Építésügyi Szemle, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 1982. 1. SZÁM AZ építésügy építés- és gazdaságpolitikai folyóirata CRI I EDUQTECKI I COPULI I IIVM SIMON JENŐ: A beruházások megvalósítási idejének alakulása és tényezői A beruházási tevékenység hatékonyságának egyik fontos eleme az egyes beruházási objektumok — az adott idő­szakban lehetséges optimumot megközelítő — megvaló­sítási idejének általános érvényesülése. Az elmúlt tervidőszakok tapasztalatai alapján általáno­sítható az a megállapítás, hogy — a beruházási objektumok megvalósítási ideje általában jelentősen meghaladja azt a mértéket, amit a magyar gazdaság technikai színvonala lehetővé tesz, és — az esetek jelentős részében az objektum jóvá­hagyásánál elfogadott időt is. A megvalósítási idő csökkentésének jelentősége kétség­telen, a kérdés az, hogy — az adott technikai színvonal figyelembevétele mellett milyen megvalósítási időt tekinthetünk reálisan tervezhetőnek és elérhetőnek, — milyen — alapvetően gazdaságpolitikai, szer­vezési — módszerekkel lehet elérni, hogy a beruházások megvalósítási idejének átlaga meg­közelítse az adottságainknak megfelelő opti­mumot. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos — különböző intéz­mények által végzett — vizsgálatok főbb megállapításait és az ebből eredő következtetéseket foglaljuk össze. A VÁLLALATI BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSI IDEJÉNEK ALAKULÁSA Részletes vizsgálat készült 31 különböző, 1975—1978 között befejeződött, 150—1000 millió Ft költségű beru­házásról. A vizsgálat főbb megállapításai: — a beruházások átlagos megvalósítási ideje 48 hónap volt. Az átlagtól való eltérések zöme ± 30%-os sávban helyezkedik el; — a beruházások költsége és a megvalósítási idő közötti korrelációs együttható értéke 0,5—0,8. A VIZSGÁLAT MÓDSZERE A vizsgálatba bevont minden beruházáshoz utólag el­készült a tényleges megvalósítást tükröző időprogram hálóterve. Különböző építmény típusoknál a tényleges megvalósítás idejéről általános, teljeskörű statisztikai adatok álltak a kutatók rendelkezésére. Ezekből megállapíthatók voltak a vizsgálatba bevont beruházások részét képező építmé­nyek átlagosan szükséges kivitelezési időtartamai. Ezek felhasználásával minden beruházáshoz elkészült egy „korrigált" szervezési hálóterv, ami kimutatta, hogy a hazai meglevő technikai színvonal figyelembevételével milyen mértékű volt egy-egy beruházás megvalósítási időigénye. Az eredményt az 1. ábra mutatja. A kutatási eredmény szerint az adott technikai színvo­nal mellett a vizsgált beruházások 20—33 hónap alatt megvalósíthatók lettek volna (ezt egyébként néhány si­keres beruházás tényadatai is igazolják). Az adott technikai szinten elérhető és ténylegesen elért átlag közötti különbség 22—23 hónap. A beruházási döntések során meghatározott megvaló­sítási idők hosszabbak, mint a korrigált hálótervek sze­rintiek, de rövidebbek a ténylegesnél, így a tényleges megvalósítás átlagos ideje elmarad az optimumtól és eltér a tervezettől is. Az eltérés mértéke indokolttá tette a további vizsgála­tokat annak megállapítására, milyen — elsősorban szer­vezési — módszerekkel lehet általánossá tenni a reáli­san elérhetőnek ítélt — rövidebb — időtartamokat. A MEGVALÓSÍTÁSI IDŐT NÖVELŐ TÉNYEZŐK Az eddigi vizsgálatok alapján az indokoltnál hosszabb megvalósítási időt előidéző tényezőket az alábbiak sze­rint csoportosíthatjuk: 1. munkamegosztási, 2. döntéselőkészítési, 3. szerződéses kapcsolatokból eredő okok. 1

Next