Uj Előre, 1935. február (33. évfolyam, 7888-7910. szám)

1935-02-01 / 7888. szám

SÁRI PILÁT PUBMJC STENOGRAPH!» Fordítások, levélírás, stb. Migol, magyar és német nyelve« 353 E. 72nd St., New York, N. 1 Xel.i REgent 4-113» S­P­E­C­I­A­L­­ Plates 15 dollártól 25 dollárig Tömés 1 dollár — garantálva Dr. ICramer fogorvos 2658 TYoodh­ill R.T., Cleveland, C. Telephone, CEdar 3818 NEEDL­E TRADES WORKERS INDUSTRIAL UNION Hat éves fennállásának a megünneplésére 1935 febr. hó 3-án, vasárnap d. u. 1.30 órakor A STAR CASINO-BAN 107th St. and Park Ave. NAGYSZABÁSÚ Ü­N­NEPÉLYT rendez. PROGRAM: 1) TOSCHA SEIDEL, Violinist 2) Freiheit Singing Society 3) New Dance Group 4) Gendel of the Artef 5) Italian Workers Chorus in Italian Proletarian Songs GREETINGS: Louis Hyman, Ben Gold, Char­les Krumbein, Irving Potash, Tim Holmes, Oswaldo Euseppi Rendezi a NEEDLE TRADES WORKERS INDUSTRIAL UNION Belépőjegy előreváltva 39c. — A pénztárnál 50 cent. ► DI EC SB HE OLDAU '■ [UNK] [UNK] ■ ' ■ ■. ,|- --------i - „ ujiuij.iiLiJJU.wmj I IWWJ nJJLUJiJWW — - ' ' ' ■»■"■"■ — "■ ■ "«—»" ■' ■ . ■ ■ 1 " - 1 ' " Itt üli le életfogytiglani ítéletét Tom Mooney A San Quentini fegyház, ahol Mooney tizennyolc éve senyved. A Legfőbb Bíróság visszauta­sította fellebbezését, de megadta neki a jogot, hogy a californiai főbíróságnál keressen orvos­lást a frame-upből jövő ítélet ellen Új merénylet készül a bevándorolt munkások jogai ellen HÁROMMILLIÓ MUNKÁST AKAR * DEPORTÁLNI DIES KÉPVISELŐ Minden bevándoroltat kommunizmus vádjával sztrájktörésre lehet kényszeríteni a Dies javaslat szerint WASHINGTON.­­ Az ame­rikai tőkések és fascista szol­gáik az utóbbi időkben foko­zott erővel összpontosítják tá­madásaikat a bevándorolt mun­kások ellen. Olyan esetek, mint Gárdos Emil polgárpapír­jának visszavonása, Ujich jugoszláv és Rich­ter német munkások el­­len hozott deportálási ítéletek, a californiai sztrájkot követő kitoloncolási végzések, mind arra vallanak, hogy a fascisták a bevándorolt munkások üldö­zésével akarják lehetetlenné tenni a­ dolgozók szervezkedé­sét Ezek a támadások tetőpont­jukat érik el abban a javaslat­ban, melyet Martin Dies, Texas egyik demokrata képviselője, Roosevelt párthíve, terjesztett a képviselőház elé. A javaslat a “külföldi kommunisták” ki­zárásáról és kiűzéséről szól. Ki kommunista Mr. Dies szemé­ben? !hadd szóljon a javaslat. Ki kommunista­ “Kommunista ezen "tör­vény értelmében, minden kül­földi, aki olyan egyesület tagja, amely a következő el­vekben hisz, ezeket tanítja, pártolja vagy tanácsolja: 1. Az Egyesült Államok kormá­nyának erőszakos megbukta­tása; 2.Hogy helyes, ajánla­tos és megengedhető tör­vényt­­elenül megölni, vagy megtámadni az Egyesült Ál­lamok, vagy bármely más korm­ány alkalmazotta­it (rendőreit) hivatalos köte­lességeik teljesítése közben; 3. Magántulajdon törvényte­len megrongálása vagy el­pusztítása ; 4. Szabotázs (a­­merikázás) 5. Olyan elv, a­­mely bármely, jelenleg nem komm­unista uralom alatt le­vő államban a törvényes kor­mány megbuktatását célozza és ennek helyébe — olyan rendszert akar állítani, amit proletárdiktatúrának nevez­nek és amely a magántulaj­don eltörlésén és köztulajdo­non alapul, feltéve, ha ezek az elvek magukban foglalják a Harmadik Internacionálé vagy Kommunista Interna­­cionálé elveit.” Mint minden törvényt, úgy ezt is gondosan kell elolvasni, hogy megtaláljuk benne azokat a rejtett csapdákat, melyeket a hivatalos, jogászi nyelv olyan gondosan elbújtat. Ennek a