Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
. Alig hihető azonban, hogy higgadt, az érdekelt köröktől egyformán távol álló vizsgálónak szeme ezt a nevezetes törvénytervezeti munkálatot is ne nézhetné és méltathatná tárgyilagos szempontokból. Mint megindítója a szövetkezeti törvénytervezet fölött a Jogászegyletben tartandó vitának feladatomul egy ilyen, a pártérdekektől távol álló bírálatot és azt tekintem, hogy lehetőleg rendszeresen és áttekinthetően csoportosítsam azokat a fő elveket, melyeken ez a javaslat nyugszik. Ezzel a csoportosítással kapcsolatban egyúttal a magam nézeteit is ki fogom fejthetni a tervezett munkálat rendelkezéseire vonatkozólag. Méltatásomban különösen gazdasági fejleményekre és követelményekre kell rámutatnom, mert hiszen ilyeneket igyekszik a javaslat főrendelkezéseiben szabályozni. A rendelkezések jogi constructiójának bírálatára csak ott térek rá, ahol ezt a kérdés lényege is megkívánja. A tervezetet tehát jogi oldaláról is, mint mondani szokás, inkább jogpolitikai, mintsem jogászi szempontból igyekszem tekinteni. Különben pedig lényegileg a szövetkezeti kérdéseknél is, mint minden gazdasági kérdés vizsgálatánál a gazdaságpolitikai szempont lesz az irányadó. A szabályozás jogi formája, ha semmiesetre sem alárendelt, de mindenesetre csak másodrendű fontosságú e mellett. Az anyag nagysága és a rendelkezésemre álló idő rövid volta megakadályoz abban, hogy több olyan pontra is rámutassak, melyeket már előttem kelt és nézetem szerint jogosult, illetve indokolt bírálatok, mint kiegészítendőt, illetve módosítandót említettek volt föl a javaslatban. Ugyanezen ok miatt tartózkodnom kell attól is, hogy a tervezet helyeslendő intézkedéseit mindenütt érdemeiknek megfelelő világításba helyezzem. Egy rövid történeti összefoglalás után, melyben a magyar szövetkezeti ügy eddigi fejlődését és jelenlegi állását vázolom (!), általánosságban teszem vizsgálat tárgyává a tervezet állásfoglalását a szükségelt reformmal szemben (II.). Ennyiben megismerkedvén a javaslat irányzatával, egyes intézkedéseit részletesebben taglalom. És pedig szólok először a tervezetnek a szövetkezetek alapítására (III.), ezután a tagok jogviszonyaira (IV.), majd a szövetkezetek szervezetére (V.), végül üzletkörére (VI.).