Uj Előre, 1935. augusztus (33. évfolyam, 7939-7965. szám)
1935-08-01 / 7939. szám
hívja a HAGYÁSZ ÉRI, Steinmetz és Grosse Temetkezési Vállalat Beltagját, SZABÓ J. ISTVÁNT akiben föltétlen bizalmat helyezhet CM: 3708 LORAIN AVENUE TELEFON: MELROSE 3083 — Nyitva éjjel és nappal — THURSDAY, AUG. 1, 1935____________________________ A BÁNYÁSZ SORSA A TŐKÉS ÉS SZOVJET AMERIKÁBAN Harcolni kell a bányászoknak jogos követeléseikért Pár nappal ezelőtt kaptuk kézhez a “The Miners’ Road to Freedom” kis könyvecskét, amely most jelent meg a Workers’ Library Publishers kiadásában. Szokatlanul érdekes kis könyvecske. Már régen szükség volt rá. Az írók, Anna Rochester és Pat Toohey nagy gonddal és figyelemmel írták meg ezt a brosúrát, amelynek feladata megmondani a bányászoknak, hogy milyen is lesz majd a bányászok élete Szovjet Amerikában A kis brosúra először azzal foglalkozik, hogy milyen a bányász helyzete a kapitalista Amerikában, a profit rendszer alatt. Erről a következőket írja: 335.000 bányász esett ki a széniparból 1923 és 1933 között. 1934-ben a puha szénbányászoknak kifizetett bérösszeg 42 százalékkal kevesebb volt, mint 1929-ben. A keményszénbányászok átlagbére 52 százalékkal csökkent. Közben a munkairam is hatalmas léptekkel fokozódott. Amíg 1913-ban a puhaszéniparban az átlag bányász 3.61 tonna tiszta szenet termelt, ez 1933-ban már 4.78 tonnára emelkedett. A sérülések és halálos balesetek száma kriminálisan magas, mit a tőkések profitéhségének lehet tulajdonítani. A kompánia szórok úgy zsarolják a bányászokat, ahogy akarják. Ahol készpénz helyett “szkrippel” fizetnek, a kompánia stórok 10-25 százalékos levonásokat igényelnek a pénz állítólagos értékéből. Sztrájkok idején még azok is, akik nem a kompánia plézeken laknak, ki vannak téve a sheriffek, kompánia gengszterek és a milícia kényekedvének. És azok, akik mindebből milliós profitokat húznak a bányabárók, a Morganok, Schwabok, Mellonok Rockefellerek, Peabodyk és hasonló társaik. Egy maroknyi parazita a százezres bányász tömegekkel szemben, Szovjet Amerikában A brosúra aztán rátér arra, hogy mi lesz majd Szovjet Amerikában, ha majd a munkások és szegény farmerok fognak uralkodni, nem pedig a kizsákmányoló paraziták kell, hát először is a bányákat a munkásállam fogja “runolni” a bányászokkal és bányamérnökökkel együttesen. Úgyszólván minden bányász tagja lesz a szakszerveztnek. Az állam kezében levő bányákban uralkodó viszonyokat a bányászok a lokálgyűléseken fogják megtárgyalni és az adminisztrációval megegyezni a viszonyokat, béreket, stb. illetőleg. Itt nem fog majd egy maroknyi bürokrata rendelkezni A munkanélküliség nem fogja a bányászokat rémitgetni. Akkor nem lesz munkanélküliség. A munkaidő napi 6 óra lesz. Ahol a munka veszélyes, ahol a bánya vizes, gázos, stb. ott 5 órát fognak majd dolgozni. És az összes felszereléseket a bánya fogja adni. A ruházatukat a bányászok erre a célra felépített fürdőkben és öltözőkben fogják változtatni. “Dead work” (holt munka) sem lesz, mint ahogy nincs a Szovjet Unióban. A munkások hazájában fizetnek a bányásznak minden munkájáért. Biztonsági készülékek lesznek, mert azokat a munkkások maguk fogják ellenőrizni. Évente egy hónapi vakációt kap minden bányász fizetéssel és azokat, akik