Elzett Híradó, 1965 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

1965. JANUÁR EL­ZETT HÍRADÓ- ism!» ÍRTA: HIDAS FERENC VEZÉRIGAZGATÓ A január elején megalakult ''Elzett’' Fémlemezipari Művek Központi Igazga­tósága nevében szívélyesen üdvözlöm mindazokat, akik a múlt évben még az El­­zett Vasárugyár budapesti és soproni dolgozói voltak és akikkel most egy új, az eddiginél jóval nagyobb vállalatban dolgozunk tovább. Sok kérdés hangzott el a közelmúltban e vállalati összevonással kapcsolat­ban. Dolgozóinknak a népgazdasággal szemben érzett felelősségérzetét dicséri, hogy a feltett kérdésekben elsősorban azt firtatják, hogy milyen gazdasági haszon fog az egyesülésből származni. De kaptunk másfajta kérdéseket is, melyeket szin­tén érthetőnek tartunk, így például a volt Fémlemezipari Művek dolgozói közül so­kan elsősorban aziránt érdeklődnek, hogy a több éven át már szinte megszokottá vál­­ két heti fizetést kitevő — nyereségrészesedés elérhető lesz- e az összevonás után is? Hasonló kérdést tettek fel egyesek a műszakiak közül is, akik arra ki­váncsiak, hogy továbbra is lehet-e számítani majd a megszokott prémiumokra. Bár egy­ néhány soros cikk keretében nem lehet elemezni egy ilyen gazda­sági átalakulás minden várható eredményét, mégis egy-két szóval — az eddigi gyakorlat alapján is — megemlíthetek néhány komoly lehetőséget. Az első és legfontosabb eredmény az lehet­, hogy a központosításra került kapacitásokkal - gépekkel, berendezésekkel, hellyel — az összevonás után jobban lehet gazdálkodni. A szűk gyártási keresztmetszetek bővülhetnek, nagyobb a lehe­tőség a profilok rendezésére, a gazdaságosabb sorozatnagyságok kialakítására. Ugyanez vonatkozik a szellemi kapacitásokra is, melyek összevonásával további eredményeket érhetünk el. Az 1959. évi átszervezések óta bebizonyosodott minden egyes tömegcikki­pari vállalat esetében - így az Elzett Vasárugyár esetében is -, hogy az össze­vonások után nagymértékben emelkedett a termelés mennyisége, növekedett a ter­melékenység és erőteljesen csökkent az önköltség. Ismeretesek azok a közvetlen célok, melyeket az összevonást követő 1—2 éven belül el akarunk érni. Ilyen célok: a szerszámgyártás, a gépjavítás és a célgép­gyártás olyan arányú bővítése, mely a Művek összes egységei részére központi feladatokat is elláthat. Módunkban áll majd egy központi kísérleti műhely megvalósítása is, melyben az új gyártmányok prototípusait fogjuk elkészíteni. Szándékunkban áll központi gyártmány- és szerszámszerkesztést kialakítani, továbbá?*a központosítással tehermentesítjük az Elzett gyárat olyan funkcióktól, mint a tervezés, a pénz és hitelgazdálkodás, továbbá a beruházás. A soproni gyáregységek összevonásával bizonyos mértékig szintén levesszük a terheket a budapestiekről és az Elzett így annál nagyobb erővel hajthatja végre azokat a feladatokat, melyek a Fémszer­el­vény gyár átvételével ez évben előtte állnak. Ezt a lehetőséget is úgy kell felhasználni, hogy az oly nagyon fontos export­termelés a következő években erőteljesen növekedjék és a zár- és lakatgyártás az eddi­gieknél is gazdaságosabbá váljon. Az idei év legfontosabb feladatai közismertek. Míg egyes gyáregységeink­ben - ha nem is túl jelentősen - a termelés növekedik, másoknál, mint ahogyan az Elzett esetében is a termelés marad körülbelül a tavalyi szinten, viszont álta­lános feladat az, hogy a termelékenységet jelentősen tovább növeljük, költség­­­szintünket pedig az előírt mértékben csökkenteni kell. Igen fontos mindezek mel­lett az is, hogy gyártmányaink minőségét tovább javítsuk - különösen vonatkozik ez az exportunkra. Ahhoz, hogy a külső piacokon megmaradhassunk, sőt azokon

Next