Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
. A német btk. revisiója szerinte is elkerülhetlen, mert a törvény igazságos és czélszerű voltának alapjai megingottak a felelősség és megtorlás fogalmát támadó védelmi büntetés fogalmának popularisatiója folytán. Őszintén szólva nem látok logikát abban, hogy Birkmeyer a közönségnek a btk. igazságos és czélszerű voltába helyezett bizalmát oly reformokkal kívánja megerősíteni, melyek a bizodalmát megingató támadással homlokegyenest ellenkező alapelvből indulnak ki. Igaz, hogy a reformok tárgya a szabadságvesztés és a pénzbüntetés végrehajtása, a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó rendelkezés volna, de a kiindulópont: teljes capitulatio a «Vergeltungsstrafe» történeti alapokon trónoló fensége előtt. A kérdés megkerülését, miként azt Liszt javasolta,1 2 3 Birkmeyer nem tartja elfogadhatónak, ellenben követeli, hogy a törvényhozó mindenekelőtt az iskolák harczában foglaljon állást, mert ellenesetben a reformmunka homokra épülne. A kompromisszumról Birkmeyer ép oly kevéssé akar hallani, mint Schmidt Richardé, tehát a revisiónak a megtorlás gondolatából kell kiindulnia, röviden szólva tehát, szerinte is forradalomról van szó, csakhogy conservatív forradalomról, mely az absolut elméletet összes jogaiba visszaállítja. És e büntetőjogi legitimitás védelmére felvonul az argumentumok régi gárdája, a jogfejlődés folytonossága, a nép jogi meggyőződése, a megtorlás összhangzása az emberi természettel, végül a legcsábítóbb az állampolgári szabadság tekintete, melylyel a védelmi büntetés össze nem egyeztethető. Az utóbbi vád azonban csak azokat érheti, akik a büntetőjogot a maga egészében a büntetendő cselekmények közigazgatási prophylaxisával óhajtják pótolni, de nyomtalanul pattan le azokról, akik a határozatlan tartamú büntetéseket épen a személyes szabadság védelmében utasították vissza.4 * Annyi bizonyos, hogy Birkmeyer ép úgy mint előzői (Wach, Schmidt, Gretener) sokkal elfogult 1 Gedanken zur bevorstehenden Reform der deutschen Strafgesetzgebung. Archiv für Strafrechtsw. 48. évf. (1901.) 67—100. 2 Zeitschrift f. d. ges. Strw. III. 1. és Lehrbuch XII. kiadás 87. 3 Die Aufgaben der Strafrechtspflege. Leipzig 1895. 283. 4 Igy Prins Mitteilungen V. 80. és 214. У. ö. Büntetőpol. követelések 105—113.