Virág Benedek: Magyar századok 2. 1301-1437 (Buda, 1816)
4 XIV. Század. Hazafiak közt még nagyobb meghasonlást okozott. Ilyesén észveszés ártalmas a’ polgári társaságnak , mint emberi testnek a’méreg, melly a’ szívnek rontására siet. Meghalt III. András, és benne férfi ágon Árpád vére kifogyott. A’ nemzet választhatott tetszése szerént Királyt magának. Értette ezen szabadságát és bátran védelmezte MáriaNeápoli Királyné ellen, és VIII. Bonifácius Római Pápa ellen , ki amazt hatalmának tellyes voltából segítette. Ez, midőn az országok és nemzetek dolga előfordult, sokat tulajdonított magának*). Katona írta ugyan: Némelly Magyarok kérték Bonifáciust, és akkor avatta magát dolgainkba. De hát azon háborgókat, kik még András éltében Királyt kértek tőle, miért nem intette meg, hogy törvényes Urokat tisztelték volna? Andrást nem némelly Magyarok, hanem minden Hazafiak a* Gyűlésben igaz Királynak ismerték. * Edvard Angliai Királyt figydik. Albert Római Királyt tapodik. Filep Franczia Királyt isddik. itélőszéke eleibe idézte Bonifácius. Fleury Tom. XXII. ’s a’ t. Sokan vagy ígéretektől, vagy fenyegetésektől indíttatván, Bonifáciussal tartanak, de többen valának az állhatatosak. Nevezetesbek: Ilméri János Kalocsai Érsek; András Egri; Imre Váradi ; Haab Váczi; Antal Csanádi; Miklós Bosniai Püspökök. Világi Urak: Peres Domokos III. András alatt Tárnok Mester; Csáki Máté ; Oslép János és Henrik, Kőszeg fő Urai, igen sok Nemesekkel, kik Juliusban II. Venczelt, Cseh Országban, kérték meg — „ne hogy a’ szabad Országnak szabadságát elvesztenék, ha