arra a legjobban rá lesznek egészségileg szorulva, a mai tőkések, burzsujok tengerparti és vidéki kastélyaiba fogják elküldeni fáradságukat és betegségüket kiheverni. Betegség esetén teljes fizetést kapnak majd, ideszámítva a teljesen ingyenes gyógykezelést: ötvenöt éves korában nyugdíjba helyezik a munkásokat. Akik dolgozni akarnak, azok könnyű munkát fognak kapni, amiért természetesen tovább kapják a fizetést. A kis brosúra ezenkívül még részletesen rámutat arra,hogy a munkásháza, a munkáskormány óriási mértékben emelné a dolgozók életszínvonalát minden téren. Harcolni kell az urak ellen Mindez meg lesz Szovjet Amerikában. Mint ahogy meg lett a Szovjet Unióban. De mi, kommunisták tudjuk azt, hogy ez nem fog majd sült galamb formájában a szánkba repülni. Meg kell azért küzdeni. A küzdelem viszont szakadatlan és napról-napra folyik. Ma, amikor erősítik szervezeteiket és igazi harcos munkás vezetőket állítanak szervezetük élére, amikor harcolnak a Lewis—Green-féle klikk ellen, akkor egy-egy lépéssel közelednek Szovjet Amerika megteremtése felé. A bányászoknak harcolni kell Lewisék áruló és osztályegyüttműködő politikája ellen. A lokálokat megerősítve, igazi harcos munkásokat állítva azok élére, megteremtve az egységet a bányászok között — így kell harcba szállni a bányabárók ellen, valamint a reakciós unió vezérek ellen is. Közben pedig mindent el kell követni annak a pártnak, a Kommunista Pártnak az építésére, amely győzelemre, Szovjet Amerika megteremtésére fogja vezetni nemcsak a bányászokat, hanem egész Amerika dolgozó tömegeit. Rose Beauty Salon Kedvezmény az Új Előre olvasóinak: Permanent Wave mindenféle vastagságú hajra garantálva Hajmosás minden természetes színre 1342 Irving Park Blvd, Chicago, 111. Telefon: GR. 5375 Sorosan Rózsika, túl. vásárolja cipő szükségleteit MÉLTÁNYOS ÁRON A NEMES CIPŐ ÜZLETÉBEN 4732 Lorain Ave., CLEVELAND, OHIO UJ ELŐRE NE ENGEDJÜK HERNDONT IDE JUTNI! Ez a teherautóra rakott ketrec másolata a délvidéki chain-gangek utazó kínzókamrájának. Egy ilyen kis ketrecben összezsúfolva tartják a rabokat éjszaka, hálódeszkájukhoz láncolva. Ezzel az élethű másolattal utazza be Angoloszág nagyobb városait, hogy élőszó mellett így is szemléltesse az előtte Herndon az or álló sorsot Meg kell menteni Angelo Herndont! Halálkeresés a segélyhivatalban Öngyilkosságot kísérelt meg egy clevelandi fiatal asszony CLEVELAND. — A 9509 Miles Ave-i segélyirodán nagy riadalmat keltett ma délelőtt egy fiatal asszony, aki egy üvegből valamiféle folyadékot ivott és aztán ájultan esett le a székről. Megállapították, hogy az illető Mrs. Toni Saso, 20 éves asszony, aki 5612 Bankrott Avenuen lakik. A mentők elvitték a St. Alexis kórházba. A nyomor feldúlta házaséletét Mrs. Munkatársunk felkereste Saso hozzátartozóit, Bankrott uccai lakásukban. Tipikus clevelandi proletár ucca és proletár ház. Senki sincsen odahaza, az ajtó tárva-nyitva, csak egy öreg kutya ugat rekedten, de már arra is lusta, hogy fel is álljon. Az uccán feljebb egy fűszer üzlet előtt kis csoportosulást látok, oda megyek. Az volt a hely amit kerestem. Olaszul folyt a beszélgetés és kérdésemre azonnal mindenki felém fordult, a legkövérebb néni, a fűszeres volt a tolmács. ők is éppen az öngyilkos fiatal asszonyról