Potemkin Ödön: Sáros vármegye leirása, statistikai, földrajzi, okirati és történelmi t ekintetben (Pest, 1863)
I, Sáros vármegye leírása
I. Sáros vármegye leírása. Kassa városát elhagyva, a Hernád folyón túl az utat magas hegyláncz zárja el. A kassai hegy tövében túlfelől a kies fekvésű Budamérhelység terül el. E ponttól Komarnikig, t. i. Galiczia határáig, Sáros megye hossza 14 mérföld, szélessége pedig a Braniszkó-hegytől Komarnikig 10 mérföld. Éjszakról Galiczia, nyugatról Szepes-, keletről Zemplén-, délről Abauj- és Szepes megyék határolják. A megye területe 660 mérföldet tesz, s 658,700 holdat foglal el 1600 ölével, melyből 173,661 hold szántóföld, 49,208 hold rét, 64,596 hold legelő, 5,412 hold kert, 267,886 hold erdő, (mely pusztulásnak indul e megyében, minthogy az erdőket legelőnek használják), s 98,137 hold neveletlen föld. Van benne 3 szabad királyi város, 15 mezőváros, 385 falu. Népessége 161,863 lélek, melyből 10 mérföldre 2452 lakos esik. Vallásukra : 88,333 római katholikus, 48,163 görög egyesült, 14,749 ágostai, 14 helvét vallásu, 10,604 izraelita. Nyelvökre : 1998 magyar, 2388 német, 146,283 tót, 590 czigány. Egyházi tekintetben a római katholikusok a kassai megyés püspöktől függnek. Van 1 fő-, és 6 alesperesség, összesen 70 plébániával és 22 káplánsággal; 75 világi, 42 szerzetes pap. Szerzeteik : 1 premontrei, 3 szent ferenczi és 1 kegyesrendi. A görög egyesültek a megyebeli eperjesi görög egyesült püspökséghez tartoznak, mely 1816-ban állíttatott fel, s a munkácsi megyéből szakittatott ki. Kiterjed Sáros-, Abauj-, Torna-, Gömör-, Szepes-, Zemplén- és Borsodmegyékre. Van benne 17 esperesség, 187 plébánia, 1 független, 3 más káptalanság, 193 világi, 7 szerzetes pap, 152,554 lélek. Magában Sárosmegyében van 6 esperesség, 73 plébánia, 75 világi pap. Az ágostaiak a tiszamelléki superintendentiához tartoznak, s 15 ekklézsiában ugyanannyi rendes lelkészük van. Izraelita imaház van, ugyanannyi rabbival, Bártfán, Zborón, Eperjesen, Lemesen, Sebesen, Hanusfalván, Kurimán és Péchújfaluban.