Építésügyi Szemle, 1969 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1-2. szám
AZ építésügy építés-és gazdaságpolitikai folyóirata XII. ÉVFOLYAM 1969. 1—2. SZÁM III •• IBI Р1МТРЛН1Л1 [UNK] РЛ1ТРЛЛЛ1 ITII/i CKI I CdUUVEKI I COKU LM IIVM DR. SZABÓ JÁNOS Az építési kutatás-fejlesztés helyzete és feladatai a gazdaságirányítás új rendszerében" A gazdasági fejlődés mai szakaszának a műszaki kutatás az egyik döntő tényezője, ezért a tudományos kutatás ügyét szerte a világon kiemelkedő fontosságú feladatnak tekintik. Az állami építőipar műszaki fejlesztésének meggyorsítása, a műszaki kutatás hatékonyságának növelése érdekében az elmúlt 20 év alatt hazánkban is megteremtődött a szervezett kutatás alapja. Az eltelt két évtized alatt az építésügyi kutatás és annak szervezete jelentősen erősödött, a különböző szakterületeknek megfelelően új kutatóintézetek jöttek létre, egyes termelőszervek, vállalatok kutatással, műszaki fejlesztéssel foglalkozó részlegeket alakítottak. Az építésügy valamennyi területén végbement fejlődésben döntő szerepe volt a kutatásnak. A kutatóintézetek számos feladat megoldásával segítették elsősorban az építőipar és építőanyagipar műszaki színvonalának emelését, az építés-iparosítást, melynek átfogó előremozdítása a kutatószervezet legfontosabb gyakorlati feladatát jelentette és jelenti a jövőben is. Hazánkban az MSZMP Politikai Bizottsága 1968. február 1-i határozata rögzítette a kutatással szemben támasztott főbb követelményeket. Eszerint a kutatásnak a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben kell koncentrálni a leg. A magyar építési kutatás 20. évfordulója alkalmával rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás alapján, fontosabb népgazdasági célok megvalósítására és fokozottabban kell támaszkodni a nemzetközi tudományos együttműködés lehetőségeire. 1. Kutatási-fejlesztési célprogramok A párt határozatával összhangban 1966-tól a gyakorlati koncentrálás vált a kutatás minisztériumi irányításának fő feladatává. A megoldás fontos eszközei a népgazdasági és tárca szintű kutatás-fejlesztési célprogramok. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén is megindult a célprogramok kidolgozása, majd jóváhagyásuk után megvalósításuk. A múlt évi és az ez évi központi kutatási megbízások nagy része már a célprogramok megvalósítását szolgálta; — a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésének előkészítését, — a közműépítés fejlesztését, a vasbeton-paneles és vázas építési mód továbbfejlesztését, — az építő- és szilikátipar automatizálását, — a szilikátipari enerigafelhasználás műszaki fejlesztését, — a településekkel és épületekkel szemben támasztott követelmények meghatározását, — az építő- és építőanyagipar gazdaságirányítási módszereinek reformját és más fontos feladatokat. A minisztérium a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése előkészítésének irányítására — a program népgazdasági fontosságára való tekintettel — az OMFB-t kérte fel.