beszéltek. Pár perccel előbb volt itt a rendőrség és az az öreg néni, mutat reá egy összetöpörödött nénikére az anyósa az öngyilkosnak. A férje elment hazulról még a reggel és most nem tudják megtalálni. Már telefonáltak érte mindenfelé. No, mondom én az ujságtól vagyok és szeretném tudni miért lett öngyilkos a fiatal asszony? Szapora szavú megbeszélés következik az előttem sajnos ismeretlen olasz nyelven, majd hozzám fordul a “groszerisné” és majdnem az enyémnél is rosszabb angol nyelven magyarázza, hogy nem volt jó a fiatal asszony nem szerette az anyósát, nem akart vele együtt lakni, pedig milyen jó dolga volt itt neki, kapták a “szép charityt”. No mondom, talán mégsem volt olyan jó dolga ha “charityt” kaptak? Hát úgy derül ki aztán, hogy pár hónapja vannak együtt csak, munkát nem tudtak kapni. A segélyen élt az egész család és mint mindenütt a szegénység az nem csak éhessé és rongyossá teszi az embereket, hanem ingerültté is és így az öreg néni, az anyós, lustasággal vádolta a menyecskét, mert nem tudott munkát kapni. “Bezzeg a szomszéd felesége mindig talál valamit”. Ma hajnalba is azzzal ment el az a “semmi rekető”, fordítja a fűszeresnő, hogy munkát megy keresni és itt vanni, milyen szégyent hozott a családjára. A kórházban Elmentünk a kórházba, hogy megnézzük a fiatal asszonyt és megtudjuk, hogy miért is akart megválni az élettől ilyen fiatalon? Először a kezelő orvossal beszéltünk. Dr. Epstein fiatal ,szimpatikus orvos. Nem szívesen nyilatkozik a sajtónak, de azután mégis elmondja, hogy higganymérgezésről van szó. Állítólag csak egy szublimát pasztillát oldott föl az asszony és most még nem tudják megállapítani, hogy milyen rombolást végzett a méreg, de jelenleg a beteg elég jól érzi magát és beszélhetünk vele. A beteget épen ápolják és egy kicsit várni kell. Az osztályos ápolónő fogad és szent apáca létére felcsillannak a 287 ÖNGYILKOS 3 HÓNAP ALATT NEW YORK. — Az év első három hónapjában* a világ legnagyobb városában összesen 20,570 elhalálozás történt, akik közül öregség miatt csak 8 vesztette el életét A halálozások oka a következő képen oszlottak meg: Szívbaj, 5851; Rák, 2419; Tüdőgyulladás, 2185; Tüdőbaj, 1032; 287; autóbaleset, öngyilkosság, 225; szypihilisz, 189; gyilkosság, 109 és aggkor, 8. Ha idejében és kellő orvosi kezelést kaptak volna ezek a betegek, akkor nagyrészük ma is élne. szemei amikor megmondjuk, hogy ujságírók vagyunk és máris “nyilatkozni” kezd. Gyávák ezek mind kérem. Nincs bátorságuk sem meghalni sem élni. Mindegyik tudja, hogy mennyi mérget kell bevenni, vagy meddig kell a torkát elvágni, hogy ne fájjon nagyon mégis látszón. Elmondja, hogy nem szereti Clevelandot mert nincsenek hegyek és, hogy Oroszországban borzasztó lehet, ő legalább is nem szereti az orosz kormányt Végre bejutunk a beteghez Fiatal, sápadt szőke asszony. Nem, nem akar semmit mondani. Nem tartozik az ő ügye sem a sajtóra sem a közönségre. Az ő élete nem volt más mint szenvedés és már 7 éves korában szolgálni küldték. Azt hitte, ha férjhez megy jobb lessz a sorsa. Nem kaptak munkát, az anyós mindig veszekedett, szerette volna már egyszer ha a maga konyháján főzhet. Ma munkát akart keresni reggel, nem volt megint munka. “Bementem a charityre, hogy keressen nekem egy