Uj Előre, 1935. február (33. évfolyam, 7888-7910. szám)

1935-02-01 / 7888. szám

SÁRI PILÁT PUBMJC STENOGRAPH!» Fordítások, levélírás, stb. Migol, magyar és német nyelve« 353 E. 72nd St., New York, N. 1 Xel.i REgent 4-113» SPECIAL Plates 15 dollártól 25 dollárig Tömés 1 dollár — garantálva Dr. ICramer fogorvos 2658 TYoodhill R.T., Cleveland, C. Telephone, CEdar 3818 NEEDLE TRADES WORKERS INDUSTRIAL UNION Hat éves fennállásának a megünneplésére 1935 febr. hó 3-án, vasárnap d. u. 1.30 órakor A STAR CASINO-BAN 107th St. and Park Ave. NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPÉLYT rendez. PROGRAM: 1) TOSCHA SEIDEL, Violinist 2) Freiheit Singing Society 3) New Dance Group 4) Gendel of the Artef 5) Italian Workers Chorus in Italian Proletarian Songs GREETINGS: Louis Hyman, Ben Gold, Charles Krumbein, Irving Potash, Tim Holmes, Oswaldo Euseppi Rendezi a NEEDLE TRADES WORKERS INDUSTRIAL UNION Belépőjegy előreváltva 39c. — A pénztárnál 50 cent. ► DI EC SB HE OLDAU '■ [UNK] [UNK] ■ ' ■ ■. ,|- --------i - „ ujiuij.iiLiJJU.wmj I IWWJ nJJLUJiJWW — - ' ' ' ■»■"■"■ — "■ ■ "«—»" ■' ■ . ■ ■ 1 " - 1 ' " Itt üli le életfogytiglani ítéletét Tom Mooney A San Quentini fegyház, ahol Mooney tizennyolc éve senyved. A Legfőbb Bíróság visszautasította fellebbezését, de megadta neki a jogot, hogy a californiai főbíróságnál keressen orvoslást a frame-upből jövő ítélet ellen Új merénylet készül a bevándorolt munkások jogai ellen HÁROMMILLIÓ MUNKÁST AKAR * DEPORTÁLNI DIES KÉPVISELŐ Minden bevándoroltat kommunizmus vádjával sztrájktörésre lehet kényszeríteni a Dies javaslat szerint WASHINGTON. Az amerikai tőkések és fascista szolgáik az utóbbi időkben fokozott erővel összpontosítják támadásaikat a bevándorolt munkások ellen. Olyan esetek, mint Gárdos Emil polgárpapírjának visszavonása, Ujich jugoszláv és Richter német munkások ellen hozott deportálási ítéletek, a californiai sztrájkot követő kitoloncolási végzések, mind arra vallanak, hogy a fascisták a bevándorolt munkások üldözésével akarják lehetetlenné tenni a dolgozók szervezkedését Ezek a támadások tetőpontjukat érik el abban a javaslatban, melyet Martin Dies, Texas egyik demokrata képviselője, Roosevelt párthíve, terjesztett a képviselőház elé. A javaslat a “külföldi kommunisták” kizárásáról és kiűzéséről szól. Ki kommunista Mr. Dies szemében? !hadd szóljon a javaslat. Ki kommunista “Kommunista ezen "törvény értelmében, minden külföldi, aki olyan egyesület tagja, amely a következő elvekben hisz, ezeket tanítja, pártolja vagy tanácsolja: 1. Az Egyesült Államok kormányának erőszakos megbuktatása; 2.Hogy helyes, ajánlatos és megengedhető törvénytelenül megölni, vagy megtámadni az Egyesült Államok, vagy bármely más kormány alkalmazottait (rendőreit) hivatalos kötelességeik teljesítése közben; 3. Magántulajdon törvénytelen megrongálása vagy elpusztítása ; 4. Szabotázs (amerikázás) 5. Olyan elv, amely bármely, jelenleg nem kommunista uralom alatt levő államban a törvényes kormány megbuktatását célozza és ennek helyébe — olyan rendszert akar állítani, amit proletárdiktatúrának neveznek és amely a magántulajdon eltörlésén és köztulajdonon alapul, feltéve, ha ezek az elvek magukban foglalják a Harmadik Internacionálé vagy Kommunista Internacionálé elveit.” Mint minden törvényt, úgy ezt is gondosan kell elolvasni, hogy megtaláljuk benne azokat a rejtett csapdákat, melyeket a hivatalos, jogászi nyelv olyan