Budai É'saiás: Magyar ország históriája mellyben a felséges ausztriai ház örökös uralkodása foglaltatik Buda vára visszavételétől a mostani időkig 1686-1833 (Pest, 1833)
I. Leopold 1687-
2 I. Leopold, 1687—1507. és a’ II. Lajos alatt szenvedett veszedelmet jóformán viszsza adván a’ Töröknek; jobbára minden Magyar országi várak és erősségek, egymás után, a’ Török hatalom alól könnyen felszabadultak, és az ország, régtől fogva óhajtott egyesülését, tsendességét, és bátorságát viszsza nyerte. Olly reménységgel kezdett tehát lenni I. Leopold , hogy néki ezen nagy érdem Magyarországot örökjévé teszi. Elvégre October 18. napjára, 1687 ben, az ország minden Rendeit, Po’sonba, Diétára, egybe hívta. Maga is megjelent a Diétán, felséges famíliájával együtt; és October 31. az egybegyűlt Rendeknek, szándékát és kívánságát kijelentette, melly is két dologból állott. Az első e’ volt, hogy az ő nagyobbik fiját, I. Jóséfét, mint lejendő Királyjokat, koronázzák meg. A’ második ez, hogy Magyar országnak örökség szerint való leírása a’ felséges Austriai Háznak adódjék által, olly móddal, hogy azt, I. Leopoldnak férfi maradéki, abban az esetben pedig, ha ezek lenni megszűnnének , az Ausztriai Ház’ Spanyol országban uralkodó másik lineájának, ugyan tsak férfi ága az elsőszülöttség rendi szerint, örökösen bírhassák. Az elsőre, minden magok vonogatása nélkül, rá állottak a’ Rendek, de a’ másodiknak teljesítésétől, némellyek közzűlök, idegenkedtek. Ezeknek, a’ szabad választásról való lemondás (mellyből pedig, eleitől fogva, legtöbb zűrzavar következett az országra) nem akart fejekbe férni. Ezek között volt maga is az ország Bírája , Draskovits M Miklós. Végre a’ Palatínusnak Eszterházi Pálnak javallásából, szívekre vévén a’ Rendek, hogy illő nékik a’ felséges Ausztriai Ház eránt háládatosoknak lenni. I. Leopoldnak a’ második kívánságára is ráállottak, és azt Articulusba