tör­vénynek az alapján a kormány­nak jogában lenne minden kül­földi munkást kitoloncolni, akár kommunista, akár nem. Ha a munkás nem kommu­nista, de “pártolja” vagy “ta­nácsolja” a mai rendszer meg­változtatását, már ki lehetne toloncolni. Nem szabad sztrájkolni. Ha piketelés közben összeüt­közik a rendőrökkel, akkor már “megtámadta az Egyesült Állam­ok egy tisztviselőjét.” Ha egy másik piketet vernek a rendőrök és a társa odakiált, hogy “ne hagyd magad”, akkor a törvény szerint már “helye­selte a tisztviselő megtámadá­sát”. Ha a külföldi egy ablakot betör, akkor már a harmadik pont értelmében deportálható, mert “magántulajdont törvény­telenül rongált meg”.­­ Aki sztrájkol, vagy sztrájkra igyek­szik mást rábírni­, arra rá lehet olvasni a “szabotázs” bűnét. Ha a munkás egyáltalán nem is foglalkozik politikával az Egyesült Államokban, akkor is deportálható a magyar, bolgár vagy román állam kérelmére, mert “olyan országban, amely nem áll kommunista uralom alatt, a magántulajdon eltörlé­sét hirdette”. (Ki fogja ezt bi­zonyítani? A magyar vagy ro­mán kormány). Három millió munkás depor­tálását indítványozza Mr. Dies­us erre a célra 50 millió dollár megszavazását követeli. — Jól tudja, hogy ez a javaslata, ha törvényerőre emelkedik, egy­részt módot ad a kommunisták féktelen üldözésére, másrészt a­­zonban alkalmas arra, hogy ret­tegésben tartson minden be­vándorolt munkást. Úgy számít, hogy ilyen mó­don a külföldiek, akiknek feje felett függ a deportálás vesze­delme, távol fognak maradni a sztrájkoktól, a piketeléstől és a tüntetésektől. Nem mernek majd a bevándoroltak se ma­gasabb béreket, se rövidebb munkaidőt, se több segélyt kérni. Ilyen módon, aztán sike­rül igába hajtaniuk az ameri­kai születésű munkásokat is. Lehetetlen lenne a szervezkedés Képzeljük el, hogy egy gyar­­i­ban, vagy bányában, hihetetle­­­­nül kizsákmányolva dolgozik 200 amerikai és 200 magyar­­ vagy lengyel munkás. Az amerikai munkások elhatároz­­­­zák, hogy sztrájkba lépnek kö­­­­veteléseik érdekében, de a 200­­ magyar és lengyel munkás at­­­­tól fél, hogy deportálni fogják­­ őket és nem mer sztrájkolni.­­ Micsoda jövő vár erre a sztrájk­ra, ha a munkások fele, gyak­ran több, mint fele, munkában marad. A sztrájk egyrészt meg­bukna, másrészt az amerikai munkás gyűlölettel gondolna a magyarra vagy a lengyelre, aki az ő szemében csak sztrájktö­re­­szkek volna és a jövőben nem mint szövetségesek, hanem mint ellenségek állnának egy­mással szemben a benszülött és a bevándorolt munkások. Ép­pen ezt akarják elérni Dies képviselő és munkásnyúzó tár­sai Nem először terjesztik be ezt a javaslatot a törvényhozás elé, Mr. Dies már 1932-ben előállt ezzel a törvénnyel, melyet képviselőház el is fogadott. — a Mire azonban a Szenátus elé került ez a javaslat, akkorra már Amerika dolgozóinak szé­les rétegei is tudomást nyertek a készülő merényletről és el­szánt tiltakozásuk előtt meg­hátráltak a politikusok. A Sze­nátus urai, vérző szívvel bár, de kénytelenek voltak elvetni a javaslatot. A válság azóta is állandóan fokozódott és az idei év, még a kapitalisták szerint is a nö­vekvő bérharcok és óriási nagy sztrájkok esztendeje lesz. Ezért látták a fascisták elérkezettnek az időt arra, hogy ezt a gaz javaslatot ismét elővegyék és így igyekezzenek megfélemlíte­­ni a munkásokat és éket verni a dolgozó tömegek egységébe. Amint azonban egyszer sikerült már visszavernünk ezt a táma­dást, úgy fog ez másodszor is sikerülni. Verjük vissza a