gondosan elbújtat. Ennek a törvénynek az alapján a kormánynak jogában lenne minden külföldi munkást kitoloncolni, akár kommunista, akár nem. Ha a munkás nem kommunista, de “pártolja” vagy “tanácsolja” a mai rendszer megváltoztatását, már ki lehetne toloncolni. Nem szabad sztrájkolni. Ha piketelés közben összeütközik a rendőrökkel, akkor már “megtámadta az Egyesült Államok egy tisztviselőjét.” Ha egy másik piketet vernek a rendőrök és a társa odakiált, hogy “ne hagyd magad”, akkor a törvény szerint már “helyeselte a tisztviselő megtámadását”. Ha a külföldi egy ablakot betör, akkor már a harmadik pont értelmében deportálható, mert “magántulajdont törvénytelenül rongált meg”. Aki sztrájkol, vagy sztrájkra igyekszik mást rábírni, arra rá lehet olvasni a “szabotázs” bűnét. Ha a munkás egyáltalán nem is foglalkozik politikával az Egyesült Államokban, akkor is deportálható a magyar, bolgár vagy román állam kérelmére, mert “olyan országban, amely nem áll kommunista uralom alatt, a magántulajdon eltörlését hirdette”. (Ki fogja ezt bizonyítani? A magyar vagy román kormány). Három millió munkás deportálását indítványozza Mr. Diesus erre a célra 50 millió dollár megszavazását követeli. — Jól tudja, hogy ez a javaslata, ha törvényerőre emelkedik, egyrészt módot ad a kommunisták féktelen üldözésére, másrészt azonban alkalmas arra, hogy rettegésben tartson minden bevándorolt munkást. Úgy számít, hogy ilyen módon a külföldiek, akiknek feje felett függ a deportálás veszedelme, távol fognak maradni a sztrájkoktól, a piketeléstől és a tüntetésektől. Nem mernek majd a bevándoroltak se magasabb béreket, se rövidebb munkaidőt, se több segélyt kérni. Ilyen módon, aztán sikerül igába hajtaniuk az amerikai születésű munkásokat is. Lehetetlen lenne a szervezkedés Képzeljük el, hogy egy gyariban, vagy bányában, hihetetlenül kizsákmányolva dolgozik 200 amerikai és 200 magyar vagy lengyel munkás. Az amerikai munkások elhatározzák, hogy sztrájkba lépnek követeléseik érdekében, de a 200 magyar és lengyel munkás attól fél, hogy deportálni fogják őket és nem mer sztrájkolni. Micsoda jövő vár erre a sztrájkra, ha a munkások fele, gyakran több, mint fele, munkában marad. A sztrájk egyrészt megbukna, másrészt az amerikai munkás gyűlölettel gondolna a magyarra vagy a lengyelre, aki az ő szemében csak sztrájktöreszkek volna és a jövőben nem mint szövetségesek, hanem mint ellenségek állnának egymással szemben a benszülött és a bevándorolt munkások. Éppen ezt akarják elérni Dies képviselő és munkásnyúzó társai Nem először terjesztik be ezt a javaslatot a törvényhozás elé, Mr. Dies már 1932-ben előállt ezzel a törvénnyel, melyet képviselőház el is fogadott. — a Mire azonban a Szenátus elé került ez a javaslat, akkorra már Amerika dolgozóinak széles rétegei is tudomást nyertek a készülő merényletről és elszánt tiltakozásuk előtt meghátráltak a politikusok. A Szenátus urai, vérző szívvel bár, de kénytelenek voltak elvetni a javaslatot. A válság azóta is állandóan fokozódott és az idei év, még a kapitalisták szerint is a növekvő bérharcok és óriási nagy sztrájkok esztendeje lesz. Ezért látták a fascisták elérkezettnek az időt arra, hogy ezt a gaz javaslatot ismét elővegyék és így igyekezzenek megfélemlíteni a munkásokat és éket verni a dolgozó tömegek egységébe. Amint azonban egyszer sikerült már visszavernünk ezt a támadást, úgy fog ez másodszor is sikerülni. Verjük vissza a