Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. I. kötet. A-Bíró - Magyar Jogi Lexikon 1. (Budapest, 1898)

Előszó

ELŐSZÓ. Napról napra gyarapodik a jogtudomány tantételeinek, a tételes jog szabá­lyainak száma és tartalma s napról napra nehezebbé válik e tételeknek és szabá­lyoknak még csak egyszerű áttekintése is. A tételes jog alkalmazói, az elmélet férfiai és a jogot gyakorlók mindinkább szűkebbre vonják ama jogi szakmák körét, amelyet valósággal művelnek és amelyen belül igazán otthonosaknak érzik magukat, aminek természetes következése az, hogy mindinkább bővül az a kör, amely a tudományos tételeknek és a tételes szabályoknak azt a részét foglalja magában, amely, még a jog szünetlen művelőire nézve is, csaknem idegen terület jellegével bír. Habár ezt a tényt egyrészről megokolja és így érthetővé is teszi, az ismere­tek amaz óriási birodalmának nagy kiterjedése, amelyet jogtudománynak neve­zünk és amelynek határait megszabni csaknem lehetetlen; másrészről nem tartóz­kodhatni annak kimondásától, hogy­­ ez a tény a jog művelése, a jogszabá­lyoknak kötelező ismerete, a jog czéljának megvalósítása szempontjából egyaránt óriási veszélyeket rejt magában. Mert a jognak czélja csak egy lehet: az­ államon belül a társadalom egyes tagjai közt a rendnek, az egymással megélhetés feltételeinek, a békességnek meg­teremtése és megóvása; eszköze csak egy lehet: az igazságosság; külső megnyi­latkozásának pedig szintén csak egyféle alakja lehet: a világos, kételyt alig támasztó, könnyen hozzáférhető jogszabály.­­­s . Hogy e jogszabályoknak tartalma egymástól annyira különböző, az természetes következése az életviszonyok ama kü­lönféleségének, amelyeknek rendezése éppen e szabályok hivatása. De mivel mindmegannyinak czélja közös, mivel mind­­megannyit ugyanegy társadalom számára teremtik meg; mivel a törvény tiszteletét nem terjeszthetni, ha tartalma nem felel meg az emberi igazságosság eszméjének; mivel a jog ismeretét nem fejleszthetni, ha az egyes jogszabályok közt egyrészről nincs meg az összhang, amelyet megteremt az egységesség és amely megszüli azt a megnyugtató biztosságot, amelyet a jogon nyugvó államrendnek a társadalom minden tagjában fölkeltenie kell, s ha másrészről nem árad belőlük az a derült világosság, mely mindenkire nézve láthatóvá teszi az egész törvényalkotásnak legkisebb parányait is: azért jogot alkotni, jogot alkalmazni, jogot tanítani lehe­tetlen a jog egész területének teljes áttekintése nélkül.

Next