támadást. A munkásságnak óriási ará­nyú tiltakozással kell felelni erre a javaslatra. Nem elég, hogy a bevándoroltak egyesü­letei és csoportjai tiltakozza­nak, hanem a gyárakon, bányá­kon, műhelyeken és unionokon keresztüli amerikai munkástest­véreinknek is el kell magyaráz­nunk, hogy ennek a tervnek az éle az egész munkásság ellen irányul és ha a bevándorlókat ütik a tőkések, úgy azt a ben­szülött munkás éppen úgy meg fogja érezni, mint a külföldi. Kapcsoljuk be őket is abba az országos tiltakozásba, amely­nek csírájában kell elfojtania a Dies-javaslatot. Tiltakozá­sunk első lépése legyen az, hogy levelekkel, s sürgönyökkel és határozati javaslatokkal á­­rasszuk el a képviselőház be­vándorlási bizottságát és köve­teljük, hogy már a bizottság vesse el a tervezetet. Tiltako­zásunkat küldjük a House of Representatives, Committee on Immigrationhoz, Washington­ba. A new yorki rendőr­állomáson A mosoda­ munkások sztrájkja következtében letartóztatott Kerekes György elmond egyet-mást élményeiről NEW YORK, N. Y. — A napokban, a yorkvillei mosoda munkások sztrájkjának követ­keztében, többek között Kere­kes Györgyöt, a Munkás Szö­vetség yorkvillei lyának az elnökét is sportalosztó­elfogták. Unszolásunkra elmesélt egyet- mást “Hát hol kezdjem, — mond­ja széles mosollyal az arcán — legjobb volna ha leírnám. Mi­kor bevitték a rendőrségi cellá­ba, mindjárt beszédbe elegyed­tem az egyik fogollyal. Meg­tudtam, hogy dope-fiend, tud­ja, olyan kábítószer élvező. Már vagy kilenc hónapja hero­int használ. Ismeretség után, barátok útján keveredett a do­logba és most már szeretne meggyógyulni. “Kilenc hónapig pokol volt az életem, — mond­ta, — is tegnap beszéltem egy öreg dope-al, aki már négyszer le volt csukva és mindig vis­­­szaesett, mert nem igen lehet a szenvedélytől megszabadulni.” A kábítószerek betege orvos után érdeklődött, mint ha én jobban tudnám a dolgo­kat mint ő. Elmesélte, hogy szeretne a Tombsba jutni, mert ott a börtönorvos adna neki egy-egy kis adagot, mert állí­tólag ott jók az orvosok, át­vizsgálják az embert és juttat­va egy-egy kis kábítószert, úgy gyógyítják ki. Miközben el akart egy állítólagosan 40 dolláros órát egy dollárért adni, elmesélte, hogy a családja is kitagadta. Persze én az órát nem tudtam és nem is akar­tam megvenni tőle. Szóval így beszélgettünk. Engem persze szintén kikérdezett. Hogy ke­rültem ide, miért? Én is nekifogtam megmagya­rázni. Ha már itt vagyok, ne töltsem az időt hiába. Körül­fogtak, hallgattak. Elmeséltem nekik a Snow­white Laundry sztrájkot, hogy miért harcol­nak, hogy miként siketelünk, hogy voltak, akik nagyon neki­keseredtek, mert nemcsak vé­res összecsapások voltak a gengszterekkel, hanem teher­­szállítókat is felborítottak. Per­sze aztán a rendőrök is jöttek, kezdtek gyanú­sítani jobbra­­balra és le akartak fogni ben­nünket s mivelhogy a futás ilyenkor hasznos, mi útnak e­­redtünk. De mivelhogy a revol­vergolyó gyorsabb a lábunknál, hát bizony jobbnak láttuk meg­állni. Kettőnket elfogtak. Szó­val én így elmagyaráztam dolgot. Beszélgetés közben már a mindenki körül állt. Volt egy csomó néger közöttük. Sokan talán először hallottak ilyen beszédet. “Nem szabad agitálni” Kerekes befejezetlenül hagy­ta a dolgot. Olyan mint aki csak részletekben szállítja a mondanivalóját. Tovább kérdezgettük. “Persze, voltak ott minden­fajta emberek. Tarka egy tár­saság mondhatom. Egy fiatal fiút erőszak elkövetésével vá­doltak. Volt egy néger újságíró is, a Pittsburgh