támadást. A munkásságnak óriási arányú tiltakozással kell felelni erre a javaslatra. Nem elég, hogy a bevándoroltak egyesületei és csoportjai tiltakozzanak, hanem a gyárakon, bányákon, műhelyeken és unionokon keresztüli amerikai munkástestvéreinknek is el kell magyaráznunk, hogy ennek a tervnek az éle az egész munkásság ellen irányul és ha a bevándorlókat ütik a tőkések, úgy azt a benszülött munkás éppen úgy meg fogja érezni, mint a külföldi. Kapcsoljuk be őket is abba az országos tiltakozásba, amelynek csírájában kell elfojtania a Dies-javaslatot. Tiltakozásunk első lépése legyen az, hogy levelekkel, s sürgönyökkel és határozati javaslatokkal árasszuk el a képviselőház bevándorlási bizottságát és követeljük, hogy már a bizottság vesse el a tervezetet. Tiltakozásunkat küldjük a House of Representatives, Committee on Immigrationhoz, Washingtonba. A new yorki rendőrállomáson A mosoda munkások sztrájkja következtében letartóztatott Kerekes György elmond egyet-mást élményeiről NEW YORK, N. Y. — A napokban, a yorkvillei mosoda munkások sztrájkjának következtében, többek között Kerekes Györgyöt, a Munkás Szövetség yorkvillei lyának az elnökét is sportalosztóelfogták. Unszolásunkra elmesélt egyet- mást “Hát hol kezdjem, — mondja széles mosollyal az arcán — legjobb volna ha leírnám. Mikor bevitték a rendőrségi cellába, mindjárt beszédbe elegyedtem az egyik fogollyal. Megtudtam, hogy dope-fiend, tudja, olyan kábítószer élvező. Már vagy kilenc hónapja heroint használ. Ismeretség után, barátok útján keveredett a dologba és most már szeretne meggyógyulni. “Kilenc hónapig pokol volt az életem, — mondta, — is tegnap beszéltem egy öreg dope-al, aki már négyszer le volt csukva és mindig visszaesett, mert nem igen lehet a szenvedélytől megszabadulni.” A kábítószerek betege orvos után érdeklődött, mint ha én jobban tudnám a dolgokat mint ő. Elmesélte, hogy szeretne a Tombsba jutni, mert ott a börtönorvos adna neki egy-egy kis adagot, mert állítólag ott jók az orvosok, átvizsgálják az embert és juttatva egy-egy kis kábítószert, úgy gyógyítják ki. Miközben el akart egy állítólagosan 40 dolláros órát egy dollárért adni, elmesélte, hogy a családja is kitagadta. Persze én az órát nem tudtam és nem is akartam megvenni tőle. Szóval így beszélgettünk. Engem persze szintén kikérdezett. Hogy kerültem ide, miért? Én is nekifogtam megmagyarázni. Ha már itt vagyok, ne töltsem az időt hiába. Körülfogtak, hallgattak. Elmeséltem nekik a Snowwhite Laundry sztrájkot, hogy miért harcolnak, hogy miként siketelünk, hogy voltak, akik nagyon nekikeseredtek, mert nemcsak véres összecsapások voltak a gengszterekkel, hanem teherszállítókat is felborítottak. Persze aztán a rendőrök is jöttek, kezdtek gyanúsítani jobbrabalra és le akartak fogni bennünket s mivelhogy a futás ilyenkor hasznos, mi útnak eredtünk. De mivelhogy a revolvergolyó gyorsabb a lábunknál, hát bizony jobbnak láttuk megállni. Kettőnket elfogtak. Szóval én így elmagyaráztam dolgot. Beszélgetés közben már a mindenki körül állt. Volt egy csomó néger közöttük. Sokan talán először hallottak ilyen beszédet. “Nem szabad agitálni” Kerekes befejezetlenül hagyta a dolgot. Olyan mint aki csak részletekben szállítja a mondanivalóját. Tovább kérdezgettük. “Persze, voltak ott mindenfajta emberek. Tarka egy társaság mondhatom. Egy fiatal fiút erőszak elkövetésével vádoltak. Volt egy néger újságíró is, a Pittsburgh Courier