Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]
Tisztelt Teljes Ülés! Midőn előadásomat «anthropologikus büntetőjog» czímmel az egyletben bejelentettem, nem volt czélom az előadások azon rendszerét követni, mit az egyletben tartott előadások követni szoktak. Nem czélom ugyanis, t. teljes ülés, a tárgyat, melyről szó lesz, kimeríteni, vagy akár csak kimerítően ismertetni is, már csak azért sem, mert dr. Heil Fausztin kir. táblai bíró úr ezt néhány évvel ezelőtt megtette egy egyletünkben tartott «Naturalismus a büntetőjogban» czímű felolvasásában.* E felolvasás akkor vitát fel nem idézett. Azon idő óta az anthropolgikus büntetőjog tudományába nem is új igazságok feltalálásában, de mindenesetre a közönség körébe való átszivárgásban nagyon nyert. A francziák és olaszok egész könyvtárt írtak össze felőle, s egy egész csomó folyóirat foglalkozik e tudomány megvilágításával. Ami a gyakorlati kérdéseket illeti, a nemzetközi büntetőügyi egyesület bár nem foglalkozik az iskola legmélyebb elveinek megvalósításával, de mégis oly feladatokat tűzött maga elé, melyek ezen iskola czéljaival haladnak egy irányban illetve azok folyományaiként foghatók fel. Az új olasz büntető törvénykönyv pedig, bár távolról sem akar ezen iskola nézeteinek codifikációja lenni, mégis a fejlődés természetes folyamata következtében sokkal közelebb áll azokhoz, mint bármely eddigi törvénykönyv. Azt hiszem, hogy mindezek alapján túlzás nélkül konstatálhatom, hogy ma már nincsen sem tudós, sem törvényhozó, aki kutatásaiban az anthropologikus büntetőjog iskolájának nem kevéssé radikális tanait elhanyagolhatná. Az elmék ezen mozgalma kívánatossá teszi, hogy egyletünk is foglalkozzék e kérdéssel és én azt hiszem, hogy a discussio azon * Magyar Jogászegyleti Értekezések, 2. köt. 21. füzet. 31*