Építésügyi Szemle, 1987 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

PR. KÁDÁR JÓZSEF Az Oktatási Törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok az építő- és építőanyagipari szakemberképzésben Az új Oktatási Törvény 1986. szeptember 1 -i hatályba­lépésével jelentős változások történtek a hazai oktatási­nevelési rendszerben és ezen belül a szakemberkép­zésben. A változások egyik területe az, hogy a szakemberképzés mennyiségi és tartalmi fejlesztésében, a képzés irányí­tásában és megvalósításában lényegesen megnövekedett a gazdálkodó szervezetek, gazdasági ágazati minisztéri­umok és országos főhatóságok szerepe. Határozottabbá vált a munkamegosztás az átfogó szakmai műveltséget nyújtó oktatási intézmények és a konkrét munkaköri ismereteket adó vállalatok képzési tevékenységében. Mindez azt a felfogást tükrözi, hogy a szakmai kép­zés és továbbképzés a gazdasági-ágazati fejlesztési fela­datok szerves része. Nem képzelhető el a műszaki színvonal, a minőség, a hatékonyság javítása egyet­len gazdasági ágazatban sem az ott dolgozók szakmai fel­­készültségének folyamatos bővítése és korszerűsítése nél­kül. Ugyanakkor a szakmai képzés tartalmi korszerűsíté­se során elengedhetetlen követelmény az ágazati kutatá­si-fejlesztési eredmények, illetőleg a gyakorlati termelési, gazdálkodási, irányítási tapasztalatok figyelembevétele. A termelés technikai és emberi tényezőinek fejlődése között fennálló szoros kölcsönhatás indokolttá teszi, hogy a vállalatok és irányító szerveik az eddiginél na­gyobb szerepet vállaljanak a szakemberek képzésében, továbbképzésében. Az építő- és építőanyagipari szakemberképzésben, annak irányításában és fejlesztésében megoldandó vállalati és ágazati minisztériumi feladatok so­krétűek. Jelen cikk keretében csak a legfontosabbak kiemelésé­re lehet vállalkozni. A feladatok eredményes megvaló­sítása érdekében szükséges, hogy a szakemberképzésben érintett dolgozók vállalati, irányítószervi, oktatási intézményi azonos szemléleti alapon közelítsék meg tennivalóikat. II. Lényeges feladatként jelentkezik az építő- és építő­anyagipari szakemberszükséglet minél pontosabb, körül­tekintőbb meghatározása. Ez a vállalatok, a tanácsok, a központi tervező szervek közös feladata. E munka keretei kialakultak. A továbbfejlesztés szempontjából a vállalatokkal szembeni fontos követelményként jelent­kezik, hogy szakemberszükségleti igénybejelentéseik összeállítása során ne csupán a pillanatnyi munkaerő­gondjaikat mérlegeljék, hanem közép- és hosszabb távú fejlesztési elképzeléseiket is. A minisztérium évek óta folyamatosan figyelemmel kíséri az építő- és építőanyagipari szakember-ellátott­ság országos, illetőleg ágazati helyzetének alakulását. 1

Next