munkatársa. Ötöt azért csuktak le, mert nem fizettek a feleségüknek tartásdijat. Zavartalanul azonban nem sokáig folytathattam a beszélgetést mert a börtönőr bekiáltott: Fogd be a szád, mit agitálsz itt annyira. A vége az lett a dolognak, hogy 500 dollár bond alatt a kettőnket szabadlábra helyezték, kik Kerekes egyike azoknak, aaktívan segédkeznek a yorkvillei mosoda munkások sztrájkjában. N. J. MAGYAR EGYLETEI A HR 2827-ÉRT Gyűlés lesz Perth Amboyban és New Brunswickon (New Yorki szerkesztőségünktől) NEW YORK, N. Y. — New Jersey államban is folyamatban vannak az előkészítések arra, hogy az ország többi magyarlakta vidékeihez hasonlóan, végrehajtsák a történelmi washingtoni kongresszus határozatait és a magyar ülésszak kiáltványához híven, tovább vigyék a társadalmi biztosításért folytatandó harcot. Perth Amboyban rögtönzött kis előkészítő értekezlet volt, ahol az Országos Bizottság megbízásából Dr. Csoma, a new brunswicki Szt. Imre Egylet tagja és Román János, az Új Előre new yorki szerkesztője ismertették a kérdéseket. A kis előkészítő bizottsági gyűlésen Edelényi, a Woodman of the World, German Munkás Szövetség, Kutti és mások, az I. W. O., Kovács Ősz, Skepinetz, a Jersey Egyesült Egyletek képviseletében voltak jelen. A Rákóczi küldötte, két megválasztott kiismeretlen okokból nem jelent meg. Az előkészítő bizottság február 28.-án tartja meg a beszámoló gyűlést s a hátramaradt időben még felkeresi a többi egyesületeket. A gyűlés elnökségében az egyletek képviselői fogdáinak helyet. A szónokok között lesznek: Dr. Csema, German, Máyer Gusztáv és Zámbory Sándor, a “Híradó” szerkesztője. A new brunswicki előkészítő bizottsági gyűlésen 10 egyletből jelentek meg, hol Dr. Csema és Máyer Gusztáv, az Országos Bizottság ideiglenes titkára jelentettek. A new brunswicki nagygyűlés február 24.-ére van kitűzve. Gyárban dolgozó munkás vagy? — Az “Uj Előre” nagyobb bérekért, a szervezkedés jogáért, erős harcos uniókért küzd! — Támogasd az Uj Előrét! — Sokan napibérüket adják! Mit adsz te ! ^Toledói jegyzetek A Walker bébi tragédiája. — Egy öngyilkosság. — Az üveggyári munkások helyzete A szegény népek soraiban lejátszódó tragédiák egyik esete megrázóbb a másiknál. Az ember gyakran kábultan tekint önmaga körül és csak nehezen tudja megérteni, hogyan lehetséges ezt a nyomort békésen tűrni. Egy ilyen felháborító tragédiáról szeretnék pár sort írni. Nem régen történt, hogy egy négy hónapos proletár csecsemő meghalt. A Walker család kis bébijéről van szó, aki négyhónapot töltött ezen a világon, aki négy hónapot nyomorgott, fázott és éhezett és akiről a városi orvos — mert a segélyre szorult családoknak nem telik magán orvosokra — már születése alkalmával megállapította, hogy születése ELŐTT éhezett. Éhezett, mert az anya éhezett és úgy történt, hogy a megszületett csecsemő kis beteges testéből hiányoztak azok az elemek, amelyek szükségesek az egészséges testhez. Azonban mindez nem volt elég. A szegények nyomora tengernyi és beláthatatlan. Jött a tél és a Walker családnak nem volt kályhája. És így történt, hogy Mr. Walker még november 1-én folyamodott a kályháért. De nem kapott. A segélyiroda alkalmazott, ahogy később kitudódott, még be se adta a kérvényt. Walker ezután, ahogy kezdett hidegebb lenni, ismételten folyamodott kályháért. És végre kapott is — két nappal csecsemője halála után. Három hónapot váratták, amely idő alatt a kis csecsemő nem csak