kis hónapos szobát az a hivatalnok aki ezeket az ügyeket intézi.” Nem volt a hivatalába. Erre úgy elkeseredett, hogy megmérgezte magát. Csak azt sajnálja, hogy mindjárt nem halt Milyen nehéz életem volt meg. Családi ügy. . . Froletár-nyomo. . . Válság öngyilkosság. T. GY 3. OLDAT4 AZ ACÉL ÉS BÁNYAMUNKÁSOK EGY IGAZI LABOR PARTYÉRT Az acélmunkások duquesnei lokálja terveket dolgoz ki PITTSBURGH, Pa. — Allegheny megyében a szervezett munkásság, különösen az acélmunkások újabb lépéseket tettek egy igazi Labor Partynak a megalakítására, Russeltonban és Duquesneban az A. A. acélunió lokáljának vezetősége már terveket dolgozott ki arra, hogy a Labor Partyt megalakítva, munkásjelölteket állítsanak fel ebben a városban. A bányászok szintén mozgolódnak. A Curtsville No. 3. UMWA. lokál, a West Deer és Renton lokálok szintén határozatokat fogadtak el a Labor Party megalakítása mellett. Az A. A. acélunió Clairitonban szintén a Labor Party mellett van. Duquesneben az acélmunkások elhatározták, hogy végre saját jelöltjeiket fogják felállítani és arra fogják szavazataikat leadni. A unió vezetősége, közöttük William J. Spang, a lokálelnökkel, ezután hetenként fog gyülésezni, ahol ezt a kérdést tárgyalni fogják. Szeptember első felében pedig egy széles konferenciát hívnak egybe, amelynek célja lesz a választási kampány igazán széles medrekben való megkezdése. Addig minden gyűlésen, ahol a munkások beszélnek, népszerűsíteni fogják a Labor Party kérdését. A munkások felvették egy védelmi bizotság megalakításának a kérdését. A múlt évben pld. még a demokrata párt korteseit is üldözték, mert a várost a Carnegie Steel Co. urai uralják a republikánus párton keresztül. Most a Labor Party megalakításával természetesen sokkal nagyobb szükség lesz egy védelmi bizottságra, amely megvédi azokat, akik a Labor Party érdekében fognak dolgozni. Duquesneben az A. A. lokál a legnagyobb unió, 3,800 követővel. Ez a unió lenne és kell, hogy legyen a Labor Party igazi alapja. A városnak mindössze 21,000 lakosa van, akik közül 2,000 néger. A legutóbbi gyűlés határozatot fogadott el, amely szerint felszólítják a “Daily Worker ”-t, hogy adjon tanácsot a Labor Party megkezdéséhez szükséges anyagiak előteremtésére. Borzalmas bányaszerencsétlenség Tatabányán TATABÁNYA. — A leghatalmasabb magyar bányavállalat, a Magyar Általános Kőszénbánya tatabányai telepén hatalmas bányatűznek 6 halálos áldozata van. A virradó éjszaka tört ki és igy a bányászok százai, akik munkanapokon lent tartózkodnak a bányákban, szerencsére megmenekültek a biztos tűzhaláltól. A tűz, amint a legtöbb bányaszerencsétlenség, a kapitalista mohóság és profitéhség következtében keletkezett. Az öreg bánya, amelyet már 1912 óta várnak, minden szükséges biztonsági gépet és felszerelést nélkülözött. A tapasztalt bányászok már régen figyelmeztették az illetékeseket, hogy baj lesz, jó lesz vigyázni. Az “illetékesek” azonban csak azzal törődtek, hogy “minél kevesebb ember és minél több réselő gép dolgozzék” a vájatok előrehajtásánál. A túlfeszített hajtás, az emberi teljesítőképesség legvégső határára korbácsolt teljesítmények után nem volt idő és ember a locsolásra, a szénpor megkötésére, a levegő nedvesítésére, a megelőző intézkedésekre. Pedig Tatabányán nem