Courier mun­katársa. Ötöt azért csuktak le, mert nem fizettek a feleségük­nek tartásdijat. Zavartalanul azonban nem sokáig folytathat­tam a beszélgetést mert a bör­tönőr bekiáltott: Fogd be a szád, mit agitálsz itt annyira. A vége az lett a dolognak, hogy 500 dollár bond alatt a kettőnket szabadlábra helyez­ték, kik Kerekes egyike azoknak, a­­aktívan segédkeznek a yorkvillei mosoda munkások sztrájkjában. N. J. MAGYAR EGYLETEI A HR 2827-ÉRT Gyűlés lesz Perth Amboy­­ban és New Brunswickon (New Yorki szerkesztőségünktől) NEW YORK, N. Y. — New Jersey államban is folyamatban vannak az előkészítések arra, hogy az ország többi magyar­lakta vidékeihez hasonlóan, végrehajtsák a történelmi washingtoni kongresszus hatá­rozatait és a magyar ülésszak kiáltványához híven, tovább vigyék a társadalmi biztosítá­sért folytatandó harcot. Perth Amboyban rögtönzött kis előkészítő értekezlet volt, ahol az Országos Bizottság megbízásából Dr. Csoma, a new brunswicki Szt. Imre Egylet tagja és Román János, az Új Előre new yorki szerkesztője ismertették a kérdéseket. A kis előkészítő bizottsági gyűlésen Edelényi, a Woodman of the World, German Munkás Szö­vetség, Kutti és mások, az I. W. O., Kovács Ősz, Skepinetz, a Jersey Egyesült Egyletek kép­viseletében voltak jelen. A Rákóczi küldötte, két megválasztott ki­ismeretlen okokból nem jelent meg. Az előkészítő bizottság február 28.-án tartja meg a beszámoló gyűlést s a hátramaradt időben még fel­keresi a többi egyesületeket. A gyűlés elnökségében az egyletek képviselői fogdáinak helyet. A szónokok között lesznek: Dr. Csema, German, Máyer Gusz­táv és Zámbory Sándor, a “Híradó” szerkesztője. A new brunswicki előkészítő bizottsági gyűlésen 10 egylet­ből jelentek meg, hol Dr. Csema és Máyer Gusztáv, az Országos Bizottság ideiglenes titkára je­lentettek. A new brunswicki nagygyűlés február 24.-ére van kitűzve. Gyárban dolgozó munkás vagy? — Az “Uj Előre” nagyobb bérekért, a szer­vezkedés jogáért, erős har­cos uniókért küzd! — Tá­mogasd az Uj Előrét! — Sokan napibérüket adják! Mit adsz te ! ^Toledói jegyzetek A Walker bébi tragédiája. — Egy öngyilkos­ság. — Az üveggyári munkások helyzete A szegény népek soraiban le­játszódó tragédiák egyik esete megrázóbb a másiknál. Az em­ber gyakran kábultan tekint önmaga körül és csak nehezen tudja megérteni, hogyan lehet­séges ezt a nyomort békésen tűrni. Egy ilyen felháborító tragédiáról szeretnék pár sort írni. Nem régen történt, hogy egy négy hónapos proletár cse­csemő meghalt. A Walker család kis bébijéről van szó, aki négy­­hónapot töltött ezen a világon, aki négy hónapot nyomorgott, fázott és éhezett és akiről a városi orvos — mert a segélyre szorult családoknak nem telik magán orvosokra — már szü­letése alkalmával megállapítot­ta, hogy születése ELŐTT éhe­zett. Éhezett, mert az anya éhezett és úgy történt, hogy a megszületett csecsemő kis be­teges testéből hiányoztak azok az elemek, amelyek szüksége­sek az egészséges testhez. Azonban mind­ez nem volt elég. A szegények nyomora tengernyi és beláthatatlan. Jött a tél és a Walker családnak nem volt kályhája. És így tör­tént, hogy Mr. Walker még november 1-én folyamodott a kályháért. De nem kapott. A segélyiroda alkalmazott, ahogy később kitudódott, még be se adta a kérvényt. Walker ezu­tán, ahogy kezdett hidegebb lenni, ismételten folyamodott kályháért. És végre kapott is — két nappal csecsemője halá­la után. Három hónapot várat­ták, amely idő alatt a kis cse­csemő nem csak