Elzett Híradó, 1962 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
ELLETT HÍRADÓ 1962. JANUÁR melkedését vagy csökkenését. Ezekre a kérdésekre kívánunk itt rámutatni úgy, hogy elősegítetik a dolgozók kulturáltabb életének szebbé, jobbá válását, amely végső soron a jobb termelési eredményekben is mutatkozik. Gondolatainkat a részletesebb tárgyalhatóság érdekében négy kérdés köré csoportosítjuk: az otthon, a család, a gyermek és a munkahely. I. AZ OTTHON A cím, mellyel meghatároztuk írásunk témáját, sok megtűtt melegséget hordoz magában. Életünk, legintimebb eseményeinek tárháza, napi munkánk után ide vonulunk viszsza pihenni, itt bonyolódik le magánéletünk nagy része. Ezért nem mindegy, hogy az a hely, ahová nap, mint nap visszatérünk, valóban otthonunk-e a maga melegségével, vagy csak rideg lakás, ha mindjárt a legmodernebb kivitelű is. Otthonunk lehet egyetlen szoba a maga egyszerűségével, ha benne a szocialista ember meleg szeretete honol, de pokollá lesz az, ha az élet egészséges szemlélete hiányzik belőle. A ma emberének meg kell értenie, hogy az otthon belső életének kialakítása az ott lakók feladata. Igen sok férj, vagy feleség tért helytelen útra azért, mert hiányzott az egymás iránti megbecsülés, az otthon szeretete. AHOL A KÉNYELEM GYŐZÖTT Ismerünk egy esetet, ahol a férj vágyott a meleg, barátságos, tiszta otthonra. Asszonya azonban kényelemből és helytelen előítéletből hétről-hétre elmulasztotta a kis lakást rendbehozni, pedig a férj szívesen segített volna a munkában. Először szép szó, majd viták követték egymást. A feleség álláspontja győzött: — Minek beágyazni,? Csak azért, hogy este újra bontsam? Nem vesződök vele, fáradt vagyok — szokta mondani a vitában. A férj egy darabig tart, próbálta jobb belátásra bírni nejét,de az makacs maradt.. Az eredménytg férfi barátokat szerzett, kiknek azonos volt a sorsuk, s kártya, ital a vigaszuk. Most anyagi nehézségeik vannak, munkájukra nem lehet számítani. Bizonytalan emberek lettek, gyermekük az utcára szorult, hazudós, szüleihez bizalmatlan, konok kis lurkó lett. AZ ASSZONY ÜGYESSÉG DIADALA Más utat járt az a házaspár, amelyikről ez a történet szól. Ők albérleti szobában kezdték otthonuk építését, s itt is voltak kezdeti nehézségek. Az ifjú férj nem akarta felszámolni a legénykori cimborák vidám társaságát, első időben követelődző, nagyhangú volt. Ezzel az akarta bizonyítani, hogy ő a családfő, neki kér magyarázni, úgysem lesz papucsférj, a házimunka nem férfi dolga. Asszonyi feladatnak vette, és nem törődött semmit az otthonnal. Hol a futballmeccsre hoztak jegyet a barátok, hogy a "csudajó" film vonzotta, s bizony sokszor kapuzárás után érkezett meg a kies albérleti szobába, ahol türelemmel várt rá fiatal felesége. Igaz, munkáját az üzemben lelkiismeretesen ellátta, panasz nem volt rá soha. Kiváló munkaerő,részt vett minden társadalmi munkában. Többször kapott jutalmat jó munkájáért, oklevéllel tüntették ki a nála fiatalabb dolgozók patronálásáért. Egyszóval mindaz, ami a ma emberét jellemzi, megvolt a férjben,csak éppen az otthon nem tudta lekötni. Ám a törékeny asszonyka nem zsörtölődött. Türelemmel, szívós kitartással igyekezett munkatársainak igazolni, - ha szó esett magánéletükről - hogy az az ember, aki a munkában megállja a helyét, otthonában is eleget tud tenni a rá váró kötelességeknek, előbb-utóbb maga fog erre rádöbbenni. Míg a férj szórakozott munka után, addig a kicsi szobájukat ren-