Zayácz Daniel és Haan Lajos: Ó és új Nagylaknak történetei az ottani evang. ágost. hitv. egyház félszázados ünnepekor (Szarvas, 1853)
5 ’s 1481-ik észt. 50 ezer menekült szerb családot telepítettek Magyarhonba. Jaxitsnak és fegyvereseinek Mátyás Nagylakot rendeli lakhelyül. Ezen szerbek építették valószínűleg a’nagylaki várat, mellynek tégla darabjai még most is az úgy nevezett Radicsféle hajtás gátjának gyomrában és átellenben a’ a’ Maros túl partján, már iszappal elfedve, láthatók; továbbá az oláh városban lévő magános tornyot, melly akkor őrtorony lehetett, ’s mellyhez csak utóbb ragasztatott azon templom, melly 1829—ik esztendeig fenállott; nemkülönben azon nagy templomot, mellynek egyik csekély fala még most is a’ Maros mellett látható ’s mellynek felbontott tégláiból épűtletett a piaczon lévő vendéglő és ispáni lak; végre ők készítették, a’ pécskai szerb atyafiakkal való könnyebb közlekedhetés végett azon 3 órányi hoszasságú sánczot, mellynek háta még most is a’ nagylaki nyomáson által egész Pécskáig húzódik. Ezen hős szerb családból nevezetesebbek voltak ezek: Jaxits István, kiről furcsát lehet olvasni Feszler Gesch d. Ung. V. 491. hogy t. i. Bradács Gergely belgrádi kapitánnyal 1486-ik észt. pörbe elegyedvén, ’s királyi rendeletből esküt kelletvén a’ csanádi káptalan előtt letennie, midőn az e’ végre kiküldött kanonokok Sallyi István és Keresztury János a’ tanuk jó hir neve után tudakozódtak, ’s azt kívánták volna, hogy az esküt ne a’ szerbek szokása szerént tegye le, neki dühödve Sallyi Istvánt mellén ragadja, földhöz üti ’s ha társai el nem rántják, tőrével meggyilkolta volna. Jaxits Demeter, Mátyás király legvitézebbjeinek egyike ’s a’ hős Kinizsi Pál elválhatlan győzelmi társa, a’ mint írja Feszler Gesch. d. Ung. V. 373. Ezt 1474-ik észt. Mátyás maga megbízta volt, hogy a’ felföldi rablók Nagy-Mihályi várát foglalja el. Sikerült is ez Demeternek, ’s a’ rablókat mind a’várral szemközt felakasztotta Bontini hist. Hung. Dec. IV. libr. III. pag. 420. 1476-ik észt. Nifor Imre belgrádi kapitánnyal ’s másokkal a’ törököket Pozasinnál megverte, úgy hogy maga vezérük is alig futhatott