éhezett, ha­nem fázott is. Az orvos, aki a kis bébi halotti bizonyítványát kiállította, tüdőgyulladást álla­pított meg. Vajon kit terhel a felelőség a kis Walker bébi haláláért ? Ki az, akinek kezéhez tapad a szenvedő kis bébi vére, négy hónapos kegyetlen szenvedés­sel telt élete? Az urak, a ki­­zsákmányolók a kis bébi gyil­kosai. Épen olyan gyilkosok, mintha tőrt döftek volna vá­­nyadt testébe. A Rooseveltek, a Fordok, Minigerek és az egész uralkodó gyilkos tőkés banda a felelős a Walker bébi és a sok tízezer Walker bébi haláláért. Ezek az urak a felelősek, akik mi­mdent ígérnek, de akik csak nyomort és nem ritkán börtönt és golyót adnak a tiltakozó sze­gényeknek. A Lindbergh naponta másfélmillió tárgyalásról szót ír­nak a­­ tőkés lapok. Émelyítő nyavajgással számolnak be a fő­szereplők minden mozdulatáról. A szerencsétlenül járt kis Lind­bergh bébiért krokodilus kön­­nyeket hullatnak Pedig, bármennyire vályognak, sajnáljuk is a Lindbergh bébit, nyomo­rúságos vacak cécó az egész tárgyalás. Cécó, amelyen ke­resztül a százszor és ezerszerte tragikusabb Walker bébik ez­reinek megrázó tragédiáját igyekeznek eltemetni. A Lind­bergh tárgyalás feltalálásával igyekeznek saját nyomorúsá­gunkat elfeledtetni Amerika tő­kés urai. Samuel Stephens, 63 éves szerszám és matrica készítő munkás szobájában a tükör előtt ülve főbe lőtte magát. A tőkés lapok azt írják, hogy be­tegsége feletti bánatában lett öngyilkos. Közben azonban azt is elárulják, hogy nem dolgo­zott A “News Bee” múlt szomba­ti száma első oldalas vezércikk­ben foglalkozik az üveggyári munkások helyzetével. Szinte gyanúsan magasztalja a unió vezérek politikáját" a sztrájk elhalasztásával kapcsolatban. A Libbey-Owens-Ford üveggyár vezetőségéről hasonlóan elisme­rően nyilatkoznak. A vezércikkben minket főleg az érdekel, ahogy ezek az urak igyekeznek a munkásokat le­hangolni. — Megemlékeznek a nagy Electric Auto-Lite sztrájk­ról. A “News Bee” írói tudják, hogy ez a sztrájk önbizalmat keltett a munkásokban. Itt a munkások bebizonyították,­­— hogy ha összetartanak, min­denre képesek. Ezt az önbizal­mat igyekszik a “News Bee’ letörni, amikor azt írja, hogy a Libbey-Owens-Ford urai jól bántak a munkásokkal és ezért a munkások nem számíthatnak a tömegek támogatására eset­leges sztrájk esetén. Még egy pont van említésre méltó. Ez szintén a munkások egységének letörését tűzte ki célul. A “News Bee” elítéli a szimpátia sztrájkot a sztrájko­ló pittsburghi üvegmunkások­kal, akik valójában ugyan­an­nak a társulatnak dolgoznak. A “News Bee” el akarja titkol­ni, hogy a pittsburghi gyárat ugyan azok az urak irányítják, akik a toledoi gyárat vezetik. A toledoi munkásoknak nincs szükségük a “News Bee” váll­­veregetéseire. — Összetartásra igen, összetartásra a tőkések ellen, hogy követeléseiket ki­tudják harcolni. Z. P. FARM ELADÓ 45 perc a Washington hidtól New York állam főutján, 3 aker föld, 6 szobás ház min­den kényelemmel. — Bővebbe Mrs. Pilot, 353 East 72nd St New York CHv. T­áncra, mulatságokra, színelőadásokra, bankettokra és egyéb szórakozásokra VEGYE KI A K. of P. HALLT 9231—33 Cottage Grove Avenue ALBERT SCHUPITER, MANAGER Gyűlésekre különösen alkalmas helyiségek A burnsidei magyar munkásszervezetek becses figyel­mébe ajánljuk Új magyar beszélő zenés táncos filmkomédia “JÓ AZ ÖREG A HÁZNÁL” Új magyar dalok, vidámság! SZŐKE SZAKÁLL, BÁRSONY, VEREBES a főszerepekben Február 1-től folytatólagosan bemutatja a TOBIS SZÍNHÁZ, 78th és First Ave., N. Y.

Next