Mondtam, hogy nem tudok imádkozni. “Jó lesz hamar megtanul­ni egy­ et te fekete fattyú, mert hamarosan magasan fogsz lógni” mondták. Egy kövér fehér nő magából­ ki­kelve kiáltotta: “öljétek meg azt a fekete disznót”. Az egyik azt követelte, hogy akasszanak fel azonnal, míg mások azt ordítozták, hogy égessenek el a változatosság kedvéért. Lassan húzni kezdtek felfe­lé. Nem könnyű­ halál az. Lassan megfullad az ember. Vagy 2 lábnyi magasságba húztak fel és ott kezdtem fül­t adózni. Ekkor egy öreg em­ber, Cocteaux, mondta: “Vágjátok le. Ez a fiú ár­tatlan. Ma jött be New Or­­leansból. Láttam leszállni a búsról. Amíg ott lógtam mindig azt mondogattam magamban, “Ártatlan vagyok, ártatlan vagyok”. Arra még emlékszem, hogy levágtak. Utánna elvit­tek egy autón ki a városból és ott hagytak futni. Azt tu­dom, hogy két fehér ember mentette meg az életemet. Még egy darabig futottam a földeken miközben állandóan lőttek utánnam. Nem bírtam tovább. Egy­­ árokba estem. Még hallottam amikor közel hozzám megjegyezte egy lincselő: “No ezt a niggert is befejeztük.’ ’ Jim Martin xn tun nuotoFftiPEnníí, Sut* aim To oispbooe THE^TATt’S CHARGE AMD PROUE THAT CHARGES AGAINST fne ARE PART OP A FRPittfc-VjP- ------1 PIFRL« (0UMK X'lu PROVE THAT NT OWLJ CRIN1E. • •STHAT OP EXPOSING A "SELL-OclT 6F ASIRlKE ARRANGED BtTUlE E N JllTV and A.E of u. officials/ T DEFY THE STATE TO PR.OVJ E OO E QuiltY . -r kA A/ V FIZESSEN ELö A The Communist című folyóiratra, mely a Marxizmust - Leninizmust tanítja elméletben és gya­­korlatban. Kiadja az Egyesült Álla­­mok Kommunista Pártja ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE $2.00 Kedvező ajánlat: The Communist, egy évre $2.00 Az “ÚJ ELŐRE” egy évre $6.00 A kettőt eggyütt Sz.-ért kapja meg Küldje be előfizetését: “ÚJ ELŐRE” PUBLISHING CO. 5366 BRODWAY CLEVELAND, OHIO Tel. Cedar 7112—7112 Quirt rajzai ANNA ÉS A CSODAORSZÁG REGÉNY Írta: BÁLINT IMRE Hazafelé a Comrade Harry a tolmácsunk, Comrade Lidia mellé ült és nagyon beszélgettek és engem észre sem akart venni a Harry. És a Comrade Lidia nagyon sokat tud és ezért nem csoda, hogy ha a Comrade Harry is inkább felé húz, mint felém. A Comrade Lidia mindent olyan ter­mészetesen vesz, sohasem csodálkozik, mindent tud és fölé­nyes. A finom Comradunk henceg, hogy ha valamit tud, amit mi nem tudunk és mindjárt tanítani akar. De a Lidia se nem henceg, se nem tanít. Csak éppen mond valamit, mintha ő maga se venné észre, hogy ő mennyit tud. A Comrade Lidia nem szép lány, mert egy kicsit nagy orra van és talán sohase puder­ozza magát és nem is festi az arcát és nem visel melltartót. Ámbár gyönyörű, erős mellei vannak. És nem szerelmes belé senki sem, mert olyan sokat tud és olyan komolyan vesz mindent. Ámbár szokott mosolyogni is, de azt sohasem úgy teszi, hogy vámpoljon vele. Az amerikai férfi csak olyan nőt tud szeretni, aki ke­vesebbet tud, mint ő. Mert az amerikai férfi bebeszéli ma­gának, hogy ő az úr a háznál és ezért félnek kikezdeni a Comrade Lídiával és én nem is vagyok féltékeny ríi. Csak ma nem tetszett nekem, hogy Comrade Harry rám se né­zett a busón és elől ült a Comrade Lídiával és el voltak merülve, meg minden. És én vacsolni fogom őket és tanulni is fogok, hogy olyan okos legyek, mint a Comrade Lidia és nem fogom festeni a számat ezentúl és nem fogom vám­­polni a Comrade Harryt, mert ő komoly ember és talán már meg is unta Annát, az egyszerű, buta bányászlányt. Ámbár én vagyok a legszebb a delegációban és még a német női delegátusok között sincs olyan szép, mint én vagyok és nagyon tetszettem nekik is. De azért ne légy rám féltékeny, Jimmy, mert marad­tam szerető — Annád. U. S. Mert én­ se vagyok