éhezett, hanem fázott is. Az orvos, aki a kis bébi halotti bizonyítványát kiállította, tüdőgyulladást állapított meg. Vajon kit terhel a felelőség a kis Walker bébi haláláért ? Ki az, akinek kezéhez tapad a szenvedő kis bébi vére, négy hónapos kegyetlen szenvedéssel telt élete? Az urak, a kizsákmányolók a kis bébi gyilkosai. Épen olyan gyilkosok, mintha tőrt döftek volna ványadt testébe. A Rooseveltek, a Fordok, Minigerek és az egész uralkodó gyilkos tőkés banda a felelős a Walker bébi és a sok tízezer Walker bébi haláláért. Ezek az urak a felelősek, akik mimdent ígérnek, de akik csak nyomort és nem ritkán börtönt és golyót adnak a tiltakozó szegényeknek. A Lindbergh naponta másfélmillió tárgyalásról szót írnak a tőkés lapok. Émelyítő nyavajgással számolnak be a főszereplők minden mozdulatáról. A szerencsétlenül járt kis Lindbergh bébiért krokodilus könnyeket hullatnak Pedig, bármennyire vályognak, sajnáljuk is a Lindbergh bébit, nyomorúságos vacak cécó az egész tárgyalás. Cécó, amelyen keresztül a százszor és ezerszerte tragikusabb Walker bébik ezreinek megrázó tragédiáját igyekeznek eltemetni. A Lindbergh tárgyalás feltalálásával igyekeznek saját nyomorúságunkat elfeledtetni Amerika tőkés urai. Samuel Stephens, 63 éves szerszám és matrica készítő munkás szobájában a tükör előtt ülve főbe lőtte magát. A tőkés lapok azt írják, hogy betegsége feletti bánatában lett öngyilkos. Közben azonban azt is elárulják, hogy nem dolgozott A “News Bee” múlt szombati száma első oldalas vezércikkben foglalkozik az üveggyári munkások helyzetével. Szinte gyanúsan magasztalja a unió vezérek politikáját" a sztrájk elhalasztásával kapcsolatban. A Libbey-Owens-Ford üveggyár vezetőségéről hasonlóan elismerően nyilatkoznak. A vezércikkben minket főleg az érdekel, ahogy ezek az urak igyekeznek a munkásokat lehangolni. — Megemlékeznek a nagy Electric Auto-Lite sztrájkról. A “News Bee” írói tudják, hogy ez a sztrájk önbizalmat keltett a munkásokban. Itt a munkások bebizonyították,— hogy ha összetartanak, mindenre képesek. Ezt az önbizalmat igyekszik a “News Bee’ letörni, amikor azt írja, hogy a Libbey-Owens-Ford urai jól bántak a munkásokkal és ezért a munkások nem számíthatnak a tömegek támogatására esetleges sztrájk esetén. Még egy pont van említésre méltó. Ez szintén a munkások egységének letörését tűzte ki célul. A “News Bee” elítéli a szimpátia sztrájkot a sztrájkoló pittsburghi üvegmunkásokkal, akik valójában ugyanannak a társulatnak dolgoznak. A “News Bee” el akarja titkolni, hogy a pittsburghi gyárat ugyan azok az urak irányítják, akik a toledoi gyárat vezetik. A toledoi munkásoknak nincs szükségük a “News Bee” vállveregetéseire. — Összetartásra igen, összetartásra a tőkések ellen, hogy követeléseiket kitudják harcolni. Z. P. FARM ELADÓ 45 perc a Washington hidtól New York állam főutján, 3 aker föld, 6 szobás ház minden kényelemmel. — Bővebbe Mrs. Pilot, 353 East 72nd St New York CHv. Táncra, mulatságokra, színelőadásokra, bankettokra és egyéb szórakozásokra VEGYE KI A K. of P. HALLT 9231—33 Cottage Grove Avenue ALBERT SCHUPITER, MANAGER Gyűlésekre különösen alkalmas helyiségek A burnsidei magyar munkásszervezetek becses figyelmébe ajánljuk Új magyar beszélő zenés táncos filmkomédia “JÓ AZ ÖREG A HÁZNÁL” Új magyar dalok, vidámság! SZŐKE SZAKÁLL, BÁRSONY, VEREBES a főszerepekben Február 1-től folytatólagosan bemutatja a TOBIS SZÍNHÁZ, 78th és First Ave., N. Y.