bányalég robbanásról van szó. Itt nincs metángáz, tehát a bányalég nem gyulladhatott meg. Minden ventilláció majdnem teljes hiánya okozta a katasztrófát. A borzalmak reggele Tatabányán A IX. számú Löwy Tivadar-féle aknából, amelyet 1910-ben tártak fel és 1912 óta van üzemben, vasárnap reggel tompa morajlással fojtó füst tört elő. A szivattyúkezelő, aki a szombati és vasárnapi munkaszüneteken a tüzőrökkel együtt teljesít szolgálatot, vette észre a tüzet és adta le az első tűzjelzést. Nemsokára megérkeznek a környékbeli önkéntes tűzoltóságok és a nagy csendőrkíilönítmények, amelyek kordonnal zárják körül a területet és erőszakkal tartják távol a szabadnapos bányászokat, akik le akarnak erővel menni a társaik megmentésére, akik lent tartózkodnak mint tüzőrök és ellenőrök. Az első segélycsapatot leeresztik a “kosáron”. Nemsokára a szomszédos aknából agyonperzselt arccal, ott élve három menekült került elő. Végifutott a tűz, de az egész csoport megmenekült Azután Tilesz bányafelügyelő és György főmérnök szállnak le, hogy lezárják a többi akna felé vezető ajtókat és megmentsék a bánya többi részét, összeégve és ájultan hozzák fel őket a felvonók. Pár perc múlva felhúzzák a liftek a mentőcsapat első áldozatait, egy csomóban, alig pihegve, leégett szemöldökkel, lángjárta végtagokkal kerülnek napfényre. Halottak Aztán egy másik csoport száll le Grosz István 26 éves bányamérnök, Dörer János bányász, aki 24 éve dolgozik mint lőmester és még két vájár, Fuchs Ignác és ifjabb Katona József. A mentő csapat azon iparkodik, hogy az épen maradt tárnákat elzárja a tűz fészkétől. Ácsolnak, homokzsákokat raknak, amikor megindul a szénréteg, a fiatal mérnök lába eltörik, három társa segítségére siet, próbálják továbbvonszolni, de lecsúszik a szellőztetőkészülék szíjja, a füst és a láng visszacsapja, a tűzvész lángja beborítja őket. Leroskadnak egymás mellé. Úrab csoportok mennek le és viaszsárga arccal, elkékült körmökkel hozzák vissza a bányászokat, akik közül 16-ot szállítottak kórházba. Azután a halottak következnek Megtalálták Dörert, négy gyermek apját, Fuchsot, három gyermek apját, katonát, öt gyermek apját. Három özvegy, 12 árva. Előkerül a fiatal mérnök, jobb lába és vállperece eltörve. A halál oka mind a négynél fulladás. Aztán előkerül az ötödik áldozat, Cséri János. Végül a hatodik áldozat Nagy Mária, 5 éves kisleány. A mentőautó gázolta halálra. A mentőautó megállás nélkül rohant tovább. A kocsi tele volt sebesült bányászokkal. Ki a felelős? A bányászok szerint a IX-es akna volt a telep legelhanyagoltabb aknája. És éppen ennél az aknánál hajszolták legjobban a munkásokat. Hajszolták, de nem adtak elég fát, hogy kiácsolják rendesen a tárnákat és nem gondoskodtak megfelelő védelmi berendezkedésről A mentéseknél nem kellett volna meghalni senkinek, ha az igazgatóság előrelátó lett volna és nem akart volna itt is takarékoskodni. Vagy ötvenen mentek le, de csak kettőnek volt gázmaszkja. Amikor a szivattyúzógép szíjjá elszakadt és megállt a működése, a láng abban a pillanatban visszacsapott és azok, akik legelői voltak Grosz mérnök és a három vájár azonnal meghaltak, a többiek pedig hátrább menekültek, így mondják el az esetet a bányászok, akik részt vettek a mentőakcióban. A bányatársaság