féltékeny a Comrade Lidiára, csak tisztelem és becsülöm őt és kikaparom a szemeit, hogy ha észreveszem, hogy mégis elvámpolja tőlem a Comrade Harryt. XXTT. LEVÉT Dear Jimmy! Ma este utazunk Moszkvába és sietek bepakkolni, meg minden­nek­ három napig nem írtam levelet és ezért röviden leírom neked, hogy e három nap alatt mit láttunk. Először is, a Comrade Harry és Comrade Lidia között nincs semmi sem, mert a Comrade Harry tegnap este feljött a szobám­ba és amikor én sírtam, mert fájt a szivem, hogy közte és Comrade Lidia között van valami, ő mondta, hogy nincs semmi sem és Hogy ő csakis csak engem szeret. És erre én nagyon jól éreztem magamat és mondtam neki, hogy hát akkor miért nem szeret, hogy ha szeret? És erre a Comra­de Harry megcsókolt és, de ne haragudjál Jimmy — nem is bánom, hogy ha megcsalsz a C’árival, még­ azt se bánom, hogy ha elveszed feleségül a Clárit, mert én a Comrade Harry felesége vagyok már, mert a Comrade Harry ott is maradt nálam és azóta együtt lakunk, mert a Comrade Harry ezt másnap reggel bejelentette a kommandánsnak, meg az elvtársaknak, mert ő nem szereti a manki bizniszt. És én nagyon boldog vagyok és tudom, hogy te is, meg a Cián is boldogok vagytok és én megbocsájtok neked, hogy­ha megcsaltál a Ciánival. És az az igazi szabad szerelem Oroszországban, nem pedig ami a szövőgyári munkáslány, meg a new yorki piktor között történt. Merthogy milyen régen szeressük mi egymást, Dear Jimmy és mégse kelhettünk egybe a U. S.-ben és most, hogy a Comrade Harry azt mondta nekem este tíz órakor, h­ogy szeret, egynegyed tizenegykor már a felesége lettem neki, meg minden. De Dear Jimmy! Nem akarok sokat beszélni magam­ról, mert nem akarok neked fájdalmat okozni. Ámbár sok­szor fájt ez nekem, mikor a Cárira gondoltam... de én megbocsájtok. Amerikából kijött ide egy pár aszta­ls és a Néván, egy szigeten, amire egy kis hajón kell átmenni, egy asztalos gyárat csináltak. Megnéztünk mindent szépen sorjában. Egy magas, new yorki asztalos vezetett bennünket angolul Meg­mutatta a csúsztatót, ahol a fa jön, ahol elfűrészelik desz­kákká a fát, a gyár épületét, ahol gyalulják és földolgoz­zák azt épületrésszé, ablakokká, meg ajtókká. Gyönyörűen sütött a nap és most itt már kezdődik a tavasz és a Néván túl, a gyár körüli mező már zöld. Azután itt-ott még hó is van a zöldelő fű és a fekete sár között. De a legeslegszebb a tiszta kék ég és a drága jó nap, ami már kezd melegen sütni. Ámbár a new yorki Comrade azt mondja, hogy ne­kem most minden tetszik, mert boldog vagyok. Egy asztalos U. S.-ből mondta, hogy csak az a baj, hogy nincs elég szakmunkás, ámbár az orosz paraszt szüle­tett asztalos művész. Annak csak egy szekercéje van és azzal fűrészel, farag és még az apró kilincset és játékokat a gyerekek számára vagy a furulyát magának is azzal fa­ragja ki, éppen úgy, mint ahogy a házának való hatalmas tölgyfát is azzal vágja ki az erdőből. Amikor ez a paraszt bekerül a gyárba, a saját szeker­­céjével akar dolgozni, mert még sohasem látott gépet és nem hiszi el, hogy a gépek is meg tudják csinálni a dolgu­kat. Sőt még az is előfordult, hogy szénával akarta meg­etetni a gépet az egyik. Azután meg, amikor lássa, hogy a gép mindent csinál, mindent a géppel akar elvégeztetni és sok gépet, fűrészt elront ezzel. De hogy ha egy félévig itt dolgozik, olyan munkás lesz belőle, hogy fölér az ameri­kaiakkal. Keményen dolgozik, lelkiismeretes és nem is aka­­ródzik neki hazamenni a munkájáról, annyira szeret dol­gozni. És annyira megszereti a gépét, hogy el-elnézegeti hazamenés előtt, mintha a szeretőjétől búcsúzni Elolvasás után add tovább az Új Előrét a polgári lapok olvasóinak!

Next