Építésügyi Szemle, 1987 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
PR. KÁDÁR JÓZSEF Az Oktatási Törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok az építő- és építőanyagipari szakemberképzésben Az új Oktatási Törvény 1986. szeptember 1 -i hatálybalépésével jelentős változások történtek a hazai oktatásinevelési rendszerben és ezen belül a szakemberképzésben. A változások egyik területe az, hogy a szakemberképzés mennyiségi és tartalmi fejlesztésében, a képzés irányításában és megvalósításában lényegesen megnövekedett a gazdálkodó szervezetek, gazdasági ágazati minisztériumok és országos főhatóságok szerepe. Határozottabbá vált a munkamegosztás az átfogó szakmai műveltséget nyújtó oktatási intézmények és a konkrét munkaköri ismereteket adó vállalatok képzési tevékenységében. Mindez azt a felfogást tükrözi, hogy a szakmai képzés és továbbképzés a gazdasági-ágazati fejlesztési feladatok szerves része. Nem képzelhető el a műszaki színvonal, a minőség, a hatékonyság javítása egyetlen gazdasági ágazatban sem az ott dolgozók szakmai felkészültségének folyamatos bővítése és korszerűsítése nélkül. Ugyanakkor a szakmai képzés tartalmi korszerűsítése során elengedhetetlen követelmény az ágazati kutatási-fejlesztési eredmények, illetőleg a gyakorlati termelési, gazdálkodási, irányítási tapasztalatok figyelembevétele. A termelés technikai és emberi tényezőinek fejlődése között fennálló szoros kölcsönhatás indokolttá teszi, hogy a vállalatok és irányító szerveik az eddiginél nagyobb szerepet vállaljanak a szakemberek képzésében, továbbképzésében. Az építő- és építőanyagipari szakemberképzésben, annak irányításában és fejlesztésében megoldandó vállalati és ágazati minisztériumi feladatok sokrétűek. Jelen cikk keretében csak a legfontosabbak kiemelésére lehet vállalkozni. A feladatok eredményes megvalósítása érdekében szükséges, hogy a szakemberképzésben érintett dolgozók vállalati, irányítószervi, oktatási intézményi azonos szemléleti alapon közelítsék meg tennivalóikat. II. Lényeges feladatként jelentkezik az építő- és építőanyagipari szakemberszükséglet minél pontosabb, körültekintőbb meghatározása. Ez a vállalatok, a tanácsok, a központi tervező szervek közös feladata. E munka keretei kialakultak. A továbbfejlesztés szempontjából a vállalatokkal szembeni fontos követelményként jelentkezik, hogy szakemberszükségleti igénybejelentéseik összeállítása során ne csupán a pillanatnyi munkaerőgondjaikat mérlegeljék, hanem közép- és hosszabb távú fejlesztési elképzeléseiket is. A minisztérium évek óta folyamatosan figyelemmel kíséri az építő- és építőanyagipari szakember-ellátottság országos, illetőleg ágazati helyzetének alakulását. 1