hivatalos jelentést adott ki, hogy már minden rendben van és senkit sem terhel a felelősség. Arról azonban nem adtak ki jelentést, hogy hányan sebesültek meg és milyen az állapotuk ? Minden hallgatás ellenére felmerülnek ezen kérdése: Miért szállt le a mentőcsapat megfelelő gázálarc nélkül ? Miért szakadhatott le a levegőt hajtó szivattyúgép szíjjá éppen a legveszélyesebb időben? A bányaigazgatóság bizonyára azzal volt inkább elfoglalva, hogy a spicli rendszere jól működjék, mint a szellőztetők. Hiszen a magyar bányák híressé váltak az utóbbi években arról, hogy minden bányászt külön megfigyelés alatt tartanak. Az emelkedő osztalék a részvényesek számára szintén fontosabb volt, mint biztonsági gépek és gázálarcok beszerzése, mert hiszen akkor kevesebb lett volna az isteni profit, ami mégis csak a legfontosabb dolog a világon. Ki törődik a szegény bányász egészségével és az özvegy és árva családokkal? Hatalmas bányatűz volt, melyben százak elpusztulhattak volna. — Hatan haltak meg a mentési munkálatok alatt Ne tűrjetek tovább! Úgy látszik, hogy John L Lewis, a United Mine Workers of America országos elnöke azt hiszi, hogy a bányászok türelme határtalan. Uglátszik, hogy Lewis azt hiszi, hogy a bányászok képtelenek gondolkozásra és önálló cselekedetre és ezért egyezett már negyedszer bele abba, hogy meghosszabbítsák a régi szerződést, amely a bányászoknak úgyszólván minden jogát elvette — sőt amely szerződés értelmében egy dollár büntetést kell fizetniük minden napért, amelyet sztrájkban töltenek el Mostan augusztus elsején jár le a “harmadik” fegyverszünet és Lewis már nem is fenyeget sztrájkkal, vagy aminit jan. 30-ika előtt mondta, “munkabeszüntetéssel”, hanem miután magyarázat nélkül ismét meghosszabította két héttel a “fegyverszünetet.” Úgy látszik, hogy még két heti munkára van szükségük a bányavállalatoknak arra, hogy elegendő szenet halmozzanak fel a télire. Azt mondja Lewis, hogy ezalatt a két hét alatt elfogják fogadni a Guffey Billt, amiről a New York Times vasárnapi számában a következőket, mondta: “...meg akarjuk erősíteni a bányabárók helyzetét Guffey Billél. Az a különös a ebben, hogy mi bányászok kénytelenek vagyunk megerősíteni a bányabárók helyzetét, hogy fizetni tudjanak nekünk.” Így beszél Lewis, csak azt nem teszi hozzá, hogy minél jobban erősítik meg a bányászok a milliomos vállalatok helyzetét, annál több pénzük lesz az árulók és bérgyilkosok, meg bírák fizetésére és annál könnyebben forgathatják majd ki a bányászokat még abból a kevésbből is, amijük még van. Augusztus elsején minden bányavárosban tüntetéseket kell rendezniök a bányászoknak és követelniük kell a heti 30 órás, ötnapos munkahetet és a hat dolláros fizetésit. Legyenek mindenhol egy órás munkabeszüntetésen, amellyel adják tudtára a bányászok úgy, Lewisnak, mint a bányabáróknak, hogy az ő türelmük sem, határtalan és, hogy készek harcba menni követeléseikért —még ha az Lewisnek nem is tetszik. BOSTON MARKET FŰSZER és HENTES ÁRU KÜLÖNLEGESSÉGEK 85 SMITH STREET, PERTH AMBOY, i. J. Telephones 4-0077-78 I. J. MORRIS, INC, TEMETKEZÉSI VÁLLALAT Az I.W.O. hivatalos temetkezése Elvtársaknak IV.O arakat számítunk, Tel. Dicken 2-1273-1275 ÉJJEL HÍVJA DICKENS 2-816 Cim: 2D« SUTTER AYE., BROOKLYN, N. Y.