Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

z eszmék már annyira ismertek és elfogadottak, hogy az iroda­lomban, a­mennyire én tapasztalom, majdnem általánosan elfogadottaknak tekinthetők, és az, aki azok helyességéről akarná meggyőzni a jogászközönséget, körülbelül a nyitott ajtó betörésé­nek munkáját vállalná magára. Egészen máskép áll a dolog abban a kérdésben, hogy mikép lehet ezeket az elveket a törvénybe való felvétel útján a gyakorlatba átvinni. Sokan, a­kik az elveket magukban véve helyeseknek tartják, azt hiszik, hogy kodifikálásuk utópisz­tikus törekvés, és az eszméket, hogy úgy mondjam, csak iro­dalmi értékűeknek tekintik, a­melyekre tisztelettel kell ugyan tekinteni, de tisztelettel félre is kell őket tenni akkor, a­mikor a kodifikálás kerül szóba. Én az ily gondolatmenetet a magam részéről nem ismer­hetem el helyesnek. Ha helyesek az eszmék, akkor ez annyit tesz, hogy szükséges és lehetséges őket a törvényben kifejezésre juttatni, és akkor a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy lehet-e őket kodifikálni, hanem csak úgy, hogy miként lehet őket ko­difikálni. Különben van is két törvényhozási előmunkálat, a­mely azokon az eszméken épült fel, a­melyeket a nemzetközi büntető ügyi egyesület iskolája elfogadott, és ezzel a kodifikálás lehető­ségének kérdése el lehet döntve azok előtt is, a­kik a lehetőség­ben kételkedtek. E két munkálat a norvég büntető javaslat és a svájczi büntető tervezet, a­melyeknek intézkedéseit sokszor lesz alkalmam idézni, mint olyanokat, a­melyek a tervezet intézke­déseinek mintául szolgáltak. Megjegyzem egyúttal, hogy több­ször lesz alkalmam idézni az 1843-iki magyar büntető javaslatot is, a­mely többféle irányban tartalmaz oly magas látkörű intéz­kedéseket, a­melyek a mai állapotokhoz képest is nagy haladást jelentenének. Ezek meggondolásával helyesnek kell tartanom, hogy a büntető törvény módosítására vonatkozó javaslatokat törvény­­tervezet formájába öntve terjeszszem elő, mert ez a forma magában foglalja annak a sokak előtt kontroverznek tetsző kérdés megoldását is, hogy miként lehet a mindenki előtt is­mert reform-eszméket concret alakban keresztülvinni.­. . A tervezet, a­melyet készítettem, elég nagy terjedelmű.

Next