Rosty Zsigmond: Rajzok Fejér megye multja és jelenéből (Székesfehérvár, 1867)
2 kincseitől megfosztandók, de vesztükre, mert úgy tönkre vezettek, hogy hirmondó sem maradt meg,1) de ha a kelták hajdani itt tartózkodásukat egy történész sem említené, azt a pákozdi szőllőhegy feletti, nagy kövekből összerakott oltár, és a körülre igen nagy távolra terjedő romok elvitázhatlanul hirdetik, melyek ha a nagy némethoni, és egyebütt létező kelta romok rajzaival egybehasonlitatnak a hasonlatosság valóban meglepő. A kelteket a görögök galloknak, a rómaiak pedig Galliát elfoglalván, s Némethonra vetvén szemeiket, annak lakóit germánoknak nevezték azokkal mindenekben való hasonlatosságukért, mert germanus testvért jelent,) a kelta, gallok vagy germánok, azaz németek, hajdani itt lakásukat azért szükséges biztosan tudnunk, mert honunkban gyakran találtatnak oly régiségi műemlékek, mint Némethonban, s tudósaink azon törik fejeiket, ide hogyan kerülhettek? úgy hiszem ezentúl e kérdés miatt bátran nyughatnak, de a mírrégiségek tekintetéből érdemes volna honunk egyébb vidékeit legalább úgy, mint Fejér megyéét megismertetni. — A keltákról, azaz gallok, vagy németekről többek közt azt mondja Strabo3) „hiúságuknál fogva mint győzők kiállhatlanok, mint legyőzőitek ostobáknak látszanak, — ex levitate victores quidem intolerabiles sunt, victi autem stupidi violentur“ továbbá: az együgyüségük és indulartosságuk vegyitve van oktalanság, kevélység és pipere vágygyal, mert szeretnek aranyt magukon hordani, aMit a nyakukon éremféléket, a kezeik és hajaikon pereceket, egész testeiken pedig a méltóságaik jelvényeikül festett és aranynyal himzett öltönyöket viselnek“ — ezen idézet felvilágosítást ad a honunkban szinte talált sok eféle ékítményekről). A fent említett, kiköltözés után Pannonia eseményeiről hallgat a történelem, mind addig, míg a rómaiak ter *) Justinus Hist. L. 24. C. 4. 5. 6. s) Strabo L. 4. universos gallos a graecis deltas appelatos Strabo L. 7. C. 1. germanos per inde ac fratres legitimos gallis eloqui voluerint. 3) Strabo L. 4. 41 Lásd ezek rajzát és leirását: Műrégészeti Kalauz 39 — 46 lapokon. \