Virág Benedek: Magyar századok 1. 884-1301 (Buda, 1816)

4 ]X. Század. lesznek, kik másoknak használnak. Én századok szerént adom elő az emlékezetes dolgokat; az ismeretesbeket röviden , de mind világosan. El nem vesztheti kedvét az Olvasó , ha csak va­lami ollyast nem találand, a’ mit eddig nehezen hitt volna, vagy a’ mi nélkül e’ könyvet örö­­mestebb látta volna. Ez megtörténhetik; de ne­kem, midőn a’ közjóért nyúltam tollamhoz, az Egészre kellett néznem, és a’ szabadságban szü­letett nemzetnek hasonló érzéssel írnom meg az igazat; bővebben a’királyok idét, mivel több hiteles levelek segítnek, mint az első fejedelmek­) alatt, kik száz egynéhány esztendőig uralkod­tak a' meg nem tért Magyarokon. A’ Magyarok, minekelőtte Asiából kiköltöztek volna , a’ Tanais folyó vizén és a fekete tenge­­ren túl laktak ; némelly írók szerént még bel­­lyebb a’ Kaspium tenger fölött. Anonimus Szit­tyának nevezte azt a’ földet, melly,,nagyon ki­­­­terült hoszszára, es szék­re.“ Ez szerént Szit­­tyaiaknak tárták magokat. De ez a’ nevezet nem csak egy nemzeté, hanem mind azon né­peké volt, mellyek akár Európában, akár Asiá­­ban, vérre, nyelvre különbözvén egymástól, Észak felé fekvő tartományokat bírtak. A hun­­nusi név nem terjed olly sokfélékre, de még is *több népeknek tulajdoníttatott, kik között mind a’ nemzetség, mind a­ nyelv különbséget tett. *­ így nevezem azokat, kik a’ nemzetnek igazga­tásában eleinten fok, fejek, elsők valának. Ano­­nimusnál deákul „duces. “ Ezt a’ legrégibb hi­storikusunkat ( mert —­ ha csak mildik században élt is , a’ mint sok tudós emberek szerént élt, nem pedig utóbb — legrégibb) követem írásom­ban , a’ mennyire szabad követnem.

Next