Építésügyi Szemle, 1964 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

ÉPÍTÉSÜGYI SZEMLE Vili. ÉVFOLYAM, 1964. 1. SZÁM Trefil István — Szentmártony Gu A gazdasági vezetés csak akkor tud tervsze­rűen, helyesen működni, ha a napi problémá­kon túlmenően hosszabb időszakra előre látja a célokat és fel tudja mérni, hogy milyen úton és milyen eszközök felhasználásával érheti el azokat. Az éves tervek az operatív munkát szolgálják. A gazdasági tisztánlátást, az egy­mással összhangba hozott, egymást kiegészítő 5 éves és 20 éves tervek biztosítják. A 20 éves terv csak keret, ami nagyobb távlatra vetítve magában foglalja a népgazdaság, ágazat, ipar­ág legfontosabb fejlesztési célkitűzéseit. Ezt azután az időszakonként elkészített 5 éves és éves tervek konkretizálják és teszik a gazdál­kodás alapjává. A távlati tervek — mind a 20, mind az 5 éves tervek — egyúttal azt a célt is szolgálják, hogy felhasználásukkal össze lehessen hangolni a baráti szocialista országok népgazdasági ter­veit a társadalmi munkamegosztás, a kölcsönös előnyök messzemenő kihasználására. A népgazdaság fejlesztéséről szóló 20 éves távlati terv kidolgozása mintegy 3 évvel ezelőtt kezdődött meg hazánkban. A távlati tervkészítés szakaszai A távlati tervezés eddigi menetét tekintve, két szakaszt különböztetünk meg. A tervezési munka első szakaszában — amely az építőipar­ban 1962. I. félévével zárult — a kiinduló el­gondolások rögzítése folyt különböző munka­­bizottságokban, illetve szakbizottságokban. E bizottságok munkájában az építésügy területé­ről mintegy 250 hivatali és kutatóintézeti szak­ember vett részt. Az első szakaszban végzett munka eredmé­nyesen fejeződött be és nagyban elősegítette a következő időszakokban végzendő munkát. Kü­lönösen értékesnek kell tartani a bizottságok munkáját, ha figyelembe vesszük azt is, hogy hasonló jellegű feladattal korábban nem fog­lalkoztak. A munka második szakaszának feladatait — amely a 3189/1963. sz. Kormányhatározat alap­ján 1962. július 1-ével indult be — a követ­kezőképpen jellemezhetjük: s­z­t­á­r : Az építő- és építőanyag­ipar 20 éves terve 1. El kellett végezni mindazon problémák tanulmányszerű feldolgozását, amelyekben a részletes tervjavaslatok kidolgozása előtt elvi döntés szükséges és lehetséges. Ilyen probléma volt pl. az ipari és mező­­gazdasági építés fejlesztése. Ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozni kellett a jelenleg alkal­mazott szerkezeti rendszerek fejlesztésével, az előregyártás fokozásával és feltételeivel, könnyűfém és műanyag szerkezetek felhaszná­­­lásával stb. A tanulmányok külön csoportja foglalkozik a lakás és kommunális építés fejlesztésével és a lakáspolitikai célkitűzések kialakításával. A termelés irányításának és a termelés szer­vezésének megjavítását szolgálják az építőipari szervezetekre vonatkozó vizsgálatok, valamint a korszerű termelésszervezés feltételeivel és formáival foglalkozó tanulmányok. Tanulmány készült annak megállapítására, hogy a 20 éves terv időszakában a műszaki fejlődés következtében az építőiparban milyen mértékű építési költségszínvonal változásra le­het számítani. Külön számítások készültek arra vonatkozó­an, hogyan lehet az 1980-ra tervezett mintegy ötszörös építőipari termelésnövekedést elérni akkor, amikor a népgazdasági munkaügyi mér­legek alapján az építőipar 1960-hoz képest csupán kismérvű létszámfelfutással számolhat. Az építőanyagipar területén a tanulmányok általában az egyes iparágak technológiájának korszerűsítésével, fejlesztésével, gazdaságossá­gával és az üzemek telepítéséval foglalkoztak. A tanulmányokat egyrészt az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, másrészt az Építés­ügyi Minisztérium, illetve a felügyelete alá tar­tozó kutatóintézetek dolgozták ki. 2. A műszaki fejlesztés helyes irányának és ütemének megállapításához összehasonlítást kell tenni az élenjáró világszínvonal és a ter­vezett hazai fejlesztés között a legfontosabb fejlesztési célokra vonatkozóan (pl.: új gyártás­technológia, új termékek, új építésmódok, új szerkezetek stb.). A világszínvonallal kapcsola­tos kutatásokra az Építésügyi Minisztérium

Next