Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
Bevezetés. A legnehezebb társadalmi kérdések egyike. Társadalmunk fonák berendezésének egyik rég már oda nem illő korhadt leltári darabja. Sok ártatlan emberi lélek sínyli meg e társadalmi ferdeségeket. Legtöbbet, legártatlanabbul szenved a (törvénytelen) gyermek. E köznapi megjelölés maga is szinte arra van szánva, hogy annak puszta hallatára tisztában legyünk azzal, hogy ezen gyermek, kiről szó esik, ha százszor is gyermek csupán, a törvényen kívül áll, annak védelmére ne számítson, az a törvényes gyermekek számára készült. Szavaim közfelfogást tükröznek vissza. Közfelfogást, mert hisz a társadalom nem ok nélkül faragta e szót: (törvénytelen), mely szó — ma már szinte öntudatlanul — utal arra, hogy meg van bélyegezve az, kire ráillik. Illusztrálni akarom e szó igaz voltát: azt, hogy csakugyan vannak fölös számban ártatlan testvéreink, — Budapesten több mint negyedrésze az újszülötteknek, a magyar birodalomban évenként körülbelül minden tizedik, évenként tehát több mint 70,000 újszülött magyar honpolgár, — kiknek születési szépséghibája sirukig, mily gyakran idő előtt fölöttük bezáruló sirokig, kíséri üldözi őket. Nem érem be azzal, hogy ő nem is szokatlan, hisz a legkülönbözőbb szempontokból időnként méltatott kérdést a magam részéről is hangos jajszóval felszínen tartsam. Tudom, hogy egyedül törvényhozási gyökeres reform jelent igaz megoldást. De tudom azt is, hogy gyökeres törls.