Építésügyi Szemle, 1969 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1-2. szám

AZ építésügy építés-és gazdaságpolitikai folyóirata XII. ÉVFOLYAM 1969. 1—2. SZÁM I­I­I •• IBI Р1МТРЛН1Л1 [UNK] РЛ1ТРЛЛЛ1 ITII/i CKI I CdUUVEKI I COKU LM IIVM DR. SZABÓ JÁNOS Az építési kutatás-fejlesztés helyzete és feladatai a gazdaságirányítás új rendszerében" A gazdasági fejlődés mai szakaszának a mű­szaki kutatás az egyik döntő tényezője, ezért a tudományos kutatás ügyét szerte a világon ki­emelkedő fontosságú feladatnak tekintik. Az állami építőipar műszaki fejlesztésének meggyorsítása, a műszaki kutatás hatékonyságá­nak növelése érdekében az elmúlt 20 év alatt hazánkban is megteremtődött a szervezett ku­tatás alapja. Az eltelt két évtized alatt az építésügyi kuta­tás és annak szervezete jelentősen erősödött, a különböző szakterületeknek megfelelően új ku­tatóintézetek jöttek létre, egyes termelőszervek, vállalatok kutatással, műszaki fejlesztéssel fog­lalkozó részlegeket alakítottak. Az építésügy valamennyi területén végbement fejlődésben döntő szerepe volt a kutatásnak. A kutatóinté­zetek számos feladat megoldásával segítették elsősorban az építőipar és építőanyagipar mű­szaki színvonalának emelését, az építés-iparo­sítást, melynek átfogó előremozdítása a kutató­­szervezet legfontosabb gyakorlati feladatát je­lentette és jelenti a jövőben is. Hazánkban az MSZMP Politikai Bizottsága 1968. február 1-i határozata rögzítette a kuta­tással szemben támasztott főbb követelménye­ket. Eszerint a kutatásnak a korábbiaknál sok­kal nagyobb mértékben kell koncentrálni a leg­. A magyar építési kutatás 20. évfordulója alkalmá­val rendezett tudományos ülésszakon elhangzott elő­adás alapján, fontosabb népgazdasági célok megvalósítására és fokozottabban kell támaszkodni a nemzetkö­zi tudományos együttműködés lehetőségeire. 1. Kutatási-fejlesztési célprogramok A párt határozatával összhangban 1966-tól a gyakorlati koncentrálás vált a kutatás minisz­tériumi irányításának fő feladatává. A megoldás fontos eszközei a népgazdasági és tárca szintű kutatás-fejlesztési célprogramok. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium területén is megindult a célprogramok ki­dolgozása, majd jóváhagyásuk után megvalósí­tásuk. A múlt évi és az ez évi központi kutatási meg­bízások nagy része már a célprogramok megva­lósítását szolgálta; — a könnyűszerkezetes épí­tési mód bevezetésének előkészítését, — a köz­műépítés fejlesztését, a vasbeton-paneles és vá­zas építési mód továbbfejlesztését, — az építő- és szilikátipar automatizálását, — a szilikátipari enerigafelhasználás műszaki fejlesztését, — a településekkel és épületekkel szemben támasz­tott követelmények meghatározását, — az építő- és építőanyagipar gazdaságirányítási módszerei­nek reformját és más fontos feladatokat. A minisztérium a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése előkészítésének irányítására — a program népgazdasági fontosságára való te­kintettel — az OMFB-t kérte fel.

Next